Magyarország Alaptörvénye 38. cikkének (1) bekezdése alapján az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvényben is rögzítésre került, hogy nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény is tartalmazza az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket. A törvény értelmében a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonból és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. E törvény szabályozza a vagyonkezelői jog létesítésnek alapszabályait, mely szerint a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, mely vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. E törvény alapján a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni, melyben az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) az Alaptörvény rendelkezései alapján szabályozza a nemzeti vagyon körébe tartozó önkormányzati vagyon elemeinek típusait, az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog feltételeit, a vagyongazdálkodás alapelveit, a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit. A nemzeti vagyon közérdeket szolgál, alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges működtetése, hasznosítása.

Az Nvtv. alapján a helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

A helyi önkormányzat tulajdonában álló dolgokon kívül a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, valamint a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít a nemzeti vagyon részét képezik.

Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási szabályairól szóló rendelet 10 éves. Idő közben a vagyontárgyak elidegenítés, vásárlás, felajánlás illetve beruházások miatt változtak.

A vagyonnal való gazdálkodás szabályait több éves tapasztalatok figyelembevételével és a kialakult gyakorlathoz közelítve került megalkotásra az új vagyonrendelet, a meglévő vagyonrendelet hatályon kívül helyezése mellett.

A rendelet tárgyi és személyi hatályát állapítja meg. A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete és elidegenítése, valamint a közterületek használata külön rendeletben van szabályozva. Az új vagyonrendelet hatálya nem terjed ki ezekre az elemekre.

Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyont az Nvtv. határozza meg, ezek a vagyonelemek az 1. sz. mellékletben megtalálhatóak. A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. sz. melléklet tartalmazza. Ezeken kívüli vagyonelemek az üzleti vagyon részei.

Kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon nincs az önkormányzat tulajdonában és nem is kívánunk ilyenné minősíteni vagyonelemet.

A vagyonelemek minősítése ill. átminősítésének szabályozása. Amennyiben a törzsvagyonba tartozó vagyontárgy már nem szükséges önkormányzati feladat ellátásához, az átminősítés után értékesíthetővé válik.

A Gazdaságfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság véleményezése a tulajdonosi jogok gyakorlásához a Képviselő-testület döntését könnyítik meg.

A vagyon értékesítésekor, vételekor, használatba adásakor – elsősorban az ingatlanoknál – értékbecslés készíttetésével valós piaci értéket kaphatunk. A 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány szintén a valós érték meghatározására szolgál.

A 10 millió forint feletti értékű ingatlanok értékesítésénél szabályozza a meghirdetés kötelezettségét, annak érdekében, hogy minél szélesebb kör szerezzen tudomást az értékesítési szándékról.

A vagyonszerzés szabályait tartalmazza, fontos része, hogy csak akkor vásároljon vagy fogadjon el az önkormányzat ingatlant, ha arra hasznosítási céljai vannak, és tudja is hasznosítani.

Az Nvtv. szerint a kizárólagos önkormányzati tulajdonban valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek a rendelet szerinti kivételektől eltekintve nem terhelhetőek meg. Szükséges azonban kiterjeszteni a terhelési tilalmat azokra a korlátozottan forgalomképes ingatlanokra is, amelyek önkormányzati feladatellátáshoz szükségesek.

A vagyon egyéb hasznosítását pl. bérbe adását, vagyonkezelésbe vagy üzemeltetésbe adását szabályozza. Szintén értékhatárhoz köti a meghirdetés kötelezettségét, valamit a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség versenytárgyalás kiírására is.

A gazdasági társaságok és intézmények vagyongazdálkodását szabályozza. Fontos eleme a gondos és rendeltetésszerű használat, valamint közüzemi költségek viselése.

A költségvetési szervek bevételszerző tevékenységet is folytathatnak, melyek szabályozása szintén itt van meghatározva. Szabályozásra került az ingó vagyon értékesítésének és selejtezésének módja, valamint azok az értékhatárok, amelyeken belül a költségvetési szervek vezetői önállóan, vagy a polgármester jóváhagyásával is jogosultak az értékesítésre.

Az önkormányzat követeléseinek lemondásának szabályozása. 200.000 Ft összegig nem kell a Képviselő-testület döntése, a polgármester a könyvvizsgálóval és Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi Bizottsággal egyeztetve megteheti a lemondást. 200.00 Ft. összeg felett csak a Képviselő-testület dönthet a követelés lemondásáról.

Több jogszabály szabályozz az önkormányzat hitelfelvételi lehetőségeit, tehát csak ezek figyelembevételével történhet meg a forrásbevonás.

A kataszteri és leltár nyilvántartások szabályozása.

Hatálybaléptetés és az előző rendelet hatályon kívül helyezése.