A HÉSZ „Alkalmazandó sajátos jogintézmények” fejezete kiegészül, az egyértelműbb jogértelmezés érdekében. Az új bekezdés egyértelművé teszi, hogy telekalakítás esetén, a szabályozással érintett telkek esetében el lehet térni az építési övezeti előírásoktól. Ez releváns például a Kápolna utca zsákutca részének szélesítését célzó szabályozási vonalnál, mivel a telekalakítás (útszélesítés) után a 3858. helyrajzi számú ingatlan telekszélessége nem éri az építési övezetben meghatározott minimális 14 m-t.

Oldalhatáros beépítési mód esetében a módosítás után nem lesz meghatározva kötelező építési vonal a HÉSZ-ben szövegszerűen, ahová az épületet vagy épületbővítést kötelezően telepíteni kell. Ezen építési vonal pontosan 1,5 m távolságban volt kijelölve a telekhatártól, ami a kialakult beépítésekhez nem illeszkedett.

A hátsókert kötelezően előírt szélessége a módosítással az országos szabályokhoz illeszkedik. Egyes építési övezetekben, ahol a kialakult beépítés indokolja továbbra sem kell hátsókertet tartani. (pl. Magyar László utca kialakult garázssora miatt)

Az Lf-1 és Lk-2 építési övezetek alkotják a kialakult belterületi beépítés jelentős részét (a városközponton kívül). Ezeken a területeken több helyen alakult ki. ún. hézagosan zártsorú beépítés, amire az OTÉK oldalhatáros beépítési módja nem feleltethető meg, például a minimálisan előírt 4 m szélességű oldalkert előírás miatt. Amennyiben meglévő épület miatt az oldalhatáros beépítési mód nem tartható ezekben az építési övezetekben a zártsorú beépítési mód szerint is meghatározható az építési hely.

Az egyértelműbb jogértelmezés érdekében ott, ahol meglévő övezethatár vagy építési övezethatár elmetsz ingatlant, a telekalakítás kötelező lesz építési tevékenységek megkezdése előtt. A hatályos szabályozásban csak indokolt esetben térnek el a meglévő telekhatárok és az övezethatárok vagy építési övezethatárok, tehát az előírás nem túlzó.

A módosítással a kisbirtokközpont fogalma megszűnik, mivel az OTÉK tanyákra vonatkozó beépítési előírásai kedvezően változtak a tavalyi év folyamán.

A mezőgazdasági övezetekben a beépítési módot a kialakult beépítésnek megfelelően kell ezután meghatározni. A jelenleg előírt szabadonálló beépítési mód sok esetben nem alkalmazkodik a kialakult beépítéshez.

A mezőgazdasági övezetekben (Má-1, Mk-1) új épületek elhelyezése esetén lesznek csak megállapítva kötelezően előírt elő, -oldal és hátsókert szélességi méretek, egységesen 5 m-ben meghatározva. Az eddigi szabályozás 10, több esetben 20 m-es előkert előírásai szintén nem igazodtak a meglévő tanyaudvarok kialakult beépítéséhez.

A hatályon kívül helyezendő HÉSZ előírásokat tartalmazza:

1. A HÉSZ-ben a jelenlegi tanya fogalma megszűnik, mivel az OTÉK már definiálja ezt a fogalmat.

2. A Szabályozási Tervlapok közül az „SZT-K-Beép” jelű hatályon kívül helyezésre kerül. Ez a tervlap a külterületen meglévő beépített területek (pl. majorok) kivágatát ábrázolta, de adattartalma azonos a külterületi szabályozási tervlapokkal, ezért többlet információt nem tartalmaz.

3. Megszűnik a „Közlekedési terület kialakítására fenntartott terület” szabályozási elem, mely helyett egységesen szabályozási vonalakkal lesznek lehatárolva a tervezett közút korrekciók. A két szabályozási elem joghatása gyakorlatilag megegyezik.

4. A külterületi szabályozási tervről lekerül a vármegyei területrendezési tervben megállapított erdőövezeti terület kitöltése a szabályozási terv jobb áttekinthetősége miatt. Az erdők területe tehát csak övezethatárral (piros pontozott vonal) és/vagy övezetkódokkal „Eg” vagy „Ev” vagy „Ek” (gazdasági erdő, véderdő, közjóléti erdő) lesz jelölve. A vármegyei rendezési tervben kijelölt erdőövezet területének több mint 95%-a településrendezési tervben is erdő kategóriákba tartozik, így a magasabb szintű területrendezési előírások betartásra kerülnek továbbra is.

5. Az 1. pontban említett fogalommeghatározás törlése mellett a tanyatelkek rajzi jelölése is megszűnik a szabályozási terven. A tavaly életbe lépett egységes beépítési szabályok miatt ez már nem indokolt és hibaforrásra adhat okot. (Pl. egyes beépített ingatlanok kimaradhattak a jelölésből)

6. A 3. pontban hivatkozott, megszüntetésre kerülő szabályozási elemre vonatkozik az előírás, ezért szükséges a hatályon kívül helyezése.

7. Szakszerűtlen előírást tartalmazott: a hőszivattyúk és klímaberendezések bizonyos berendezései csak szabadban, épületen kívül helyezhetők el. A településképi rendeletben egyes védelemmel érintett épületek / területek esetében jelenleg is vannak korlátozások ezen berendezések homlokzati elhelyezésére, tehát településképi érdeksérelem nem történik.

8. Az érintett bekezdés hivatkozott pontjai tartalmazták többek között a túlzottan szigorú építési vonal előírást. Az oldalkertre a módosítás után az országos szabályok érvényesek, ezért a b) -f) pontok sem relevánsak.

9-10. pontok: A mezőgazdasági területek vonatkozásában a továbbiakban az országos szabályok lesznek érvényesek, így a hivatkozott bekezdések – melyek sok esetben túlzó előírásokat tartalmaztak - hatályon kívül helyezésre kerülnek.