Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésében, valamint szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában, a  32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1)-(4) bekezdésében,  a 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében,   132. § (4) bekezdés a) és c) és e)  pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja, hatálya

1. §

A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján szabályozza Tompa Város Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat, azok feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya Tompa Város Önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező:

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

e)  települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti,

f) a rendelet  hatálya az e) pontban meghatározott ellátások tekintetében az a)-b)-c)-d) pontokban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is,

g) a rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában a Szt. 4. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

Hatáskörök, jogorvoslatok

4. §

(1) Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testülete mint első fokon eljáró hatóság hatáskörébe tartozik

a) az Szt. rendelkezése szerint a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátások  megállapítása,

b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy esetében az  Szt.  37/A. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az Szt. 37/A. § (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályainak meghatározása, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusainak és az együttműködés megszegésének eseteinek meghatározása,

c) az Szt. 50. § (3) bekezdés szerinti közgyógyellátásra jogosultság szociálisan rászorultság alapján történő meghatározása.

(2) A képviselő-testület a (4) bekezdésében  meghatározott esetekben  a  szociális ellátásokkal  kapcsolatos hatáskörét Tompa Város Polgármesterére mint első fokon eljáró  hatóságra (továbbiakban: polgármester) ruházza át, az (5) bekezdésben meghatározott hatáskörét a Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testületének Szociális, Egészségügyi és Vallásügyi Bizottságára mint első fokon eljáró hatóságra  (továbbiakban: SZEVB) ruházza át.

(3) A Képviselő-testület mint első fokon eljáró hatóság dönt:

1. a 12. § (6) bekezdésében meghatározott átmeneti segélyek megállapításáról.

(4) A polgármester mint első fokon eljáró hatóság dönt:

1. a 12. § (5) bekezdésében meghatározott átmeneti segélyekről.

(5) A SZEVB mint első fokon eljáró hatóság dönt:

1. a 12. § (4) bekezdésében meghatározott átmeneti segély megállapításáról.

b)   a 16/A § -ban meghatározott szennyvízhálózatra történő rácsatlakozási támogatás megállapításáról.

c) a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott tartós élelmiszercsomag megállapításáról[1] 

d)  a 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott szociális tűzifa biztosításáról [2]

(6) E rendelet szerinti szociális ellátást jogtalanul és rosszhiszeműen igénybevevő esetében a hatáskör gyakorló a szociális ellátás megtérítését rendeli el. A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

b) részletekben fizettetheti meg.

(7) A (6) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a részletfizetést olyan összegű havi részletekkel kell megállapítani, hogy

a) a havi részletek megfizetése a kötelezett és családja létfenntartását ne veszélyeztesse, de

b) a megtérítés ne aránytalanul hosszú idő múlva vezessen eredményre.

(8) Ha a hatáskört gyakorló a szociális ellátás megtérítésére részletfizetést engedélyezett, két havi részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztását követően a megtérítés egy összegben válik esedékessé,  és a behajtásról az adóhatóság útján intézkedni kell.

(9) A (8) bekezdés szerinti megtérítés összegét a hatáskört gyakorló az alábbi méltánylást érdemlő esetekben elengedheti, illetve csökkentheti:

a) hosszantartó súlyos betegség, vagy

b) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

5. §

(1) A polgármester és a SZEVB határozata elleni fellebbezést a határozat kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül a képviselő-testülethez kell benyújtani.

(2) A Képviselő-testület határozata ellen – a kézhezvételt követő naptól számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással – a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz lehet fordulni.

Az eljárási szabályok

6. §

A szociális ellátások megállapítása kérelemre indul. A kérelmet postai úton, vagy személyesen a Polgármesteri Hivatal 1. sz. és 6. sz. szobájában lehet benyújtani, az arra rendszeresített formanyomtatványon, a kérelmező és családjának jövedelemigazolásaival ellátva.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

7. §

A pénzbeli ellátások kifizetése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportjának feladata. A folyósítás a házipénztárból készpénz kifizetéssel, illetve lakcímre, folyószámlára történő átutalással történik.

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

8. §

A kérelmek és a felülvizsgálatok döntésre történő előkészítése a szociális ügyintézők, a kérelmek jogosságának elbírálása, illetve a felülvizsgálata a hatáskört gyakorló feladata.

II. FEJEZET

Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátások formái

9. §

(1) A szociális rászorultságtól függő támogatások formái

a) pénzbeli támogatások,

b) természetbeni támogatások.

(2) A pénzbeli támogatások fajtái:

a) átmeneti segély /adható természetbeni ellátásként is/

3. A természetbeni támogatások fajtái:

a) természetbeni ellátásként megállapított átmeneti segély

b) köztemetés

c) szennyvízhálózatra történő rácsatlakozási támogatás.

d) tartós élelmiszercsomag[1]

e)  szociális tűzifa[2]

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

10. §

(1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultsága a Szt. 33.§ -a alapján fennáll, az aktív korúak ellátására akkor jogosult, ha a környezettanulmány során megállapítást nyer, hogy a lakókörnyezete rendezett. A kérelmező, illetve az ellátásra jogosult lakókörnyezete akkor tekinthető rendezettnek, ha az alábbiakban felsoroltak mindegyike teljesül:

a)[1] a  kérelmező, illetve az ellátásra jogosult által életvitelszerűen lakott lakásban vagy házban és annak udvarán legalább egy-egy darab szeméttároló edény van és azt rendeltetésszerűen használja,

b)[2] az ingatlanhoz tartozó udvart rendben tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására és gyommentesítésére,   

c)[3] az ingatlanhoz tartozó kertet rendben tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására és gyommentesítésére,

d)[4] az ingatlan előtti járdát, illetve a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, járda hiányában a telekhatártól az úttestig terjedő teljes területet gondozza, tisztítja, szemét- és gyommentesíti,

e)[5] a lakást rendeltetésszerűen használja az alábbiak szerint:

ea)[6]a lakást folyamatosan tisztán tartja, takarítja,

eb)[7] a vizes helyiséget és illemhelyet rendeltetésszerűen használja, rendszeresen takarítja, higiénikusan tartja, valamint

f) az ingatlan és a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől mentes.

(2) Amennyiben az alábbiakban felsoroltak valamelyikének a kérelmező nem felel meg, akkor 10 napos határidő kitűzésével felszólításra kerül a konkrét feladat(ok) elvégzésére.

(3) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.   

(4) E rendelet 10. § (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesülését és fenntartását Tompa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala ellenőrzi környezettanulmány készítésével.

10/A. §[1]

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a) munkaképességét legalább 50%-ban elvesztette, vagy legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60%-os mértéket,

b) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább két alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, és ennek következtében

    ba) az orvosszakértői szerv legalább 40%-os egészségkárosodását állapította meg, vagy

    bb) a rehabilitációs hatóság az egészségi állapotát legfeljebb 60%-os mértékben határozta 

    meg,

c) gyermeket vár,

d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.          

(2) A 10/A§ szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 10/A.§ a) pontja szerinti esetekben az orvosszakértői szerv által kiadott, a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás mértékét tartalmazó, vagy a rehabilitációs hatóság által kiadott, az egészségi állapot mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b) a 10/A.§ b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

c) a 10/A.§ c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

d) a 10/A.§ d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

(2) Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 10/A.§ a)-b) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv vagy rehabilitációs hatóság által kiadott szakvéleménnyel nem rendelkezik, a rehabilitációs hatósági vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.

Rendszeres szociális segély

10/B. §[1]

(1) A Szt. 37.§ (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott együttműködési kötelezettséget teljesíti.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy az együttműködés keretében köteles:

a) Tompa Város Önkormányzatával (továbbiakban: önkormányzat) és a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ Család és Gyermekvédelmi Ágazat Családsegítő Szolgálatának Tompai  Kirendeltségével (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) együttműködni,

b) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot és kérelmezni a nyilvántartásba vételét,

c) a távollét, illetve a meg nem jelenés okát hitelt érdemlően igazolni,

d) a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedési programról megállapodást kötni,

e) a segély folyósításának időtartama alatt háromhavonta egy alkalommal az előírt napon és időpontban a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni,

f) a beilleszkedést segítő programokon részt venni,

g) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésre.

(3) Az együttműködés keretében a Családsegítő Szolgálat:

a) a beilleszkedési program feltételeinek biztosítása érdekében megállapodást köt és folyamatosan kapcsolatot tart az önkormányzattal,

b) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló jogerős határozatban megállapított határidő betartását, majd a rendszeres szociális segélyben részesültet az intézményben történő megjelenésekor nyilvántartásba veszi,

c) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosultat a beilleszkedését elősegítő program elkészítésének menetéről, azok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

d) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését segítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

f) az együttműködési kötelezettség megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát és amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy

fa) önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének - ennek nyolc napon belüli igazolását követően - folytatja az együttműködést,

fb) önhibájából nem tett eleget kötelezettségének, akkor öt munkanapon belül jelzi a jogosultságot megállapító szervnek az együttműködés megszegését,

g) éves értékelést készít a beilleszkedést segítő program megvalósulásáról és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot, az éves értékelést megküldi a jegyzőnek.

h) a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásáról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló külön jogszabályban a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

i) minden hó 29. napjáig megküldi a változásokról szóló jelentést.

(4) A beilleszkedést segítő programok - a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek szociális és mentális helyzetéhez igazodva - az alábbiak lehetnek:

a) szocializációs program, amelynek célja az egyénnek és környezetének megfelelő, egyéni és családi életstratégiák kialakításának elősegítése,

b) más ellátásba juttatás elősegítése (nyugdíj, leszázalékolás, munkaképesség-csökkenés megállapításának elősegítése).

(5) Az együttműködés kötelezettség megszegésének esetei:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

b) a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül nem köt megállapodást a beilleszkedést segítő programról,

c) a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti,

d) három havonta egy alkalommal az előírt napon és időpontban a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg.

(6) Tompa Város Önkormányzatának a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ Család és Gyermekvédelmi Ágazat Családsegítő Szolgálatának Tompai Kirendeltségével kötött megállapodását e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza

Lakásfenntartási támogatás

11. §

(1) A kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja akinek a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága  az Szt. 38. § (2) bekezdése alapján fennáll, a normatív lakásfenntartási támogatásra akkor jogosult, ha  környezettanulmány során megállapítást nyer, hogy a lakókörnyezete rendezett. A kérelem benyújtójának, illetve az ellátás jogosultjának a lakókörnyezete akkor tekinthető rendezettnek, ha az alábbiakban felsoroltak mindegyike teljesül:

a) a  kérelmező, illetve az ellátásra jogosult által életvitelszerűen lakott lakásban vagy házban és annak udvarán legalább egy-egy darab szeméttároló edény van és azt rendeltetésszerűen használja,

b) az ingatlanhoz tartozó udvart rendben tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására és gyommentesítésére,  

c) az ingatlanhoz tartozó kertet rendben tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására és gyommentesítésére,

d) az ingatlan előtti járdát, illetve a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, járda hiányában a telekhatártól az úttestig terjedő teljes területet gondozza, tisztán tartja, szemét- és gyommentesíti,

e) a lakást rendeltetésszerűen használja az alábbiak szerint:

ea) a lakást folyamatosan tisztán tartja, takarítja,

eb) a vizes helyiséget és illemhelyet rendeltetésszerűen használja, rendszeresen takarítja, higiénikusan tartja, valamint

f) az ingatlan és a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől mentes.

(2) Amennyiben a fentiekben felsoroltak valamelyikének a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja nem felel meg, akkor 10 napos határidő kitűzésével felszólításra kerül a konkrét feladat(ok) elvégzésére.

(3) A kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. 

(4) E rendelet 10. § (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesülését és fenntartását Tompa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala ellenőrzi környezettanulmány készítésével.

Átmeneti segély

12. §

(1) Az átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott támogatás.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Az átmeneti segély élelmiszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, ruhanemű, tankönyvvásárlására, tüzelővásárlásra, váratlan, de szükséges kiadásra állapító meg.

(4) SZEVB mint első fokon eljáró hatóság átmeneti segélyt állapít meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetében a 150 %-át nem haladja meg.

(5) A polgármester mint első fokon  eljáró hatóság dönt az átmeneti segély megállapításáról azokban az esetekben,

a) amikor a kérelmező nem rendelkezik rendszeres pénzbeli jövedelemmel, és létfenntartása veszélyeztetve van,

b) a kérelmező rendelkezik pénzbeli ellátással, de az olyan alacsony, hogy betegsége, vagy gyermeke betegsége esetén a háziorvos, gyermekorvos által felírt gyógyszereket nem tudja kiváltani.

(6) A képviselő-testület mint első fokon eljáró hatóság átmeneti segélyt a (4) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól 10 %-kal magasabb egy főre jutó jövedelem esetében is megállapíthat, ha

1. kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül 30 napot meghaladó betegség, vagy
2. közeli hozzátartozó eltemetése, vagy
3. természeti csapás, elemi kár esetében, vagy
4. a háziorvos és a gyógyszertár által igazolt biztosított által fizetendő gyógyszerköltsége a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja.

(7) Az átmeneti segély összegét - a rászorultságtól függően - alkalmanként 1.000 - 10.000 Ft között, havi rendszerességnél havonta 500 - 3.000 Ft között lehet megállapítani.

(8) A képviselő-testület a SZEVB előterjesztése alapján, a (6) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásakor az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos összegig állapíthat meg átmeneti segélyt.

Természetben nyújtott szociális ellátások

13. §

Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

14. §

Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:

            a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak:

                                                - átmeneti segély

            b) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások:

• köztemetés
• közgyógyellátás

14/A. §[1]

(1) [2] A SZEVB  mint első fokon eljáró hatóság természetbeni támogatásként háztartásonként  maximum 10000 Ft értékű tartós élelmiszercsomagot állapít meg annak a személynek, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban Szt.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül, vagy

b) az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátásában részesül, vagy

c) közfoglalkoztatásban vesz rész, vagy

d) az Szt. 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti normatív lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy

e) az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti ápolási díjra jogosult, vagy

f) az Szt. 50. §-ának (1) bekezdése, vagy (2) bekezdése, vagy a (3) bekezdése szerinti közgyógyellátásban részesül, vagy

g) az Szt. 54. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy

h) az Szt. 57. §-ának c) pontja szerinti étkeztetésben, vagy a d) pontja szerinti házi segítségnyújtásban részesül, vagy

i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a vagy a 20. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy a Gyvt.  67/A. § (2) bekezdése szerinti halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(2)[3] A SZEVB mint első fokon eljáró hatóság természetbeni támogatásként háztartásonként legfeljebb 5 m³ szociális tűzifát biztosít annak a személynek, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy

a)  az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátásában részesül, vagy

b) az Szt. 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül, vagy

c) az Szt. 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti normatív lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  67/A. § (2) bekezdése szerinti halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(3)[4] a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a SZEVB  mint első fokon eljáró hatóság természetbeni támogatásként háztartásonként legfeljebb 5 m³ szociális tűzifát biztosíthat annak a személynek is,  aki, vagy akinek a háztartásában élő személy

a) közfoglalkoztatásban vesz rész, vagy

b) az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti ápolási díjra jogosult, vagy

c) az Szt. 50. §-ának (1) bekezdése, vagy (2) bekezdése, vagy a (3) bekezdése szerinti közgyógyellátásban részesül, vagy

d) az Szt. 54. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy

e) az Szt. 57. §-ának c) pontja szerinti étkeztetésben, vagy a d) pontja szerinti házi segítségnyújtásban részesül, vagy

f) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a vagy a 20. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.

(4)[5] A tartós élelmiszercsomag megállapítása kérelemre indul. A kérelmet postai úton, vagy személyesen a Tompai Polgármesteri Hivatal Szociális Irodáján lehet benyújtani, az arra rendszeresített formanyomtatványon, a szociális rászorultságot igazoló irat vagy iratok másolatával ellátva.

(5) [6]A szociális tűzifa biztosítása kérelemre indul. A kérelmet postai úton, vagy személyesen a Tompai Polgármesteri Hivatal Szociális Irodáján lehet benyújtani, az arra rendszeresített formanyomtatványon, a szociális rászorultságot igazoló irat vagy iratok másolatával ellátva.

(6)[7] A SZEVB mint első fokon eljáró hatóság a tartós élelmiszercsomag megállapításáról és annak biztosításáról határozattal dönt.

(7) [8]A SZEVB mint első fokon eljáró hatóság a szociális tűzifára való jogosultságról és annak  biztosításáról határozattal dönt.

(8) [9]A SZEVB mint első fokon eljáró hatóság természetbeni támogatásként háztartásonként  maximum 10000 Ft értékű tartós élelmiszercsomagot az erre a célra rendelkezésre álló előirányzat erejéig, 2013. december 31. napjáig állapíthat meg.

(9)[10] A SZEVB mint első fokon eljáró hatóság háztartásonként legfeljebb 5 m³ szociális tűzifát az erre a célra rendelkezésre álló előirányzat erejéig, 2014. február 15. napjáig biztosíthat.

Köztemetés

15. §

(1)[1] Tompa Város Polgármestere mint első fokon eljáró hatóság a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül gondoskodik Tompa Város területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a)  nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A köztemetés költségét hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.

Közgyógyellátás

16. §

Szociális rászorultság alapján méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.

16/A. §

(1) Annak a rászorultnak, aki a szennyvíz- beruházás érdekeltségi hozzájárulását teljes összegben megfizette, és ezt a Tompai Víziközmű Társulat vagy jogutódja által kiállított igazolással hitelt érdemlően igazolja, továbbá

(2) akinek a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem

- egyedülélő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át,

- családos esetén az öregségi nyugdíjminimum 100%-át

nem haladja meg, az Önkormányzat a szennyvíz-beruházás megvalósulását követően a hálózatra történő rácsatlakozáshoz szükséges vezetéket 20fm-ig, de maximum  15.000 Ft értékben biztosítja. A szükséges vezeték hosszát az ingatlanonként elkészített egyedi mérnöki tervrajzok határozzák meg, amelyet a kérelemhez a szükséges jövedelem igazolásokkal együtt csatolni kell.

III. FEJEZET

Szociálpolitikai kerekasztal

17. §

(1) Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, az alábbiakban felsorolt személyek részvételével.

-    Tompa Város Polgármestere

• Tompa Város Jegyzője
• Szociális, Egészségügyi és Vallásügyi Bizottság elnöke
• Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője
• Gondozási Központ vezetője
• Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona által delegált személy
• Nyugdíjas Klub által delegált személy
• Mozgáskorlátozottak Egyesülete által delegált személy
• Egyház által delegált személy
• Óvoda által delegált személy
• Iskola által delegált személy

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

IV. FEJEZET

Záró és átmeneti rendelkezések

18. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a kihirdetést követő napjától indult ügyekre kell alkalmazni.  

(2) A 4/2007.(II.13.) számú rendelet 14. §-ában foglalt rendelkezések alapján megállapított szociális kölcsön visszafizetését e rendelet hatálybalépése nem érinti.

(3)[1]

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a mindenkor hatályos Szt., valamint a végrehajtására kiadott mindenkor hatályos kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tompa Város Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2011.(II.01.) számú rendelete és az azt módosító 16/2011. (VII.08.) számú rendelet és a 19/2011. (IX.16.)  számú rendelet.