Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 97.§(2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 3. melléklete alapján véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Bizottság, Ügyrendi Bizottság, valamint a Szociális, Egészségügyi és Vallásügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

1.§

A rendelet hatálya kiterjed a Tompa Város Önkormányzatára (továbbiakban: önkormányzat) és az általa fenntartott költségvetési szervekre. 

2.§

(1) Követelések azok a különféle szerződésekből eredő, pénzformában (forintban) kifejezhető fizetési igények, amelyek az Önkormányzat és költségvetési szervei által már teljesített és a másik szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához, vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával,

b) az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével),

c) részletfizetés mellett történő egyéb hasznosításával,

d) közterület-használati díjakkal,

e) földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,

f) első lakáshoz jutók helyi támogatásával,

g) munkáltatói kölcsönnel,

h) az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal,

i) szociális támogatásokkal,

j) térítési díjakkal,

m) egyéb részletfizetéssel kapcsolatos követelések.

(2) A Képviselő-testület – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csőd - vagy felszámolási egyezségi megállapodásban,

b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében - amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett,

c) az adós meghalt,

d) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel önhibáján kívül legalább 6 hónapja nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi,

e) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján behajthatatlannak minősül.

(3) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló Korm. rendelet és az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.

(4) A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. 

3.§

(1) A 2.§ (2) bekezdés b.) – c.) pontjában foglalt kis összegű követelésekről az önkormányzatnál a polgármester, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézményeknél az intézményvezető javaslata alapján a polgármester, írásba foglalt a számviteli politikában előírt dokumentumokkal alátámasztott – megalapozott döntésével mondhat le.

(2) A 2.§ (2) bekezdés a.); d.) – e.) pontjában foglalt esetekben a Jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A követelések elengedésére vonatkozó eljárás során alaposan mérlegelni kell a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi érlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot, stb.)

(4) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(5) A követelésekről történő lemondás elbírálása során a Képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés, stb.).

4.§

Ezen rendelet nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózásrendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabályok szerint törli.

5.§

Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

Tompa, 2017. december 20.

Záradék:

A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént.

Jezsekné Kovács Szilvia

jegyző

Tompa, 2017. december 20.