A Helyi Építési Szabályzatok (HÉSZ) tartalmi követelményeit a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet ((továbbiakban: R.) állapítja meg.

A részletes követelményeket az R. 2. § 23. pontja, 4. § (4) bekezdés b) pontja, 18. § (2) bekezdése és 58. § (1) bekezdése alapján a Miniszterelnökség által közzétett, Településtervezési Szabályzat című tervezési segédlet (továbbiakban: TSZ) tartalmazza.

A HÉSZ alapvető célja, hogy kiegészítse az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) országos előírásait a helyi adottságokon és szándékokon nyugvó sajátos előírásokkal. Tompa jelenlegi szabályzata még az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos jogállapotát követi le, az új rendezési terv készítése viszont feljogosítja településünket a jelenleg hatályos OTÉK-ra való áttérésre, amelyből kifolyólag általános változtatások történnek a HÉSZ-ben. A HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervek jelkulcsa átalakul, a rendeltetési kategóriák és betűjeleik is változnak.

Tompa város közigazgtaási területének legnagyobb része beépítésre szánt övezetekben van szabályozva. A mezőgazdasági kategórián belül az Mk jelű kertes övezet helyi kijelölése összhangban van a friss országos szabályokkal, mely szerint lakóépület itt nem helyezhető el (Hunyadi és Damjanich utcák közötti belső, művelt területek), ezért nem vált szükségessé változtatás. A gyepek viszont az Mt jelű tájgazdálkodási területben lesznek szabályozva, amely egy viszonylag új kategória.
A nádasok és mocsarak Tk jelű természetközeli területbe kerülnek, ahol egyáltalán nem lehet épületet elhelyezni. A többi mezőgazdasági terület az Má általános mezőgazdasági besorolását megtartja.
A beépítésre nem szánt különleges övezetek egységesen a Kb- betűjelzéssel kezdődnek. A napelemparkok, a temető, a városi sportterület tartozik ide.
Az OTÉK bevezette a tanya fogalmát (29. § 10. bekezdés): „Tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500 m², legfeljebb 10 000 m² nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.” További megkötés (OTÉK 29. § 13. bek. /b pont), hogy a „tanya területe legalább 60 %-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet szerinti művelési ágban kell nyilvántartásban lennie, vagy - ennek hiányában - azon többszintes növényállományból álló zöldfelületeket kell kialakítani”. Az ily módon értelmezett tanyaterületre vonatkozóan a megengedett beépítettsége legfeljebb 30% lehet, az épület legnagyobb megengedett beépítési magassága 4,5 méter. Ezeknek a viszonylag kedvező előírások alkalmazása tehát a mezőgazdasági területhez kötődik, ezért a tanyákat Má vagy Mt területben érdemes szerepeltetni a szabályozásban, kivéve a korábban már lakóterületté nyilvánított tanyasorokat, melyek megőrzik építési övezeti státuszukat.
Kivételes helyzetet jelentenek a mezőgazdasági birtokközpontok, melyeket mind az Mt, mind az Má kategóriában létre lehet hozni (minimum 1 hektár területtel), amennyiben ahhoz birtoktest rendelkezésre áll. A birtoktest esetében a beépíthetőség „a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.” Előnyös lehetőség, hogy a gazdasági és a lakóépületen túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető a birtokközpontban.

Az erdőterületek túlnyomórészt a nyilvántartott erdőállományokat foglalják majd magukban. Az erdők alaprendeltetése átalakult az elmúlt években, háromféle kategória kerül rögzítésre: védelmi célú, rekreációs és egyéb (jellemzően gazdasági) erdő.

A védelmi erdőben csak erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű épületet lehet elhelyezni, legfeljebb a telek területének 0,2 %-án.

Rekreációs erdőterületbe jellemzően a közjóléti célt szolgáló, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító erdőterületek vannak besorolva, ahol erdő- és vadgazdálkodási, rekreációs, vendéglátást, pihenést, testedzést szolgáló sport-, továbbá kulturális, hitéleti rendeltetésű épületet lehet elhelyezni, oly módon, hogy a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5 % lehet.

Egyéb erdőterületbe jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti honvédelmi rendeltetésű erdők, a védelmi rendeltetésű erdőnek nem minősülő erdők, a vízgazdálkodási célú erdők és az egyéb feladatok megvalósítását szolgáló erdők vannak besorolva. A telek megengedett beépítettsége 0,5 %. Tompa erdői nagyrészt állami tulajdonban vannak a KEFAG Zrt. kezelésében. Parkerdő jön létre a a Redl Kastélyhoz tartozó parkból.

A rendeltetési kategóriák listája a következő:

Beépítésre szánt területek:

Lakóterület

Lk jelű (jelenlegi tervben nem szereplő) kisvárosias lakóterület

Lke jelű kertvárosias lakóterület

Lf jelű falusias lakóterület

Vegyes terület

Vt jelű településközponti vegyes terület

Vi jelű (jelenlegi tervben nem szereplő) intézményi vegyes terület

Gazdasági terület

Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató terület

Gipe jelű egyéb ipari terület

Gá jelű (jelenlegi tervben nem szereplő) általános terület

Különleges terület

OTÉK-ban rögzített különleges kategóriák

K-Hull (jelenlegi tervben Kh) jelű hulladékkezelő, -lerakó

K-Mü (jelenlegi tervben Km) jelű mezőgazdasági üzemi terület

Sajátos helyi különleges kategóriák

K-Ha (jelenlegi tervben Kha) jelű határátkelőhely

K-P (jelenlegi tervben Kp) jelű piacterület

K-Se (jelenlegi tervben Gip városüzem) jelű szennyvíztisztító telep

K-Sz (jelenlegi tervben Ksz) jelű szociális intézmény

K-Tu (jelenlegi tervben Kszá szálláshely, Ktu turisztikai, Kz zarándokszállás) jelű turisztikai terület

K-Vm (jelenlegi tervben Gip) jelű vízműtelep

Beépítésre nem szánt területek:

Közlekedési terület

Köu (jelenlegi tervben Kp) jelű közúti közlekedési terület

Zöldterület

Zkp jelenlegi tervben Z) jelű közpark zöldterület

Erdőterület

Ev jelű (jelenlegi tervben nem szereplő) védelmi célú erdőterület

Er jelű (jelenlegi tervben nem szereplő) rekreációs célú erdőterület

Ee (jelenlegi tervben Eg) jelű egyéb erdőterület

Mezőgazdasági terület

Mk jelű kertes mezőgazdasági terület

Má jelű általános mezőgazdasági terület

Mt jelű (jelenlegi tervben nem szereplő) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület

V jelű vízgazdálkodási terület (állóvizek és nyílt csatornák medre és parti sávja)

Tk jelű (jelenlegi tervben nem szereplő) természetközeli terület (mocsár, nádas)

Különleges terület - OTÉK-ban rögzített különleges (beépítésre nem szánt) kategóriák

K-Sp (jelenlegi tervben Ksp) jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület

Kb-En jelű a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület

Kb-T (jelenlegi tervben Kt) jelű temető terület

A szabályozás alapelve a kialakult állapot figyelembevétele, egyszerűség és rugalmasság, ugyanakkor az egyértelműség. Redukálódik az övezetek és építési övezetek száma, ellenben a településtervezési szabályzat szerint bevezetett új rendeleti mellékletek pontosítják a paramétereket és az elhelyezhető építmények fajtáit, számát. Az övezeti kód betűjelei az új szabályozási tervben megegyeznek a rendeltetési kategória Fejlesztési tervi betűjeleivel, amelyek országosan egységesek, kivéve a Tompán kialakult sajátos helyi különleges területfelhasználásokat, amelyek csak helyben értelmezett jelet kapnak és különleges jellegük a helyi rendeletben van kifejtve (K-Ha, K-P, K-Se, K-Sz, K-Tu, K-Vm, Kb-T).
Néhány kategóriának csak egyféle övezete van, ez esetben nem kerül sorszám a betűjel mellé, viszont a kertvárosias lakóterület (Lke) kétféle építési övezetre tagolódik a telekterület különböző adottságai miatt, a közúti közlekedési terület (Köu) pedig négyféle övezetbe van besorolva az úthálózati hierarchiában betöltött szerepnek megfelelően.

Az építési övezetek túlnyomórészt oldalhatáron álló beépítési módozattal vannak szabályozva, ahol az oldalhatáron álló építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők épületek az előkertméret és az általános elhelyezési szabályok betartásával. Történetileg létrejött változatos beépítési jellegük miatt az új Lk jelű kisvárosias lakóövezetbe tartozó telekcsoportok beépítés módját „K” betű jelöli, utalva a „kialakult” jellegre: a telkeken szabadon álló, oldalhatáron álló vagy zártsorú beépítés egyaránt választható lesz az illeszkedés szempontjainak betartása mellett. A jelenlegi építési szabályzatban az előkert mérete szerint is eltérő az építési övezeti besorolás, ezért túlzottan sok is a változatok száma, az új tevben azonban az előkert szabályozása nem az adott övezethez kapcsolódóan lesz előírva, hanem a normaszövegben és a tervlapon. Egyes különleges területfelhasználásokhoz (vízmű, szennyvíztisztító, temető, sportterület) a szabadonálló építési helyet társítja a HÉSZ.
A minimális kialakítható telekterület minden építési övezetben csökken, a tapasztalatok szerint igény van a kisebb telkekre a lakó, a vegyes, a gazdasági és egyéb területfelhasználás esetén egyaránt. A telekszélességre vonatkozó megkötések rugalmasabbak lesznek.
A beépítési magasság számítását országos előírások rögzítik, egyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a határolófalak átlagos magasságát jelenti a fogalom. Az előírt értékek meghatározása során általános szempont volt, hogy a városközponti környezet (Vt, Lk) egyemeletes, részben kétemeletes lehessen (7,5 m számított érték). Az Lke kertvárosias lakóövezetek továbbra is földszintes, részben egyemeletes jelleggel épülhetnek tovább: a 5,0 m számított érték földszintes, vagy tetőtérbeépítéses, esetleg földszintes-egyemeletes kombinált magasságú épületet jelent. A tanyasorokra megállapított Lf falusias lakóterület beépítési magassága kicsit nagyobb: a jelenlegi szabályozást átvéve a közterület felől 20 m-en belül 5,0 m, beljebb 7,5 m lesz a megengedett legnagyobb (számított) érték. Gazdasági területeken kicsit magasabb épületmagasság (9,0 m számított érték) van megengedve, amely a telek belső részein megemelhető 15,0 vagy 25,0 m-re.
A beépítésre szánt építési övezetek és a beépítésre nem szánt övezetek kötelezően előírt paramétereit a szabályrendelet 2. melléklet táblázatba rendezve, jól áttekinthetően közli.

A telekalakítás szabályainak 2023. július 1-től életbe lépett szabályai szerint a beépített vagy beépítésre tervezett telekalakítás esetében a helyi építési szabályzat részét képező szabályozási terven jelölt építési övezethatár és övezethatár – a műemlék telke kivételével – kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl. Az üres telkekre és a beépítésre nem tervezett telkekre vonatkozó szabályozást szűkített esetkörben lehetőség van rögzíteni a HÉSZ-ben. Tompa külterületén számos nagy kiterjedésű földrészlet is található, melyeken belül különböző területfelhasználás alakult ki, melyeket a megfelelő övezetbe kell besorolni a szabályozási tervben. Gyakori eset, hogy erdőövezet, mezőgazdasági övezet, vízgazdálkodási övezet, természetközeli övezet egyazon helyrajzi szám alrészletein található. Amennyiben bármely alrészleten építmény elhelyezését tervezik, a telket az övezethatárok mentén meg kellene osztani és közúttal magánúttal a közterülethez kapcsolni. Belátható, hogy e beavatkozásoknak nem volna számottevő előnye, ugyanakkor megnehezítik, vagy el is lehetetlenítik az építési tevékenységet, ezért élni kell azzal a helyi jogalkotási lehetőséggel amely az üres telkek esetén a megengedőbb telekalakítási szabályokat alkalmazni engedi.

Az elkészült rendelet-tervezet (a továbbiakban: rendelet) a következő fejezetekre és alcímekre tagolódik:

1. § A rendelet hatálya és alkalmazása

2. § Értelmező rendelkezések

3. § Közterület alakítására vonatkozó előírások

4. § A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5. § Környezetvédelmi előírások

6. § Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

7. § Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

8. § Közművek előírásai

9. § Építés, telekalakítás, telekhasználat általános szabályai

10. § Zöldinfrastruktúra-hálózat kialakítására és fenntartására vonatkozó követelmények

11. § Katasztrófavédelmi veszélyeztető hatásokkal szembeni használati korlátozások

12. § Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

13. § Kisvárosias lakó építési övezet (Lk) részletes előírásai

14. § Kertvárosias lakó építési övezetek (Lke-1, Lke-2) részletes előírásai

15. § Falusias lakó építési övezet (Lf) részletes előírásai

16. § Településközponti vegyes építési övezet (Vt) részletes előírásai

17. § Intézményi vegyes építési övezet (Vi) részletes előírásai

18. § Kereskedelmi szolgáltató építési övezet (Gksz) részletes előírásai

19. § Egyéb ipari építési övezet (Gipe) részletes előírásai

20. § Általános gazdasági építési övezet (Gá) részletes előírásai

21. § Beépítésre szánt különleges építési övezetek (K-Hull, K-Mü, K-Ha, K-P, K-Se, K-Sz, K-Tu, K-Vm) részletes előírásai

22. § Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

23. § Közúti közlekedési övezetek (Köu-1, Köu-2, Köu-3) és kiszolgáló utak övezete (Köu-k)

24. § Zöldterület (Zkp)

25. § Erdőterület (Ev, Er, Ee)

26. § Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mt)

27. Vízgazdálkodási terület (V)

28. Természetközeli terület (Tk)

29. Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-Sp, Kb-En, Kb-T)

Az 1. § általános rendelkezései jelzik, hogy a rendelet Tompa közigazgatási területének egészére vonatkozik. Az a)-g) pontok a mellékletekre utalnak. A bevezető szöveg nevesíti a legfontosabb kapcsolódó országos jogszabályokat, például az OTÉK-ot és a településtervezés alaprendeletét (419/2021. Korm.). Az OTÉK mindenkor hatályos jogállapota lesz érvényes a településen.

A 2. § értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Itt jegyzendő meg, hogy a szabályozási terven egyes övezetek színkitöltést kaptak, így könnyebben értelmezhető a kiterjedésük.

A 3. § a közterület alakításra vonatkozó előírásokat rögzíti, melyek a HÉSZ kötelező elemei. Az (1) bekezdés a közterületen létesülő épület helyét, magasságát rögzíti. A (2) bekezdés a közterületen végzendő munkára, kerékpáros infrastruktúra helyének biztosítására szab meg előírásokat.

A 4. § A táj és a természeti környezet védelméről szól. Az (1) bekezdés a szélerőmű, szélkerék elhelyezését és magassági korlátait szabja meg. A (2) bekezdés kizárja az elektronikus hírközlés mikrohullámú tornyainak elhelyezését a lakó-, és vegyes övezetekben.

Az 5. § a környezetvédelmi előírásokat rögzíti. Az országos érvényű szabályozás kevés teret enged a helyi szabályozásnak, általában sem szigorításra, sem engedményekre nincs lehetőség. Az (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy az országos zajvédelmi kategóriák megegyeznek a helyi területfelhasználási kategóriákkal. A (2) bekezdés a veszélyes hulladékok végleges elhelyezését az egész igazgatási területen megtiltja. A (3) a rendelet 6. mellékletében szereplő állattartási feltételeket helyezi érvénybe.

A 6. § veszélyeztetett területekre vonatkozó előírásai kötelező elemei a rendeletnek. Az (1) bekezdés a belvíz elleni védelem szabályait tartalmazza. A (2) bekezdés a felszín alatti és a felszíni vizek és vízbázisok minőségvédelmére született. A (3) bekezdés a csatornák, tavak és víztározók partvonalától számított 30 és 100 m-en belül környezetvédelmi megkötéseket rögzít. A (4)-(5) bekezdés a szabályozási terven ábrázolt védőterületek, védőtávolságok, védősávok szabályait fejti ki. A (6) bekezdés rögzíti, hogy a közművek, bányaipari létesítmények korlátozásai a mindenkori vonatkozó szakági jogszabályok szerint kezelendők.

A 7. § az egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírásokat (önkormányzati elővásárlási jog, helyrehozatali kötelezettség, helyreállítandó homlokzat, beültetési kötelezettség) tartalmazza. A helyi adottságokat és a gondos épülethasználat elvárásait követi le a javasolt szabályozás.

A 8. § a közművek kötelezően szabályozandó előírásait tartalmazza az OTÉK által meghatározott ellátottsági szintek építési övezetekre vonatkozó rögzítésével. Teret enged az egyedi közműpótlók és a megújuló energiaforrások használatának.

Az építés, telekalakítás, telekhasználat általános szabályait foglalja magába a 9. szakasz. Az (1) bekezdés a több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt üres és beépítésre nem tervezett telkek esetére rögzíti az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek alkalmazási módját. A (2) bekezdés sajátos telekalakítási esetek kezelését oldja meg. A (3) bekezdés a nyúlványos telkekre hoz előírásokat. A (4) bekezdés a terepszint alatti építés és a telekhasználat ésszerű előírásait tartalmazza. Az (5) bekezdés a meglévő, az előírt magasságot meghaladó méretű épületek építési helyen belüli bővítését megengedi. A (6) bekezdés témája a járműelhelyezés. A (7) bekezdés a növényültetési távolságokat szabályozza. A (8) bekezdés a szabályozási terv javasolt elemeinek alkalmazási szabályairól szól. A (9) bekezdés a kerítések maximális magasságát rögzíti. A (10) bekezdés a korábbi jogszabályok alapján megvalósított, vagy be nem fejezett épület, épületrész helyét építési helyként ismeri el.

A 10. szakaszban a zöldinfrastruktúra szabályai vannak rögzítve. Az (1) bekezdés a fasorok telepítésére, pótlására váró utcákat sorolja fel. A (2) bekezdés a közutak zöldsávjait védi az építési munkák során. A (3) bekezdés a járdák vízáteresztő kialakítására kötelez.

A 11. § a Katasztrófavédelmi veszélyeztető hatásokkal szembeni használati korlátozásokat tartalmazza. Az (1) bekezdésben a vízvisszatartás, a (2) bekezdésben a belvízkezelés szabályai szerepelnek.

A 12. § a beépítésre szánt építési övezetek közös előírásait rögzíti. A hivatkozott 2. és 3. melléklet a lehető legrugalmasabban alakítja az övezeti paramétereket. Néhány építési övezetben a telek egésze építési helynek tekinthető, építészeti szabadságot biztosítva a tervezőnek. A viszonylag szabálytalan telekszerkezetű településrészeken „kialakult” beépítési módot szab meg. Az előkertet a kialakult állapothoz igazítja, az oldalkertet az országos előírások szerint írja elő. A hátsókert egységesen minimum 6 méter, a 35 méternél kisebb mélységű telken hátsókertet nem kötelező tartani Az építmények magasságának meghatározását az „épületmagasság” értékéhez köti, ami a korábbi országos szabályzat szerinti számítási módhoz legjobban hasonlít. Figyelemre érdemes, hogy a rendelet hatályba lépésével az országos építési követelmények mindenkor hatályos előírásai válnak alkalmazhatóvá (eddig a 2012. augusztus 6-i állapot volt érvényes), amely számos egyszerűsítést is tartalmaz. Egyebek között tárolóépületek elhelyezése válik lehetővé a hátsókertben (garázs elhelyezése az oldalkert folytatásában, a hátsó telekhatáron elhelyezve), valamint lecsökken az oldalkert minimális mérete (oldalhatáron álló beépítés esetén 4 m-re). Az építési telken két vagy több lakásegység elhelyezése csak a legalább 500 m² teleknagyság esetén lesz megengedve.

A 13. § a Kisvárosias lakó építési övezetekben korlátozza a gazdasági funkciók és a tárolók, a településgazdálkodási, településüzemeltetési rendeltetésű építmények, a nagytestű állatok számára szolgáló állatól, állatkifutó, trágyatároló, valamint az építménynek minősülő antennatartó oszlop elhelyezését.

A 14. § a Kertvárosias lakó építési övezetekben is korlátozza a gazdasági funkciók és a tárolók, a településgazdálkodási, településüzemeltetési rendeltetésű építmények, a nagytestű állatok számára szolgáló állatól, állatkifutó, trágyatároló, valamint az építménynek minősülő antennatartó oszlop elhelyezését.

A 15. § a Falusias lakó építési övezetekben nem engedi meg a potenciálisan környezetüket terhelő építmények elhelyezését (1. bekezdés) és tiltja az építménynek minősülő antennatartó oszlop létesítését, ha az építési engedélyhez kötött (2. bekezdés).

A 16. § a sűrűn lakott Településközpont építési övezetben feltételekhez szabja a tárolók, raktárak elhelyezését (1. bekezdés) és korlátozza a nagytestű állatok számára szolgáló ól, kifutó, trágyatároló létesítését (2. bekezdés).

A 17. § az Intézményi vegyes építési övezetben korlátozza a lakáscélú rendeltetést (1. bekezdés), feltételekhez szabja a tárolók, raktárak elhelyezését (2. bekezdés).

A 18. § előírásai a 3. melléklethez kapcsolódóan a Kereskedelmi szolgáltató építési övezetben létesülő lakásokat szabályozza (1. bekezdés), feltételeket állapít meg egészségügyi létesítmény, óvoda, bölcsőde elhelyezésére (2. bekezdés), oktatási létesítmény létesítésére (3. bekezdés), diákszállás, munkásszállás építésére (4. bekezdés). Az 5. bekezdés sajátos előírásokat fogalmaz meg a gazdasági funkciókból származó környezeti hatások kivédése és az ártalommentes hulladékkezelés lehetővé tétele érdekében.

A 19. § a 3. melléklethez kapcsolódóan az Egyéb (jelentős környezeti hatást nem okozó) ipari építési övezetben a szolgálati lakás elhelyezés szabályairól (1. bekezdés), a munkásszállás létesítésének feltételéről (2, bekezdés), valamint a gazdasági funkciókból származó környezeti hatások kivédése az ártalommentes hulladékkezelés lehetőségéről (3. bekezdés) rendelkezik.

A 20. § az Általános gazdasági építési övezetben (amely kereskedelemi, szolgáltató és nem jelentős környezeti hatású ipari tevékenységre is szolgál) feltételeket állapít meg egészségügyi létesítmény, óvoda, bölcsőde elhelyezésére, oktatási létesítmény létesítésére, diákszállás, munkásszállás építésére (a 18. § 2-4. bekezdéseire visszahivatkozó 1. bekezdés). A 2. bekezdés az építési övezetben létesülő lakásról szab meg feltételeket. A 3. bekezdés sajátos előírásokat fogalmaz meg a gazdasági funkciókból származó környezeti hatások kivédése és az ártalommentes hulladékkezelés lehetővé tétele érdekében.

A 21. § a Különleges építési övezeteket (6 féle kategória) szabályozza, ezek az övezetek az országos követelményekben csak keret jelleggel szerepelnek. Minden itt felsorolt kategória Tompa adottságaira és igényeire van alapozva, nagyrészt jelenleg is érvényesek az előírásaik.

A 22. § a beépítésre nem szánt övezetek előírásait állapítja meg a rendelet 2. mellékletére való hivatkozással.

A 23. § a Közúti közlekedési területre vonatkozóan részletes helyi szabályokat hoz létre. Megállapítja a szerkezeti szerepkörű utakat, védi a telkek kialakult közterületi kapcsolatát, biztosítja a jövőben megvalósuló közművek sávjának szabadon hagyását, a kerékpárutak elhelyezését és szabályozza a magánutakat.

A 24. § a Zöldterület (közpark) mibenlétét rögzíti.

A 25. § a szabályozási tervben kijelölt Erdőterületeket elsődleges rendeltetésük szerint különbözteti meg. Az országos előírásokon nem változtat, nem vezet be sajátos szabályokat.

A 26. § a szabályozási tervben kijelölt Mezőgazdasági területeket elsődleges rendeltetésük szerint különbözteti meg (kertes, általános, tájgazdálkodási). Itt megjegyzendő, hogy a birtokközpontok kialakítására és a tanyák fejlesztésére az országos előírások lehetőséget adnak. A (2) bekezdés az Má jelű övezeten belül a szállás jellegű és a vendéglátó rendeltetésű építmények elhelyezését szabályozza.

A 27. § a Vízgazdálkodási területek szabályait tartalmazza. A belvízcsatornákon kívül az állóvizek és víztározók is az övezetbe tartoznak. A területek jogállása miatt (beépítésre nem szánt terület) a maximális beépítettség továbbra is 10 % lesz.

A 28. § a Természetközeli terület fogalma alá tartozó helyeket rögzíti az országos jogszabály értelmében. Az övezetben nem lehet épületet elhelyezni.

A 30. § biztosítja, hogy a rendelkezéseket a hatálybalépést követően induló és a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni lehessen, utóbbi akkor érvényes, ha a kérelmező számára kedvezőbbek az új feltételek

A 32. §. rögzíti, hogy a rendelet 2024. szeptember 1. napján lép hatályba. Ez az idő elegendő arra, hogy a szabályozási terv térinformatikai adatállománya előálljon az E-TÉR online felületre való feltöltéshez.