A rendeletmódosítás célja, hogy Tompa Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) megfeleljen a hatályos jogszabályi környezet előírásainak, valamint a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján pontosításra kerüljenek egyes rendelkezések.

A módosítás során az SZMSZ felülvizsgálatát a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal felhívása és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott szempontrendszer figyelembevételével végezte el az önkormányzat. A felülvizsgálat kiterjedt többek között a normavilágosság, a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang, valamint az önkormányzati döntéshozatal törvényességi szempontjaira is.

A módosítások célja, hogy:

A rendelet szövege feleljen meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) előírásainak, az SZMSZ ne ismételjen meg magasabb szintű jogszabályi rendelkezéseket, és ne térjen el azoktól, világosan és egyértelműen szabályozza a testületi és bizottsági működés kereteit, az átruházott hatásköröket és az önkormányzati szervek eljárási szabályait, és biztosítsa a polgárok számára az önkormányzati működés átláthatóságát, kiszámíthatóságát, valamint az önkormányzati jogállás törvényes gyakorlását.

A módosító rendelet elfogadásával az önkormányzat célja, hogy biztosítsa az SZMSZ korszerű, jogszerű és közérthető működését, elősegítve a hatékony helyi közigazgatást és döntéshozatalt.

Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal megnevezésének, székhelyének és egyéb adatainak pontos megnevezését és a képviselő-testület által létrehozott alapítványnak, az önkormányzat hivatalos napjának és honlapjának, valamint a testvér-településeknek a megnevezését tartalmazza. Az önkormányzat által ellátott feladatokat, valamint a képviselő-testületnek a szerveire átruházott egyes hatásköreit jeleníti meg, a vonatkozó mellékletekre hivatkozással. Ez elősegíti az átláthatóságot és az SZMSZ belső koherenciáját. A testületi ülések típusainak, a képviselő-testületi ülés meghívójának a helyben szokásos és az elektronikus felületen történő megjelenítését rögzíti.

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére rendelkezik az alakuló ülés Mötv-ben nem rögzített összehívásának, vezetésének a módjáról.

Az SzMSz-ben szükséges az ülések összehívásáról, a nyilvánosság biztosításáról rendelkezni, ezért az előzőeket tartalmazza a rendelkezés. Az Mötv. 53. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a képviselő-testület üléseinek összehívásáról a szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni.

A képviselő-testület üléseire állandó jelleggel meghívandó személyeket, valamint az eseti jelleggel és tanácskozási joggal meghívandó civil szervezeteket határozza meg.

A képviselő-testületi ülések határozatképességéről, a tanácskozások rendjéről, az ülések vezetéséről és egyben az ülések zavartalan megtartásáról tartalmaznak szabályokat.

Az előterjesztésekkel és a képviselő-testületi ülésekkel szembeni - az Mötv-ben nem szereplő – további tartalmi követelményeket határozza meg, - többek között - a feladat-meghatározás leírását, az előterjesztés részletes indokolása, az előterjesztés alapján hozott döntés végrehajtásának feltételei.

Az Mötv. 49. § (2) bekezdése szerint az SzMSz-nek tartalmaznia kell a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. A rendelkezés ezen jogkövetkezményeket rögzíti.

A képviselő-testületi döntéshozatal módját részletezi.

A képviselő-testület döntése határozat vagy rendelet lehet. A rendeletalkotás folyamatát szabályozza az előkészítéstől a kihirdetésig, valamint a határozatok nyilvántartásáról és végrehajtásáról rendelkezik.

A beszámolót és tájékoztatót, mint különös előterjesztési formát határozza meg.

A közmeghallgatás és lakossági fórum – Mötv-ben nem szabályozott – részletszabályait rögzíti.

A képviselőknek az Mötv. 32-33. §-ában meghatározott jogok, kötelezettségek gyakorlásának módját és kötelezettségszegés esetén a képviselőket terhelő jogkövetkezményeket tartalmazza.

A kötelező jelleggel létrehozott Pénzügyi Bizottság jogkörét, működésének szabályait tartalmazza.

A polgármesterre, alpolgármesterre, jegyzőre, aljegyzőre és a polgármesteri hivatalra vonatkozó, más jogszabályban nem rögzített rendelkezéseket részletezi.

Az önkormányzat részvételével működő társulásokat rögzíti.

A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket sorolja fel.

A Pénzügyi Bizottságra feladatköreit, a Pénzügyi Bizottság által a testülethez benyújtható, benyújtandó előterjesztéseket és a véleményezési jogköréhez kötött eseteket sorolja fel.