Kunbaja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014 . (XI.13.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 01. 29- 2019. 12. 03Kunbaja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014 . (XI.13.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2018-01-29-tól 2019-12-03-ig
Kunbaja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Önkormányzat
- §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kunbaja község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6435 Kunbaja, Rákóczi út 16.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kunbaja község Önkormányzatának Képviselő- testülete
(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Kunbaja község közigazgatási területe.
(6) A Képviselőtestület hivatalának neve: Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH)
(7) A KÖH székhelye, pontos címe: 6435 Kunbaja, Rákóczi út 16.
(8) A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
II. fejezet
Az önkormányzat jelképei
2. §
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A címer leírást és heraldikai értelmezését, a zászló és a pecsét leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
- a testület által adományozott okleveleken;
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon;
- az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.
(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(5) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Kunbaja Község Polgármestere, Bács-Kiskun Megye
III. fejezet
Kunbaja Község nemzetközi és partnerkapcsolatai
3. §
Az önkormányzat hivatalos testvérközségi kapcsolatot tart fenn a németországi Dinkelscherben településsel.
IV. fejezet
A önkormányzat feladatai és hatáskörei
4. §
(1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(4) A képviselő-testület – törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(5) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42.§-a tartalmazza.
(6) A Képviselő-testület átruházott hatásköreit – a hatáskört gyakorló szerv megjelölésével - jelen rendelet 3 számú melléklete tartalmazza
(7) Az átruházott hatáskört gyakorló szerv illetve annak vezetője, elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, megtett intézkedésekről - a polgármester, a bizottságok, a jegyző esetében - a Képviselő-testület soron következő ülésén beszámol a képviselő testületnek. A társulások esetében az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, megtett intézkedésekről a társulás vezetője évente legalább egy alkalommal írásban számol be a képviselő testületnek.
V. fejezet
A képviselőtestület működése
A működés általános szabályai
5.§
(1) A Képviselő-testület létszáma hét fő, tagja a polgármester és a megválasztott hat települési képviselő. A tagok nevét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(3) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés
(4) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az Mötv. 54.§-ban foglaltaknak és jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően.
A Képviselő-testület megalakulása
6. §
Az alakuló ülés napirendje:
- a helyi választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevelek ünnepélyes átadása;
- a képviselők és a polgármester eskütétele, az esküokmány aláírása;
- egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).
A Képviselő-testület ülései
7. §
(1) A Képviselő-testület munkaterv illetve szükség szerint tart ülést. A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület az (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit a Községháza tanácskozó termében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
A Képviselő-testület munkaterve
8.§.
(1) A képviselőtestület működésének alapja éves munkaterv, amely az adott évi rendes ülések konkrét számát és időpontját tartalmazza.
(2) A munkaterv tervezetét minden év december 31-ig – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a bizottságok elnökeivel történt egyeztetés után a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselőtestület elé.
(3) A munkaterv tervezetére javaslatot kell kérni:
- a Képviselő-testület tagjaitól,
- a bizottságoktól,
- a jegyzőtől,
- a szakterületeiket érintően a polgármesteri hivatal előadóitól,
- az intézményvezetőktől,
- a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetőitől,
- helyi önszerveződő közösségektől.
(4) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:
- az ülések helyét, időpontját és napirendjét,
- a napirendi pontok előadóit,
- a napirend tárgyalásához állandó jelleggel meghívottak megnevezését,
- a napirend tárgyalásához eseti jelleggel meghívottak megnevezését.
(6) A polgármester a munkaterv tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a Képviselő-testülettel mindazon véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem vett figyelembe, és közli a mellőzés indokait is.
(7) A munkatervtől határozatot hoz, attól történő eltérésre csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.
(8) A munkaterv – elfogadását követően - a község honlapján közzétételre kerül.
A képviselő-testület összehívása
9. §
(1) A képviselőtestület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze.
(3) A képviselőtestületet írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.
(4) A képviselőtestület meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 3 nappal megkapják.
(5) A képviselőtestület meghívójának tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,
c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.
A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.
(6) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselőtestület ülésének azonnali megtartását indokolja. Az írásbeli meghívó mellőzése esetén a képviselő- testület összehívása telefonon történik.
(7) A jegyző gondoskodik a képviselőtestületi ülések meghívójának - telefonos meghívás esetén a meghívás
tartalmának - (annak kiküldésével illetve telefonos meghívással egy időben) Kunbaja község honlapján történő
közzétételéről.
A meghívottak
10.§
(1) A Képviselő-testület üléseinek állandó meghívottjai:
- az önkormányzati képviselők,
- tanácskozási joggal:
- a jegyző,
(2) A Képviselő-testület üléseire - tanácskozási joggal – eseti jelleggel meg kell hívni:
- választókerület országgyűlési képviselőjét,
- nemzetiségi önkormányzat elnökét,
- a bizottságok nem képviselő tagjait.
- a polgármester rendelkezése alapján, a bizottsági elnökök javaslatainak figyelembe vételével meghívandó
személyeket,
- a napirend szerinti illetékes intézmény vezetőjét,
- az előterjesztő javaslata alapján azt a személyt, illetve annak a szervezetnek a vezetőjét, akinek jelenléte a
napirend tárgyalásánál szükséges,
- egyes napirendi pontok előadóit,
- a KÖH előadóját, ha a napirendi pont érinti a szakterületét.
(3) A helyi önszerveződő közösségek képviselői - tevékenységi körüket érintő előterjesztés tárgyalására – a
képviselő-testület ülésére meghívásra kerülnek, amely ülésen a tevékenységi körüket érintő napirendi pont
tárgyalása során tanácskozási jog illeti meg őket.
(4) Azon helyi önszerveződő közösségek elnevezését, képviselőjének adatait és székhelyük címét, melyek
képviselői (3) bekezdés szerint a Képviselő-testület ülésére meghívásra kerülnek, jelen rendelet 5 számú
melléklete tartalmazza.
A rendkívüli ülés összehívása
11. §
(1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.
Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának,
időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(2) Az (1) bekezdésben illetve a 9.§ (6) bekezdésében meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a
polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak
összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.
Az ülések nyilvánossága
12. §
(1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem
zavarva.
(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás
esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.
(4) A Képviselő-testületi ülésen a hallgatóság tagjainak tanácskozási joga nincs, kivéve, ha azt az ülés előtt legalább
1 nappal írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt, a jog megvonása esetén tájékoztatja
a Képviselő-testületet döntésének tényéről és indokairól.
(5) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester adja meg, legfeljebb 3 perc időtartamra.
(6) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(7) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt
ülést tart.
(8) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján –
minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(9) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
A Képviselő-testület tanácskozási rendje
Az ülés vezetése
13. §
(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk
esetén az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elnöke vezeti. Az ülések vezetőjének munkáját a jegyző segíti.
Határozatképesség
14. §
(1) A polgármester az ülés megnyitásakor és az ülés során folyamatosan – a jegyző közreműködésével – vizsgálja a
Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
A képviselő-testület akkor határozatképes, ha tagjai közül az ülésen – az önkormányzati képviselőknek több mint
a fele, azaz – 4 fő jelen van.
(2) Ha a Képviselő-testületi ülés határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség
helyreállítására.
(3) Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést
berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi
pontokat tárgyalja.
A Napirend tárgyalása előtt
15.§
(1) A jegyzőkönyv-hitelesítő személyére a polgármester tesz javaslatot. A hitelesítő csak képviselő-testületi tag
lehet. Egy fő hitelesítőt lehet választani. A képviselő-testület a hitelesítő személyéről vita nélkül dönt. A hitelesítő
feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásával történő hitelesítése.
(2) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. Az önkormányzati képviselő indokolt sürgős esetben, szóban
indítványt tehet a 33.§ (1)-(3) bekezdésének megfelelően. A szóbeli indítvány napirendre tűzését a polgármester –
az általa előterjesztett napirendi pontok tárgyalását követő napirendi pontként – a képviselő-testület elé terjeszti. Az ülés napirendjét a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal fogadja el.
(3) A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen
- tájékoztatást ad a két ülés közötti tevékenységről,
- beszámol: a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörbe hozott döntésekről,
a kérdésekre, felszólalásokra adott válaszokról, ha nem került sor azonnali válaszadásra.
(4) A polgármester (3) bekezdésbe foglalt tájékoztatását, beszámolóját követően az 4.§ (7) bekezdésében előírt
további beszámolók hangzanak el, illetve a határozatok végrehajtásért a 27.§ 3) b), c), d) pontja szerint felelős
személyek beszámolnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
A Napirend tárgyalása
16. §
(1) A polgármester az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések felett külön külön vitát nyit, amelynek
során:
- az írásbeli előterjesztést az előadó szóban is megindokolhatja vagy kiegészítheti, ha az anyag leadása és az
ülés időpontja között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik,
- a bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági állásfoglalást,
véleményt, beleértve a kisebbségi véleményt is,
- a napirend előadójának a Képviselő-testület tagjai, és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést
tehetnek fel, amelyre választ kell adni.
(2) A vitában a szót a polgármester adja meg, és ő határozza meg a hozzászólások rendjét. Ha a polgármester a
hozzászólást megtagadja, a képviselő vagy a tanácskozási joggal meghívott a Képviselő-testülettől kérheti a
felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület a felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A vita során bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő,
b) bármely képviselő tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan és ügyrendi kérdésben,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(4) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával –
ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
(5) A vita során a képviselők hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy
kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új
változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(6) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita
során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását
felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.
(7) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak
szövegszerűen, írásban legkésőbb a rendelet-alkotást, rendelet-módosítást napirendjére tűző ülést megelőző
napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.
(8) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita
lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja. A polgármester az elhangzott módosító javaslatokat
összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti és javaslatot a 18.§ - 22.§
szerint szavazásra bocsátja.
(9) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A
javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(10) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek
vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja
eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy
alkalommal élhet.
(11) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni, részére a szót meg kell adni.
A tanácskozás rendjének fenntartása
17. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester a rendfenntartás során:
- figyelmezteti a hozzászólókat, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem méltó módon nyilatkozik,
- rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.
A DÖNTÉSEK MEGHOZATALA
18. §
(1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”,
„tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3) A Képviselő-testület név szerinti nyílt szavazással dönt az alábbi esetekben:
a) ha a megválasztott képviselők 1/4-e kéri,
b) kötvénykibocsátás, helyi adó jogcímének és mértékének megállapítása esetén,
c) a Képviselő-testület feloszlatása kérdésében,
d) az önkormányzati vagyon 2 millió forint feletti összeggel való megterhelésénél, elidegenítésénél,
e) 2 millió forint feletti hitelfelvétel esetén,
f) ha ezt törvény előírja.
(4) Név szerinti nyílt szavazás rendelhető el, ha:
a) a polgármester indítványozza,
b) bármelyik önkormányzati képviselő kezdeményezi,
c) bizottság kéri.
(5) A név szerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
19. §
(1) A szavazás kézfelemeléssel történik, a polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével
megszámláltatja.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”,
„tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, a polgármester utolsóként szavaz. A szavazás eredményét a jegyző
összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a
Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt:
a) Az Mötv 46.§ (2) bekezdésbe foglalt ügyekben, ha a titkos szavazást a megválasztott képviselők 1/4-e kéri,
ez esetben a titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület a 21.§ (2) bekezdés g) pontja szerinti dönt,
b) ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
(4) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával
kapcsolatos teendőket, mint szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottsága
látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester
javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.
A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
- a szavazás helyét, idejét,
- a szavazás kezdetének, végének időpontját,
- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás tárgyát,
- a szavazás során felmerült körülményeket,
- a szavazás kapcsán tett megállapításokat (érvényes, érvénytelen szavazás),
- a szavazás eredményét.
- a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírását.
20. §
(1) Az javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat
szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A
javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az
eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha a Képviselő-testület a vitában elhangzott
módosító és kiegészítő javaslatokat elfogadta, és a javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel
megfogalmazást nyertek.
(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja
szavazásra.
(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület által elfogadott
módosításokat, kiegészítéseket is tartalmazó egészéről.
(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
21. §
(1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen
szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).
(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) a
Mötv. 50-§-ban szabályozott esetekben valamint, minősített többség szükséges:
a) valamennyi pénzügyi gazdálkodási ügyben
b) hitelfelvétel ügyében,
c) önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés esetén,
d) Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) alapítvány létesítéséhez,
g) titkos szavazás elrendeléséhez,
h) Kitüntető cím adományozásához,
i) belföldi önkormányzatokkal való együttműködési megállapodáshoz,
j) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, illetve a gazdasági társaságba belépés és kilépés
kérdéskörében hozott döntéshez.
(3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az
elfogadásához szükséges szavazatot – a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen”
szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást
egy esetben meg kell ismételni.
22. §
(1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene
szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell
ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.
VI. fejezet
A Képviselő-testület döntései
23. §
(1) A Képviselő-testület döntései:
- önkormányzati rendelet
- Képviselő-testületi határozat.
24.§
A RENDELET
(1) A rendelet-tervezetet és annak indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) a KÖH készíti elő. Megbízható
azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett állandó bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is. A KÖH akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet állandó bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el. A megbízásról – ha a tervezetet nem a KÖH készíti el – a Képviselő-testület vagy
a polgármester dönthet.
(2) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a KÖH
folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása
mellett – a polgármester határozza meg.
(3) A tervezetet – a jegyző törvényességi véleményével együtt – véleményezés és állásfoglalás kiadása céljából
valamennyi tárgykör szerint érintett bizottság, valamint a Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni.
(4) A (9) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek
keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban:
véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat
honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.
(5) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik,
vagy név nélküli.
(6) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és
hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelet- tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.
(7) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a
véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett
adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.
(8) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése
érdekében a KÖH lakossági fórumot szervezhet.
(9) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a közszolgálati
jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint
c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
25. §
(1) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület bizottsága, vagy a jegyző terjeszti a
Képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a
Képviselő-testületet az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben fel nem vett kisebbségi
javaslatokról - utalva a mellőzés indokaira is.
26. §
(1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi
szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII. 31.) KIM rendelet
(továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
(2) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a KÖH hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel
valósul meg.
(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(4) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és
intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
(5) Az elfogadott és kihirdetett rendeletet a Kunbaja község hivatalos honlapján közzé kell tenni
27. §
A Képviselő-testület határozatai
(1) A határozatokat a KIM rendelet 13. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.
(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.
(3) A végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság elnöke,
d) a jegyző.
(4) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek,
valamint a végrehajtás és az érintettek részére történő megküldés végett a KÖH-nek. A határozatokról a jegyző
nyilvántartást vezet.
(5) A Képviselő-testület által elfogadott határozat közzététele a KÖH hivatalos hirdetőtáblájára történő
kifüggesztéssel valósul meg.
(6) Az elfogadott és közzétett határozatot Kunbaja község hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.
(7) A (3) bekezdésben jelölt személyek a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a 30.§ szerinti formában a
15.§ (4) bekezdése szerint beszámolnak a képviselő-testületnek.
VII. fejezet
A Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve
28. §
(1) A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, jegyzet alapján.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl
- egy fő jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
- a képviselő-testületi ülésre szóló meghívó,
- jelenléti ív,
- előterjesztések,
- önkormányzati rendeletek, Képviselő-testületi határozatok hiteles szövege,
- titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
- név szerinti szavazásról készült dokumentumok,
- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzés.
(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A Képviselő-
testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok tárgyalása előtt
elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A szó szerinti jegyzőkönyv
elkészítéséért a jegyző a felelős.
(6) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről
– ha az érintett kéri – az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság dönt.
(7) A jegyzőkönyvből a jegyző határozati kivonatot(okat) készít, amelyet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon
belül megküld:
a) a polgármesternek,
b) a végrehajtásban érdekelteknek, ill. a végrehajtásért felelősöknek.
c) a KÖH ügyben érintett előadójának.
(8) A képviselő-testületi ülést követő 10 napon belül a jegyző köteles az aláírásával ellátott jegyzőkönyvet a
polgármester részére átadni és egyidejűleg a 16.§ (1) bekezdése szerint választott jegyzőkönyv-hitelesítő
képviselőkkel egyeztetni a jegyzőkönyv hitelesítés időpontját. A jegyző az ülést követő 15 napon belül a
jegyzőkönyvet és mellékleteit a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően felterjeszti az illetékes
Kormányhivatalhoz.
(9) A lakosság – a zárt ülés kivételével – betekinthet a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe, amelyek
községi önkormányzat honlapján – aláírásokat követően – közzétételre kerülnek.
VIII. fejezet
A képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok
A képviselő-testületi anyagok általános szabályai
29. §
(1) A képviselőtestület elé kerülhetnek:
a) előterjesztés,
b) beszámoló,
c) tájékoztató,
d) képviselői indítvány,
(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat – a 33.§ (6) bekezdésében meghatározott szóbeli indítvány kivételével -
előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére. A jegyző a benyújtott anyagok alapján – az d) pont
kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének
elkészítéséről. Az anyagok benyújtásakor – az d) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának
kiküldésére vonatkozó elírásokra.
AZ ELŐTERJESZTÉS
30.§
(1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselőtestület
bizottsága, az önkormányzati képviselő és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek
jogosultak.
(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.
(3) A képviselőtestület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi képviselőtestületi ülés napirendjén való
megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,
b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
d) mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést
igényel,
e) mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely a döntést indokolja,
f) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak, az egyeztetésben résztvevő
személyek és szervezetek, a felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek, valamint a döntésre
vonatkozó javaslatból mellőzött kisebbségi vélemények bemutatása,
g) azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása, amelyeknek törvény alapján véleményezési,
egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges,
h) a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető
eredmények konkrét megjelölése,
i) a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g) pont szerinti
személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,
j) az előterjesztés megállapításaira – logikailag és tartalmilag – épülő döntési javaslat,
amely
ja) egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza
a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
jb) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon
kívül helyezéséről, módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról,
k) önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata, és arra való
utalás, hogy az eljárás iratanyaga a KÖH-ben tekinthető meg.
(4) A képviselőtestület elé kerülő előterjesztésnek az előterjesztő aláírását tartalmaznia kell,
(5) Az rendelet alkotására irányuló előterjesztést (tervezetet) a tárgya szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező
bizottság és az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság előzetesen véleményezi, arról állásfoglalást fogad el a 24.§ (3)
bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(6) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító
javaslatot csak az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság állásfoglalásával lehet benyújtani.
(7) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének
csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt
megoldást is.
(8) A képviselőtestület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra
beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik. Személyi jellegű döntés esetén, ha az érintett nem
kérte a személyét érintő ügy zárt ülésen történő tárgyalását, a további – nem állandó - meghívottak a KÖH-nél
tekinthetnek be a pályamunkákba.
(9) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.
A BESZÁMOLÓ
31. §
(1) A beszámoló:
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselőtestület valamely határozatának végrehajtásáról,
c) a képviselőtestület és szervei tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak valamint az önkormányzati intézmények
vezetői, a 4.§ (4) bekezdése szerinti társulások képviselői jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján
beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.
(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselőtestület határozatot hoz.
A TÁJÉKOZTATÓ
32. §
(1) A tájékoztató olyan információk képviselőtestület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések
meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek,
nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:
a) a jogszabályok ismertetését,
b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
c) a képviselőtestület és szervei működésére jellemző adatokat,
d) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,
ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.
(3) Tájékoztató benyújtására a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak valamint az önkormányzati intézmények
vezetői jogosultak.
(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselőtestület vita és felszólalás nélkül dönt.
Amennyiben a képviselőtestület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be
kell terjeszteni.
INDÍTVÁNY
33. §
(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak
tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselőtestület ülését megelőző
napon.
(3) A képviselői indítvány vonatkozhat:
a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselőtestület az indítványban javasolt döntésről annak
elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely
képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselőtestület vita és felszólalás
nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselőtestület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a
jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.
(6) Az (1) és (3) bekezdésnek megfelelő Indítvány a 15.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint a Képviselő-testület ülésén
szóban is előterjeszthető. Indítvány szóbeli előterjesztése esetén a döntési javaslatot az indítványozó, a jegyző
közreműködésével az ülésen írásba foglalja, ezt követően kerül sor a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés szerinti
döntésre.
INDÍTVÁNY
33. §
(1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak
tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselőtestület ülését megelőző
napon.
(3) A képviselői indítvány vonatkozhat:
a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselőtestület az indítványban javasolt döntésről annak
elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely
képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselőtestület vita és
felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselőtestület a döntés előkészítésére a polgármestert, az
alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.
(6) Az (1) és (3) bekezdésnek megfelelő Indítvány a 15.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint a Képviselő-testület
ülésén szóban is előterjeszthető. Indítvány szóbeli előterjesztése esetén a döntési javaslatot az indítványozó, a
jegyző közreműködésével az ülésen írásba foglalja, ezt követően kerül sor a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés
szerinti döntésre.
35.§
Személyes érintettség
(1) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a
napirendi pont tárgyalása kezdetén köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési
képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté
válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása
a Képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottsága hatáskörébe tartozik.
(3) A Ügyrendi és Gazdasági Bizottság személyes érintettségi ügyben folytatott eljárása során biztosítja az érintett
képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A Ügyrendi és Gazdasági Bizottság személyes érintettségi eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a
Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen
érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben-hatályban tartásáról.
(5) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának Ügyrendi és Gazdasági
Bizottság általi megállapítása esetén a Képviselő-testület külön határozattal az érintett képviselő vonatkozásában
megállapítja személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának tényét és a
kötelezettség szegő képviselő egyhavi képviselői tiszteletdíját megvonja. Ismételt kötelezettség szegés esetén a
megvonás – a leírt eljárás során – újra megállapítható.
(6) A polgármester és az alpolgármester esetében lefolytatása kerülő személyes érintettségi eljárásan a (2)-(5)
bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltéréssel:
a) az (5). bekezdésbe foglalt egyhavi képviselői tiszteletdíj megvonás a polgármester esetében a havi
polgármesteri illetményből egyhavi képviselői tiszteletdíjnak megfelelő összeg megvonását jelenti.
b) az (5). bekezdésbe foglalt egyhavi képviselői tiszteletdíj megvonás az alpolgármester esetében a havi
alpolgármesteri tiszteletdíjból egyhavi képviselői tiszteletdíjnak megfelelő összeg megvonását jelenti.
36.§
Összeférhetetlenségi eljárás
(1) Az önkormányzati képviselőre, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 36.§
és 40.§-ba foglalt összeférhetetlenségi előírások alkalmazandók.
(2) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 37. §-ban foglalt kötelezettsége teljesítése során szükségessé váló, a
törvényben előírt módon kiállított nyilatkozatát a képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottságnak adja át.
(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Ügyrendi és
Gazdasági Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A Ügyrendi és Gazdasági Bizottság a vizsgálat eredményét –
törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti. a képviselő-testület az
Mötv. 37.§ (2) bekezdése szerint eljárva határozatot hoz az összeférhetetlenségi ügyben.
37.§
Méltatlanság
(1) Az önkormányzati képviselőre, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 38. §-
ba foglalt méltatlanságra vonatkozó előírások alkalmazandók.
(2) A méltatlansági eljárásra az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
38.§
Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás
(1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. §-ba foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A vagyonnyilatkozatot Ügyrendi és Gazdasági Bizottság tartja nyilván, őrzi, ellenőrzi és jár el az Mötv. 39.§ (3)
bekezdése szerint. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságára az Mötv.39.§ (3) bekezdésében foglaltak
alkalmazandóak.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Gazdasági Bizottságnál bárki kezdeményezheti,
amely eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Mötv. 39.§ (5) bekezdésébe foglaltakat kell megfelelően
alkalmazni.
X. fejezet
A Képviselő-testület bizottságai
39.§
(1) A Képviselő-testület döntés kezdeményező, előkészítő, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel
bizottságokat hozhat létre.
(2) A Képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó és ideiglenes bizottságok.
(3) A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint a felét a önkormányzati képviselők közül kell megválasztani.
(4) A nem önkormányzati képviselő tag (továbbiakban: külsős tag) jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein
megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
(5) A bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza,
Állandó bizottságok
40. §
(1) A Képviselő-testület – feladatainak eredményesebb ellátása érdekében – az alábbi állandó bizottságokat hozza
létre:
- Ügyrendi és Gazdasági Bizottság,
- Humánszolgáltatási Bizottság.
- Mezőgazdasági és Vállalkozói Bizottság
A Képviselő-testület az állandó Bizottságok létszámát 3 (három) főben határozza meg.
(2) Az állandó bizottságok jogai:
- döntések a hatáskörükbe utalt ügyekben,
- a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése során megvitatják és állást foglalnak a feladatkörükbe tartozó
ügyekben, beleértve a Képviselő-testület határozati javaslatainak a véleményezését is,
- előkészítik a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,
- közreműködnek a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében, a rendelet
tervezeteket véleményezik illetve azokkal kapcsolatban állásfoglalást adnak ki,
- ellenőrzik a KÖH a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját,
- javaslatot tesznek a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi
kérdésekben.
(3) A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet.
(4) A bizottság tagjait polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület választja meg..
Ideiglenes bizottságok
41. §
(1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.
(2) Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság
megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart. Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.
A bizottságok szervezete és működése
42. §
(1) Egy önkormányzati képviselő legfeljebb három állandó bizottságnak lehet tagja, elnök azonban csak egy
bizottságban lehet. Az állandó bizottsági tagság nem érinti az ideiglenes bizottsági tagságot.
(2) A bizottság ülését a bizottsági elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a
képviselő-testületi bizottsági tag látja el.
(3) A bizottság elnöke a bizottsági ülést köteles összehívni:
- a polgármester indítványára az Mötv. 61.§ (1) bekezdése szerinti határidőben,
(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és
határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített
jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. 60. §-ban foglaltakat valamint jelen rendelet képviselő-testületre vonatkozó
szabályit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a
jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet
megküldeni az illetékes kormányhivatalnak.
(5) A bizottságok belső működésük további szabályait – az Mötv. és jelen SZMSZ keretei között – saját maguk
állapíthatják meg.
(6) A képviselő-testület a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak, külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjat
állapít meg.
43. §
A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok
(1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 40.§-ban és jelen rendeletben előírt
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
XI. fejezet
Az önkormányzat tisztségviselői
A polgármester
44. §
(1) Kunbaja Község polgármestere megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv.71.§-ban meghatározottak szerint külön képviselő-testületi határozatban megállapított
illetményre és költségtérítésre jogosult.
(3) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi és
Gazdasági Bizottság elnöke helyettesíti.
(4) A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.
(5) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, és
működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
(6) A polgármester Mötv. 65.§- 67.§-ban megfogalmazott feladatain túl, főbb feladatai különösen:
- a település fejlődésének elősegítése,
- az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,
- demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
- a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szerzése,
- a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés
kialakítása.
(7) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:
- a testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
- a képviselők munkájának segítése,
- testület döntéseinek előkészítése, végrehajtása, illetve végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.
(8) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
- felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti
az önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz,
- indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását.
45.§
A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az Mötv.72.§-ba valamint jelen rendeletbe foglalt önkormányzati
képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat.
Az alpolgármester
46. §
(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert és egy nem képviselő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek.
Részt vesznek
- a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
- segítik a bizottságok és képviselők munkáját.
(3) Az alpolgármesterek társadalmi megbízásban látják el feladataikat.
(4) Az alpolgármesterek az Mötv. 80.§-a alapján külön képviselő-testületi határozatban megállapított tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosultak.
(5) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.
(6) A nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. Jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
A jegyző
47. §
(1) Az Mötv. 82.§-83.§-a szerinti pályázat és eljárás alapján – a jogszabályban megállapított képesítési
követelményeknek megfelelő jegyző kerül kinevezésre. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdéseiben illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatokat,
amelynek során jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük,
működésük jogszabálysértő.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat
hónap időtartamban – a jegyzőre vonatkozó képesítési szabályoknak megfelelő a KÖH-nél foglalkoztatott
közszolgálati tisztviselő látja el a jegyző feladatait.
XII. fejezet
A Közös Önkormányzati Hivatal
48. §
(1) A Képviselő-testület Tataháza Község Önkormányzatának képviselő-testületével kötött külön megállapodás szerint
az Mötv. 85.§-ban foglaltak szerint közös önkormányzati hivatalt hoz létre – Kunbajai Közös Önkormányzati
Hivatal elnevezéssel – Mötv. 84.§ (1) bekezdésébe foglalt feladatok ellátására.
(2) A Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal önálló költségvetési szerv.
(3) A jegyző ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.
XIII. Fejezet
A Társulások
49.§.
(1) A képviselő-testület és más helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy
több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és
hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre
figyelemmel az Mötv. 89.§-92.§-ban foglaltakra.
(2) Az önkormányzat társulásainak felsorolását, mint az önkormányzat szerveit jelen rendelet 7. számú melléklete
tartalmazza a társulások megnevezésével.
XIV. fejezet
A Nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos szabályok
A Nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása
50. §
(1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése
érdekében együttműködik a Kunbajai Német Önkormányzattal.
(2) Az önkormányzat a Kunbajai Német Önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott
egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek
szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére
a) a helyiséghasználatot, és
b) a KÖH közreműködésével
ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi
és tárgyi feltételeket.
Együttműködés a Nemzetiségi önkormányzattal
51.§
(1) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a
KÖH köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.
(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek
intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről
tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.
(3) A polgármester a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (2) bekezdés szerinti
kezdeményezéssel kapcsolatos Képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan
időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a
továbbiakban: Njtv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.
XV. Fejezet
Lakossággal való kapcsolati formák
Közmeghallgatás
52. §
(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A Képviselő-testület döntése előtt közmeghallgatást kell tartani:
- a település általános rendezési tervének jóváhagyásakor,
- a jelentősebb fejlesztésekhez kapcsolódóan,
- jogszabályok által kötelezően előírt esetekben.
(3) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha :
- a Képviselő-testület előzetesen úgy döntött,
- a települési képviselők fele indítványozza,
- a településen a választásra jogosultak 15%-a az ügy tárgyának megjelölésével írásban kéri.
(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről – legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt - hirdetéssel és
plakátok útján, községi honlapon történő közzététellel a lakosságot tájékoztatni kell.
(5) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek,
önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az
alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5
percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.
(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre Képviselő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre vonatkozó
előírások megfelelően alkalmazandóak. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni
kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a
polgármesternek, a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ
írásban meg kell adniuk a kérdés feltevőjének. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen
tájékoztatást kell adni.
Falugyűlés
53. §
(1) A képviselőtestület, a polgármester közreműködésével évente egy alkalommal összehívja a Falugyűlést
(2) A Falugyűlés előkészítésével, szervezésével és vezetésével kapcsolatos feladatokat polgármester végzi el.
(3) A Falugyűlésre kerülő napirendet a képviselőtestület állapítja meg és az előterjesztéseket véleményezi.
(4) A Falugyűlésen elhangzott javaslatok nyomán tett intézkedésekről – a helyben szokásos módon hirdetőtábla
útján, községi honlapon történő közzététel útján – a lakosságot tájékoztatni kell.
Együttműködés a lakosság önszerveződő közösségeivel
54. §
(1) Kunbaja Község Önkormányzat Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel
tevékenységük, feladataik körében.
Az együttműködés célja és rendeltetése:
- tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
- a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek
véleményeztetése,
- a lakossági közügyek intézésébe való bevonás.
(2) A helyi önszerveződő közösségek képviselői a 10.§ (3) bekezdése szerint meghívottként, tanácskozási joggal
vesznek részt a képviselő-testület ülésein.
(3) A lakosság egészét vagy nagyobb csoportját érintő helyi közügyekben a döntés előkészítése során a tervezett
intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az
érdekegyeztetésről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.
(4) A Képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig –anyagilag is támogathatja a helyi
társadalmi szervezetek tevékenységét.
(5) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek az
önkormányzat időszakos újságjában, és az internetes honlapon való megjelentetése.
XVI. fejezet
Záró rendelkezések
55. §
(1) Ez a rendelet 2014. november 13. napján 1445 órakor lép hatályba
(2) Hatályát veszti:
1. a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(III.30.) önkormányzati
rendelet
2. a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(III.30.) önkormányzati
rendeletet módosító 5/2012.(IV.25.) önkormányzati rendelet
3. a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(III.30.) önkormányzati
rendeletet módosító 13/2013.(I.4.) önkormányzati rendelet
Kunbaja, 2014. november 13.
Franzné Lakner Éva Szöllősi Csaba
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetése a mai napon a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel
megtörtént.
Kunbaja, 2014. november 13.
Szöllősi Csaba
jegyző