Kunbaja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az állami főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya

1. §

A rendelet célja Kunbaja község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

2. §

(1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség, a település jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A helyi értékvédelem célja a településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti, szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köztéri képzőművészeti alkotások, utcabútorok, tájépítészeti alkotások, növények, növénytársulások számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(4) Tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. §

     A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó         egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. §

E rendelet hatálya Kunbaja közigazgatási határára terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában:

Reklámtorony:
Reklámozási céllal létrehozott toronyépítmény.

Fényreklám:
Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés.

Cégér:
Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjeleníti, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék, a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logó, piktogram stb.) tartalmazó berendezés (szerkezet).

Cégfelirat:
A rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

Cégtábla:
Jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – az épület, vagy ingatlan bejáratánál feltüntető tábla.

Toronyszerű tető:
Összetett, gúla formájú, a héjazat egységét megbontó, attól markánsan eltérő hajlásszögű elemet, elemeket felvonultató kialakítású tető.

Alacsony hajlásszögű tető:
35°-nál kisebb szöget bezáró tetőszerkezet.

 II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem feladata

6. §

  (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

             a. meghatározása, dokumentálása,

             b. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

             c. megőrzése, megőriztetése és

             d. a lakossággal történő megismertetése.

  (2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a                  károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

4. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

7. §

(1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes és jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti Kunbaja Község Önkormányzatának polgármesterénél.

     (2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

          a) a kezdeményező megnevezését;

          b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körül határolását;

          c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

          d) a védendő érték rövid dokumentálását;

          e) a kezdeményezés indokolását.

(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről a védelem alá helyezés, vagy a védelem megszüntetésének szakmai előkészítéséhez - amennyiben nem áll rendelkezésre – az önkormányzat értékvizsgálati dokumentációt készíttet.

(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján az örökségvédelmi hatóság, mint véleményező szerv véleményét figyelembe véve településképi szempontok figyelembevételével egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(5) Védetté nyilvánítás, illetve védettség megszűnése kizárólag jelen önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, mely a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. rendeletben taglalt véleményezési eljárás lefolytatását követően lehetséges.  

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően 30 napon belül értesíteni kell:

     kezdeményezőt

          a) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,

          b) az elsőfokú építésügyi hatóságot, 

          c) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

     (7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

          d) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

          e) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

           f) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

          g) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

5. Nyilvántartási szabályok

8. §

(1)A helyi védett értékekről Kunbaja Község Önkormányzatának naprakész nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

     (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább:

          a) a) a védett érték megnevezését

          b) védelmi nyilvántartási számát és egyedi azonosító adatait

          c) a védelem típusát

          d) a védett érték helymeghatározásának adatait

          e) a védelem rövid indoklását

          f) aktuális fényképes dokumentációt mely a védetté nyilvánítás során készült

9. §

     A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál         kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

6. Egyedi védelem

10. §

     A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét                   meghatározó elemeire terjed ki. A helyi védelem alatt álló művi elemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. §

     A rendelet mellékletében szereplő, helyi védelem alatt álló épített környezeti örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője             köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott       örökség fennmaradását.

12. §

     A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem                       befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. §

     Kunbaja település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre         tagolódik:

                   a) Településközponti terület (a Rákóczi F. utca É-i oldala a Bajcsy Zs. és Arany J. utcák között, valamint a                                kapcsolódó, Bajcsy Zsilinszky utca Ny-i oldalán lévő telkek; a Rákóczi F. utca - Bajcsy Zsilinszky utca -                                    Szabadság tér és Kossuth L. utca által határolt tömb; a Szabadság tér két utcája és a Bajcsy Zsilinszky utca                          között lévő iskola és templom területe; a Szabadság tér É-i utcájától É-ra lévő intézményi és kereskedelmi                              terület)

                    b) Egyéb falusias településrész

                    c) Mezőgazdasági-, ipari-, szolgáltató területek („Majorközpont”, Mezőgazdasági üzemi terület a külterület                              középső Ny-i részén, az 5312. sz.-ú országos mellékúttól K-re; a külterület Ny-i részén, az 5312. sz-ú út és a                          Damjanich J. út folytatásába eső gyűjtőút kereszteződésében; a külterület DK-i részén, a Tavankúti csatorna                          kanyarulatában található; különleges, tartalék célra kijelölt, volt honvédségi terület és annak tervezett                                      bővítési területe, az 5312. sz.-ú országos közút középső szakaszának Ny-i oldalán)

                    d)Természeti területek, egyéb külterület (beépítésre nem szánt területek: Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei,                         erdőterületek, települési szövethez kapcsolódó kertes művelésű területek, egyéb külterület)

14. §

     A 12. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot,                             településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

15. §

     A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.

16. §

     Új épületek tömegarányait a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző                                   homlokzatszélességét, magasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani.

17. §

(1) Meglévő, az épület legmagasabb pontja paraméternek nem megfelelő építmény, építményrész átépítése esetén annak magassága nem növekedhet.

(2) További bővítés esetén az új bővítményrész magasságának meghatározásakor a paramétert figyelembe kell venni.

18. §

     A településközponti területeken jellemző hagyományos kerítés-, és kapuformákat, a térfalat alkotó kerítéseket tömör               kerítésként kell kialakítani.

19. §

     Telken belül csak talapzat nélküli áttört kerítés létesítése megengedett.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20. §

     Új épület építése, meglévő épület bővítése nem lehetséges a környezetében megszokott beépítés és az adott terület             építészeti karakterének figyelmen kívül hagyásával, a településképi illeszkedés biztosítása hiányában.

21. §

     Új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya nem térhet el az utcában jellemzően kialakult           rendtől.

22. §

(1) Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a mellékrendeltetésű épületek kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

     (2) Lakóépületnél tetőhéjazatként tábláslemez és palafedés alkalmazása nem megengedett.

     (3) Elaprózott, többszörösen összetett tetőforma, nem alakítható ki.

(4) Közterület felé néző, valamint közterületi rálátással rendelkező tetősíkon nem helyezhető el olyan tetőablak, amely a tetősík jelentősen megváltoztatásával jár. Tetőfelületen nem alkalmazható a pontszerű, hagyományos padlásszellőző ablak jellegűtől eltérő, valamint a tetősíkba helyezett megvilágítástól eltérő kialakítás.

23. §

(1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

           a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és

           b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú                   cégfelirat helyezhető el.

24. §

     Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem                   biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való harmonikus illeszkedést.

25. §

     Egyéb külterület beépítésre nem szánt területein kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós         és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.

26. §

     Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.

27. §

     Tájképvédelmi területeken a csatornákkal és fasorokkal való tagoltság, valamint vizes élő helyet jelző növénytársulások         jelentős tájképi értéket képviselnek, melyek fenntartásáról gondoskodni kell.

28. §

(1) Térségi jelentőségű tájképvédelmi területen az értékes tájkarakter elemeire való rálátást a határoló közlekedési pályákról (közút) biztosítani kell.

(2) A rálátási védelem az adott védett tájrészletre nyíló látvány esztétikus zöldfelületi kapcsolatok tervezésével történő fenntartását szolgálja. 

29. §

     (1) Zöldterületen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.

     (2) A közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m2-ként min.

     1 db lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep ill. talajtakaró telepítését jelenti.

11. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

30. §

(1) Az 1. mellékletben felsorolt védett épületek esetében a meglévő homlokzatokat, a beépítés hagyományos jellegét, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolat minták elhelyezését kell követni.

(2) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.

     (3) Védett épületen toronyszerű tetőalakítás nem megvalósítható.

(4) Védett épületen egyéb műszaki berendezés utcai homlokzaton nem helyezhető el (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb.)

(5) Falnyílások, ablakkiosztások esetében a hagyományos homlokzati nyílásrendeknek megfelelően nagy, összefüggő felületek helyett több kisebb nyílás létesítendő.

     (6) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.

     (7) Tetőfedés anyagaként a hagyományos színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el (pl: zöld, szürke,               fekete).

     (8) Tetőfedés anyagaként kerámia cserepet – kivéve a mediterrán jellegűeket – lehet használni.

(9) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.

(10) Homlokzati színezésnél tilos használni a RAL 2012 – RAL 5026, a RAL 6026-6028, a RAL 6033-6034, a RAL 7000-7005 színtartományba tartozó színárnyalatokat.

(11) Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(12) Épület felújításakor tilos olyan utólagos külső hőszigetelés alkalmazása, amely nem képes megőrizni a falfelület eredeti struktúráját, tagozatait, nyíláskiosztásait és díszítő elemeit.

     (13) Közterületre néző homlokzaton és tetőzeten nem helyezhető el:

            a) napenergia gyűjtő panel

            b) hőszivattyú

            c) parabola antenna

            d) turbókazán kéménye

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

31. §

   Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint       elektronikus hírközlési hálózat építése „Településközponti terület” településképi szempontból meghatározó területén,           továbbá helyi művi védelem alatt álló épület esetében, természetvédelmi oltalom alatt álló területen csak földalatti               elhelyezéssel kivitelezhető.

32. §

   Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem                megengedett. A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti            építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

33. §

   „Természeti területek, egyéb külterület” településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a               tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (pl. kilátó) kombináltan alakíthatók ki,           természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

34. §

   (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia     ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti         biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani.

35. §

     (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem           akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(4) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

     (5) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(6) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

36. §

     Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

37. §

     (1) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor           helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

     (2) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe.

     (3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól max. 10 fokos           kiemeléssel telepíthető.

13. Információ- és reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

38. §

     Kunbaja község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi               LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről           szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben tiltott           vagy nem szabályozott reklám közzététele.

39. §

(1) Épületen maximum 2 m² felületű reklámhordozó helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.

     (2) Településközponti területé és egyéb falusias településrész településképi szempontból meghatározó területekhez 100       m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.

(3) Az építési engedély és településképi bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

     (4) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

     (5) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:

          a) a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,

          b) az gátolja a kilátást,

          c) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

(6) A helyi védett épületen hirdetés, reklámhordozó nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.

40. §

     Védett természeti területeken, ökológiai hálózat ökológiai folyosó területén, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken       reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

41. §

(1) Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénykibocsátó berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

     (2) Figyeljünk továbbá arra is, hogy ne használjunk 3000K feletti hideg színű fénykibocsátó forrásokat, továbbá                       szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.

42. §

     Építési reklámhálót csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, az építési naplóban igazoltan lehet                     kihelyezni.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

14. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

43. §

(1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

     (2) Az (1) szerinti szakmai konzultáció e hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra is kiterjedhet.

(3) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(4) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a záradékolt terveket is.

44. §

(1) A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.

     (2) A tervdokumentáció a kérelmező neve, elérhetőségi és levelezési címe, telefonszáma mellett a következőket                     tartalmazhatja:

          a) a kérelmező neve elektronikus levelezési címe;

          b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma,                      telefonszáma, e-mail címe;

          c) műszaki leírás;

          d) magassági kialakítás, elrendezés, keresztmetszetek (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság              meghatározásával):

                 i. a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;

                ii. a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;

                iii. közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;

                iv. építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;

          e) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);

          f) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenlegi és tervezett állapot);

          g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);

          h) látványterv vagy modellfotó, melyen a teljes homlokzati felület látható;

          i) fotódokumentáció (színes felvételek, amik az ingatlant és környezetét, valamint a közterületeket is bemutatják).

15. Településképi véleményezés eljárás alkalmazási köre, eljárási szabályai, véleményezési szempontjai

45. §

     (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és                         ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012 (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban       Korm. rendelet) meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek köz

            a) Helyi védett épület esetében

                    i. épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

                   ii. épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos                                         hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat                                               felületképzésének megváltoztatása,

                  iii. égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,

                  iv. épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,

                   v. szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

            b) minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,

            c) önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.

            d) közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítésekor.

(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Korm. rendeletben építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően a 46. § a) -c) pontjaiban foglalt azon esetekben

a) amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.

b) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi              építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre

c) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az        építtető.

46. §

     A polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági                  engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:

              a) műemléki védelem alatt álló, vagy helyi védelem alatt álló építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység                    esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez;

              b) új épület építése védett természeti területen;

              c) az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása.

47. §

     A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú kérelem                       benyújtásával és a hozzá tartozó tervdokumentáció ÉTDR rendszeren keresztül történő elektronikus megküldésével, a           polgármesternek megfelelő hozzáférés biztosításával indul.

48. §

(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, kormányrendeletben meghatározottak szerint különösen, hogy a tervdokumentáció:

            a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;

            b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t,                          vélemény(eke)t.

     (2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

            a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű                          használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

            b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

            c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

                     i. biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további                                    fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

                     ii. a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

     (3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület         tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

     (4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

            a) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével                    és használatának sajátosságaival,

            b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér és üzletfelirat épületen megjelenő kialakítására,

            c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései,                        tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy

            d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a                          domináns környezet adottságaihoz.

     (5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

            a) közterülethez való kapcsolata, illetve ebből eredő használata

                    i. korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

                    ii. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint                                növényzetét, illetve ebből eredően

                   iii. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

            b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon                                befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

     (6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a településképi vélemény kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.

16. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

49. §

     Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és                               ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében         meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

            a) Helyi védett épület esetében

                    i. épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

                   ii. épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos                                         hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat                                               felületképzésének megváltoztatása,

                  iii. égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,

                  iv. épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,

                   v. szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

            b) minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,

            c) önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.

            d) közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítésekor,

            e) cégér, üzletfelirat elhelyezésével járó átalakítása esetén, amennyiben annak felülete összességében meghaladja                  az 1 m2-t.

50. §

     Jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének             módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

            a) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy                                    rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

            b) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint, ha jelentős                    mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.

17. A településképi bejelentés eljárási szabályai

51. §

     (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban, 1 példányban benyújtott bejelentésre       indul.

     (2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

            a) a bejelentő nevét,

            b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

            c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás                          megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását

            d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi                      számát,

            e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók                              elhelyezésének tervezett időtartamát,

            f) az építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,

           g) látványtervet vagy fotómontázst,

           h) fotódokumentációt.

52. §

(1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

            a) bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és                                      településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm.                              rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok                          közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben előírt követelményeknek,

            b) a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki. A tudomásulvétel megtagadása önkormányzati hatósági ügy, melynek során a 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályait kell alkalmazni.

     (4) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év.

18. Településképi kötelezési eljárás

53. §

     (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:

              a) településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési                                        tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,

              b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében                                        településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,

              c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

(2) Az (1) bekezdés a) -c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesül a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével.  A településkép- védelmi bírság egy adott eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

     (4) A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja:

     A bírság kiszabására és behajtására az Ákr. szabályaira vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kiszabott           településképi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő                           eredménytelen elteltét követő 30 naptári napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára. A befizetési           határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethető és eljárási bírsággal sújtható.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. Hatálybalépés

54. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.