Kunbaja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 21.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 23Kunbaja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 21.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kunbaja Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kunbaja Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 6435 Kunbaja, Rákóczi út 16.
(3) Az önkormányzat működési területe: Kunbaja község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat hivatala: Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal. (6435 Kunbaja, Rákóczi út 16.)
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(6) A címer leírást és heraldikai értelmezését, a zászló és a pecsét leírását a 1. melléklet tartalmazza.
(7) Az önkormányzat hivatalos testvérközségi kapcsolatot tart fenn a németországi Dinkelscherben településsel.
A képviselő-testület működésének szabályai
2. § (1) Kunbaja Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban képviselő-testület) tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 7 fő.
(2) Az önkormányzat társulásai, a társulások megnevezésével.
a) Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás
b) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás
c) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
(3) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és együttes ülést tart.
(4) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente 6 (hat) ülést tart. A képviselő-testület – eltérő döntés hiányában – tanácskozásait a Kunbajai Közös Önkormányzat Hivatal tanácskozótermében tartja.
Alakuló ülés
3. § Az alakuló ülés napirendje a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező napirendi pontokon túl az alábbi napirendi pontokat tartalmazza:
a) a választási bizottság tájékoztatója a választások eredményéről;
b) a polgármester programismertetője;
c) egyebek.
Rendkívüli ülés
4. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülése különösen indokolt esetben a munkatervtől eltérő időpontra telefonon és e-mailben is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha döntése más időpontban nem pótolható.
(2) A polgármester az ügy sürgősségére tekintettel mielőbb, de legkésőbb az indítvány előterjesztésétől számított 15 napon belüli időpontra köteles a képviselő-testület ülését összehívni.
(3) Rendkívüli ülés esetén a polgármester határozza meg a külön meghívottak körét.
Együttes ülés
5. § A képviselő-testület együttes ülést tart A Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal
a) éves költségvetési rendelete és annak módosítása,
b) éves zárszámadási rendelete,
c) létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodás
tárgyalásakor.
A képviselő-testületi ülés összehívása
6. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
7. § (1) A képviselő-testület ülését a meghívó papír alapon való megküldésével kell összehívni
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi javaslatot,
c) az előterjesztések témafelelőseinek nevét,
d) meghatározott esetekben a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását.
(3) A munkaterv szerinti rendes ülésre szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt az érdekeltek az ülés előtt legalább öt nappal előbb megkapják.
(4) Az ülések időpontját, helyét és napirendjét a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, valamint honlapján közzé kell tenni.
8. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerinti nyilvános ülésére – mellékelve a napirend tervezetét - állandó jelleggel meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) az önkormányzati intézmények vezetőit,
d) az előterjesztések témafelelőseit.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére eseti jelleggel kell meghívni azon személyeket, akik jelenlétét a polgármester valamely napirend tárgyalásánál indokoltnak tartja.
9. § (1) A meghívóhoz mellékelni kell az összes előterjesztést – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 8. § (1) bekezdés a), b), pontjaiban megjelölt személyek részére.
(2) A 8. § (2) bekezdésében foglalt külsős bizottsági tagoknak a meghívóhoz mellékelni kell az összes nyílt ülési előterjesztést, kiegészítve az érintett bizottság által tárgyalandó zárt ülési anyagokkal.
(3) A meghívóhoz csak a tevékenységet érintő előterjesztést kell mellékelni a 8. § (2) bekezdésben megjelölt személyek részére.
(4) Zárt ülési, illetve a képviselő-testületi ülésen ilyenné nyilvánítható előterjesztéseket teljes körűen csak a zárt ülésen állandó jelleggel részt vevők számára kell megküldeni.
(5) A zárt ülésen eseti jelleggel résztvevő (az érintett, a szakértő) személy részére csak az őt érintő előterjesztést kell megküldeni.
(6) A meghívóhoz az (1)–(5) bekezdések szerint mellékelt előterjesztések 4 oldalnál nagyobb terjedelmű mellékleteit csak elektronikusan kell megküldeni az érintetteknek. Abban az esetben, ha az érintett kéri, a jegyző útján a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal nyomtatott formában is kiadja a kért mellékletet.
Munkaterv
10. § A képviselő-testület működésének operatív alapja a gazdasági program és a munkaterv. A képviselő-testület gazdasági programjáról a 71. § rendelkezik.
11. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének tervezetét a polgármester irányítása szerint a jegyző állítja össze, és azt a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(2) A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kér:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a bizottságtól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját, a hónap és nap megjelölésével,
b) az ülések várható napirendjét,
c) a napirendi pontok készítésében résztvevő szerveket, személyeket, megnevezve a napirendi pontok előterjesztőit,
d) meghatározza azokat a témákat, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást tart,
e) meghatározza azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság véleményez,
f) az előterjesztés elkészítésének határidejét.
(4) A munkatervi javaslat testületi jóváhagyásra való előterjesztésekor tájékoztatást kell adni a munkaterv tervezetébe fel nem vett javaslatokról is.
(5) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december hó, legkésőbb a tárgyév január hó végéig állapítja meg a képviselő-testület.
(6) A munkatervet meg kell küldeni, illetve meg kell jelentetni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a települési országgyűlési képviselőnek,
c) a képviselő-testületi ülés állandó meghívottjainak,
d) a munkatervben érintett előterjesztőknek,
e) el kell helyezni Kunbaja község honlapján.
Előterjesztés
12. § (1) Előterjesztésnek minősül a jelen rendelet 13. §-ában megjelölt személyek és szervek által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. A szóbeli előterjesztéskor a határozati javaslatot írásban kell beterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok ülésen való kiosztását.
(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni az Mötv. 42. §-ban meghatározott, át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök tárgyában, továbbá:
a) a munkaprogram, a költségvetés meghatározásáról, végrehajtásáról szóló beszámoló ügyében,
b) önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben,
c) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben,
d) a hosszú távú fenntartási kötelezettséget igénylő pályázatok esetében,
e) önként vállalt feladat ellátására vonatkozó döntéseknél,
f) minden olyan ügynél, amelyet a képviselő-testület meghatároz.
(4) Az ülés menete közben az elfogadott napirendeken felül újabb napirendi pont nem terjeszthető elő.
13. § A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a települési képviselő,
e) az önkormányzat intézményének vezetője, az intézmény tevékenységéről szóló beszámoló esetében,
f) a polgármester által felkért más személy.
14. § A Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője számára biztosítani kell az előterjesztés előzetes véleményezését azzal, hogy az e rendelet szerint meghatározott határidőben részére az megküldésre kerül.
15. § (1) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása,
b) az előkészítésben közreműködő témafelelős neve és beosztása,
c) az előterjesztést véleményező bizottságok megnevezése,
d) a tárgyalás módja,
e) a döntéshozatal módja,
f) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület, vagy szerve hozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével kapcsolatban határozatot, és ha igen, milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
g) a hozandó döntés indokainak felsorolása,
h) az előkészítésben résztvevők megnevezése, véleménye,
i) vonatkozó jogszabályok ismertetése,
j) döntési alternatívák teljes körű ismertetése,
k) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat vagy javaslatok, pontosan bemutatva annak költségkihatásait és forrását,
l) az előterjesztés esetleges kockázatai, kiküszöbölésének, mérséklésének módja,
m) szükség esetén a végrehajtásban közreműködő felelős/ök és végrehajtási határidő megjelölése.
(2) Az előterjesztések eredeti példányát a testületi ülést megelőzően, a munkatervben meghatározott határidőig az előterjesztésért felelős köteles a jegyzőnek leadni. Ezt követően csak a polgármester külön engedélye alapján kerülhet be előterjesztés a testületi ülés anyagába.
16. § (1) Az előterjesztések csak az illetékes bizottság véleményezésével kerülhetnek a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványt. Erről a képviselő-testület a napirend elfogadásakor egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Tájékoztató, vagy tájékoztatásra irányuló előterjesztés esetén nem kell határozati javaslatot készíteni.
(3) A munkatervben az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 5 nappal előbb köteles bejelenteni a jegyzőnek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudta elkészíteni. A bejelentés tárgyában a jegyző javaslatára a polgármester dönt egy másik ülés napirendjére történő felvételről.
(4) A zárt ülésre tervezett előterjesztéseket mindig elkülönítetten – az adatvédelmi szempontok figyelembevételével – kell kezelni.
(5) A képviselő-testület üléseinek előkészítésével kapcsolatos szervezési és technikai feladatokat a jegyző irányításával a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
17. § (1) Polgármester, alpolgármester, bizottság, képviselő és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős tárgyalását, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A sürgősségi javaslatot indokolással kell előterjeszteni.
(2) Az indítványt a képviselő-testület ülését megelőző nap 16 óráig kell a polgármesterhez benyújtani.
(3) Sürgősségi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadásakor egyszerű szótöbbséggel határoz. Elfogadása esetén az indítványt napirendre tűzi.
A képviselő-testület ülése
18. § (1) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről a lakosságot a meghívónak a hivatali hirdetőtáblán, a honlapon való közzétételével tájékoztatni kell.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
A képviselő-testület tanácskozási rendje, szavazás
19. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt,
b) megállapítja az ülés határozatképességét.
(2) A polgármester javaslatot tesz egy fő jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő személyére, valamint előterjeszti a napirendi tervezetet, amelyekről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.
(3) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés,
b) a polgármesterre átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról.
(4) A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról.
(5) Az átruházott hatáskörök további gyakorlóinak előterjesztése alapján dönt a képviselő-testület az e hatáskörökben hozott döntésekről szóló beszámolók elfogadásáról.
20. § (1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, és javasolhatja napirendi pontok összevont tárgyalását. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban, vagy írásban kiegészítheti, ha az előterjesztés leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások miatt a határozat, vagy rendelettervezet kiegészítésének van helye, ha a határozat vagy rendelettervezet nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály, önkormányzati döntés értelmében kötelező.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban, vagy írásban kijavíthatja, ha hibás névírás, szám, vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt az előterjesztett határozatban, vagy rendelettervezetben.
(4) Az önkormányzati törvényben biztosított jogkörében eljárva a jegyző köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben az előterjesztés nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre, illetőleg ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.
21. § (1) A képviselő-testület tanácskozási rendje:
a) a vita megkezdése előtt a bizottsági elnök a bizottság állásfoglalását ismertetni jogosultak,
b) a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét,
c) a vitában a hozzászólás legfeljebb öt perc időtartamú lehet,
d) ugyanazon napirendi pont keretében a képviselő legfeljebb kétszer szólhat; a második hozzászólás a két percet nem haladhatja meg,
e) a c)–d) pontban foglalt szabályoktól a polgármester indokolt esetben eltérhet,
f) az előkészítésben résztvevő bizottság elnöke, az előterjesztő a határozathozatal előtt bármikor hozzászólhatnak,
g) az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond,
h) a vita során a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra,
i) a tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet,
j) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Ha megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,
k) lakossági érdeklődők részére a polgármester biztosíthat hozzászólási lehetőséget.
(2) Ügyrendi kérdés:
a) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
b) javaslat a hozzászólók listájának lezárására,
c) a vita lezárására vonatkozó javaslat,
d) szavazás módjára vonatkozó javaslat,
e) napirendi pont bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,
f) speciális ügyrendi kérdés, ha valaki szünetet kér.
(3) Az ügyrendi javaslatot csak a tárgyhoz kötött részletes – a jegyzőkönyvben rögzítendő – indokolással lehet tenni, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
22. § (1) A képviselő-testület ülésein a tanácskozási joggal meghívottak felszólalhatnak. A felszólalás időtartamát a polgármester korlátozhatja.
(2) A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek megválaszolásáról.
(3) A vita lezárása után – legfeljebb öt percben − személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a neki szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A képviselő megjegyzésének általa kért részét szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A személyes megjegyzés lehetőségével a napirend tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.
23. § (1) Az előterjesztést a napirend előterjesztője a szavazást megelőzően bármikor visszavonhatja.
(2) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja az adott napirendi pont vitájának lezárásáig a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.
(4) Szavazás előtt a polgármester, vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet (maximum 30 perc) javasolhat, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye, kivéve a személyes érintettség bejelentését.
(6) A jegyzőnek minden szavazás előtt szót kell adni, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
Napirend előtti felszólalás
24. § (1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő egy alkalommal 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni közérdekű ügyben, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az adott ülésen napirendként szerepelnek, illetőleg kérdésként, interpellációként, vagy javaslatként terjeszthetők elő.
(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalási szándékát a képviselő az legkésőbb az ülés megkezdésekor a polgármesternek vagy a jegyzőnek - a tárgy megjelölésével - jelzi.
(3) A napirend előtti felszólalásra maximum 3 perc időtartamban a polgármester, illetőleg az általa kijelölt személy válaszolhat.
(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.
25. § (1) A nyilvános üléseken megjelenő választópolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) Rendzavarás esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavaró magatartást tanúsító jelenlévőt.
(3) Ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására szólítja fel.
(4) A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget adhat, ha az állampolgár a felszólalás rövid tartalmának ismertetése mellett a polgármesternek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte.
Határozathozatal
26. § Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet ugyanazon napirend megtárgyalására a testületi ülés időpontját követő 8 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképtelenség okából elmaradt képviselő-testületi ülés 8 napon belül más napirenddel is összehívható.
27. § (1) A képviselő-testület tagjai „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhatnak, vagy tartózkodnak a szavazástól.
(2) A szavazás rendje:
a) a polgármester ismerteti az előterjesztésben szereplő, és a vita során elhangzott határozati javaslatot;
b) először a módosító és kiegészítő indítványokról, ezt követően az eredeti határozati javaslatokról kell dönteni;
c) szavazásnál szavazni először igent, majd nemet, végül a tartózkodást tartalmazó polgármesteri kérdésre adandóan kell;
d) a polgármester köteles a szavazás eredményét számszerűsítve közölni, valamint a hozott határozatot szó szerint ismertetni.
28. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazás lebonyolítása az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság feladatkörébe tartozik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyben rögzíteni kell:
a) a szavazás helyét, kezdetét, végét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás számszerű eredményét.
(4) A titkos szavazással hozott döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.
29. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv.-ben meghatározott eseteken kívül:
a) ha a polgármester vagy bizottság indítványozza;
b) jogszabályban előírt egyéb esetben.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők felállva „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a szavazólappal együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, és a szavazólapot a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
30. § A döntés meghozatalához minősített többség szükséges a jogszabályban meghatározott eseteken túl:
a) a forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé minősítéséhez, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez és vállalkozásba való beviteléhez;
b) hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról szóló döntéshez,
c) gazdasági társaság létrehozásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;
d) önkormányzati vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelői jogának ingyenes átruházásához, illetve követelésről való lemondáshoz.
A képviselő-testület döntései
31. § A rendeletek mellett a határozatokat is külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
Határozat
32. § (1) A határozat tartalmazza a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), megjelölését és a határozat tárgyát, a határozat szövegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtás felelősének nevét, a végrehajtás operatív felelősének a nevét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését, valamint azon szervek, személyek megnevezését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(2) A határozat megjelölése: "……./év. (hó. nap.) KT Határozat a (a határozat tárgya)-ról"
(3) A határozatot a képviselő-testületi ülést követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni:
a) a végrehajtás felelőseinek, beleértve a végrehajtás operatív felelősét is;
b) akire a határozat feladatot, jogot vagy kötelezettséget állapít meg.
(4) A határozatokról a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal időrendi nyilvántartást vezet.
Önkormányzati rendeletalkotás
33. § A képviselő-testület várható jogalkotási feladatait éves jogalkotási programban kell rögzíteni. A program összeállításáért a jegyző felel. A program összeállításához kikéri a rendeletek gondozóinak véleményét is.
34. § Rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) az alpolgármester, a települési képviselő, a bizottságok, az intézményvezetők a polgármester útján.
35. § (1) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(2) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület, annak állandó bizottsága és a jegyző - szükség esetén - külső szakértőket is felkérhetnek.
36. § (1) A polgármester, illetve a jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során előterjesztett azon indítványokról, amelyek a tervezetben nem szerepelnek.
(2) A rendelet hiteles és végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg a https://loclex.ijr.hu internetes felületen.
37. § (1) A rendeletek kihirdetése a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztató táblájára történő kifüggesztéssel valósul meg. A kihirdetési záradékon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
(2) A kihirdetett rendeletet Kunbaja község honlapján is el kell helyezni.
38. § (1) A rendeletek megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint történik. A hatályos önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. A rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, szükség esetén kezdeményezi a módosítást vagy hatályon kívül helyezést.
(2) A rendeletekről vezetett nyilvántartásban minden rendeletnél fel kell tüntetni a rendelet gondozásáért, karbantartásáért felelős személy nevét.
Kérdés, interpelláció
39. § (1) Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési és döntési jellegű ügyben való tájékozódás.
(2) Interpelláció: valamely önkormányzati döntés végrehajtása vagy intézkedés elmulasztása tárgyában tett számonkérés.
40. § (1) A kérdést a napirend előtt szóban lehet előterjeszteni. A kérdésre a megkérdezettnek lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén szóban kell választ adnia. A válaszadás időtartama a két percet nem haladhatja meg. Ha összetett kérdésfelvetésről van szó, a választ 15 napon belül írásban kell megadni.
(2) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt legalább három nappal kell benyújtani a polgármesterhez. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Az interpellációra az ülésen, vagy – legkésőbb 15 napon belül – írásban kell választ adni. A válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(4) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, az interpelláció tárgyában részletes vizsgálatot rendelhet el az illetékes bizottság bevonásával. A vizsgálatban az interpelláló képviselő személyesen köteles részt venni. A vizsgálatot lezáró, az eredményről szóló jelentés képviselő-testület elé terjesztéséről az illetékes bizottság elnöke gondoskodik. A jelentés elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
A tanácskozás rendjének fenntartása
41. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) Az ülés hallgatósága a képviselő-testület ülésén véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki. Kivételt jelent ez alól a 24. § (4) bekezdésében meghatározott eset.
(3) A polgármester
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása;
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
c) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ;
d) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja;
e) ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót.
(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést 60 percre félbeszakíthatja.
(5) A képviselő-testület ülésén a polgármester, a bizottsági ülésen az ülést levezető elnök feladata a titokvédelem biztosítása.
(6) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései mindenkire nézve kötelezőek.
A képviselő testület ülésének jegyzőkönyve
42. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kerül rögzítésre. A képviselő-testület üléséről technikai jelleggel hangfelvétel nem készül.
(2) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi elemeken felül a jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) az ülés megnyitásának és berekesztésének időpontját;
b) az ülésről távol maradó képviselők nevét;
c) a határozathozatal módját;
d) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat;
e) a képviselő kérésére írásos különvéleményét, vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését;
f) szükség esetén a polgármester intézkedéseit;
g) az ülés folyamatában történt fontosabb eseményeket;
h) a képviselő-testület pecsétlenyomatát,
i) a jegyzőkönyv-hitelesítő nevét és aláírását.
(3) A jegyzőkönyvhöz az alábbi mellékleteket kell csatolni:
a) a meghívót;
b) az írásos előterjesztéseket, rendelet- és határozattervezeteket, a képviselői önálló indítványokat, interpellációkat, nem önálló indítványokat és az önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét; bizottsági határozati javaslatokat,
c) a jelenléti ívet;
d) a titkos szavazási jegyzőkönyv egy példányát;
e) az írásban benyújtott hozzászólást;
f) a jegyzői észrevételt;
g) a név szerinti szavazáskor készült névsort.
(4) A választópolgárok Kunbaja község honlapján tekinthetik meg a képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyveit.
Közmeghallgatás
43. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett, az Mötv. szerinti közmeghallgatás keretében lehetővé teszi választópolgárok, helyben érdekelt közösségek, társadalmi szervezetek képviselői részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 7 nappal annak időpontja előtt a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a helyi hirdető helyeken, valamint Kunbaja község honlapján tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatás tárgyában a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személyek, szervezetek részére meghívót kell kiküldeni.
(4) A közmeghallgatás napirendjének előterjesztője a polgármester, kivételesen a képviselő-testület által felkért személy lehet. A közmeghallgatáson tájékoztatást kell adni az elmúlt egyéves időszakban hozott legfontosabb döntésekről, illetve az önkormányzat jelentősebb időszerű célkitűzéseiről.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
A települési képviselő
44. § A települési képviselők jogállását az Mötv. szabályozza.
45. § A képviselő kötelezettsége:
a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választópolgárok bizalmára. A képviselő-testületi tagság kötelezi a viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletében is méltó legyen megbízatásához;
b) bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételben akadályoztatva van;
c) felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,
d) az igényeknek megfelelően fogadóórákat tartani a választópolgárok részére.
A vagyonnyilatkozat
46. § (1) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályokat az Mötv. tartalmazza.
(2) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(3) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át, és igazolást állít ki annak átvételéről. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, az átvételkor lepecsételt borítékban történik.
(4) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni.
(5) A képviselői vagyonnyilatkozat írásbeli kérelemre, az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elnökével történő előzetes egyeztetés alapján a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatalban tekinthető meg.
(6) A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék, és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozat kivételével – más ne ismerhesse meg.
47. § (1) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(2) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
Összeférhetetlenség
48. § (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet
a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve
aa) ha ezen megbízatás keretében karitatív, tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaként vagy vagyonellenőreként ellátott tevékenységet is –, illetve ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;
ac) az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagja;
b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;
c) kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon szervének tisztviselője, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik;
d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja;
e) jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;
f) más települési önkormányzatnál képviselő;
g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;
h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének – kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület – tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.
(1a) Nem minősül összeférhetetlenségi oknak, ha az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít, illetve tart fenn.
(1b) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésével összhangban akként kell alkalmazni, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.
(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a vármegyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.
(3) Fővárosi kerületi önkormányzati képviselő csak akkor lehet egyidejűleg a fővárosi közgyűlésnek is tagja, ha a kerületi önkormányzati képviselői mandátumát egyéni választókerületben szerezte.
49. § (1) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.
(2) Ha az önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára – az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell.
(3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, melyet az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra. Ismételt kezdeményezés esetén, amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet, ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti határozathozatalra sem kerül sor.
(4) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, illetve a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozatot a határozat közlését követő öt napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt támadhatja meg. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
(5) Ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított öt napon belül kérheti a közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól.
(6) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül tanácsban határoz, határozata ellen a határozat közlését követő nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezésről a bíróság annak a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.
(7) Az önkormányzati képviselő tisztsége az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalát követő napon szűnik meg, ha a határozatot bíróság előtt nem támadták meg. Ha az összeférhetetlenséget a bíróság állapította meg, az önkormányzati képviselő tisztsége a bírósági döntés jogerőre emelkedését követő napon szűnik meg.
Méltatlanság
50. § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) akit megbízatásának ideje alatt – a mentesítésre tekintet nélkül – szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek;
b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi;
c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
e) aki a 50.§ (1) bekezdés a)–d) pontjában szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.
(2) Az önkormányzati képviselő köteles az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(3) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság az önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(4) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(5) A méltatlansági eljárásra egyebekben az Mötv. 37. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A képviselő testület bizottságai
51. § (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára - minősített többséggel – a képviselő-testület választja meg.
(3) A képviselő-testület tagja legfeljebb egy bizottságnak lehet elnöke.
52. § (1) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét azzal, hogy szakmai szempontok alapján tesz javaslatot a képviselő-testületi döntésre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet törvény, képviselő-testületi döntés a bizottság számára meghatároz. Az állandó bizottság:
a) dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben;
b) javaslatot tesz:
ba) a képviselő-testület munkatervének összeállításához,
bb) az önkormányzati intézmények létesítésével, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos döntésekre,
bc) a képviselő-testület hatáskörébe és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben,
bd) kitüntető díjak adományozására;
c) előkészíti a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat, programokat;
d) véleményezi:
da) a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket,
db) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére beérkezett pályázatokat;
e) ellenőrzi a képviselő-testület és a bizottsági döntések végrehajtását;
f) közreműködik a képviselő-testület által elrendelt, az intézményeket érintő szakmai és pénzügyi vizsgálatokban.
(3) A bizottság a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal részére feladatot a polgármester útján állapíthatnak meg.
(4) A bizottság a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal munkájának ellenőrzése során intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a Hivatal részére nem adhat, vagy egyéb módon nem vonhatja el a polgármesternek a Hivatal irányítására vonatkozó jogkörét. Ha a bizottság a Hivatal tevékenységében a testület álláspontjától, céljaitól való eltérést állapít meg, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
(5) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben az 52. § (2) bekezdés szerinti átruházott hatáskörökben kivételesen a képviselő-testület is dönthet a nem kifejezetten az átruházott hatáskörben történő döntéshozatalra összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülésen.
53. § (1) A bizottság működésére, összehívására, meghívójára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére, a tanácskozás rendjére, a személyes érintettségre, a döntései meghozatalára, határozatai jelölésére, ülései jegyzőkönyvére a képviselő-testület működésénél rögzített szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha e rendelet másként nem rendelkezik.
(2) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább három nappal – írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amelyeken a rendes üléseit tartja.
(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a bizottsági ülés rövid úton, telefonon, e-mail útján is összehívható.
54. § Az előterjesztés készítője kötelezően részt vesz a bizottság ülésén. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
55. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
a) Ügyrendi és Gazdasági Bizottság; létszáma: 3 fő,
b) Humánszolgáltatási Bizottság; létszáma: 3 fő
(2) A bizottságok feladatkörét e rendelet 2. melléklete és 3. melléklete tartalmazza.
56. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására, bármelyik képviselő kezdeményezésére ideiglenes bizottságot választhat.
(2) Az ideiglenes bizottság elnökét, feladatát, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére az állandó bizottságokra megállapított szabályok vonatkoznak.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző
A polgármester
57. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv.71. §-ban meghatározottak szerint külön képviselő-testületi határozatban megállapított illetményre és költségtérítésre jogosult.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(4) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elnöke helyettesíti.
(5) A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.
58. § (1) A polgármester feladatai az Mötv.-ben meghatározott feladatkörökön túl:
a) a község fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
c) a község vagyonával rendeltetésszerű gazdálkodás és a községgazdálkodás,
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
e) a képviselő-testület működésének megszervezése, döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése,
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, együttműködések kialakítása,
g) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése,
h) nyilatkozatot ad, gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények céljait és munkáját hitelesen bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda-tevékenység kialakításáról,
i) gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselők munkáját,
j) ellátja a bizottság összehangolt működésével kapcsolatos koordinációs feladatokat,
k) szervezi a külföldi önkormányzatokkal való együttműködést, a nemzetközi önkormányzati szervekhez való csatlakozást,
l) irányítja a települési önkormányzatokkal való kapcsolattartást és együttműködés szervezését.
(2) A polgármester minden héten kedden 8-12 óráig és csütörtökön 8-16 óráig fogadó órát tart a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatalban.
59. § A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az Mötv.72. §-ba valamint jelen rendeletbe foglalt önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat.
Az alpolgármester
60. § (1) A képviselő-testület egy fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester főállású megbízásban látja el feladatát.
(3) Az alpolgármester az Mötv. 80. §-a alapján külön képviselő-testületi határozatban megállapított illetményre és költségtérítésre jogosult.
(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
A tanácsnok
61. § A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül tanácsnokokat választ. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.
A jegyző
62. § (1) A jegyzőre vonatkozó képesítési előírásokról és foglalkoztatási jogviszonyának alapvető szabályairól az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezik.
(2) A jegyző a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e szerint tart ügyfélfogadást Kunbaján a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében.
(3) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdéseiben, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatokat, amelynek során jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(4) A jegyző az Möt. 81. §-ban foglaltakon túlmenően:
a) javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára,
b) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész tartásáról,
c) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselőtestület és a bizottságok ülésein,
d) gondoskodik a dolgozók rendszeres továbbképzéséről.
(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamban – a jegyzőre vonatkozó képesítési szabályoknak megfelelő a KÖH-nél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő látja el a jegyző feladatait.
Az aljegyző
63. § Az aljegyző ellátja a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá mindazon feladatot, melyek ellátásával a jegyző megbízza.
A közös önkormányzati hivatal
64. § (1) A Képviselő-testület Tataháza Község Önkormányzatának képviselő-testületével kötött külön megállapodás szerint az Mötv. 85. §-ban foglaltak szerint közös önkormányzati hivatalt hoz létre – Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – Mötv. 84. § (1) bekezdésébe foglalt feladatok ellátására.
(2) A Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal önálló költségvetési szerv.
(3) A jegyző ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.
(4) Működésére az Mötv.-n kívül a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat kell figyelembe venni. Részletes feladatokat és hatásköröket a közös önkormányzati hivatali megállapodás, valamint a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(5) A közös önkormányzati hivatal tevékenységével kapcsolatos kérdésekben a képviselő-testületek együttes ülésükön határoznak.
(6) Az együttes ülést Kunbaja község polgármestere az ülés összehívásának szabályai szerint hívja össze. Az együttes ülések a Kunbaja község és Tataháza község polgármestereinek előzetes döntése alapján Kunbaja község, vagy Tataháza község önkormányzata tanácskozótermében tartandók. A képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályok alkalmazandók az együttes ülések működésére.
Az önkormányzat társulásai
65. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A társulások jogállását az Mötv. tartalmazza.
Helyi nemzetiségi önkormányzatok
66. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése érdekében együttműködik a Kunbajai Német Önkormányzattal.
(2) Az önkormányzat a Kunbajai Német Önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához Közigazgatási szerződés alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére
a) a helyiséghasználatot, és
b) a KÖH közreműködésével
ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
67. § (1) Az önkormányzat a vagyonával, a vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos előírásokat külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzati tulajdonú társaságok mérlegét a képviselő-testület fogadja el. Az önkormányzati tulajdonú társaságok évente legalább egyszer adnak beszámolót a társaság működéséről, melyet a képviselő-testület hagy jóvá. A képviselő-testület amennyiben a működési területén lévő vállalkozásban részt kíván venni, a döntést megelőzően köteles szakértői/könyvvizsgálói véleményt beszerezni, illetve közgazdasági, pénzügyi elemzést végeztetni.
Az önkormányzat költségvetése
68. § (1) A költségvetési rendelet elfogadása több fordulóban történhet.
(2) A képviselő-testület az első forduló során dönthet a rendelettervezet lakossági fórum elé terjesztéséről.
(3) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti a főbb észrevételeket, megállapodásokat.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
69. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények gazdálkodás szempontjából két csoportra oszthatóak: gazdasági szervezettel rendelkező intézmény és gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.
(3) Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért.
(4) A Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal, valamint az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz-kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint – teljesítik.
70. § (1) A jóváhagyott költségvetésben nem tervezett pályázati, vagy önkormányzati forrásból megvalósuló beruházásokra, működési kiadásokra kötelezettséget vállalni - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a forrás megjelölésével kizárólag a képviselő-testület jogosult.
(2) A képviselő-testület által jóváhagyott, pályázati forrásból megvalósuló beruházások ütemtervében és költségvetésében szereplő, közbeszerzést nem érintő szerződések megkötésére szerződésenként bruttó 1.000.000 Ft összegig a polgármester átruházott hatáskörben jogosult. A polgármester az általa megkötött szerződésekről köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a következő soros ülésén.
(3) A képviselő-testület a jóváhagyott, kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát, a tartalék feletti rendelkezési jogát minden esetben fenntartja magának. A polgármester a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal részére megállapított működési, felújítási, beruházási előirányzatokon belül - új feladat felvétele nélkül - átcsoportosítást hajthat végre.
A képviselő-testület gazdasági programja
71. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára határozza meg gazdasági programját.
(2) A gazdasági program előkészítéséhez a polgármester kikéri a képviselők, a bizottsági tagok, a jegyző, a község intézményvezetői, a közigazgatási szervek vezetői, a civil és sport szervezetek, köztestületek véleményét, javaslatait.
A pénzügyi ellenőrzés
72. § Az önkormányzat és intézményeinek belső ellenőrzéséről a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal külső szerv útján gondoskodik.
Helyi népszavazás
73. § A helyi népszavazás kezdeményezéséről a képviselő testület külön rendeletben rendelkezik.
Záró rendelkezések
74. §1
75. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 74. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.