A Helyi Építési Szabályzatok (HÉSZ) tartalmi követelményeit a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet ((továbbiakban: R.) állapítja meg.

A részletes követelményeket az R. 2. § 23. pontja, 4. § (4) bekezdés b) pontja, 18. § (2) bekezdése és 58. § (1) bekezdése alapján a Miniszterelnökség által közzétett, Településtervezési Szabályzat című tervezési segédlet (továbbiakban: TSZ) tartalmazza.

A HÉSZ alapvető célja, hogy kiegészítse az OTÉK országos előírásait a helyi adottságokon és szándékokon nyugvó sajátos előírásokkal. Szank jelenlegi szabályzata még az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos jogállapotát követi le, az új rendezési terv készítése viszont feljogosítja településünket a jelenleg hatályos OTÉK-ra való áttérésre, amelyből kifolyólag általános változtatások történnek a HÉSZ-ben. A HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervek jelkulcsa átalakul, a rendeltetési kategóriák és betűjeleik is változnak. Alkalmazásra kerül – egyebek között – az ipari és kereskedelmi funkciók vegyes elhelyezését biztosító általános gazdasági terület (Gá) kategória. Az ipari kategóriát a jelenlegi terv szigorúan különválasztja a szénhidrogén bányászati, a kommunális-szolgáltató és az egyéb funkciók szerint. A differenciálás megszűnik, mert akadályozhatja a tevékenység átalakulását, alkalmazkodását a körülmények változásához, viszont rögzítésre kerül a jelentős környezeti hatású ( Gip jelű) és egyéb ipari (Gipe jelű) területfelhasználási jelleg.
Rendet teremt az új terv a különleges területek között: az országosan megállapított különleges kategóriák és a helyben meghatározott egyéb helyi sajátosságot hordozó különleges kategóriák szétválasztása egyértelművé válik, és az országos kategóriák megnevezése pontosításra kerül. Alkalmazza a terv a K-Mü jelű különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület kategóriát, amely a majorok esetében felváltja a jelenlegi ipari vagy kereskedelmi szolgáltató területi besorolást, és lehetővé tesz egyéb kapcsolódó tevékenységeket (pl. ipari, hulladékkezelési, szolgáltató funkciókat, falusi turizmust, a fenntartás és vagyonvédelem miatti kinnlakáshoz szükséges lakóépület, szolgálati lakásokat, hitéleti építményeket). A vízmű területét egy új különleges helyi kategóriába teszi az új terv K-Vm jelöléssel. További sajátos területhasználatok is külön kategóriákat képeznek: Kb-Lt jellel a meglévő lőtér, Kb-Ms jellel a kialakulóban lévő terepmotoros pálya lesz megkülönböztetve.

Lf (jelenlegi tervben FL) jelű falusias lakóterület

Vt (jelenlegi tervben TV-1 és TV-2) jelű településközponti vegyes terület (az intézményi terület helyett is)

Gksz (jelenlegi tervben KG) jelű kereskedelmi szolgáltató terület

Gip (jelenlegi tervben IP) jelű (környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló) ipari terület

Gipe (jelenlegi tervben IP) jelű egyéb ipari terület

Gá jelű általános gazdasági terület

K-Sp (jelenlegi tervben Spk) jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület

K-Hull (jelenlegi tervben Hull) jelű hulladékkezelő terület

K-T (jelenlegi tervben Tk) jelű temető terület

K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi terület

K-Tu (jelenlegi tervben TUk) jelű turisztikai terület

K-Vm jelű vízmű terület

KÖu jelű közúti közlekedési terület

KÖe jelű egyéb közlekedési terület (vasúti)

Zkp jelű közpark zöldterület

Ev jelű védelmi erdőterület

Er jelű rekreációs erdőterület

Ee jelű egyéb erdőterület

Mk jelű kertes mezőgazdasági terület

Má jelű általános mezőgazdasági terület, ezen belül az Má-V jelű részeken az időszakos, vagy állandó csapadékvíz-elöntéssel is számolni kell

Mát jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, ezen belül az Mt-V jelű részeken az időszakos, vagy állandó csapadékvíz-elöntéssel is számolni kell

V jelű vízgazdálkodási terület (állóvizek és nyílt csatornák medre és parti sávja, záportó)

Tk jelű természetközeli terület (mocsár, nádas)

Kb-Eml jelű Kiskun Emlékhely terület

Kb-Lt jelű lőtér terület

Kb-Ms jelű motorsport terület

Kb-Szab jelű szabadidős terület

A szabályozás racionalizálása érdekében további változásokat vezetünk be a HÉSZ-ben. Alapelv a kialakult állapot figyelembevétele, egyszerűség és rugalmasság. Legtöbb területfelhasználási kategóriának csak egyféle övezete van, a falusias lakó (Lf) és településközponti vegyes (Vt) területfelhasználás viszont 2-2 féle építési övezetre tagolódik. Utóbbi felosztás alapját a szabálytalanul kialakult és a szabályosan tervezett beépítési jelleg megkülönböztetése képezi. A szabálytalanul kialakult építési övezetekben a beépítés módja többféleképpen megválasztható lesz az illeszkedés szempontjainak betartása mellett.
Szank lakóterületein általában oldalhatáron álló a beépítés, ritkábban előfordulnak zártsorú szakaszok és ikres épületelhelyezés. Az egyes építési helyeken belül az általános szabályok betartásával (pl. épületek közötti telepítési távolság), és a HÉSZ egyéb előírásait is figyelembe véve (pl. előkert, kötelező építési vonal, a telek be nem építhető része) az épület elhelyezése szabadon választható meg.
A gazdasági és különleges területfelhasználáshoz a szabadonálló építési helyet társítja a HÉSZ, ezzel is csökkentve a szomszédsági konfliktusok kockázatát. A beépítésre nem szánt övezetekben általában 1,5 m-t kell elhagyni a telekhatároktól.
A minimális kialakítható telekterület minden építési övezetben csökken, a tapasztalatok szerint igény van a kisebb telkekre a lakó, a vegyes, a gazdasági és egyéb területfelhasználás esetén egyaránt. A telekszélességre és telekmélységre vonatkozó megkötések ezzel párhuzamosan enyhülnek.
Az épületmagasságok meghatározása során a belterület településképi egységének megőrzése volt a legfőbb szempont, ezért a maximum-értékek 5,5 m és 7,5 m között vannak előírva a szabályozásban. A gazdasági és különleges övezetekben a funkcionális és technológiai szempontok az elsődlegesek, ezért ezekből az okokból a magasságot meg lehet emelni 18,0 vagy 25,0 m-re.

Az elkészült rendelet-tervezet (a továbbiakban: rendelet) a következő fejezetekre és alcímekre tagolódik:

Az 1. § általános rendelkezései jelzik, hogy a rendelet Szank közigazgatási területének egészére vonatkozik. A két szabályozási terv (Sz-1, Sz-2) területi hatályát külön-külön is rögzíti az a)-b) pont, a c-g pontok a többi mellékletre utalnak. A bevezető szöveg nevesíti a legfontosabb kapcsolódó országos jogszabályokat, például az OTÉK-ot és a településtervezés alaprendeletét (419/2021. Korm.). Az OTÉK mindenkor hatályos jogállapota lesz érvényes a településen.

A 2. § értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Itt jegyzendő meg, hogy a szabályozási terven egyes övezetek színkitöltést kaptak, így könnyebben értelmezhető a kiterjedésük.

A 3. § a közterület alakításra vonatkozó előírásokat rögzíti, melyek a HÉSZ kötelező elemei. Az (1) bekezdés a szabályozási vonal több ütemben történő kialakítására ad lehetőséget. A (2)-(3) bekezdésekben szerepelnek a tervezett közterület szabályai, a közterületi épület, közművek és zöldsávok elhelyezésének, alakításának előírásai.

A 4. § A táj és a természeti környezet védelméről, valamint a Kecskeméti katonai repülőtér működését biztosító előírásokról szól. Az (1) bekezdés a szélerőmű, szélkerék elhelyezését és magassági korlátait szabja meg. A (2) bekezdés kizárja az elektronikus hírközlés mikrohullámú tornyainak elhelyezését a lakó-, és vegyes övezetekben. A (3)-(4) bekezdés az invazív növényfajták és a településképet rontó depóniák korlátozását tartalmazza.

Az 5. § a környezetvédelmi előírásokat rögzíti. Az országos érvényű szabályozás kevés teret enged a helyi szabályozásnak, általában sem szigorításra, sem engedményekre nincs lehetőség. Az (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy az országos zajvédelmi kategóriák megegyeznek a helyi területfelhasználási kategóriákkal. A (2) bekezdés a veszélyes hulladékok végleges elhelyezését az egész igazgatási területen megtiltja. A (3) bekezdés korlátozza az állattartó épületek, kifutók, trágyatárolók elhelyezését a településközpontban. A (4) bekezdés a rendelet 7. mellékletében szereplő állattartási feltételeket helyezi érvénybe.

A 6. § veszélyeztetett területekre vonatkozó előírásai kötelező elemei a rendeletnek. Az (1) bekezdés a belvíz elleni védelem szabályait tartalmazza. A (2) bekezdés a felszín alatti és a felszíni vizek és vízbázisok minőségvédelmére született. A (3) bekezdés a csatornák, tavak és víztározók partvonalától számított 100 m-en belül környezetvédelmi megkötéseket rögzít. A (4)-(5) bekezdés a szabályozási terven ábrázolt védőterületek, védőtávolságok, védősávok szabályait fejti ki. A (6) bekezdés rögzíti, hogy a termékvezetékek, bányaipari létesítmények, közművezetékek és hírközlési sugárzási sáv korlátozásai a mindenkori vonatkozó szakági jogszabályok szerint kezelendők.

A 7. § az egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírásokat (építési tilalom, önkormányzati elővásárlási jog, helyrehozatali kötelezettség, beültetési kötelezettség) tartalmazza. A helyi adottságokat és a gondos épülethasználat elvárásait követi le a javasolt szabályozás.

A 8. § a közművek kötelezően szabályozandó előírásait tartalmazza az OTÉK által meghatározott ellátottsági szintek építési övezetekre vonatkozó rögzítésével. Teret enged az egyedi közműpótlók és a megújuló energiaforrások használatának.

Az építés, telekalakítás, telekhasználat általános szabályait foglalja magába a 9. szakasz. Az (1) bekezdés a több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt telkek esetére rögzíti az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek alkalmazási módját. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a beépítésre szánt területen, építési övezetben már kialakult telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha egyéb építési szabályok teljesülnek. A (3) bekezdés a magánutak paraméterei tekintetében hiányzó országos előírást pótol. A (4) bekezdés sajátos telekalakítási esetek kezelését oldja meg. Az (5) bekezdés a nyúlványos telkekre hoz előírásokat. A (6) bekezdés a terepszint alatti építés és a telekhasználat ésszerű előírásait tartalmazza. A (7) bekezdés a korábbi jogszabály szerinti épületmagasságú épületek esetéről szól. A (8) bekezdés témája a járműelhelyezés. A (9) bekezdés a növényültetést szabályozza. A (10) bekezdés a szabályozási terv javasolt elemeiről szól. A (11) bekezdés a kerítések maximális magasságát rögzíti.

A 10. § a beépítésre szánt építési övezetek közös előírásait rögzíti. A lehető legrugalmasabban alakítja a szabályozás az övezeti paramétereket. A viszonylag szabálytalan telekszerkezetű településrészeken „kialakult” beépítési módot szab meg. Az előkertet a kialakult állapothoz igazítja, az oldalkertet az országos előírások szerint írja elő. A hátsókert egységesen minimum 6 méter, a 30 méternél kisebb mélységű telken hátsókertet nem kötelező tartani Az építmények magasságának meghatározását az „épületmagasság” értékéhez köti, ami a korábbi országos szabályzat szerinti számítási módhoz legjobban hasonlít. Figyelemre érdemes, hogy a rendelet hatályba lépésével az országos építési követelmények mindenkor hatályos előírásai válnak alkalmazhatóvá (eddig a 2012. augusztus 6-i állapot volt érvényes), amely számos egyszerűsítést is tartalmaz. Egyebek között tárolóépületek elhelyezése válik lehetővé a hátsókertben (garázs elhelyezése az oldalkert folytatásában, a hátsó telekhatáron elhelyezve), valamint lecsökken az oldalkert minimális mérete (oldalhatáron álló beépítés esetén 4 m-re). Az építési telken két vagy több lakásegység elhelyezése csak a legalább 900 m² teleknagyság esetén lesz megengedve.

A 11. § a Falusias lakó építési övezetben nem engedi meg új üzemanyagtöltő állomás elhelyezését és kiszűri a zajos létesítményeket.

A 12. § a sűrűn lakott Településközpont építési övezetből kizárja az önkiszolgáló autómosót, ömlesztett
anyag-, folyadék- és gáztárolót.

A 13. § a Kereskedelmi szolgáltató építési övezetben sajátos előírásokat fogalmaz meg a jelentős hatások kivédése, az ártalommentes hulladékkezelés lehetővé tétele és a szomszédos lakóingatlanok védelme érdekében.

A 14. § az Ipari építési övezetben (amely jelentős környezeti hatású ipari tevékenységre is szolgál) a hulladékkezelés lehetőségéről rendelkezik.

A 15. § az Egyéb (jelentős környezeti hatást nem okozó) ipari építési övezetben a lakáselhelyezés szabályairól, valamint az ártalommentes hulladékkezelés lehetőségéről rendelkezik.

A 16. § az Általános gazdasági építési övezetben sajátos előírásokat fogalmaz meg a lakáselhelyezés szabályairól, valamint az ártalommentes hulladékkezelés lehetőségéről.

A 17. § a Különleges építési övezeteket szabályozza, ezek az övezetek az országos követelményekben csak keret jelleggel szerepelnek. Minden itt felsorolt kategória Szank adottságaira és igényeire van alapozva, nagyrészt jelenleg is érvényesek az előírásaik.

A 18. § a beépítésre nem szánt övezetek előírásait állapítja meg a rendelet 3. mellékletére való hivatkozással.

A 19. § a Közúti közlekedési területre vonatkozóan részletes helyi szabályokat hoz létre. Megállapítja a szerkezeti szerepkörű utakat, védi a telkek kialakult közterületi kapcsolatát, biztosítja a jövőben megvalósuló közművek sávjának szabadon hagyását, a kerékpárutak elhelyezését.

A 20. § az Egyéb közlekedési területet (vasút) szabályozza. A Településterv számol a keskenynyomtávú vasút visszaállásával, megakadályozva a vonal elépülését.

A 21. § a Zöldterület mibenlétét rögzíti.

A 22. § a szabályozási tervben kijelölt Erdőterületeket elsődleges rendeltetésük szerint különbözteti meg. Az országos előírásokon nem változtat, nem vezet be sajátos szabályokat.

A 23. § a szabályozási tervben kijelölt Mezőgazdasági területeket elsődleges rendeltetésük szerint különbözteti meg (kertes, általános, tájgazdálkodási). A mezőgazdasági övezetekben 3-10 % beépítettségi határértéket lehet alkalmazni a 3. mellékletben foglaltaknak megfelelően. Az Má-V és
Mt-V övezetekben vízborítás lehetséges, ezért nem lehet rajtuk épületet elhelyezve. A terület kevés kivétellel (ld. 4. mellékletet) csak a mezőgazdasági tevékenységekre és a kinnlakásra használható fel. A birtokközpontok kialakítására és a lakóépületek létesítésére az országos előírások lehetőséget adnak. Kedvezőbb feltételeket teremt az új OTÉK a tanyák, tanyás telkek fejlesztésére (30 % beépítettség lesz megengedve), ezzel is elismerve, hogy a tanyavilág értékes, élő és fenntartásra érdemes.

A 24. § a Vízgazdálkodási területek szabályait tartalmazza. A belvízcsatornákon kívül az állóvizek és víztározók is az övezetbe tartoznak. A területek jogállása miatt (beépítésre nem szánt terület) a maximális beépítettség továbbra is 10 % lesz.

A 25. § a Természetközeli terület fogalma alá tartozó helyeket rögzíti az országos jogszabály értelmében.

A 26. § a Különleges beépítésre nem szánt övezeteket rögzíti és szabályozza. Szankon négyféle különleges övezet van kijelölve Kiskun Emlékhely, lőtér, motorsport és szabadidős célokra.

A 27. § a jelenleg hatályos HÉSZ rendeletét hatályon kívül helyezi.

A 28. § rögzíti, hogy a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Ez az idő elegendő arra, hogy a szabályozási terv térinformatikai adatállománya előálljon az E-TÉR online felületre való feltöltéshez.