Az Mötv. 53. § (1) bekezdése szerint „a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:

a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;

b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;

c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;

d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;

e) a nyilvánosság biztosításáról;

f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;

g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;

h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;

i) a közmeghallgatásról;

j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;

k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;

l) a képviselő-testület bizottságairól.”

A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálat során – a fentieket, az egyéb jogszabályi rendelkezéseket, valamint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott „Felkészülés a helyi önkormányzati választások utáni teendőkre – Önkormányzati Tudástár I. - átdolgozott változat - az Önkormányzati Hírlevél különszámában (2024. évi 10. szám) foglaltakat figyelembe véve - megállapítottuk, hogy noha a jelenleg hatályos SZMSZ megfelel ugyan a jogszabályban foglalt követelményeknek, azonban több helyen indokolt és szükséges lenne pontosabb szabályok kidolgozása, egyes rendelkezések újra fogalmazása. Fentiekre tekintettel jelen előterjesztésben nem a jelenleg hatályos SZMSZ módosítására, hanem új Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadására teszek javaslatot.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben kell rendelkezni az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről.

Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontja értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között önkormányzati jelképeket alkothat, alapíthat. E felhatalmazás alapján a tervezet 2. §-a deklarálja önkormányzati jelképként a zászlót, a címert és a pecsétet.

Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontja felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak arra is, hogy elismerő címeket alapítsanak. Tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan Szank Községi Önkormányzat önálló rendeletet alkotott, ezért e paragrafus csupán utal a rendeletre.

Önkormányzatunk az Mötv. 53. § (1) bekezdés e) pontja alapján a nyilvánosság biztosítása érdekében, a helyi sajtóban a képviselő-testület döntéseit nyilvánosságra hozza. Az önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése, és megjelenése került leszabályozásra.

Önkormányzatunk széles körű testvértelepülési kapcsolatot alakított ki, és tart fenn. E tény deklarálása a testvértelepülések kiegészített felsorolása.

A 2011. év CLXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladat– és hatásköröket. A (2) bekezdés pedig kimondja, a helyi önkormányzat a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A (3) bekezdés felsorolja a képviselő-testület szerveit.

Az Mötv. 41. § (2) bekezdése felhatalmazást ad arra, hogy a képviselő-testület - a kizárólag hatáskörébe utaltakon kívül – hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, társulására ruházza át. E joggal élve a képviselő-testület átruházott hatásköreit az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

Az Mötv. 63. §-a alapján a polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá.

Az Mötv. 28. § (3) bekezdése értelmében „az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt az 1. melléklet szerinti szöveggel esküt tesz és erről okmányt ír alá.”

Az Mötv. 53. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében az SZMSZ-ben kell rendelkezni a Képviselő-testület üléseinek összehívásáról szóló szabályokat. A képviselő-testület ülésének összehívására, meghívójára vonatkozó részletes eljárási szabályokat rögzítik e paragrafusok.

Az előterjesztéseket mind szóban, mind írásban meg lehet tenni, azért az általános szabály szerint elsősorban az írásba foglalt, e paragrafusokban részletesen szabályozott alaki, tartalmi kellékeknek megfelelő előterjesztéseket kell beterjeszteni az ülésre. E szakasz rendelkezik arról mi minősül előterjesztésnek, kik nyújthatják be.

A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatokat sorolja fel e paragrafus.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja felhatalmazást ad arra, hogy az SZMSZ-ben kerüljenek meghatározásra az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről szóló rendelkezések.

A polgármester ülésvezetői jogkörébe tartozik a képviselő-testület ülésén a rendfenntartás és a testületi ülés méltóságának a megóvása.

A nyilvánosság biztosított, zárt ülést az Mötv. 46. §-ában meghatározottak szerint kell tartani.

A napirendi pontok tárgyalása során az ülésen jelenlévő állampolgároknak a határozat meghozatala előtt két perces szólási lehetőséget biztosít.

Az Mötv. 50. §-a taxatíve felsorolja azokat az ügyeket, amelyek eldöntéséhez minősített többség szükséges. E mellett felhatalmazást ad a testületnek arra, hogy a szervezeti és működési szabályzatban határozzon meg olyan ügyeket, amelyek eldöntéséhez ilyen, az egyszerű szótöbbségnél nagyobb konszenzust igénylő szavazati arány szükséges.

A képviselő-testület fő szabályként a döntéseit nyílt szavazással hozza. Az Mötv. 48. § (3) bekezdése felhatalmazást ad a képviselő-testületnek arra, hogy a név szerinti szavazás módját meghatározza.

Az Mötv. 48. § (4) bekezdése lehetővé teszi titkos szavazás tartását mindazon esetekben, amelyekben a képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el. A titkos szavazás megtartásának eljárási szabályait a törvény a szervezeti és működési szabályzatban rendeli el meghatározni.

E szakaszok szabályozzák a név szerinti, a titkos szavazás eljárásrendjét és azokat a döntéseket, amelyekhez minősített többség szükséges. Az évek során a képviselő-testület erre vonatkozó eljárási szabályokat kialakította, amelyet változtatás nélkül átvett a rendeletbe.

A képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot. Az Mötv. 1. § 3. pontja értelmében a képviselő-testület két féle határozatot hoz: normatív és egyedi határozatot. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdése adja meg a normatív határozat fogalmát: normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

Az Mötv.51. § (6) bekezdése értelmében a normatív határozatokat a képviselő-testület hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat a honlapján is közzéteszi. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendeletek jelölésére az 5/2019.(III.13.) IM rendelet szabályai az irányadók.

Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit tartalmazzák e paragrafusok. Leszabályozásra került már a korábbi években, hogy mi az eljárás abban az esetben ha a képviselő a kötelezettségeit megszegi.

Az Mötv. 57. § (1) bekezdése kimondja, „a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait.”

A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

A polgármesteri, alpolgármesteri, a jegyzői feladatellátásról rendelkeznek e paragrafusok. Az Mötv. 64. §-a értelmében a polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el. Szankon a polgármester megbízatását főállásban látja el, ezt rögzíti a rendelet.

Az Mötv. 41. § (4) bekezdése kimondja, a képviselő-testület – a kizárólagos Képviselő-testületi hatáskörök kivételével – hatásköreit átruházhatja – többek között a polgármesterre. A rendelet 2. melléklete tartalmazza mindazokat a polgármesterre átruházott hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület már a korábbi SZMSZ-ben is átruházott.

Az Mötv. 74. §-a értelmében „a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, a megye közgyűlése alelnököt (a továbbiakban együtt: alpolgármester) választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. 75. § (1) bekezdése kimondja, hogy az alpolgármesteri tisztség főállásban is ellátható. A korábbi szabályozás alapján a rendelet két társadalmi megbízatású alpolgármestert tartalmaz. A polgármester és az alpolgármesterek fogadóóráit is rögzíti a rendelet.

A jegyző feladatait az Mötv-ben meghatározottakon túl az SZMSZ 46. §-a tartalmazza. A jegyző helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseket is rögzíti az SZMSZ. Az Mötv. 82. § (3) bekezdése jogalkotási kötelezettséget ír elő a képviselő-testület számára a jegyzői feladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében. Az Mötv. 82. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. E kötelezettségnek tesz eleget a rendelet 47. § (4) bekezdése.

Az Mötv. 84. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző eladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

A 67. § c) pontja pedig kimondja, a polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

A tervezetben e felhatalmazás alapján a polgármester - a jegyző javaslatára – mind a munkarend, mind az ügyfélfogadási rend tekintetében – annak pontosításával - az eddigiek változatlanul hagyását indítványozza.

A lakossággal való kapcsolattartás formáit, lakossági fórumokat és a közmeghallgatás tartásának szabályait rögzítik e paragrafusok.

Az Mötv. 54. §-a szerint a képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

A 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (3) bekezdése kimondja, hogy „a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

A rendelet a közmeghallgatás meghirdetésének szabályait rögzíti, valamint a falugyűlés tartásáról rendelkezik.

Az Mötv. lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzat társulásban vehet részt. E paragrafus felsorolja azokat a társulásokat, amelyeknek az önkormányzat tagja.

Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos rendeletalkotási feladatokat sorolja fel e paragrafus.

A rendelet hatályba lépésének idejét és a 9/2024.(X.10.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését tartalmazza e paragrafus.