Izsák Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (VII.12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2019. 08. 28- 2023. 11. 22Izsák Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (VII.12.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés e) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, a 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltakra – az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja, hogy meghatározza Izsák Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát és a hatálya alá tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő
a) ingatlanokra,
b) ingó vagyontárgyakra,
c) vagyoni értékű jogokra,
d) értékpapírokra,
e) társasági részesedésekre.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére,
b) a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,
c) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogát érintő hasznosítására, amelyet külön önkormányzati rendeletszabályoz.
Az önkormányzat vagyona
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.
(3) A Képviselő-testület hatáskörében az újonnan az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását – a kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó elemek kivételével – egyedi határozattal állapítja meg, illetve az Önkormányzat tulajdonában lévő, már besorolt vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását egyedi határozattal változtatja meg, kivéve, ha a közútnak vagy egy részének funkcióját az önkormányzati szabályozási terv elfogadásával változtatta meg.
4. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik:
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény ( a továbbiakban: Nvt) 5. § (3) bekezdés a) és b) pontjaiban megjelölt vagyontárgyak,
b) autóbusz- megállóhely, buszváró épülete,
c) műemlékek,
d) a csatornaparti területek közül a 245/28. hrsz. alatti kivett közterület művelési ágú 1 hektár 9469 m2 kiterjedésű és a 2014/2. hrsz alatti kivett közterület művelési ágú 2 hektár 3817 m2 kiterjedésű terület,
e) levéltári anyagok, tervtárak, térképtárak, terv-térkép- és iratanyagai,
f) az a)-e) pontokban felsoroltakon túl mindaz a vagyon, amit a Képviselő-testület kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak az Nvt.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.
5. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik:
a) az Nvt. 5. § (5) bekezdés a)-b)-c) pontjaiban megjelölt vagyontárgyak,
b) a rekultivált szemétlerakó telep,
c) sportpálya,
d) az a)- c) pontokban felsoroltakon túl mindaz a vagyon, amit a Képviselő-testület annak nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegeníthető, ha ahhoz a jogszabályban megjelölt jogosult hozzájárult.
6. § (1) Az üzleti vagyon – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik- mindazon önkormányzati vagyontárgy, amelyek nem tartoznak a 4-5. § szerinti törzsvagyon körébe.
(2) Az üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthető.
A vagyonnal való rendelkezés
7. § (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés általában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti tulajdonosi jogok gyakorlása, például
a) az elidegenítés, csere,
b) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba apportként történő bevitele,
c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérletbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, kezelésbe, üzemeltetésbe adását, osztott tulajdon létesítését, megszűntetését,
d) a vagyon megterhelését, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, jelzálogjog ranghelyéről történő rendelkezést, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást,
e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
f) üzletrésszel, részvénnyel való rendelkezés, gazdasági és közhasznú társaságban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
g) a c) és d) pontokban meghatározott, az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,
h) a vagyon kezelésbe- és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,
i) értékpapírral a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jogok gyakorlása,
k) közérdekű célra kötelezettségvállalásként vagyon felajánlása,
l) öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, vagy önkéntesen felajánlott, térítés nélküli átadás, átvétele, m) behajthatatlan követelés törlése.
(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.
4. A vagyonérték meghatározása
8. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon értékesítésére, illetve hasznosítására és megterhelésére, vagy egyéb tulajdonosi joggyakorlására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét:
a) ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, vagy értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján,
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
ca) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon,
cb) tagsági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,
d) egyéb esetben névértéken határozza meg.
(2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor, csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
5.A tulajdonosi jogok gyakorlása
9. § (1) Az önkormányzati vagyonnal értékre való tekintet nélkül a Képviselő-testület jogosult rendelkezni a következő esetekben:
a) az önkormányzati vagyon elidegenítése, cseréje,
b) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba apportként történő bevitele,
c) az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
d) a költségvetési és államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján értékpapírral, való gazdálkodás esetén,
e) a vagyon kezelésbe- és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,
f) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
g) közérdekű célra kötelezettségvállalásként vagyon felajánlása,
h) öröklés, lemondás esetén a vagyon elfogadása, ingatlan tulajdoni jogának jogszabályon alapuló, vagy önkéntesen felajánlott, térítés nélküli átadás, átvétele, i) behajthatatlan követelés törlése.
10. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos önkormányzat csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.
(2) A korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon feletti rendelkezés jogát – a 9. § (2) bekezdés c) pontjában leírtak kivételével – a 8. § (1) bekezdése szerint:
a) bruttó 2 millió forintot meghaladó érték esetén a Képviselő-testület,
b) bruttó 2 millió forint értékig a polgármester gyakorolja.
(3) Az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges:
a) a műemlék, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségi épületek, építmények elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba való beviteléhez,
b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek elidegenítéséhez,
c) védett természeti terület elidegenítéséhez, vagy a használat jogának átadásához.
(4) A polgármester évente kétszer tájékoztatja a Képviselő-testületet a tulajdonosi jogok átruházott hatáskörben általa történő gyakorlásáról.
6. Önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok
11. § (1) Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmény vezetőjének a javaslatára az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül az Önkormányzat dönt az intézmény használatában lévő
a) ingó vagyon elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról 100 ezer forint könyv szerinti nettó értékig, valamint az öt évnél régebben üzembe helyezett irodai gépek, intézménynél közalkalmazotti, illetve köztisztviselői jogviszonyban állók részére történő ingyenes tulajdonba adásáról,
b) ingatlan, ingatlanrész visszterhes használatba-, bérbeadásáról, illetve bérbevételétől legfeljebb egy évi időtartamra.
(2) Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmény vezetője Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával dönt
a) ingó vagyon elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról 300 ezer forint könyv szerinti nettó értékig,
b) ingatlan, ingatlanrész 1-3 évig terjedő határozott idejű visszterhes használatba-, illetve bérbe adásáról.
(3) A 300.000 Ft könyv szerinti nettó érték fölött az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos döntést a 9. és 10. §-ban meghatározott döntésre jogosult hozza meg.
7. Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok
12. § (1) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése során az Önkormányzati tag nem hozhat, illetve nem kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét, vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.
(2) A 100 %-os önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében Izsák Város Képviselő-testülete dönt a következő kérdésekben:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása,
b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,
c) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által,
d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény ( a továbbiakban: Gt.) 37. §-ában foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
e) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
f) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával a (Ptk. 685. § b) pont) illetve élettársával köt.
h) a tagok, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése,
i) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,
Vagyonkezelés
13. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei:
a) a polgármesteri hivatal,
b) az önkormányzat költségvetési intézményei,
c) az önkormányzat gazdasági társaságai.
(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati vagyon tárgyait vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra. A vagyonkezelőt – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik- megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(3) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,
d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettséget.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.
(5) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
14. § (1) A vagyonkezelői jogot az Nvt., és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( továbbiakban: Mötv.)vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően pályázat útján lehet megszerezni.
(2) A pályázat kiírásáról a pályázati feltételek meghatározásáról és a pályázat eredményének megállapításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
(3) A pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejüleg büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell, hogy nem áll csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, és nincs olyan lejárt esedékességű köztartozása, valamint az Önkormányzat felé 3 hónapnál régebbi tartozása, amelyek megfizetésére nem kapott halasztást, valamint teljesítenie kell mindazt, amit törvény a pályázati benyújtásának feltételeként határoz meg.
15. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.
(2) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati feladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,
b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, az Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, illetve a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,
c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,
d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,
e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozat.
(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben, vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamára eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen, a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költség körébe nem tartozó állagvédelem.
(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal- kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a Képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester köteles a tevékenység helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.
(6) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (4) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy a vagyonkezelő az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó összegét az Önkormányzat számára megtéríti.
16. § (1) A vagyonkezelőt, a vagyonkataszter hiteles vezetés érdekében- ezen rendelet szabályai szerint – adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.
(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,
e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
17. § (1) A vagyonkezelőt megillető jog gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló, illetve elszámolás alapján, amit minden olyan szerződésről kérhet, amely a kezelt vagyon értékének a vagyonkezelési szerződésben meghatározott százalékát meghaladja.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelési intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
18. § (1) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba- a külön jogszabályban meghatározott adat-és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot , illetve tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(2) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során
a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatja,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.
19. § (1) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tehet.
(2) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban közreműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentálásba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció( iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapodásai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
20. § A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben- a tárgyévet követő május 31-ig – tájékoztatja a Képviselő-testületet, a költségvetési zárszámadás benyújtásával egyidejűleg.
21. § (1) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést a Mötv. 109. § (10) bekezdésében foglaltak alapján rendkívüli felmondással megszűntetheti.
(2) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
A versenyeztetési eljárás
8. Általános szabályok
22. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a képviselő-testület és bizottságai,
b) a polgármester,
c) a jegyző,
d) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.
(2) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:
a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el
23. § (1) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv( a kiíró képviselője) is megbízható. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait – e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével – maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.
(2) A versenyeztetési eljárás módjai:
a) pályázati eljárás, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,
b) árverés, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,
c) portfolió vagyon zártkörű elhelyezése,
d) versengő ajánlatkérés, legalább két ajánlat bekérésével.
(3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség.
(4) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha
a) az eljárás tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlat tevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
b) az Önkormányzat érdeke, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,
c) a teljesítésre csak meghatározott ajánlatot tevők képesek.
9. Eljárási szabályok
24. § (1) A kiíró, illetve képviselője(a továbbiakban: kiíró) a versenyeztetés során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.
(2) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésére bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
(3) Minden ajánlattevőt írásban meg kell hívni a döntést előkészítő bizottsági ülésre és a Képviselő – testület ülésére.
25. § A versenyeztetési eljárás az nyerte, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, illetve az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette(legjobb ajánlattevő).
26. § A versenyeztetési eljárás lefolytatásának eredményeként megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon személlyel újabb határozott időtartamú szerződést kötni csak a korábbiaktól független új versenyeztetést követően lehet, kivéve, ha a korábbi versenykiírásban a szerződés meghosszabbításának, illetve az újabb határozott idejű szerződés megkötésének lehetősége szerepel.
Vagyonnal kapcsolatos egyéb szabályok
10. Nyilvántartás, nyilvánosság
27. § (1) A polgármester jogosult – jogszabályi keretek között – nyilvántartani és kezelni mindazon személyes adatokat, amelyek a hasznosítás feltételeinek megállapítása, illetve a tulajdonosi döntés meghozatal érdekében szükségesek.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó
11. Leltár
28. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében kétévente leltározni kell.
(2) Az eszközöket- kivéve az immateriális javakat, a követeléseket ( ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget, a bankszámlákat és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt, letétbe helyezett, vagyongazdálkodásban lévő értékpapírok, illetve a dematerializált értékpapírok és bankszámlák) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (2) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kétévenként kell kötelezően végrehajtani.
(4) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv saját döntése alapján a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább háromévenként leltározza.
12.Vagyonkimutatás
29. § (1) Az éves zárszámadáshoz a költségvetési év zárónapján a vagyonállapotról – az államháztartási törvényben meghatározott- vagyonkimutatást kell készíteni, amely az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának eszközeit mutatja be.
(2) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök esetében arab számmal, az egyéb eszköz-és forráscsoportok esetében római számmal jelzett tételek szerinti tagolásban tartalmazza az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, illetve a törzsvagyonon kívüli üzleti és forgalomképes vagyon részletezésben, a vagyon kezelését végző Hivatali és intézményi egységekre történő megbontással.
(3) A vagyonkimutatás a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:
30. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások létrehozásáról és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon- kataszterben szereplő, megfeleltethető értékadatok egyezőségéről, közzétételéről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyző, az önkormányzati költségvetési szerv és az önkormányzati vagyont kezelő, vagy azzal gazdálkodó szerv vezetője a vagyonkimutatás összeállításához legkésőbb a tárgyévet követő év február 20-ig köteles adatot szolgáltatni.
13.Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzése és átruházása
31. § Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzése esetén a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt. Az ingyenes vagy kedvezményes vagyonszerzés esetén minden esetben kötelező a forgalmi értékbecslés.
32. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, használati jogát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen bármely jogcímen átruházni csak az Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztető, illetve érdekeit egyébként nem sértő módon lehet. Ilyen esetben a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható:
a) az állam vagy más helyi önkormányzat javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében;
b) egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami, önkormányzati - így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális - feladatok ellátásának elősegítése érdekében vagy
c) közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami, önkormányzati feladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében.
(3) Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Nem adható át különösen az olyan vagyonelem, amely valamely kötelező önkormányzati feladat ellátásához, önkormányzati köznevelési feladathoz vagy ezek finanszírozási forrásának biztosításához, vagy az önkormányzati költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.
(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületének vagyon ingyenes átadására vonatkozó határozatában meg kell jelölni azt a jogszabályban meghatározott feladatot vagy egyházi hitéleti feladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.
(5) A helyi önkormányzatok közötti ingyenes vagyonátadás esetén a vagyont átvevő önkormányzat képviselő-testületének a vagyon ingyenes átvételére vonatkozó határozatában meg kell jelölnie azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.
15. Követelésről lemondás
34. § (1) Behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a követelés teljesítése valamilyen okból ( pl. egyéb várható előny miatt) már nem áll az Önkormányzat érdekében. A követelésről vagy annak egy részéről történő lemondás a Képviselő-testület egyoldalú nyilatkozatával is történhet.
(2) Behajthatatlanná vált követelés leírása – az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – az önkormányzati vagyon körébe tartozó ilyen követelés tekintetében- a behajthatatlanság tényéről és egyúttal az ilyen követelésről való lemondásról szóló döntést követően – a Polgármesteri Hivatal feladata. A behajthatatlanság tényének megállapításáról és egyúttal az ilyen követelésről való lemondásról szóló tájékoztatást a Képviselő-testület a zárszámadás benyújtásával egyidejűleg kap. A tájékoztatás a behajthatatlan követeléseket önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek bontásban mutatja be követelés fajtánként és behajthatatlansági jogcímenként.
(3) A követelésről való (1) bekezdés szerinti lemondásra csak azt követően kerülhet sor, ha a követelés értékesítése (faktorálása) sem vezetett eredményre.
Egyéb ingatlanokkal kapcsolatos speciális szabályok
16. Mezőgazdasági ingatlanok
35. § (1) Mezőgazdasági művelés céljára az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi ingatlan( termőföld) legfeljebb tíz éves időtartamra adható haszonbérbe, belterületi ingatlan legfeljebb 5 éves időtartamra adható bérbe, vagy haszonbérbe.
(2) Az (1) bekezdésben leírt ingatlan esetén a versenyeztetés alapjául szolgáló bérleti díj összege belterületi ingatlan esetén 2013. október 1. napjától 20 Ft/m2/év, külterületi ingatlan esetén 10 Ft/m2/év, amely évente az előző évi – a KSH által közzétett – infláció mértékével emelkedik.
36. § (1) Önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági művelés céljára bérbe adott ingatlanon évelő növényzetet és ültetvényt csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni.
(2) Versenyeztetés mellőzésével lehet bérleti jogot biztosítani a korábbi bérlő, valamint egyenes ági rokona, vagy örökbefogadott gyermeke javára, ha a korábbi jogviszony fennállása idején az ingatlant a bérlő rendeltetésszerűen használta és a bérleti díjat késedelem nélkül megfizette.
17. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
37. § Ha a kiszolgáló, illetve lakóút létesítése, bővítése, szabályozása lejegyzéssel műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor az út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosai az Önkormányzat részére, az igénybevett telek értékének a felével azonos mértékű, egyszeri hozzájárulást kötelesek fizetni.
Záró rendelkezések
38. § E rendelet alkalmazása során a benne foglalt fogalmak meghatározására az Nvt. fogalom meghatározása irányadó.
39. § (1) Jelen rendelet 2013. július 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után keletkezett ügyekben (megkötött szerződésekre) kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 12/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete.
40. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.