Izsák Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (V.30.) önkormányzati rendelete
A követelések elengedésének eseteiről
Hatályos: 2017. 06. 01Izsák Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (V.30.) önkormányzati rendelete
A követelések elengedésének eseteiről
Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatára a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed Izsák Város Önkormányzatára – a továbbiakban: Önkormányzat – és valamennyi önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveire.
2. § (1) A Képviselő-testület – az Áht. 97. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveit illető követelésekről történő lemondás eseteit az alábbiak szerint határozza meg:
a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül,
b) a követelés ki összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
c) a követelés behajtandó, de a behajtással kapcsolatos becsült (várható) költségek a követelés összegét elérik, vagy meghaladják,
d) csődegyezségi megállapodás esetén,
e) bírói egyezség keretében,
f) az önkormányzat képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondása közérdekű célmegvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel,
g) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább egy éve nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.
(2) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben kell leírni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet és az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.
(3) A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. A követelés elengedése tárgyában a döntési hatáskör címzettje, egyedi kérelem alapján az itt megjelölt időponttól eltérő időpontban is határozhat.
3. § (1) Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek a 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelésekről és az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kis összegű követelésekről az önkormányzatnál a polgármester, a polgármesteri hivatalnál a jegyző, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézménynél az intézményvezető javaslata alapján a polgármester, írásba foglalt – a számviteli politikában előírt dokumentumokkal alátámasztott – megalapozott döntésével mondhat le.
(2) A 2. § (1) bekezdés c) – g) pontjában foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során kötelesek mérlegelni a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.
(4) A követelésről –beleértve a kamatot, költséget is – részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(5) A követelésekről történő lemondás elbírálására jogosult megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésének módjában is. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is, így különösen: beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés.
4. § A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani ( a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület- használati díjból, a munkavállalókkal szembeni követelésből származnak.
5. § Ez a rendelet nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli.
6. § (1) E rendelet 2017. június 1. napjától lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatályba lépésével az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 8/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelet 33. §-a hatályát veszti.