Izsák Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (V.28.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2019. 06. 01- 2023. 01. 18Izsák Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (V.28.) önkormányzati rendelete
A közösségi együttélés szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről
Izsák Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §
E rendelet megalkotásával Izsák Város Önkormányzatának célja, hogy a közigazgatási határain belül – a vonatkozó jogszabályokkal összhangban – megteremtse a közösségi együttélés szabályozott alapféltételeit annak érdekében, hogy biztosítani tudja a békés együttélést, a lakosság nyugalmát, valamint a közösségi együttélés szabályait sértőkkel szemben az e rendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.
2. §
A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, illetve amely Izsák város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekmény valamelyikét elköveti.
2. Értelmező rendelkezések
3. §
E rendelet alkalmazásába
(1) a közösségi együttélés alapvető szabályai a közösség érdekében meghatározott szabályok, amelyek a békés együttélést, a lakosság nyugalmát biztosítják.
(2) a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás az olyan tevékenység, mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti, vagy veszélyezteti, és amelyet e rendelet közösségi együttélés szabályait sértő magatartásnak minősít, és amely esetére önkormányzati rendelet közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé.
(3) kiskorú a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 2:10. § -a szerinti személy.
(4) korlátozottan cselekvőképes kiskorú a Ptk. 2:11. §-a és a Ptk. 2:18. §-a szerinti személy.
(5) cselekvőképtelen kiskorú a Ptk. 2:13. §-a szerinti személy.
(6) cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú a Ptk. 2:19. §(1) bekezdés szerinti személy.
(7) cselekvőképtelen nagykorú a Ptk. 2:21. § (1) bekezdésében meghatározott személy.
(8) a zöldterület olyan állandó növényzettel fedett közterület, amely a település éghajlati viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést, vagy a díszítőfunkciót szolgálja. Továbbá az a növényzet nélküli földes, murvás stb. közterület, ami a fenti funkciónak tesz eleget.
(9) az ingatlan használója az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában vagy ha a használó személye nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa.
(10) jármű kategóriától és felhasználási módtól függetlenül járműnek minősül minden 3.5 tonna össztömeget elérő, vagy meghaladó gépjármű.
3. Általános eljárási szabályok
4. §
(1) A közösségi együttélés szabályait sértő magatartás miatt indult közigazgatási hatósági eljárás (továbbiakban: eljárás) lefolytatására – átruházott hatáskörben – a jegyző jogosult
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.
(3) Az első fokú hatóság határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő - de legalább 15 nappal később tartandó - ülésén dönt.
5. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet.
(2) A jegyző az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
6. § (1) A közösségi együttélés szabályainak megsértője nem vonható felelősségre e rendelet alapján, ha a szabályszegő magatartás büntető-, szabálysértési vagy más közigazgatási szabályszegést szabályozó jogszabály hatálya alá tartozik.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást megvalósító cselekvőképtelen kiskorúval, valamint cselekvőképtelen nagykorúval szemben bírság kiszabásának nincs helye.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást megvalósító korlátozottan cselekvőképes kiskorúval és cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorúval szemben közigazgatási bírságot abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelme vagy megfelelő vagyona van, és helyszíni bírság kiszabására csak a törvényes képviselője jelenlétében kerülhet sor. Amennyiben közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet vele szemben, akkor szankcióként figyelmeztetést kell alkalmazni.
(3) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.
(4) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos cselekmény vagy mulasztás formájában valósul meg, az elkövető a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezhető, a megszüntetés elmulasztása esetén végrehajtásnak van helye és a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.
(5) A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, a közigazgatási vagy a helyszíni bírság kiszabása, a bírság megfizetése a közösségi együttélés alapvető szabályait sértőt nem mentesíti az elkövetett jogsértés miatti, a külön jogszabályban, egyedi hatósági határozatban előírt kötelezettsége teljesítése alól.
(6) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályának megsértése olyan halasztást nem tűrő elhárítási, vagy helyreállítási tevékenység, vagy cselekmény kapcsán, amely a katasztrófa elleni védelmet, a veszélyhelyzet megelőzését, életveszély elhárítását, üzemzavar közérdekből szükséges elhárítását, azonnal fenyegető kár elhárítását szolgálja.
(7) A kiszabott közigazgatási bírságot vagy a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell az önkormányzat bírságbevételi számlájára megfizetni.
(8) Ha a kötelezett a közigazgatási vagy a helyszíni bírságot az (7) bekezdés szerinti határidőben nem fizeti meg, a végrehajtást a jegyző foganatosítja.
4. A közösségi együttélés részletes szabályai
7. § (1) Az ingatlan használója ingatlana tisztántartása és karbantartása érdekében köteles:
a) az ingatlan folyamatos gyommentesítésére, az ingatlanon növő lágy-és fás szárú növények ápolására, a fű folyamatos kaszálására,
b) az ingatlan rovar- és rágcsáló mentesítésére,
c) az ingatlanról az úttest vagy gyalogjáró terébe kinyúló ágak, bokrok nyesésére és a keletkezett nyesedék elszállíttatására,
d) az ingatlan előtti járda, kerékpárút, kiépített járda hiányában a közterület melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozására, tisztántartására, hulladék- és gyommentesítésére. Amennyiben az ingatlant két közút is határolja, úgy ezek a feladatok mindkét közút irányában kötelezőek,
e) az ingatlan előtti, melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (átereszek) tisztán tartására, hulladék- és gyommentesítésére, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítására,
f) gondoskodni a zavartalan és biztonságos közlekedés biztosítása érdekében az ingatlana előtti járda felett, valamint a zöldsávban található fák, gyalogos és járműforgalmat akadályozó növényzet, vagy a KRESZ jelzést takaró gallyak 2 méter alatti eltávolításáról,
g) gondoskodni az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén előzetes bejelentés alapján az abba történő bevezetéséről.
(2) Az ingatlan használója köteles az ingatlana előtti járda, kerékpárút, kiépített járda hiányában 1 méter szélességben síkosság mentesítésére, valamint a hó eltakarítására. Amennyiben az ingatlant két közút is határolja, úgy ezek a feladatok mindkét közút irányában kötelezőek. A járdáról letakarított havat a járda szélén úgy kell összegyűjteni, hogy a gyalog közlekedők számára egy gyalogos forgalmi sáv szabadon maradjon. Biztosítani kell a gyalogos átkelőhelyek megközelíthetőségét. Szükség esetén naponta többször is el kell végezni a síkosság-mentesítést. A hó-és síkosság mentesítést a kiépített burkolat és a környezetében lévő zöldfelület megóvásának figyelembevételével kell elvégezni. Hórakást felhalmozása tilos:
a) útkereszteződésben
b) útburkolati jeleken,
c) tömegközlekedési járművek megállóhelyén,
d) közszolgáltatási felszerelési tárgyra, (pl. vízelzáró csap, gázóra) és egyéb közlétesítmény (pl. lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.) köré,
e) kapubejárat elé annak teljes szélességében, gyalogos átkelőhelynél.
(3) A több épület elhelyezésére szolgáló beépített vagy beépítetlen építési teleknél az épület körüli járdát vagy az épület körüljárására szolgáló területet és a közterületi parkolóhelyeket az épület vagy telek használója vagy használói egyetemlegesen kötelesek tisztán tartani és a hó és síkosságmentesítésről gondoskodni.
8. §
(1) A közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásnak minősül:
a) Izsák Város Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 7/2010 (VI.22.) önkormányzati rendeletében és a szabadtéri égetés szabályairól szóló 9/2015 (V.28.) önkormányzati rendeletében előírt kötelezettségek megszegése,
b) kerti hulladéknak nem minősülő veszélyes anyagot égetése,
c) a csapadékvízbe, csapadékcsatornába háztartási folyékony hulladékot vezetése,
d) csapadékvíz szennyvízcsatornába vezetése,
e) a város közigazgatási területén lévő közutakon, közterületeken és közterületi várakozóhelyeken tilos teher-, személy- és áruszállításra szolgáló járművek, mezőgazdasági vontatók, munkagépek, lassú járművek továbbá pótkocsik, járműszerelvények tárolása. A megjelölt járművek csak saját telephelyen, bértárolásra kijelölt telephelyen, vagy méretei alapján alkalmas építési telken tárolhatóak.
9. §
Ez a rendelet 2019. június 1.-én lép hatályba.