1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Izsák Város Önkormányzata.

(2) A képviselő-testület létszáma: 9 fő.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Izsáki Polgármesteri Hivatal.

(4) Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal székhelye: 6070.Izsák Szabadság tér 1.

(5) Az önkormányzat szerveinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza, a kormányzati funkciókat a 7. melléklet.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét a 6/2013. (VII.12.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A város önkormányzata a nemzeti ünnepeken túlmenően évente megrendezi az Izsáki Sárfehér Napokat.

(3) A város által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozási rendjét az 5/2024. (IV. 24.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § Az Önkormányzat partnertelepülési kapcsolatot tart fenn a németországi Strullendorf településsel.

4. § (1) Az önkormányzat kiadványaként jelenik meg havi gyakorisággal az Izsáki Hírek újság, melynek szerkesztőbizottságát a Képviselő-testület választja meg.

(2) A lapban kell közzétenni a Képviselő-testület üléseiről szóló tudósításokat, kiemelt figyelemmel az önkormányzati rendeletek ismertetésére és a zárt üléseken hozott határozatok szövegszerű közlésére.

5. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak a soron következő munkaterv szerinti Képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adnak.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Jogi-Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

7. § (1) A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontokban 10 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület összehívására, az ülés nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) Ha a Képviselő-testület ülését a települési képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bizottságának indítványára kell összehívni, az ülés összehívására a rendkívüli ülés összehívásának szabályait kell alkalmazni.

8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja - a munkaprogram végrehajtását is célzó - munkaterv.

(2) A Képviselő-testület egy éves időtartamú munkatervet készít. A jegyző a munkaterv készítéséhez javaslatot kér a képviselőktől, a közszolgáltatást végző szervektől, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőitől, a Polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájának vezetőjétől és a pénzügyi csoportvezetől. A jegyző a javaslatokról akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette fel.

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei között összhang legyen.

(4) A munkaterv tartalmazza

9. § (1) A Képviselő-testület összehívására és vezetésére a Mötv. rendelkezései az irányadók. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörben az általános helyettesítési jogkörrel megbízott alpolgármester helyettesíti.

(2) Ha a polgármesteri és a főállású alpolgármesteri tisztség egyidejüleg betöltetlen vagy tartósan akadályoztatva vannak, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörben a társadalmi megbízatású alpolgármester jár el.

10. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés napját megelőző legalább 6. napon megkapják. A meghívót a polgármester írja alá.

(3) A meghívó és az előterjesztések kiküldése elsősorban elektronikus úton történik. Ha az érintettek közül valaki nem rendelkezik elektronikus elérhetőséggel, részére az anyagokat nyomtatott formátumban, kézbesítési ívvel kell megküldeni.

(4) A település hivatalos honlapján közzé kell tenni a képviselő-testületi ülés idejét, helyét és napirendjét és a hozzá tartozó előterjesztéseket. Az ülés meghívóját ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. Az Ügyfélszolgálati Irodán a képviselő-testületi ülést megelőzően az állampolgárok részére – a zárt ülési előterjesztések kivételével – az előterjesztésekbe való betekintést biztosítani kell.

(5) Azoknak az önszerveződő közösségeknek a meghatározását, melyek képviselői a képviselő-testületi üléseken és a bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek, a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(6) A képviselő-testületi ülésekre állandó meghívottak a jegyző, az ügyfélszolgálati iroda vezetője és az önkormányzati intézmények vezetői.

11. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá a Mötv.-ben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi-, az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban kell megküldeni a képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályban meghatározottak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett elkészíteni.

(3) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, a képviselő, bizottság, vagy kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az Önkormányzat vagyonát közvetlenül veszély fenyegeti a képviselő-testület - a sürgősség okának közlésével - legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(5) Ha a rendkívüli ülésre az előterjesztés a meghívóval együtt az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban kiküldésre került, az előterjesztéshez módosító indítványt az általános szabályok szerint lehet benyújtani.Ha az előterjesztés későbbi időpontban kerül kiküldésre, vagy a rendkívüli ülés sürgős, halasztást nem tűrő esetre tekintettel kerül összehívásra, módosító indítványt a képviselő-testületi vita lezárásáig szövegszerűen megfogalmazva lehet benyújtani.

12. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések

(2) A rendelet-tervezet és a döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselő, az önkormányzat bizottsága, a jegyző, az ügyfélszolgálati iroda vezetője a rendelet szerint érintett bizottság véleményével jogosult.

(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv, így különösen gazdasági társaság, költségvetési szerv, nonprofit gazdasági társaság, közalapítvány vezetője, a (2) bekezdésben meghatározott személy vagy testület a rendelet szerint érintett bizottság véleményével jogosult.

13. § A rendelet-tervezetet e rendeletben meghatározott eljárási rendnek és tartalmi követelményeknek megfelelően kell előterjeszteni.

14. § (1) Határozati javaslat benyújtása esetén az előterjesztés két részből áll.

(2) A határozati javaslatok megjelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet szabályai az irányadók.

15. § (1) A képviselő-testületi előterjesztések előkészítése során be kell tartani a (2)-(7) szakaszban foglaltakat.

(2) Az előterjesztés előkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztő a felelős.

(3) A rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztés előkészítésének jogi és szakmai koordinációjáért a jegyző a felelős.

(4) Az előterjesztések kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást. Az Európai Unió közösségi jogát is szem előtt kell tartani, továbbá a belső jogi normákat úgy kell értelmezni, hogy ne akadályozzák a közösségi jog érvényesülését.

(5) Az előterjesztés előkészítése során a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei az előterjesztést véleményezik, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésre bocsátják.

(6) Több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során az ügyfélszolgálati iroda vezetője közreműködik a szükséges koordináció lebonyolításának folyamatában.

(7) Az előterjesztésen fel kell tüntetni az előterjesztőt, az előkészítésben részt vevő személyek és szervezetek nevét, és a törvényességi ellenőrzést végző köztisztviselő nevét.

16. § (1) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 10. napon meg kell küldeni a jegyzőnek. A határidő letelte után megküldött előterjesztéseket - sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével - napirendi pontként a képviselő-testület nem tárgyalja.

(2) Az Önkormányzati tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság, nonprofit gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával és az adózott eredmény felhasználásával kapcsolatosan a tájékoztatónak tartalmaznia kell az érintett cégek éves beszámolójának sarokszámait, így különösen: mérleg főösszeget, jegyzett tőkét, saját tőkét, összes bevételt, összes ráfordítást, mérleg szerinti eredményt.

(3) Az állampolgároknak a képviselő-testületi előterjesztésekben történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára a Mötv. rendelkezései az irányadók.

17. § (1) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot érintően annak módosítását, vagy kiegészítését (továbbiakban együtt: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság, a jegyző, az ügyfélszolgálati iroda vezetője és az előterjesztő.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos módosító indítványt, a képviselő-testületi ülést megelőző második munkanapon legkésőbb 12.00 óráig lehet írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek. Az előterjesztő módosító indítványát is e bekezdésben meghatározottaknak megfelelően lehet benyújtani.

(3) A jegyző a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16.00 óráig megküldi a rendeletalkotáshoz benyújtott módosító indítványt a képviselőknek. A jegyző a testületi ülésig a módosító indítványról kialakítja jogi álláspontját.

(4) A módosító indítványhoz kapcsolódó további módosító indítványt (a továbbiakban együtt: kapcsolódó módosító indítvány) a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig fogalmazhatnak meg.

(5) Ha a döntés tárgyköre testületi határozathozatalt igényel, módosító indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig fogalmazhatnak meg.

(6) A kapcsolódó módosító indítványt és a határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványt szóban kell megfogalmazni és előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen.

18. § (1) A kiküldött testületi előterjesztés tárgya által megfogalmazott körben, az előterjesztésben nem szereplő határozati javaslat meghozatalát (továbbiakban együtt: kiegészítő indítvány) indítványozhatja a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság, jegyző, ügyfélszolgálati iroda vezetője és az előterjesztő.

(2) A kiegészítő indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 12.00 óráig kell írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek.

(3) A jegyző a kiegészítő indítvány benyújtásáról tájékoztatja a polgármestert, továbbá intézkedik a kiegészítő indítvány törvényességi vizsgálatáról.

19. § (1) A képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a képviselő, bizottság. Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 15 nappal az ülés előtt.

(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért,

(3) Amennyiben a polgármestert az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a Képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés - a Képviselő-testület által meghatározott időpontra történő - előkészítéséről.

20. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság, jegyző, az ügyfélszolgálati iroda vezetője, a Polgármesteri Hivatal csoportvezetője írásban terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával, és az előterjesztéssel együtt legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon, 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A sürgősségi indítványt a jegyző legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 16.00 óráig megküldi a képviselőknek.

(2) Sürgősségi indítvány benyújtása esetén az előterjesztett döntési javaslatot a feladatkörüknél fogva érintett bizottságoknak nem kell véleményezniük.

(3) A sürgősség kérdésében - ha szükséges, vita után - a képviselő-testület dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármestert alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének ismertetésére. Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, a sürgősséggel megtárgyalni indítványozott napirendet a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.

(4) Ha a sürgősséget nem ismeri el, a képviselő-testület dönt arról, hogy a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést mikor fogja megtárgyalni, vagy dönthet arról, hogy nem kívánja a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést tárgyalni.

(5) A sürgősségi indítványhoz, vagy a sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító indítványt a képviselő-testület vita lezárásáig szövegszerűen megfogalmazva lehet benyújtani.

21. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek (továbbiakban együtt: polgármester) feladata a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatban

(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

22. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat meg.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármestert az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak elnöki összehívásra folytatódik.

(3) A polgármester vagy képviselő javasolhatja a képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

(4) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja. A vita lezárásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a vita lezárására vonatkozó javaslatot a képviselő-testület elfogadja, mindazokat, akik ezt megelőzően jelezték hozzászólási szándékukat 2 perces időkeretben megilleti a hozzászólás joga.

23. § (1) A tanácskozás rendjére a (2)–(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) a Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - napirend előtt dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról.

(3) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet és indokolja, ha az a munkatervtől eltér.

(4) Ha a napirendi javaslat a munkatervtől eltér, a napirendet a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

24. § (1) A napirend előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) Ha bizottság az előterjesztés bizottsági megtárgyalásakor az előterjesztés szerinti döntési javaslathoz képest módosító indítványt fogalmazott meg, a bizottság határozatát a bizottság elnöke a vita megkezdése előtt ismerteti a képviselő-testülettel.

25. § (1) A napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid, tárgyszerű választ ad.

(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét is - a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester és a napirendi pont előterjesztője több alkalommal is hozzászólhat, az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.

(4) A napirendi pont vitája során a képviselő általában egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra legfeljebb 2 perces időtartamra, a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a hozzászólás engedélyezését. A testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(5) A napirend vitája közben a képviselő korábbi felszólalásával kapcsolatos másik felszólalásra történő viszontválasz céljából a képviselő 2 perces hozzászólásra szót kérhet. A viszontválasz elmondását a polgármester engedélyezheti.

(6) A tárgyalt napirendet érintően ügyrendi kérdésben bármely képviselő 2 perces szót kérhet és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, azonnal dönt.

26. § (1) Az érdemi vita során be kell tartani a (2)–(10) bekezdésben foglaltakat.

(2) A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejthetik a napirendi ponttal kapcsolatos észrevételeiket és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat.

(3) A polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak időtartamát korlátozhatja.

(4) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett személyek észrevételt tehessenek.

(5) A hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, ha a polgármester a javaslat nyomán a hozzászólások időtartamát nem korlátozza, az indítványról a testület vita nélkül határoz.

(6) A vita lezárása után a polgármester a napirend előterjesztőjét válaszadásra kéri fel. A napirend előterjesztőjének nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy befogadja-e a módosító, kiegészítő indítványokat.

(7) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek szót ad, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány, kiegészítő indítvány, ügyrendi javaslat törvényességével kapcsolatban észrevétele van.

(8) A polgármester először az írásban benyújtott és a vitában elhangzott módosító indítványokat külön- külön, majd a képviselő-testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra. A kiegészítő indítványt a polgármester akkor teszi fel szavazásra, ha az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról a Képviselő-testület döntött.

(9) A képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban.

(10) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

27. § A napirendek megtárgyalás után a polgármester az ülést berekeszti.

28. § A Képviselő-testületi ülésen történő felszólalás lehet interpelláció elmondása, interpelláció elfogadásával kapcsolatos nyilatkozat, ha azt a rendelet lehetővé teszi, kérdés elmondása, kérdésre adott válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozat, ha azt a rendelet lehetővé teszi, felszólalás ügyrendi kérdésben, napirendhez kapcsolódó felszólalás.

29. § (1) A Képviselő a képviselő-testületi ülésen - az Önkormányzat feladat- és hatáskörében - a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, az ügyfélszolgálati iroda vezetőjéhez, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthet elő. A képviselőhöz is lehet kérdést, vagy interpellációt intézni, feltéve, ha a polgármester, vagy bizottság elnökének megbízásából, vagy valamely önkormányzati testület delegálása alapján önkormányzati feladatkörben járt el.

(2) A munkaterv szerint testületi ülés esetében a kérdést és az interpellációt a testületi ülést megelőző 6. nap 12.00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek. Rendkívüli ülés esetében a kérdést és az interpellációt a testületi ülést megelőző 3. nap 12.00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek.

(3) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján felvilágosítást kérhet.

(4) A kérdés az interpelláció benyújtásáról, annak megküldésével a jegyző a munkaterv szerinti testületi ülést megelőző 6. nap 16.00 óráig tájékoztatja a képviselőket. Rendkívüli ülés esetén a jegyző a kérdés és az interpelláció benyújtásáról, annak megküldésével a testületi ülést megelőző 3. nap 16.00 óráig tájékoztatja a képviselőket.

30. § (1) A kérdésre és az interpellációra adott válaszra a Mötv. rendelkezése az irányadó. A választ meg kell küldeni valamennyi képviselőnek.

(2) Az interpellációra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, a képviselő-testület - külön vita nélkül - dönt. Írásban történő válaszadás esetén, ha azt a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület a következő munkaterv szerinti ülésen dönt. Írásbeli válaszadás esetén az interpellálónak a következő munkaterv szerinti ülés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(3) A nyilatkozatot a 31. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell megküldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. A nyilatkozatot a jegyző a 31. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig megküldi a képviselőknek. Amennyiben az interpelláló képviselő az előírt határidőben nem tesz nyilatkozatot, a választ elfogadottnak kell tekinteni.

(4) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, és a válasszal a képviselő-testület sem ért egyet, az ügyet a polgármester kiadja vizsgálatra a feladatköre szerint érintett bizottságnak. Amennyiben az interpelláció valamely bizottság, képviselő tevékenységét érinti, az ügyet a Jogi-Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságnak kell vizsgálatra átadni. A bizottság a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a testületet, szükség esetén javaslatot tesz a képviselő-testület felé döntés meghozatalára.

(5) A kérdésre adott válaszról a kérdező nyilatkozik. A nyilatkozatot a 31. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell megküldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. Kérdés esetén a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.

31. § (1) A képviselő-testület határozatképességére a Mötv. rendelkezése az irányadó.

(2) Ha a képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén elnapolják a polgármester 8 napon belül újra összehívja.

32. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

33. § A döntési javaslat elfogadására, a minősített többséggel meghozandó döntések körére, a minősített többség meglétére Mötv. rendelkezései az irányadók.

34. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet. A kisebbségi szavazatokat bármely képviselő kérésére név szerint kell nyilvántartani.

(2) Névszerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat, az indítványról a testület vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat az ülésrend sorrendjében, szóban kell leadni, amelynek eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A képviselő-testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan a Mötv. rendelkezései az irányadók.

35. § (1) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna alkalmazásával történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza

(2) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a Jogi-Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tagjai látják el. A szavazás lebonyolítására létrejött munkacsoport határozatképes, ha legalább a bizottság három tagja jelen van.

36. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotására az Alaptörvény, a Mötv., a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet rendelkezései az irányadóak.

(2) Az Önkormányzat által nem szabályozott tárgykörben a 14. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül rendeletalkotást kezdeményezhet Izsák Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata és az Izsákon székhellyel rendelkező civil szervezet.

(3) A kezdeményezést írásban - a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél lehet benyújtani.

(4) A polgármester a kezdeményezéssel kapcsolatos döntési javaslatát - a jegyző véleményének kikérése után - a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül, vagy a legközelebbi munkaterv szerinti testületi ülésen terjeszti a képviselő-testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

37. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati választást követően az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát a Mötv.-ben meghatározottak szerint végzi el. A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek kétévenkénti felülvizsgálatának előkészítéséről.

(2) Az önkormányzati rendeletek módosítását, kiegészítését, hatályon kívül helyezését a rendelet-tervezet előkészítésével a 14. § (2) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.

38. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során a belső jogi normákat a közösségi jog elsőbbségére való tekintettel kell értelmezni.

(3) A rendelet hatályba lépésének idejét a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelően kell megállapítani.

39. § Az előkészítés után a rendelet-tervezetet indokolással és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé kell terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

40. § (1) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendeletet aláírására és a kihirdetésével kapcsolatos feladatok ellátására Mötv. rendelkezése az irányadó.

(2) Az Önkormányzat rendeleteit a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésük napjától kezdődően elérhetőek az Önkormányzat hivatalos honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban.

(3) Az Önkormányzati rendelet megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szabályai az irányadók.

41. § (1) A képviselő-testület a (2) bekezdése foglalt kivételekkel alakszerű határozattal dönt.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt

(3) A határozat megjelölésére az IM rendelet szabályai az irányadóak.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokat a polgármester a soron következő nyilvános testületi ülésen ismerteti.

(5) A képviselő-testület normatív határozatait a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.

(6) A Képviselő-testület a rendeletet megküldi a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalnak és az izsáki Szily Kálmán Könyvtárnak.

42. § A jegyző gondoskodik a rendeletek hatályos jegyzékének vezetéséről, valamint a rendelet módosítását követően az egységes szerkezetű rendelet elkészítéséről.

43. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvvezető által készített jegyzőkönyvet kell elkészíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléseit az internetes médiamegosztó felületen közzéteszi. A képviselő kérésére a jegyzőkönyv téves bejegyzését a jegyző a felvétellel egyezően kijavítja.

(3) Az állampolgároknak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra a Mötv. rendelkezése az irányadóak.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv.-ben meghatározottakon kívül

44. § (1) A jegyzőkönyv elkészítésére és a jegyzőkönyv aláírására a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyvekhez mellékelni kell

(4) A jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatal titkárságán meg lehet tekinteni.

(5) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei megtekinthetők az Önkormányzat hivatalos honlapján is.

(6) A képviselő-testület által hozott határozatot kivonatban meg kell küldeni a határozatban érintetteknek.

45. § (1) A települési képviselő - választói érdekek képviseletével kapcsolatos - jogaira és kötelezettségeire a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Jogi-Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tartja nyilván, valamint ez a bizottság folytatja le a képviselő és a polgármester, valamint alpolgármester összeférhetetlenségének kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást.

46. § A Mötv. és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

47. § (1) A települési képviselőnek a képviselő-testület munkájában való részvételére a Mötv. rendelkezései az irányadóak. A képviselő-testületi üléséről való távolmaradást az ülés előtt a polgármesternél kell bejelenteni.

(2) A települési képviselő önkormányzati ügyekben történő felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A települési képviselő bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megvizsgálásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A települési képviselő - az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló - jogosultságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(5) A települési képviselőnek a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, ügyviteli közreműködéssel, közérdekű ügyben a Polgármesteri Hivatalnál intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

48. § (1) A települési képviselő képviselői munkája során a Polgármesteri Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

(2) A képviselőket és a nemzetiségi önkormányzat vezetőjét a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, az ügyfélszolgálati irodavezető és a Polgármesteri Hivatal dolgozói soron kívül fogadják.

49. § (1) A települési képviselőnek a testületi munkában való részvétellel összefüggően a munkavégzés alóli felmentésére, az így kiesett jövedelem megtérítésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselőt képviselő-testületi, bizottsági tagsági, bizottsági elnöki feladatainak ellátásáért havonként az alábbi tiszteletdíj illeti meg

(3) A bizottságok nem képviselő tagjainak tiszteletdíja havonta 20.000 Ft.

(4) A tiszteltdíj kifizetésének alapbizonylata a képviselő- testületi, bizottsági ülésen aláírt jelenléti ív, amit a polgármester, illetve a bizottsági elnök záradékol és látja el aláírásával.

50. § (1) Az Önkormányzat és az Izsák Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata önálló jogi személyként egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.

(2) Az Izsák Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét tájékoztatni kell a nemzetiségi önkormányzat működését érintő kérdésekről.

(3) A Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges helyiséghasználatot az Izsák Szabadság tér 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlanban biztosítja.

(4) Az Önkormányzat a helyiséghasználat keretében a leltár szerinti tárgyi, technikai eszközök használatát is biztosítja és vállalja a helyiséghasználathoz kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségek finanszírozását.

51. § (1) Izsák Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata részére

(2) Izsák Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata költségvetésével, annak végrehajtásával kapcsolatos döntés előkészítési-, gazdálkodásával összefüggő nyilvántartási-, adatszolgáltatási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja gondoskodik.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatos költségek fedezetét az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal költségvetésében biztosítja.

52. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre

(2) A bizottságok részletes feladatkörét az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a bizottság elnökének helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő bizottsági tagok közül alelnököt választ. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén jogköreit az alelnök gyakorolja.

(4) A bizottságok megalakulásától számított 30 napon megalkotják és elfogadják ügyrendjüket, melyben meghatározzák a bizottság működésének rendjét, valamint a bizottság elnöke és alelnöke közötti feladatmegosztást.

53. § (1) A bizottság a Mötv.-vel összhangban feladatkörében az Önkormányzat irányítása alatt álló és a Bizottság feladatkörét érintő közfeladatot, közszolgáltatást ellátó költségvetési szervek tekintetében javaslatot tesz a létesítéssel, átalakítással, megszűntetéssel, átvétellel és ellátottsággal kapcsolatos testületi döntésekre, meghatározza az intézményvezetői álláshely betöltésre irányuló pályázat kiírásának feltételeit, és a köznevelési ágazat kivételével létrehozza a bíráló bizottságot.

(2) A bizottság az (1) bekezdésen túl véleményezi az Önkormányzat éves költségvetési rendelet- tervezetének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesz szükség szerint annak évközi módosítására a Jogi-Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsággal közösen, véleményezi a képviselő-testület elé kerülő az adott bizottság szakterületét érintő részét, előkészíti, vagy véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet- tervezeteket.

54. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A bizottság tagja szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein és részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartotó témakör napirendre tűzését, mely napirend tárgyalására a bizottság legközelebbi ülésén kerül sor.

(3) A bizottság elnöke

55. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 4. napon ki kell küldeni. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor munkaterv szerinti üléseit tartja.

(2) A bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) A bizottság tagjai és elnöke részére az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 4. napon meg kell küldeni. Rendkívüli bizottsági ülés összehívása esetén az előterjesztést nem kell kiküldeni.

(4) A bizottságot a bizottság elnöke összehívja, ha a polgármester vagy a bizottság tagjainak egyharmada a napirend megjelölésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. Az elnök a bizottság ülését a kezdeményezés benyújtásától számított 8 napon belül összehívja. A Mötv. rendelkezései az irányadóak arra az esetre, ha a polgármester indítványozza a bizottsági ülés összehívását.

(5) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejüleg ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára. A meghívót és az előterjesztést annak kiküldésével egyidejüleg meg kell jelentetni az Önkormányzat hivatalos honlapján.

(6) A bizottság üléséről a napirendi pontok megküldésével értesíteni kell a polgármestert, alpolgármestereket, képviselőket és a jegyzőt, annak akadályoztatása esetén az ügyfélszolgálati irodavezetőt.

56. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntésekről külön nyilvántartást kell vezetni.

(4) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

57. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

58. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak, hatáskörének ellátására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester a város polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tart az 6. mellékletben meghatározottak szerint.

59. § (1) Izsák Város Önkormányzata Képviselő-testülete tagjai közül 1 fő főállású és 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármester általános helyettesítési feladatait a főállású alpolgármester látja el.

(3) Az alpolgármesterek feladatköreit a polgármester határozza meg.

60. § (1) A jegyzőnek

(2) A jegyzőnek a bizottsági üléseken, a képviselő-testületi ülésén való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb három hónap időtartamra az ügyfélszolgálati irodavezető látja el.

61. § (1) A Polgármesteri Hivatal feladataira a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban a polgármester feladatainak segítésére 1 fő önkormányzati főtanácsadó munkakört hoz létre.

62. § A Képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt a választópolgárok 20 %-a kezdeményezte.

63. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatokra, kérdésekre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(3) A közmeghallgatás helyéről és idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az Önkormányzat hivatalos honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján keresztül a lakosságot a rendezvény előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket, javaslatokat a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

64. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(3) A lakossági fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

65. § Hatályát veszti Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelet.

66. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.