Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 11. 28

Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2025.11.28.

Kamut Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:¹

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az Önkormányzat

a) hivatalos megnevezése: Kamut Község Önkormányzata

b) székhelye: 5673 Kamut, Petőfi Sándor u. 106. sz.

c) bélyegzője: körívben Kamut község Önkormányzata, középen a Magyar Köztársaság címere,

d) jelképe: A helyi címer és zászló pontos leírását az 1. melléklet tartalmazza,

e) működési területe: Kamut község közigazgatási területe (6.048 ha )

f) az önkormányzat szervei: A polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a képviselő-testület társulásai,

g) A képviselő-testület hivatalának a neve: Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal Kamuti Kirendeltsége (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal).

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kamut Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(3) Kamut község önkormányzata testvérkapcsolatot tart fenn: Ditró község önkormányzatával (Gyergyóditró), Címe:Románia, Hargita Megye, Ditró község (Gyergyóditró) 537090, Szabadság út 9.

II. Fejezet

Feladatok és Hatáskörök a helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzat feladata és hatásköre

2. § (1) Kamut Község Önkormányzata önálló jogi személy, gazdálkodását tekintve pedig önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) Az önkormányzatot megillető jogosítványokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 10. §-13. §-ai tartalmazzák. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladataként - speciálisan az - alábbi módon gondoskodik:

a) Egyes egészségügyi és szociális ellátásokról (a védőnői szolgálat feladatátvállalási szerződéssel – Hunya község területére is, tanyagondnoki szolgálatot és egyéb szociális ellátás kistérségi társulásban – Mezőberény várossal),

b) a településüzemeltetési feladatairól;(közterületek, parkok fenntartása, egyéb településüzemeltetési faladatok önállóan),

c) a település infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, fejújításokról (önállóan),

(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre, a bizottságokra és a jegyzőre átruházott hatásköröket e rendelet mellékletei tartalmazzák. (2. és 5. mellékletei) A hatáskör átruházást a képviselő-testület félévente /évente/ ellenőrzi, beszámoló keretében.

(5) A képviselő-testület által át nem ruházható feladat és hatáskörök teljes körét, megnevezését a hatályos Mötv. 42. § tartalmazza.

4. § A képviselő-testület az önként vállalt feladatokról az ahhoz szükséges költségvetési fedezetbiztosításával egyidejűleg dönt.

Önkormányzati hatósági ügyek

5. § (1) Az önkormányzati hatósági hatáskörben, annak átruházása esetén az eljárás teljes szakaszában –az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell megfelelően alkalmazni.

(2) Önkormányzati hatósági hatáskörben hozott közigazgatási határozatot a polgármester – illetőleg bizottsági hatáskör esetén – a bizottság elnöke írja alá.

Az önkormányzat egyéb feladatai

6. § Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége keretében:

a) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlan értékesítéssel, stb.) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

b) Az önkormányzat közvetlen vállalkozási tevékenységet nem folytat.

7. § Az önkormányzat aktív részese és formálója a kistérségi együttműködésnek.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése az önkormányzat szervei, az önkormányzati szervek működése

A képviselő-testület alapvető működési szabályai

8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, (a névsort e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza).

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők (7 fő) több, mint a fele vagyis 4 fő képviselő jelen van - egyszerű többség. Határozati javaslat jóváhagyásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület működése során a minősített többséghez, a megválasztott képviselők (7 fő) több, mint a felének, azaz 4 fő képviselő szavazata szükséges.

(4) A Képviselő-testület alakuló ülésén, az adott ülésen levezetési feladatokat a polgármester látja el.

A települési képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció

9. § (1) Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségeit a Mötv. 32. § részletesen tartalmazza. A települési képviselők jogai és kötelezettségi azonosak. A képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A település képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követően esküt tesz.

(3) A képviselővel szemben főbb követelmények:

a) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre;

c) felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi döntések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) kapcsolattartás a választó polgárokkal, illetve a különböző lakossági közösségekkel;

e) a személyes érintettség bejelentése; (Mötv. 49. § (2) bek.)

f) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat külön szabályzat tartalmazza. (4. melléklet)

(4)² A képviselő-testület döntéshozatalából egyszerű többségi szavazással kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(4a)³ Ha a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, a képviselő-testület a következő ülésén mérlegelési jogkörében eljárva újra tárgyalja az ügyet és ezzel egyidejűleg tárgyal a képviselő kizárásáról a személyes érintettséggel érintett ügyben.

a) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén, annak vizsgálatát kezdeményezheti az érintett, bármely képviselő, a bizottság és a polgármester.

b) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a következő ülésen dönthet arról, hogy a bejelentést elmulasztó képviselőt az eset összes körülményét figyelembe véve legfeljebb 3 havi tiszteletdíj megvonással szankcionálja.

(5) A képviselő írásban vagy szóban köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(6) A képviselő-testület a képviselő előzetes bejelentése ellenére igazolatlanak minősítheti az üléstől a távollétet, amennyiben a távolmaradását utólagos felkérésre igazolással nem menti ki vagy a szándékosság a képviselőnek felróható magatartás miatt fennáll és ezzel határidős önkormányzati döntés meghozatalát akadályozza.

(7)⁴

10. § (1) A képviselő kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg. (Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merült fel).

(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésének – napirend lezárása után –

a) a polgármesterhez

b) az alpolgármesterhez

c) a jegyzőhöz

d) a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben interpellációt intézhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(3) Amennyiben az interpelláció benyújtására az ülés megelőző legalább 15 nappal került sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(4) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról csak az interpelláló jelenlétében vagy írásbeli nyilatkozatának ismeretében lehet dönteni. Az elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület vita nélkül és véglegesen dönt az adott kérdésben. Ha a testület nem fogadja el a választ annak kivizsgálását a tárgy szerint érintett bizottságra, ennek hiányában e célra létrehozott ad hoc bizottságra kell bízni. Az interpellációról a jegyző külön nyilvántartást vezet.

(5) A képviselő az (1) bekezdésben megjelölt személyhez a testületi ülésen, a napirendek lezárása után, önkormányzati hatáskörben tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdést tehet fel, melyre a megkérdezett a testületi ülésen köteles választ adni.

(6) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációkat a napirendek megtárgyalását követően mondják el. A testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselő megkapja. A válasz elfogadásáról a soron következő testületi ülésen kell döntenie a képviselő-testületnek.

(7) Az interpelláció, kérdés tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni az interpelláló (kérdést feltevő) képviselőt is. A Képviselő-testület az interpelláció, kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármester, a testület valamely bizottságát is.

(8) A képviselő 5 nappal az ülést megelőzően kezdeményezheti írásban a képviselő-testülettől - a konkrét kérdés megjelölésével -, hogy vizsgálja felül az önkormányzati ügyben – átruházott hatáskörben – hozott polgármesteri, bizottsági döntését. A testület zárt ülésen tárgyalja a felülvizsgálandó döntést és egyszerű szótöbbséggel határoz.

A képviselő-testület munkaterve

11. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves/féléves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és azt a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a munkatervet határozati formában fogadja el.

(3) A munkaterv összeállításakor javaslatot kell kérni;

a) a képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságaitól;

c) az illetékes országgyűlési képviselőtől;

d) a településen működő jelentősebb szolgáltató, érdekképviseleti és társadalmi

szervezetek vezetőitől pedig javaslatot lehet kérni.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje;

b) azoknak a napi rendeknek a feltüntetése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani;

c) a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése, a napirend előkészítésében résztvevők megjelölése;

d) azon témaköröknek tételes megnevezése, amelyeket valamilyen bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni;

e) az egyes ülésekre meghívandók felsorolása;

f) valamint az egyéb szervezési teendők rögzítése.

A képviselő-testület összehívása

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. A munkatervben szereplő ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni a meghívottaknak. Az írásos meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, az egyes napirendek tárgyalásának kezdési időpontját, a napirend címének és előadójának a megjelölését továbbá a polgármester aláírását és az önkormányzat pecsétlenyomatát. A képviselőknek a meghívó elektronikus úton (e-mail címre) is megküldésre kerül.

(2) A képviselő-testület ülésének a napját és időpontját e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint a tervezett napirendről a lakosságot, a helyi sajtót, a helyi hirdetőtáblák útján tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni az ülést megelőző 5. napon.

(3) A munkatervben rögzített, közmeghallgatást igénylő napirendet tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt – a helyi újságban, helyi hirdetőkben – nyilvánosságra kell hozni.

(4) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságát, valamint az ülések előterjesztéseibe és jegyzőkönyveibe való állampolgári betekintést illetően a Polgári Törvénykönyv, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, valamint a Információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van, Kamut esetében ez 4 fő képviselő. Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

(6) A képviselő-testület kizáróan a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben tart, vagy tarthat zárt ülést. A zárt ülésen csak a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt. A képviselő-testület a soron következő ülésén (a bejelentések napirend keretében) biztosítja az előző zárt ülésen elhangzott közérdekű adatok megismerését.

(7) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsági elnöke hívja össze, illetve vezeti az ülést.

(8) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testületet az SZMSZ szerint hívták-e össze;

b) megállapítja az ülés határozatképességét, melyet az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni;

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról;

d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről, az általa tett intézkedésekről;

e) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről;

f) előterjeszti a sürgősségi indítványt;

g) javaslatot tesz az ülés napirendjére;

h) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;

i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést;

j) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát;

k)⁵ biztosítja a tanácskozás zavartalan rendjét. Ennek során:

ka) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

kb) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

kc) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

kd) ismétlődő rendzavarás esetén - a képviselő-testület tagja kivételével - figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a hallgatóság érintett tagját,

ke) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

kf) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület munkáját akadályozza;

l) berekeszti az ülést.

(9) A képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt minden esetben megtárgyalja a polgármester beszámolóit, tájékoztatóit, majd ezt követően a napirend kérdésében külön határoz. A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.

(10) A képviselő-testületi ülésen a megjelent hallgatóság szabályozott keretekben hozzászólhat az ülésen elhangzottakhoz, annak napirendjéhez. A hozzászólást az ülésen a Polgármester engedélyezheti, személyenként legfeljebb 3 perces időtartamban. A polgármester az ülésen jelenlévő hallgatóságot indokolt esetben rendre utasíthatja, rendkívül indokolt esetben (pl. állapotuk, megjelenésük, magatartásuk folytán ha az ülés méltóságát sértik) az ülésteremből eltávolíthatja.

14. § (1) A polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. E sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb a testületi ülés napjának 12.00 órájáig lehet a polgármesterhez írásban benyújtani.

(2) Amennyiben a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, az első napirendi pontként tárgyalja.

(4) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja-e a testület azt az adott testületi ülésén vagy sem.

Előterjesztések

15. § (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

a) Első rész:

aa) a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése

ab) azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést igényelnek;

ac) mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;

ad) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatai ismertetése a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri;

ae) a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése;

af) a határozati javaslat indokolása

b) Második rész: Az előterjesztés második fő része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, amelynek fontosabb tartalmi követelményei a következők;

ba) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;

bb) legyen szakszerű és végrehajtható;

bc) törekedni kell – ahol ez lehetséges – alternatív javaslatok kidolgozására;

bd) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;

be) utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, stb.) arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előterjesztőjeként, valamint a képviselő-testület határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

a) polgármester

b) alpolgármester,

c) bizottsági elnök,

d) jegyző, aljegyző

e) mindaz, akit a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez,

(3) Egyéb követelmények:

a) A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani. Kivételes esetben – az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel – szóbeli előterjesztés tehető a képviselő-testület ülésén, a bejelentéseknél, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Az előterjesztések elektronikus úton, e-mailben is minden képviselőnek megküldésre kerülnek.

b) Csak írásban kerülhet sor:

ba) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek,

bb) a költségvetés módosítását érintő javaslat,

bc) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek,

bd) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek előterjesztésére.

c) Az előterjesztéseket - előzetesen - a jegyző a törvényességi szempontjából megvizsgálja.

d) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság állásfoglalásával terjeszthetők be a képviselő-testület elé.

e) A képviselő-testület elé kerülő – a költségvetés előirányzatait érintő – előterjesztések formai megjelenése a következő: előkészítő, véleményező.

f) A költségvetéssel kapcsolatos előterjesztést aláírja a polgármester, jegyző.

g) A képviselő-testületi előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia, „sk” jelölésű előterjesztés a képviselő-testület elé nem kerülhet.

h) Zárt, illetve a nyilvános üléshez szükséges hozzájáruló nyilatkozat beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat formáját az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

i) Az előterjesztés jobb felső sarkában „NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE” vagy „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni.

j) A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztésben meg kell jelölni, hogy a döntéshozatal egyszerű vagy minősített többséggel történik-e.

k) A kitüntetési javaslatokra vonatkozó képviselő-testületi előterjesztések esetében: az előterjesztő bizottság javaslatot tesz a kitüntetési javaslatok sorrendjére – figyelemmel a szakmai szempontokra – azon személyek esetében, akik a bizottságban többséget kaptak; az előterjesztéshez csatolja – részleteiben – a kitüntetéshez beérkezett valamennyi javaslatot.

(4) a Polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során.

a) az előterjesztő a napirendhez – a vita előtt – szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a napirendi ponthoz meghívott résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni,

c) a kérdések és az azokra adott válaszok elhangzása után a napirendi pontot véleményező bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok határozatait;

d) ezt követően felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor; (a felszólalás időtartalma legfeljebb 2 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg, az idő túllépés esetén a polgármester figyelmezteti a felszólalót, hogy röviden fejezze be a felszólalást)

e) a polgármester soron kívül és rendkívüli felszólalást is engedélyezhet, a képviselő-testület ülésén jelen lévő hallgatóság részére személyenként maximum 3 perc időtartamra hozzászólási jogot a polgármester biztosíthat

f) az előterjesztő a javaslatát, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja

g) a polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartják

h) a vita lezárása után a napirend előterjesztője reagálhat a vitában elhangzottakra

i) a képviselőt az őt ért úgynevezett „személyes megjegyzés” miatt (a személyes érintettség jogán) egyszer, 2 perces hozzászólás illeti meg

j) a jegyzőnek bármikor szót kell adni, ha törvényességet illetően észrevételt kíván tenni

k) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A testület először - az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a szavazati arányok rögzítésével.

(5) A képviselő-testület ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozás során a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ

b) rendre utasítja azt, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít, a hallgatóság tagjait – végső soron – ilyen magatartás esetén a terem elhagyására is kötelezheti

c) a polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet

d) A széksértés megállapítását kezdeményezheti, a széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.(sértő magatartás esetén a települési képviselővel szemben)

e) Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha az ülésen olyan jellegű rendzavarás történik, amely a tanácskozást ellehetetleníti. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat

A döntéshozatali eljárás

16. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. (Mötv. 48. § (2) bek.)

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett kezdeményezésére, vagy bármelymás települési képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § - ban meghatározott esetekben

(4) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges. Kamut község önkormányzata esetén 7 fő megválasztott képviselőből 4 fő képviselő egyhangú - azonos tartalmú - szavazata szükséges a minősített többséghez.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében előírt esetekben. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelen lévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodóm”- mal szavaznak. E névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a képviselők felének (4 fő) a kezdeményezésére. A titkos szavazás lebonyolítása: a szavazás idejére szünet elrendelése, zárt borítékba elhelyezett szavazólapok felhasználásával, külön helységben elhelyezett urnába történik. A titkos szavazás körülményeit biztosítani kell.(szavazóhelyiség vagy szavazófülke) A titkos szavazást lebonyolítását az ügyrendi, pénzügyi és ellenőrző bizottság végzi.

Az önkormányzati rendeletalkotás

17. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A tervezet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, szükség esetén más szakértőket is felkérhet, vagy előkészítő csoportot hozhat létre.

(3) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester

b) a képviselő

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a jegyző

e) a települési kisebbségi önkormányzat elnöke

f) a civil szervezet képviselője.

A kezdeményezéseket a polgármesternél kell benyújtani, aki az érintett bizottságok és a hivatal bevonásával beterjeszti azokat a képviselő-testület elé.

(4) A rendelet - tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmazni kell:

a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,

b) az elérni kívánt célt

c) a lefolytatott hatásvizsgálat eredményét,

d) az egyes szabályzási megoldások indokait

e) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat

f) a rendelet tervezet teljes szövegét.

(5) A rendelet tervezetek esetében az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásáról a jegyző gondoskodik. A hatásvizsgálat eredményeiről összegzést készít és beterjeszti az előterjesztéssel együtt a képviselő-testületnek. A jegyző feladatai a rendelet szakmai előkészítése során.

a) a közreműködők között a munka elosztása

b) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás

c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

d) az érintett társszervekkel való koordináció

e) az adminisztrációs munka megszervezése

f) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel

(6) A rendelet tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett Bizottság megtárgyalta. A rendelet tervezet elfogadása előtt a tervezet törvényességéről a jegyző nyilatkozik.

(7) A rendeletek utólagos hatásvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A hatásvizsgálat eredményeiről összegzést készít, és arról tájékoztatja a képviselő-testületet. A rendeletek hatályosulását a jegyző évente egyszer felülvizsgálja.

(8) Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet megalkotásában az állampolgárok közreműködhessenek. A rendeletek tervezetét 30 napra közszemlére kell tenni. A lakossági véleménynyilvánítás formái

a) a tervezet közzététele a helyi hirdetőtáblán vagy a helyi újságban (Önkormányzati Hírmondó) és a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása pl. írásos javaslat, kifogás, egyéb észrevétel

b) lakossági fórumok tartása (közmeghallgatás, a rendelet által érintett állampolgárok szóbeli véleménynyilvánítása)

c) a lakossági véleménynyilvánítás tárgyában a képviselő-testület dönt.

(9) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással – részenkénti szavazást is elrendelhet. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(10) A rendelet kihirdetésének a módja az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, a rendelet megalkotását követő munkanapon. A rendeletek naprakész nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik. A rendeleteket külön-külön naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni

(11) Az önkormányzati rendelet megjelölésének kell tartalmaznia:

a) a rendelet megalkotójának teljes megnevezését,

b) a rendelet sorszámát (arab számmal),

c) a rendelet kihirdetésének idejét,

d) az önkormányzati kifejezést,

e) a rendelete kifejezést,

f) rendelet címét. A rendeletet létrehozó jogalkotó szerv megnevezése: Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testülete. Minta a rendeletek jelöléséhez: ”Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011.(I.12.) önkormányzati rendelete a ….(a rendelet címe)…ról/ről.

Önkormányzati határozatok

18. § (1) Az önkormányzat a döntéseit - a rendeletek mellett - határozat formájában hozza. A határozatok fajtái az alábbiak:

a) normatív határozatok,

b) önkormányzati hatósági határozatok,

c) egyéb határozatok.

(2) A képviselő-testület a meghozott határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal látja el. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, az évet, hónapját, napját (pl.: 1/2011.(I.12.) számú KT. határozat) A számozás minden e szakasz (1) bekezdésben felsorolt határozatra vonatkozik. A határozatoknak minden esetben kell tartalmaznia felelős személyt és pontos határidőt (év,hó,nap), vagy tejesítésre utalást (azonnal, értelem szerint stb.).Az önkormányzati hatósági határozatok esetében – a Mötv. eltérő rendelkezése hiányában - figyelemmel kell lenni az általános közigazgatási rendtartásról szóló (Ákr.) 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseire.

(3) A lejárt idejű határozatokról szóló beszámolót, jelentést, félévente kell beterjeszteni, előterjesztés formájában a képviselő-testület elé. Az előterjesztő a polgármester és az adott bizottságok elnökei, határozatok megjelölt felelősei.

(4) Az átruházott hatáskörben meghozott önkormányzati döntésekre, határozatokra is vonatkozik a (2) bekezdésben foglaltak. A nyilvántartás vezetése elkülönülten történik.

(5) A határozatok, megfelelő nyilvántartásáról, továbbá az önkormányzati normatív határozatok kihirdetéséről, közzétételéről az önkormányzati hivatal helyi hirdetőtábláján a jegyző gondoskodik. A zárt ülésen meghozott önkormányzati képviselő-testületi határozatokat elkülönítetten kell nyilvántartani, és fokozottan figyelemmel kell lenni az adatvédelmi szabályokra.

A képviselő-testület jegyzőkönyve

19. § (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-a alapján kell elkészíteni

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve az Mötv. 52. §-án túlmenően tartalmazza:

a) a távol maradt képviselő nevét, a távollét okát amennyiben ismert (illetve, hogy azt nem jelezte)

b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

d) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

e) aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(3) A választópolgárok a nyílt ülés képviselő-testületi előterjesztési anyagába és a jegyzőkönyvbe betekinthetnek. A képviselő-testület a választópolgárok számára biztosítja a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés jegyzőkönyvéből. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesteri hivatalba. A kérelemben foglaltakat az önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyben a jegyző teljesíti, annak beérkezésétől számított 15 napon belül.

(4) A polgármester vagy a képviselők ¼- nek a az indítványára testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, ebből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli,

b) egy eredeti példányt a hivatali belső jegyzőkönyvi nyilvántartásokhoz kell csatolni, későbbi bekötés céljából

c) egy másolati példányt – a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével – a települési Könyvtárban is el kell helyezni.

(6) A jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, a rendelet és a határozat-tervezetek egy-egy példányát, valamint a jelenléti ívet. A képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólást is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyvekből egy másolati példányt elektronikus úton kell 15 napon belül megküldeni elektronikus úton a központi NJT-TFIK rendszeren keresztül a Békés Megyei Kormányhivatalnak.

(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A választópolgárok a zárt ülés kivételével – melyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. A zárt ülésekről évenként az adatvédelmi szabályok betartása mellett külön nyilvántartást kell vezetni.

(8) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület üléséről kép-, és hangfelvételt is lehet készíteni. Az önkormányzat által az ülésről készített kép vagy hangfelvétel nem selejtezhető, annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.

Lakossági fórumok

20. § (1) A településen élő valamennyi állampolgárt érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlés hívható össze.

(2) A falugyűlés összehívásáról szóló lakossági tájékoztatás szabályai értelemszerűen meg- egyeznek a közmeghallgatás összehívásánál leírtakkal.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek készítéséről a jegyző gondoskodik.

A közmeghallgatás

21. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban, a Mötv. 54. § alapján évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyéb civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a bizottság elnökéhez, a települési képviselőhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő napirendről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a településen elhelyezett egyéb hirdetőtáblákon – legkésőbb a rendezvény előtt 15 nappal – tájékoztatni kell az állampolgárokat, valamint a (2) bekezdésben említett egyéb szerveket. A lakosság az előzetesen leírt kérdéseit, javaslatait az ülés napjáig eljuttathatja a polgármesteri hivatalba. Ezen kívül az ülésen lehetőség van a szóban történő lakossági kérdések felvetésére is.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

IV. Fejezet

A Polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző

A polgármester

22. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A főállású polgármester rendszeresen fogadónapot tart, a fogadónapja, időpontja és helye:

a) Minden hónapban az utolsó keddi napon 8.00 -12.00 óráig,

b) Helye: Önkormányzati Hivatal 5673 Kamut, Petőfi S.u.106.szám, Polgármesteri iroda

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3)⁶ A polgármester a képviselő-testület, a bizottságok és az önkormányzati hivatal működésével összefüggő feladatait a hatályos Mötv. szabályai tartalmazzák részletesen.

(4) A polgármester egyéb foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a Mötv. törvény határozza meg.

(5) Az összeférhetetlenségi eljárást - az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: ÜPE Bizottság) közreműködésével - a képviselő-testület folytatja le és hozza meg a döntést. A polgármester a lemondását köteles írásba foglalni, majd azt a soron következő testületi ülésen köteles bejelenteni. A testület a lemondásról határozatban dönt. A polgármesteri tisztségről szóló lemondás a testület általi elfogadását (KT határozat) követően nem vonható vissza. A polgármester fegyelmi és kártérítési felelősségére vonatkozó ügyek kivizsgálását, a testület tagjaiból megválasztott három fős fegyelmi bizottság végzi, és a vizsgálat eredményét ismerteti a testülettel. A döntést a képviselő-testület hozza.

(6) A polgármesteri jutalom megállapítására, kifizetésére az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság / vagy alpolgármester / tesz javaslatot és a képviselő-testület hozza meg a döntését. A polgármesteri illetményt és költségátalányt a Mötv. 71. § szabályozza.

(7) A képviselő-testület által a polgármesterre ruházott önkormányzati hatásköröket az SZMSZ melléklete tartalmazza. (5. melléklet)

(8) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a Mötv. 39. §-a tartalmazza.

(9) A Polgármester esetében tartós távollétének /indoknak/ minősül, amennyiben a feladatkörét, munkakörét folyamatosan, 1 hónapot meghaladóan nem képes ellátni. A 1 hónapot meghaladó távollét esetén az alpolgármester külön megbízás nélkül is jogosult a polgármester helyett, annak feladatkörében eljárni.

Az alpolgármester

23. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megválasztása és megbízatásának visszavonása tekintetében a képviselő testület, a polgármester javaslatára titkos szavazással dönt. A titkos szavazást az erre a célra - a képviselők közül - megválasztott szavazatszámláló bizottság folytatja le, biztosítva a titkos szavazás általános követelményeit. (szavazóurna, szavazóhelyiség stb.)

(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. A társadalmi megbízatású megválasztott - egy fő - alpolgármester fogadóórája, és a hivatali munkarendje az alábbiak szerint alakul:

a) Minden hónapban egy alkalommal 2 órás ügyfélfogadást, fogadóórát tart a hónap utolsó péntekén 13.00 -15,00 óráig,

b) Helye: Önkormányzati Hivatal 5643 Kamut, Petőfi S.u.106. szám, tanácskozó terem

(4) Az alpolgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (pl.: bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása, vezetése stb.) az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(5) Az alpolgármester vagyonnyilatkozat tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a Mötv. 39. §-a tartalmazza

A jegyző

24. § (1)⁷ A Polgármester – pályázat alapján határozatlan időre - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki. A jegyzői tisztség esetleges betöltetlensége, tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a hivatal polgármester által megbízott köztisztviselője látja el.

(2) A jegyző vezeti az önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok és egyéb fontosabb feladatok ellátásáról az Mötv.81. § (1) bekezdése alapján.

(4) A jegyző főbb feladatait a Mötv. 81. § és 83. § tartalmazza.

(5) A jegyző munkaidejében fogadóórát tart az alábbiak szerint: Az önkormányzati hivatalban a jegyzői fogadóórák: Köröstarcsa székhely településen hétfői napokon Fogadó órája: 10.00 – 12.00-ig, Helye: 5622 Köröstarcsa Kossuth tér 7. szám, Kamuti kirendeltségen szerdán előzetes bejelentkezés alapján: Fogadó óra: 10.00 – 12.00 óráig, Helye: 5673 Kamut Petőfi S. u. 106. szám.

24/A. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) Az aljegyző részt vesz a képviselő-testület ülésein, továbbá azokon a bizottsági üléseken, amelyeken jelenlétét a polgármester vagy a jegyző szükségesnek tartja.

(3) Az aljegyző – a jogszabály előírása szerint – vagyonnyilatkozat tételére köteles.

V. Fejezet

Önkormányzati hivatal

25. § (1) A képviselő-testület önkormányzati hivatala – Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – ellátja az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésére való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat Köröstarcsa és Kamut településeken.

(2) Az önkormányzati hivatal önállóan működő költségvetési szerv, jogállása tekintetében önálló jogi személy. Kamut Község Önkormányzata Köröstarcsa Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt tart fenn. A közös önkormányzati hivatal fenntartásról és működtetésről külön megállapodás rendelkezik (a megállapodást a 6. számú függelék tartalmazza).

(3) Az önkormányzati hivatal szervezeti működési szabályzatát a 6. melléklet tartalmazza. A polgármester, alpolgármester és a jegyző fogadóóráit e rendelet 22. §, 23. § és a 24. § megfelelő fejezetei tartalmazzák.

(4) Az önkormányzati hivatal igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és bizottságoknak.

(5) A hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései alapján – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is.

(6)⁸ Az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető kijelölését Kamut Község Önkormányzata egyedi iratkezelési szabályzata tartalmazza.

VI. Fejezet

Bizottságok

A képviselő-testület bizottságai

26. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai – a Mötv. 57. § (1) bekezdés alapján - az alábbiak:

a) Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság 3 fővel,

b) Egészségügyi és Szociális Bizottság 3 fővel.

A bizottságok névsorát (képviselő és nem képviselő tagok) az SZMSZ 5. sz függeléke tartalmazza.

(2) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat az SZMSZ 7. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok a belső működési szabályaikat az ügyrendjükben maguk állapítják meg.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

27. § (1) A bizottság összetételének és működésének főbb szabályai a Mötv. 57. § - 61. §-ok szabályozzák: a képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő- testülethez.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A jegyzőt a bizottság ülése előtt legalább öt nappal az ülés helyéről, idejéről, napirendjéről értesíteni kell. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését:

a) a képviselő-testület döntése alapján;

b) a polgármester indítványára;

c) a bizottsági tagok bármelyikének indítványára.

(3) Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke köteles az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni, melyre az indítványozottat meg kell hívni.

(4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az adott ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt.

(5) A bizottság az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben köteles zárt ülést tartani, ezen kívül zárt ülést tarthat a 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben. A zárt ülésen meghozott döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(6) A bizottság üléséről megfelelő tartalmú jegyzőkönyv készül. A bizottság minden esetben jegyzőkönyvet készít, amennyiben az átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. (Mötv. 60. §). Az jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni a polgármesternek, a jegyzőnek, illetve egy példányt el kell helyezni a hivatali nyilvántartásban. Az egyéb bizottsági ülésekről emlékeztető készül, amelyet szintén a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(7) A bizottsági ülések nyilvánosak. A bizottságok üléséről kép-, és hangfelvételt is lehet készíteni, amely őrzéséről a jegyző gondoskodik. Az ülésről készült kép-, és hangfelvételt a hivatalban megfelelő zárható helyen kell tartani.

(8) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a önkormányzati hivatal látja el. Főbb feladatai ennek keretében:

a) a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztések előkészítése;

b) a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéstervezetének előkészítése;

c) jegyzőkönyv készítése a bizottság döntéseiről, állásfoglalásairól, a bizottság tevékenységének alapvető dokumentálása;

d) A meghozott döntések, határozatok kikézbesítése, közlése.

28. § (1) A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk.

(2) A bizottság minden esetben határozatot hoz, ha a képviselő-testület által átruházott hatáskörben, illetve a részére biztosított döntési jogkörben jár el. A meghozott bizottsági határozatokat évente külön-külön folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az érintett bizottság elnöke szükség szerint, de legalább félévente/évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A bizottság tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni. A titoktartási kötelezettség a megbízatás lejárta után is fennáll.

VII. Fejezet

Az önkormányzati társulásai és együttműködése

Társulások

29. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. (Mötv. IV. fejezete)

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A képviselő-testület több önkormányzati társulásban és együttműködésben is közvetlenül érdekelt. A társulások felsorolását e rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

A tanyagondnoki szolgálat

30. § (1) Kamut község Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatot működtet az önkormányzata közigazgatási területén. A tanyagondnoki feladatokat a tanyagondnoki szolgálatról szóló külön önálló helyi rendelet és a testület által elfogadott szakmai program állapítja meg. A tanyagondnok feletti munkáltatói jogkör gyakorlója Kamut község polgármestere. A tanyagondnok közvetlen irányítását, egyéb munkáltatói jogok gyakorlását Kamut község Polgármestere gyakorolja.

(2) A tanyagondnoki szolgálat működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos költségvetési bevételeket-kiadásokat, egyéb költségvetési elszámolásokat, Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Az évenkénti tanyagondnoki költségvetés és beszámoló a Kamut község önkormányzatának költségvetésében épül be - külön szakfeladaton - és annak részét képezi.

A család és gyermekjóléti szolgálat

30/A. §⁹

Közterület-felügyelet

30/B. § (1)¹⁰

(2)¹¹

30/C. § (1)¹² Az állam az egészségügyi alapellátás körében – a települési önkormányzattal együttműködésben – gondoskodik a védőnői ellátásról.

(2)¹³ A védőnői szolgálatot 1 fő védőnő látja el Kamut-Hunya településeken feladat-ellátási szerződés alapján.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

31. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket különálló önkormányzati rendelet határozza meg, melyben elő kell írni a különböző gazdasági vállalkozásokban való részvétel formájára és módjára vonatkozó fontosabb szabályokat is.

(2) A képviselő-testület hitelt abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról az állampolgárokat a közmeghallgatáson tájékoztatja.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. Az önkormányzatnak szakfeladati rend szerinti megbontásban kell meghatároznia a feladatellátását a hatályos jogszabály alapján. (Szakmai alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése kormányzati rendet a 8. melléklet tartalmazza).

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat részéről, indokolt esetben 500.000,- Ft HUF összeghatárig pénzügyi kötelezettséget vállaljon. A kötelezettségvállalásról a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testület.

A gazdasági program

32. § (1) Az önkormányzat önmaga határozza meg a gazdasági programját és költségvetését.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül felülvizsgálja, illetve fogadja el, ha az csak egy választási ciklus idejére szól.

Közművelődési feladatok

32. § (1) Kamut Község Önkormányzata a közművelődési feladatellátás keretében művelődési ház és könyvtár fenntartásáról gondoskodik az önkormányzata közigazgatási területén. Az képviselő-testület a helyi közművelődési feladatok ellátását külön helyi önkormányzati rendeletben állapítja meg. A közművelődési feladatellátásban foglalkoztatott személyek közvetlen irányítását és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlását Kamut község Polgármestere gyakorolja.

(2) A közművelődési feladatellátás működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos költségvetési bevételeket-kiadásokat, egyéb költségvetési elszámolásokat az Önkormányzati Hivatal látja el. A közművelődési feladatellátás éves költségvetése és beszámolója a Kamut község önkormányzatának költségvetésében szerepel. Az önkormányzat a költségvetésében a közművelődési feladatellátás - művelődési ház és könyvtár - működtetése és fenntartása elkülönül kormányzati funkció alapján.

Szociális étkeztetés

33. § (1) Kamut Község Önkormányzata szociális étkeztetési feladatellátást működtet az önkormányzata közigazgatási területén. A szociális étkeztetési feladatokat a szociális igazgatási és szociális ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendelet és a testület által elfogadott szakmai program állapítja meg. A szociális étkeztetési feladat ellátásban foglalkoztatott közvetlen irányítását, egyéb munkáltatói jogok gyakorlását Kamut község Polgármestere gyakorolja.

(2) A szociális étkeztetési alapszolgáltatási feladatok működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos költségvetési bevételeket-kiadásokat, egyéb költségvetési elszámolásokat, az önkormányzati hivatal látja el. A szociális étkeztetési alapszolgáltatási feladatok évenkénti költségvetése és beszámolója a Kamut község önkormányzatának költségvetésében szerepel, külön szakfeladaton és annak részét képezi.

A költségvetés

34. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, valamint az állami költségvetési törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletét legkésőbb a központi költségvetés kihirdetését követő 45. napig terjeszti be a Képviselő-testületnek. Az önkormányzat a költségvetési rendeletét a képviselő-testület – részletes bizottságok általi megtárgyalás és véleményezést követően egy fordulóban tárgyalja. A tárgyévi költségvetést megelőzően a Képviselő-testület az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat.

(3) A költségvetés összeállítása során figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:

a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vételével koncepció készítése

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése

c) bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása

d) az igények és célkitűzések egyeztetése

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(4) A költségvetési koncepciót követően a költségvetési rendelet tervezetet először az érintett bizottságok tárgyalják meg. A polgármester köteles gondoskodni a külön jogszabályban előírt egyeztetésekről. A költségvetést tárgyaló képviselő-testületi ülésen más napirend – kivéve a sürgősségi ügyeket – nem tárgyalható.

(5) A képviselő-testület dönt a költségvetési pénzeszközök átcsoportosításról, valamint a tartalékok felhasználásáról. Továbbá a testület engedélye szükséges a jóváhagyott kiadási, bevételi és létszám előirányzatok közötti átcsoportosításhoz.

(6) A képviselő-testület költségvetési zárszámadását önkormányzati rendeletben határozza meg. A jegyző által elkészített zárszámadás rendelet-tervezet és annak mellékletei tartalmára vonatkozó feltételeket az államháztartási törvény írja elő.

Az önkormányzat vagyona

35. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. A képviselő-testület - a jogszabály rendelkezésein túlmenően - saját rendeletében állapítja meg a törzsvagyonát.

(2) A képviselő-testület törzsvagyonába a forgalomképtelen, forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tartoznak, amelyekre vonatkozó egyéb feltételeket külön önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a meglévő forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyonával gazdasági társaságban, egyéb vállalkozásban részt vehet, ehhez a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

A gazdálkodás ellenőrzése

36. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, míg a saját intézményi pénzügyi belső ellenőrzését, a közös önkormányzati hivatal útján külső megfelelő szakember (belső ellenőrzését) bevonásával látja el.

(2) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig hagyja jóvá. Az ellenőrzést az önkormányzat a külön jogszabályok szerint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) útján is biztosítja. A FEUVE ellenőrzés leírását önálló szabályzat tartalmazza.

IX. Fejezet

Média

37. § Az önkormányzat gazdálkodásával és tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást kizárólag a képviselő-testület előzetes felhatalmazása alapján, a polgármester, az alpolgármester, illetve a testület által megbízott települési képviselő adhat a médiáknak. A jegyző az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyben nem adhat tájékoztatást a média részére, a jegyző csak az államigazgatási feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben adhat tájékoztatást.

X. Fejezet

Záró rendelkezés

38. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Kamut Község Önkormányzati Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról (SZMSZ) szóló többször módosított 6/2011.(IV. 01.) számú önkormányzati rendelete, továbbá a 18/2011.(XI.25.) ö. r., 8/2013.(V.31.) ö. r., 11/2013.(XI.22.) ö.r., 2/2014.(II.28.) ö.r., 4/2014(III.18.) ö.r. és a 12/2014.(IX.16.) módosító rendeletek.

(3) Az SZMSZ rendelet mellékletei, függelékei:

Mellékletek:

1. sz. Az önkormányzat jelképeinek, a zászlónak és a címernek a leírása.

2.sz. A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke.

3. sz. Szabályzat a Kamut községi önkormányzati képviselők által az éves költségvetésben megállapított „Képviselői Alap” felhasználásáról.

4. sz. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat leadásának szabályzata

5. sz. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke.

6. sz A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti működési szabályzata

7. sz. A Képviselő-testület bizottságai által ellátandó feladatok jegyzéke.

8. sz. Az Önkormányzati alaptevékenységek (kormányzati funkció kódok)

Függelék:

l. sz. A képviselő-testület tagjainak névsora.

2.sz A képviselő-testületi ülések napja és időpontja

3.sz Nyílt ülésen történő tárgyalás megtartásához hozzájáruló nyilatkozat

4.sz A polgármesteri nyilatkozat - egyetértési jogról

5.sz A Képviselő-testület bizottsági tagjainak a névsora

6.sz Megállapodások (KÖH megállapodása Kamut-Köröstarcsa

7.sz Önkormányzati szabályzatok listája

1. melléklet a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Kamut községi Önkormányzat címerének, zászlójának, egyéb jelképeinek a részletes leírása, ismertetése

Kamut község címere, annak leírása.

KAMUT

A címerkép jelentése

A pajzsmezőben középen látható két egymással szemben álló oroszlán, felemelt jobbjukban 1-1 "csokorba" formált búzakalászt és egy kettős keresztet tartanak. A három búzakalász jelképezi a község fő megélhetését biztosító mezőgazdaságot, a hármas szám pedig a település történelmi részeire utal: Nagy-Kamutra, Kis-Kamutra és Gyúrra, ahol úgyszintén a mezőgazdaság volt a fő megélhetési lehetőség, ezen belül is a gabonatermesztés, egészen a honfoglalástól kezdve napjainkig.

A kettős kereszt szimbolizálja a magyarság keresztény voltát, a kereszténység kitartó erejét. Kamuton, írásosan bizonyítottan már 1295-től jelen volt a kereszténység. Kamuton Szent Margit, Gyúron Szent Márton tiszteletére volt fölszentelve egyházunk.

A két egymással szemben álló oroszlán a majdnem 300 évig Kamuton élő Kamuthy nemesi család címeréből való. Nagy Kamuton már 1295-ben élt egy Tivadar fia Pete nevezetű nemes, aki birtokolta a falut. Halála után feltételezhetően a falu több család között szétoszlott. Több, bár eredetileg talán egy törzstől leszármazó család vette föl a Kamuthy nevet. A Kamuthyakat 1393-ban említik az iratok legelőször, és egészen 1582-ig megtalálhatóak volta Kamuton. Ezekben az időkben jelentős befolyással voltak a megye életében, többen közülük királyi embereknek voltak kijelölve. Ez a címer a Kamuthy család Szent-Lászlói ágának címere volt. Ezen családban volt két testvér, Balázs és István, akik 1556-tól Egerben szolgáltak mint végvári vitézek s Egerben dicsőséget, nevet és vagyont szereztek. Kamuthy Balázs 1569-ben Erdélybe ment, mint derék hadvezér. Ott gyermekei megyei főispánok, tanácsosok lettek, Kamuthy Farkas (az egyik gyermek) Bethlen alatt a székelyek generálisa volt. Ezen két oroszlánnal emlékezünk Kamut történelmének legdicsőségesebb korára és leghíresebb őseinkre.

Az oroszlán egyben jelképezi az erőt, a bátorságot, a szülőföldhöz való szenvedélyes ragaszkodást és utal arra is, hogy Békés megyéhez tartozunk, ugyanis Békés megye címerében is megtalálható az oroszlán.

A vékony, kék sáv a Kamuton áthaladó Kondoros- vagy másképpen Nagy-völgyet jelképezi, amely a régi időkben és jelenleg is jelentősen befolyásolja a falu arculatát. A régészeti ásatások is azt bizonyítják, hogy az emberek régebben is ezen völgy közelében próbáltak meg élni és a jelenlegi falu is e völgy köré épült.

A pajzson található három lombos koronát is a Kamuthyak címeréből vettük.

A színek jelentése:

A zöld a település megélhetését nyújtó mezőgazdaságot, a községgé válás előtti Gyúr- és Kamut pusztát jelképezi.

Az arany a hit, az erény és az erkölcsösség megjelenítője.

2.) Kamut község zászlója, annak leírása.

Kamut község zászlója:

A település zászlója tartalmazza mindkét oldalon, fehér alapon a község címerét.

A zászló alakja: vízszintesen elhelyezett téglaalap közepén a kamuti címer.

2. melléklet a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át Bizottságára, az Egészségügyi és Szociális Bizottságra:

(nincs átadott hatáskör)

3. melléklet a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez¹⁴

4. melléklet a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati képviselők, a polgármester, az alpolgármester valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szabályairól

1.A polgármester, a helyi önkormányzati képviselők és hozzátartozóik (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatra kötelezettek) vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását, ellenőrzését, tárolását az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság végzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt lemezszekrényben, a bizottság egyedi határozatában megjelölt helyen kell őrizni, elkülönítetten az egyéb iratoktól.

2.A képviselők vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok

kivételével – nyilvános. Azok a bizottság elnökének vagy a bizottság általa megbízott

tagjának jelenlétében megtekinthetők és azokról feljegyzés készíthető a Polgármesteri

Hivatal munkaidejében, a bizottság elnökével egyeztetett időpontban. A képviselők hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

3.A képviselőkkel kapcsolatos vagyonnyilatkozati eljárást a bizottság elnökénél bárki

kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának

ellenőrzése.

4.Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

5.A bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülésen folytatja le, az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésén a képviselő-testületet. A tájékoztatás elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület dönt.

5. melléklet a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez¹⁵

A Képviselő-testület által a Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke:

1. A Képviselő-testület az alábbi hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

a) Önkormányzati segély,

b) Köztemetés,

c) A Sztv. 50. § (3) bekezdésében meghatározott méltányossági közgyógyellátás,

d) Tanévkezdési támogatásról,

e) Felsőfokú tanulmányokat folytatók szociális támogatása

f) Ápolási díj

g) Településképi véleményezési eljárás

h) Településképi bejelentési eljárás

i) Településképi kötelezés

j) A településkép-védelmi bírság megállapítása

2. A Képviselő-testület által a Jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke:

a) A Képviselő-testület a részére a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatásköröket ruházza át a jegyzőre:

b) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bek., 12. § (5) bek., 14. § (1) bek. a) pontjában, 15. § (1) bek., 29. § (9) bek., 29/B. § (2) bek. a) pontjában, 33. § (2) bek., 36. § (1), (3) és (4) bek., 37. § (2) és (3) bek., 41. § -ban, 42. § (3) bek.42/A. § (1) és (2) bek., és a 43. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatáskör

6. melléklet a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, továbbá a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak alapján a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal) szervezeti és működési szabályzatát az alábbiakban állapítja meg:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatalt a hatáskörébe tartozó önkormányzat működésével, a polgármester, a jegyző és az aljegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésére, végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására hozták létre. A közös hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatalt az 1. számú függelék szerinti alapító okirattal alapította Köröstarcsa és Kamut Község Önkormányzatának Képviselő-testületei.

(3) A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal fenntartói:

a) Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete,

b) Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

2. §

(1) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal

(2) A közös önkormányzati hivatal székhelye: 5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7.

(3) A közös önkormányzati hivatal adószáma: 15844370-1-04

(4) A közös hivatal kirendeltségének megnevezése: Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal Kamuti Kirendeltsége

(5) A közös önkormányzati hivatal kirendeltsége: 5673 Kamut, Petőfi utca 106.

(6) Illetékességi területe: Köröstarcsa és Kamut községek közigazgatási területe

II.

A közös önkormányzati hivatal jogállása

3. §

(1) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testületek által létrehozott, egységes szerv. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a közös hivatalt.

(2) A közös önkormányzati hivatal irányítása közvetlenül, vagy a jegyző útján történik. A közös önkormányzati hivatal munkájának megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához a polgármester egyetértése szükséges.

(4) A közös önkormányzati hivatal rendeltetése alapvetően az önkormányzati és az államigazgatási ügyek megoldása, a képviselő-testületek és tisztségviselők munkájának segítése, a döntések előkészítése, a végrehajtás és ellenőrzése, továbbá a jogszabályok, a képviselő testületek által meghatározott kötelező és önként vállalt feladatkörök, hatáskörök ellátása.

(5) A közös önkormányzati hivatal gazdálkodási jogköre:

a) a tevékenység jellege alapján: közhatalmi költségvetési szerv,

b) a feladatellátás funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(6) A közös önkormányzati hivatal által ellátandó és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését a hatályos Alapító Okirat tartalmazza.

III.

A közös önkormányzati hivatal működése

4. §

(1) A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, gazdálkodási jogkörét az alapító okirat határozza meg.

(2) A közös önkormányzati hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben és a közös önkormányzati hivatal által ellátott feladatokkal arányban – finanszírozza, melyet a székhely település, Köröstarcsa Község Önkormányzat fizetési számlájára folyósít. Amennyiben a fenntartási és működési költségekhez évközben (vagy zárszámadáskor) az állami támogatás nem elegendő, akkor a fenntartó önkormányzatok a közös önkormányzati hivatal működéséhez külön pénzügyi megállapodás alapján adnak hozzájárulást a székhely önkormányzat OTP Bank 11733003-15345314 számú fizetési számlájára. A székhely önkormányzat a működtetés költségeit a közös önkormányzati hivatal fizetési számlájára minden hónapban átutalja.

(3) Köröstarcsa és Kamut Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei külön-külön döntenek a közös önkormányzati hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról. Előzetes egyeztetés alapján a képviselő-testületek közös ülést is tarthatnak a közös önkormányzati hivatal működtetése, fenntartása ügyében.

(4) Köröstarcsa Község Önkormányzata, Kamut Község Önkormányzata és a fenntartásukban működő intézmények költségvetését és zárszámadását, az azzal kapcsolatos könyvelést, adminisztratív feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal végzi Köröstarcsa és Kamut telephelyeken.

(5) A vagyonnyilatkozatra kötelezett köztisztviselők névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

5. §

A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése

(1) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei a jegyző közvetlen vezetésével:

a) Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal

székhelye: 5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7.

b) Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal Kamuti Kirendeltsége

székhelye: 5673 Kamut, Petőfi utca 106.

(2) A közös önkormányzati hivatal létszáma: 14 fő

(3) A közös önkormányzati hivatal feladatait az alábbi belső szervezeti tagozódásban és kialakítandó létszámmal látja el:

a) Köröstarcsa 10 fő

jegyző 1 fő

igazgatási csoport 4 fő

pénzügyi csoport 5 fő

b) Kamut 4 fő

aljegyző 1 fő

igazgatási csoport 1 fő

pénzügyi csoport 2 fő

(4) A pénzügyi csoportot a csoportvezető irányítja. A csoportvezető a csoport feladatainak ellátásáért a jegyzőnek felelős.

(5) Az aljegyző és az igazgatási csoport munkáját közvetlenül a jegyző irányítja.

6. §

A közös önkormányzati hivatal munkarendje

(1) A közös önkormányzati hivatal munkarendje heti 40 óra.

(2) A közös hivatal munkaideje:

a) Köröstarcsa – hétfőtől - csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig

pénteken 7.30 órától 13.30 óráig

b) Kamut - hétfőtől – péntekig 8.00 órától 16 óráig

pénteken 8.00 órától 15 óráig

7. §

A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendje

(1) Köröstarcsa székhely ügyfélfogadási rendje:

hétfő-szerda-csütörtök 8-16 óráig

kedd-péntek nincs ügyfélfogadás

pénztár ügyfélfogadási rendje kedd-csütörtök 8-12 óráig

(2) Kamuti kirendeltség ügyfélfogadási rendje:

hétfő-kedd-szerda 8-16 óráig

csütörtök nincs ügyfélfogadás

péntek 8-12 óráig

(3) A jegyző ügyfélfogadásának rendje:

a) Köröstarcsa hétfő 10-12 óráig

b) Kamut szerda 10-12 óráig

8. §

A jegyzővel kapcsolatos általános rendelkezések

(1) A közös önkormányzati hivatal jegyzőjének kinevezése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény előírásai szerint történik. A jegyzőre az egyéb rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos önkormányzatok közötti megállapodás tartalmazza.

(2) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti, aki felelős annak törvényes és eredményes működéséért.

(3) A jegyző, vagy az általa megbízott köztisztviselő köteles mindkét önkormányzat képviselő-testületi és bizottsági ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást a jelenlévőknek megadni.

(4) A közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek és más munkavállalóinak munkaköri leírását a jegyző készíti el és adja ki.

9. §

A jegyző feladatai

(1) A jegyző ellátja a jogszabályokban és a szervezeti és működési szabályzat meghatározott feladatait.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket;

c) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben;

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

e) a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések polgármestereinek egyetértésével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köztisztviselők és egyéb munkavállalók felett;

f) évente beszámol a képviselő-testületek előtt a közös önkormányzati hivatal munkájáról;

g) összehangolja a közös önkormányzati hivatal munkáját;

h) közvetlenül irányítja az aljegyző munkáját;

i) képviseli a közös önkormányzati hivatalt.

a) A jegyző ellátja a képviselő-testületek, bizottságok működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását: Ennek keretében:

j) előkészíti a képviselő-testületi és bizottsági ülések előterjesztéseit;

k) ellátja a képviselő-testületek, bizottságok szervezési és ügyviteli feladatait;

l) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületi és bizottsági üléseken;

m) a képviselő-testületek, bizottságok ülésein törvényességi észrevételt tehet;

n) gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről és megküldéséről;

o) rendszeresen tájékoztatja a polgármestereket, a képviselő-testületeket, a bizottságokat az önkormányzatokat érintő jogszabályi változásokról, a közös önkormányzati hivatal munkájáról.

10. §

Az aljegyző jogállása és feladatai

(1) A közös önkormányzati hivatal aljegyzőjének kinevezése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény előírásai szerint történik. Az aljegyzőre az egyéb rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos önkormányzatok közötti megállapodás tartalmazza.

(2) Az aljegyző munkáját közvetlenül a jegyző irányítja.

(3) A jegyző távollétében az aljegyző teljes jogkörben helyettesíti a jegyzőt.

(4) Az aljegyző részletes feladatait a jegyző az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

11. §

A közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit érintő szabályozás

(1) A köztisztviselők az ügyintézés során a következő általános követelmények betartására kötelesek:

a) az ügyintézés során biztosítani kell a törvényesség betartását;

b) az ügyfél érdekében méltányosan kell eljárni, a határidőket betartva, az állampolgári jogokat szem előtt tartva;

c) elsődleges cél az önkormányzati érdekek feltárása és érvényre juttatása;

d) az ügyintézők kötelesek munkájuk során együttműködni egymással, az ügyfelek részére felvilágosítást és tájékoztatást adni;

e) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői a tudomásukra jutott állami, szolgálati és üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.

f) A köztisztviselő és egyéb munkavállaló minden olyan tényt, adatot és információt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.

(2) Az ügyfélfogadási napok és az érdemi munkavégzéshez szükséges hivatali létszám megszervezése a jegyző feladata.

(3) Munkaidő kívül, illetve a heti szabad és pihenőnapokon, beleértve a munkaszüneti napokat is el kell látni az alábbi hivatali feladatokat, szolgáltatásokat:

a) házasságkötés;

b) névadó ünnepség;

c) választások, népszavazások lebonyolítása;

d) képviselő-testületi, bizottsági ülések, közmeghallgatások;

e) halasztást nem tűrő közérdekű feladatok.

(4) A köztisztviselők a külszolgálati, illetve kiküldetések elrendelése, engedélyezése a jegyző írásos döntése alapján történhet.

(5) A kiküldetés során felmerülő költségek elszámolásáról, igazolásáról, számfejtéséről és kifizetéséről külön szabályzat rendelkezik.

12. §

A közös önkormányzati hivatal pénzügyi és számviteli rendje

A közös önkormányzati hivatal pénzügyi és számviteli rendjét külön szabályzat tartalmazza.

13. §

Kiadmányozás rendje

A jegyzőt megillető kiadmányozási jogkört a jegyző külön szabályzatban határozza meg. A közös önkormányzati hivatal kiadmányozási rendjét és a feladatok megoszlását a 3. számú függelék tartalmazza.

14. §

A helyettesítés rendje

(1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) Az ügyintézők helyettesítésére a jegyző által – a munkaköri leírásokban foglaltaknak megfelelően – meghatározottak szerint történik.

15. §

Szabadságolás rendje

A szabadságolás rendje az éves szabadságolási ütemterv alapján történik. Szabadság igénybevétele esetén a szabadságot legalább két munkanappal megelőzően írásban engedélyeztetni kell a jegyzővel. Indokolt esetben, kérelemre a szabadság azonnal engedélyezhető.

Köröstarcsa, 2020. február 27.

dr. Kiss Lilla

jegyző

Mellékletek:

1. számú függelék - A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratai

2. számú függelék – A vagyonnyilatkozatra kötelezett köztisztviselők névsora, beosztása

3. számú függelék – A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal kiadmányozási rendje

4. számú függelék – A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal egyes szervezeti egységeinek feladat és hatásköre

1. számú függelék

1. Megállapodás közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról

2. Alapító okirat

3. Törzskönyvi kivonat

2. számú függelék

A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatalban vagyonnyilatkozatra kötelezett köztisztviselők névsora, beosztása:

1. dr. Kiss Lilla jegyző

2. Hegedűs László aljegyző

3 számú függelék

A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének

1/2020. számú utasítása

a közös önkormányzati hivatal kiadmányozási rendjéről

A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő utasítás szerint szabályozza a jegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben a kiadmányozási rendjét.

1. Az utasítás célja, tartalma

Az utasítás célja – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben kapott felhatalmazás szerint –a kiadmányozás helyi rendjének szabályozása, ezzel a közös önkormányzati hivatalon belül a felelősségi körök egyértelművé tétele.

Az utasítás a következő témaköröket tartalmazza:

- az utasítás hatálya,

- értelmező rendelkezések,

- a kiadmányozás tartalma,

- a kiadmányozási jog gyakorlására vonatkozó szabályok,

- a kiadmányozásra jogosultak,

- a kiadmányozás ellenőrzése, felülvizsgálata,

- záró rendelkezések.

2. Az utasítás hatálya

Az utasítás személyi hatálya kiterjed a közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre akkor, ha ők nem:

- a képviselő-testület,

- a polgármester és az alpolgármester, valamint

- a bizottság

hatáskörébe tartozó ügyben járnak el.

Az utasítás nem terjed ki a hatáskör-átruházással létrehozott igazgatási- és egyéb társulásokban eljáró ügyintézők tevékenységére.

3. Értelmező rendelkezések

Kiadmányozó: a jegyző által kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása.

Kiadmányozás:

- a már felülvizsgált végleges kiadmány jóváhagyása, és

- a kiadmánytervezet letisztázhatóságának, valamint véglegesíthetőségének engedélyezése

a kiadmányozásra jogosult részéről.

Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat.

Kiadmányozási jog: a hatáskör átruházásához kapcsolódik, a hatáskör birtokosát megillető jog. A hatáskör magában foglalja a kiadmányozási jogot is.

Közös kiadmányozás: ha az adott kiadmányt több kiadmányozónak kell kiadni.

A hatáskör címzettje (birtokosa) belső szabályzatban (utasításban) kiadmányozási joggal bízhat meg más személyt.

A kiadmányozási jog átadása érintheti a döntés kompetenciáját, vagy annak egy részét. (Pl.: a döntés előkészítését, a végleges döntéshez szükséges eljárási cselekmények elvégzésére való jogosultságot stb.)

A kiadmányozási jog gyakorlásával különválik:

- a hatáskör címzettje és

- a kiadmányozó.

A hatáskör címzettje és a kiadmányozó felelőssége a döntésért egyetemleges.

4. A kiadmányozás tartalma

A kiadmányozás magában foglalja:

- az intézkedés kiadásának jogát,

- az érdemi döntéshozás jogát, valamint

- a vonatkozó ügyirat irattárba helyezésének jogát.

4.1. Az intézkedés kiadásának joga

Az intézkedésre jogosultnak joga van arra, hogy:

a) írásban:

- véleményt nyilvánítson,

- közbenső intézkedést tegyen,

- intézkedéstervet adjon ki,

b) szóban vagy írásban utasítást adjon az ügyintézőnek meghatározott tartalmú döntés-tervezet, intézkedéstervezet:

- előkészítésére és

- összeállítására.

4.2. Az érdemi döntés joga

Az írásbeli intézkedés és a döntés meghozatala az alábbi formában történik:

- határozat vagy

- végzés.

4.3. Az ügyirat irattárba helyezésének joga

Az ügyirat irattárba helyezése az ügyirat lezárását jelenti.

A kiadmányozási joggal felruházott személy joga, hogy az ügyiratot – egyedi eljárásban keletkezett valamennyi iratot, ügyiratdarabot – lezártnak nyilvánítsa.

A kiadmányozási joggal felruházott személynek gondoskodnia kell arról, hogy az ügyirat irattározásra és irattári tételszámmal való ellátásra kerüljön.

4.4. Az ügyintézést végző személy feladatai

Az ügyintézésért felelős személynek az eljárás során az alábbi feladatokat kell ellátnia:

a) Minden ügyintéző, vagy az adott ügyben valamely eljárási cselekményt végző személy:

- áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információkat,

- szükség szerint intézkedik a korábban keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról,

- ha az ügyet nem a közös önkormányzati hivatal ügyintézője intézi, az egyéb eljáró személy a jegyző közreműködését kéri arra vonatkozóan, hogy:

- gondoskodjon arról, hogy az üggyel kapcsolatban a szükséges hivatalos állásfoglalások, egyéb más szervhez, szervezeti egységhez kapcsolódó eljárási cselekmények végrehajtása megtörténjen,

- feljegyzés, jegyzőkönyv készüljön az ügy kapcsán lefolytatott:

- tárgyalásról,

- értekezletről,

- megbeszélésről,

- megállapodásról,

- egyeztetésről,

(A feljegyzést és a jegyzőkönyvet az ügyirat részeként kell kezelni.)

- megállapítását, javaslatát az ügyiratban összegzi, elkészíti a kiadmány tervezetet.

b) A kiadmányozásra jogosult személy az előző feladatok ellátását követően kiadmányozza az ügyiratot, majd feljegyezi az előadóívre a kezelői- és kiadói utasításokat.

c) A kiadmányozásra nem jogosult ügyintéző:

- továbbítja az ügyiratot a kiadmányozásra jogosulthoz,

- gondoskodik arról, hogy a kiadmányozásra jogosult számára legyen elegendő idő a kiadmányozásra, a döntéshozatalra,

- a döntéshozatalt követően a kiadmányozó utasítására visszaveszi az ügyiratot, véglegesíti a döntést, majd átadja aláírásra.

d) A kiadmány érintettek részére történő megküldéséről, átadásáról az ügyintézőnek kell gondoskodnia.

5. A kiadmányozási jog gyakorlására vonatkozó szabályok

5.1. A kiadmányozási jog gyakorlásának feltétele

A kiadmányozási jog gyakorlásának feltététele a hatáskörrel rendelkező személy által írásban rögzített felhatalmazás, megbízás a jogkör gyakorlására.

A kiadmányozási jog lehet:

- folyamatos vagy

- eseti.

Folyamatos kiadmányozási jogot meghatározott munkakör betöltésére, általános érvénnyel kap az érintett. E jog a visszavonásig érvényes. A jogot a kiadmányozó egy-egy esetben (pl.: kizárás miatt) elveszítheti.

Az eseti kiadmányozási jog valamely meghatározott ügyre, eljárásra vonatkozik.

Az eseti kiadmányozási joggal kapcsolatosan adott felhatalmazást az utasításhoz kapcsolódva kell gyűjteni, a felhatalmazásokról nyilvántartást kell vezetni.

5.2. A kiadmányok aláírása, hitelesítése

A kiadmányokon a kiadmányozási jogkörrel rendelkező a sajátkezű aláírásához, hitelesítéséhez használhatja a címeres körbélyegzőt.

5.3. A kiadmányozó távollétében a kiadmányozási jog gyakorlása

A kiadmányozó távollétében a kiadmányozást az adott ügyben szintén kiadmányozásra feljogosított személy végezheti el.

Amennyiben:

a) a kiadmányozó a hatáskör címzettje is (azaz a kiadmányozás jogát nem ruházta át, hanem magánál tartotta) a kiadmányozást elvégezheti:

- az eseti felhatalmazással rendelkező kiadmányozó,

- a hatáskör címzettjét a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, a munkaköri leírása szerint helyettesítő személy, valamint

b) ha a hatáskör címzettje a kiadmányozási jogkört átruházta, és az átruházott kiadmányozási jogkör gyakorlására jogosult személy távol van, akkor a kiadmányozást:

- a távollévő dolgozó helyettesítésére a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, a munkaköri leírásban jogosult dolgozónak kell elvégeznie, és

- a hatáskör eredeti címzettje a kiadmányozási jogot szóbeli rendelkezéssel magához visszavonhatja.

Előreláthatólag rövid időtartamú, 5 munkanapot meg nem haladó távollét esetében más személy csak akkor láthatja el az adott feladatot, ha:

- az adott ügy természete vagy

- a vonatkozó határidők

miatt arra szükség van.

5.4. Kizárás

Az adott ügyben kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezető nem vehet részt:

- saját ügyének és

- hozzátartozója ügyének

elintézésében.

A kiadmányozási joggal rendelkező a jegyzőnek haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 munkanapon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.

A jegyző a kizárás tárgyában dönt a kizárás szükségességéről. Ha indokoltnak tartja, akkor másik ügyintézőt jelöl ki, és a kizárt ügyintéző által elvégzett egyes eljárási cselekményt megismételteti.

A kizárásról való döntésről végzést bocsát ki akkor, ha a kizáró okot az ügyfél jelentette be.

A jegyző az adott kiadmányozási joggal rendelkező ügyintéző helyett eseti jelleggel más személyt jogosít fel a kiadmányozásra. Az eseti kiadmányozási joggyakorlásra történő feljogosításról írásbeli feljegyzést kell készíteni.

5.5. Iratbetekintési joggyakorlással kapcsolatos konzultáció

Az iratbetekintésről az ügyintéző – indokolt esetben – a kiadmányozási jogkörrel felruházott személlyel való konzultáció alapján dönt.

Konzultáció szükséges akkor, ha pl.:

- az ügy természete megkívánja,

- az eljárásban ellenérdekű ügyfelek voltak,

- a tanú adatainak védelme indokolja.

6. A kiadmányozásra jogosultak

6.1. Az önálló kiadmányozási jogkör

A közös önkormányzati hivatalban önálló kiadmányozásra jogosultak:

- a jegyző,

- az anyakönyvvezető,

- egyéb speciális munkaköröket betöltő személy.

Az önálló kiadmányozásra jogosultak munkakörére, beosztására vonatkozóan jogszabályok határozzák meg a saját hatáskört.

6.1.1. A jegyző kiadmányozza

A jegyző a következő ügyekben tartja fenn magának a kiadmányozási jogot:

a) a képviselő-testület működésével kapcsolatos egyes ügyekben,

b) a polgármester feladat- és hatáskör gyakorlásával kapcsolatos egyes ügyekben,

c) az alpolgármester feladat- és hatáskör gyakorlásával kapcsolatos egyes ügyekben,

d) a bizottságok feladat- és hatáskör gyakorlásával kapcsolatos egyes ügyekben,

e) a jegyző részére meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlásával kapcsolatos egyes ügyekben.

A jegyző a képviselő-testület működésével kapcsolatosan kiadmányozza:

- a nem a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője által elkészített, a képviselő-testület elé beterjesztendő előterjesztésekkel kapcsolatban elkészített törvényességi észrevételt,

- a képviselők részére átadott, a közös önkormányzati hivatal munkájával kapcsolatos tájékoztatókat,

- a képviselő-testület feladatkörét érintő jogszabályi változásokról szóló tájékoztatót,

- a Kormányhivatal törvényességi észrevételével kapcsolatos kivizsgálás iratait, az intézkedésekről szóló tájékoztató megküldését,

- a közös önkormányzati hivatal, valamint annak egységei tevékenységével kapcsolatos beszámolót,

- a közös önkormányzati hivatal dolgozóinak teljesítményértékelésével kapcsolatos iratokat, illetve a teljesítményértékeléssel kapcsolatos beszámolókat, tájékoztatókat,

- az önkormányzati rendelet kihirdetésével kapcsolatos iratokat,

- a képviselő a jegyző felé intézett, önkormányzati ügyben kérdésére adott válasz iratait,

- a képviselő közérdekű ügyben történő kezdeményezésére adott választ, tájékoztatást,

A jegyzőnek a polgármester feladat- és hatáskör gyakorlásával kapcsolatos kiadmányozási joga kiterjed:

- a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó azon ügyekben a döntés meghozatalára, melyek jogát a polgármester eseti vagy folyamatos jelleggel a jegyzőre átruházta,

- a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester irányítása alapján a döntés előkészítésére, valamint a döntés közlésére,

- a polgármester feladatellátását, jogkörét érintő jogszabályi változásokról szóló tájékoztatásra,

- a polgármester nem jogszerű kötelezettségvállalásának és utalványozásának jelentésére.

A jegyző – a képviselő-testület tagjai közül választott – alpolgármester feladat- és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos kiadmányozási joga kiterjed az alpolgármester feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges döntés előkészítésre, valamint a döntés közlésére az alpolgármester kérésének megfelelően, eseti jelleggel.

A jegyző a bizottságok feladat- és hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kiadmányozni jogosult:

- a bizottság feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges döntés előkészítését, és a döntés közlését a bizottság elnöke kérésének megfelelően, eseti jelleggel,

- a nem a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője által elkészített bizottsági ülés elé beterjesztendő előterjesztésekkel kapcsolatban elkészített törvényességi észrevételt,

- a bizottság a közös önkormányzati hivatal munkájával kapcsolatos tájékoztatási tevékenységét,

- a bizottság feladatkörét érintő jogszabályi változásokról szóló tájékoztatót,

A jegyző a részére meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlása során a kiadmányozás jogát fenntartja magának az alábbi ügyekben:

- a hivatal munkájának megszervezése, irányítása, a szabadságolási terv kidolgozása,

- a dolgozók továbbképzési tervének kiadása,

- a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatára vonatkozó javaslat megfogalmazása, továbbítása a polgármester felé,

- a hivatal belső szabályzatainak kiadása, beleértve a költségvetési szervként való működésből fakadó szabályzatok kiadását is,

- a hivatal munkaterveinek kiadása,

- a hivatal vezetésének iratai,

- a hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos iratok,

- a hivatal munkaértekezleteiről szóló jegyzőkönyv aláírása,

- az ellenjegyzés és az ellenjegyzésre való felhatalmazás,

- az érvényesítési feladatokra való kijelölés,

- a jegyző nevére érkezett iratok,

- a választásokkal kapcsolatos iratok,

- a hivatali kiküldetések engedélyezési iratai, valamint

- a mellékletben meghatározott ügyek.

6.1.2. Az anyakönyvezető kiadmányozza

Az anyakönyvvezető kiadmányozza az anyakönyvezető részére jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörbe sorolt ügyek iratait.

6.1.4. Egyéb speciális munkaköröket betöltők kiadmányozása

A saját feladat- és hatáskörébe sorolt iratokat jogosult kiadmányozni:

- a közterület-felügyelő és

- a mezőőr.

6.2. A kiadmányozási jogkör gyakorlása a hatáskör gyakorlója által adott felhatalmazás, megbízás alapján

Önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkező személy jogosult a hatásköre gyakorlására kiadmányozót felhatalmazni, megbízni.

A kiadmányozó számára meg kell adni azt, hogy a hatáskör gyakorlására jogosult személy helyett mely ügyekben, eljárásban gyakorolhatja a kiadmányozási jogot.

7. A kiadmányozás ellenőrzése, felülvizsgálata

7.1. A felhatalmazás alapján ellátandó kiadmányozás ellenőrzése

A jegyző jogosult, és havonta rendszeresen, szúrópróbaszerűen köteles ellenőrizni:

- az általa felhatalmazott személyek kiadmányozási tevékenységét, valamint

- egyes dolgozók eredeti kiadmányozási jogkörének gyakorlási rendjét.

Ha valamely kiadmányozó nem a jelen utasítás és a vonatkozó felhatalmazások alapján látja el jogkörét, akkor kezdeményezi az érintett személy felelősségre vonását.

Felelősségre vonásnak van helye:

- az átadott kiadmányozási jogon túli kiadmányozáskor, valamint

- ha a felhatalmazott nem élt a kiadmányozási joggal, és ezzel jogsértést követett el (pl. nem hozta meg a szükséges döntést, vagy nem határidőben hozta meg stb.).

7.2. A kiadmányozás rendjének felülvizsgálata

A jelen utasításban meghatározott kiadmányozási rend rendszeres felülvizsgálatáért az utasítást kiadó jegyző a felelős.

Az utasítást – 30 napon belül – módosítani kell akkor, ha központi jogszabály vagy a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata a kiadmányozási jogköröket érintően változik.

8. Záró rendelkezések

Jelen utasítást 2020. március 1. naptól kell alkalmazni.

Kelt: Köröstarcsa, 2020. február 27.

dr. Kiss Lilla

jegyző

4. számú függelék

A Köröstarcsai Közös Önkormányzati Hivatal egyes szervezeti egységeinek feladat és hatásköre

1. A polgármester szerepe a közös önkormányzati hivatal működésében

A polgármester a Közös Önkormányzati Hivatalt saját hatáskörében irányítja.

A polgármester a közös önkormányzati hivatal irányításával kapcsolatban:

- a polgármester a közös önkormányzati hivatalt a képviselő-testület döntései figyelembevételével irányítja,

- a jegyző javaslatának figyelembevételével határozza meg a közös önkormányzati hivatal feladatait:

- az önkormányzati munka szervezésével kapcsolatban,

- az önkormányzati tevékenységhez kötődő döntés előkészítéssel összefüggésben,

- az önkormányzati döntések végrehajtásával kapcsolatban.

- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

A polgármester:

- ellenőrzi, hogy a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a működés tényleges rendje az önkormányzati döntésnek megfelel-e.

- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, egyes ügyekben a kiadmányozás teljes-, vagy rész jogát a közös önkormányzati hivatal dolgozóira átruházhatja,

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az aljegyző tekintetében.

2. A jegyző által ellátott feladat és hatáskörök

A jegyző főbb feladat- és hatásköre:

- jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt,

- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,

- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

- tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,

- jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő,

- évente beszámol a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal tevékenységéről,

- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

- dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

- dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

2.1 Az aljegyző által ellátott feladat és határkörök

Az aljegyző főbb feladat- és hatásköre:

- az aljegyző ellátja a közös önkormányzati hivatalban a jegyző által számára átadott feladat- és hatásköröket,

- az aljegyző elsődlegesen a közös hivatal kamuti kirendeltségén látja el feladatát a jegyző utasításainak megfelelően,

- a részletes aljegyzői feladatok és hatáskörök az aljegyzői munkaköri leírásban kerülnek meghatározásra.

3. Az egyes szervezeti egységek feladatai

3.1 Pénzügyi csoport feladatai

a) költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatok:

- a költségvetési koncepció összeállításával kapcsolatos teendők,

- a költségvetési rendelet megfelelő tartalmi- és szerkezeti összeállítása (a hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosítása),

- az éves zárszámadási rendelet és előterjesztés megfelelő tartalmi- és szerkezeti összeállítása (a hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosítása),

- a költségvetési rendeletmódosítások előkészítése, a központi előirányzat-módosításból fakadó helyi rendeletmódosítási kötelezettség nyilvántartása, nyomon követése,

- az állami támogatások igénylése, és a támogatásokkal való elszámolás.

b) működéssel kapcsolatos pénzügyi, bonyolítási feladatok:

- a pénzintézeten keresztül történő pénzforgalom bonyolítása,

- a készpénzforgalom bonyolítása,

- a szállítókkal és a vevőkkel kapcsolatos feladatok ellátása,

- főkönyvi könyvelési feladatok,

- analitikus könyvelési feladatok,

- egyes pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlása a belső szabályzat szerint,

- a személyi juttatások és a járulékok kifizetésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok,

- egyes munkaügyi nyilvántartási feladatok,

- vagyonhasználattal- és hasznosítással kapcsolatos feladatok,

- a beruházások és felújítások pénzügyi lebonyolítása,

- pályázati tevékenységek – ezen belül különösen a pályázatok pénzügyi tervei és a pénzügyi elszámolások,

- közműfejlesztési támogatással kapcsolatos feladatok.

c.) Adóügyi feladatok

- helyi adórendeletek érvényesüléséről szóló tájékoztatás,

- adó-nyilvántartási feladatok,

- adóbehajtási feladatok,

- adó-megállapítási tevékenység,

- adóellenőrzés,

- az adókkal kapcsolatos tájékoztatás,

- az adók módjára kezelendő tartozások, díjak kezelése

- talajterhelési díj megállapítása, beszedése

- kereskedelmi működési engedély.

3.1.1. A pénzügyi csoporthoz tartozó munkakörök, a munkakörökhöz tartozó feladat és hatáskörök

A pénzügyi csoporton belüli munkakörök

- pénzügyi csoportvezető

- gazdálkodási ügyintézők

- pénzügyi ügyintézők

- pénztáros

- adóügyi ügyintézők

A pénzügyi csoportvezető feladata

A szervezeti egység vezetőjének munkaköri megnevezése: pénzügyi csoportvezető.

A szervezeti egység vezetőjének feladat- és hatásköre:

- általános pénzügyi-gazdálkodási feladatok,

- pénzügyi feladatok,

- költségvetési gazdálkodási feladatok.

- helyi adórendeletek érvényesüléséről szóló tájékoztatás,

- adó-nyilvántartási feladatok,

- adóbehajtási feladatok,

- adó-megállapítási tevékenység,

- adóellenőrzés,

- az adókkal kapcsolatos tájékoztatás,

- az adók módjára kezelendő tartozások, díjak kezelése.

(A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre.)

A szervezeti egység vezetője csak eseti jelleggel, egyedi felhatalmazás alapján járhat el a közös önkormányzati hivatal képviselőjeként a feladat- és hatásköréhez közvetlenül kapcsolódó ügyekben.

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök:

a) gazdálkodási ügyintézők:

- a költségvetési tervezési feladatok és a költségvetési koncepció elkészítése,

- féléves beszámolási feladatok,

- a gazdálkodás háromnegyedéves helyzetéről szóló tájékoztatási feladatok,

- éves beszámolási feladatok,

- információszolgáltatás,

- az állami forrásokkal kapcsolatos feladatok,

- előirányzatokkal kapcsolatos feladatok,

- a folyamatos gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó feladatok,

- vagyonrendelettel kapcsolatos feladatok,

- leltározással kapcsolatos feladatok,

- selejtezéssel kapcsolatos feladatok,

- költségvetéssel és beszámolással kapcsolatos feladatok,

- az államháztartással összefüggő közérdekű adatok közzé-, valamint hozzáfér lehetővé tételével kapcsolatos feladat- és hatáskörök,

- vagyongazdálkodási feladatok,

b) pénzügyi ügyintézők:

- a kontírozási tevékenységet megelőző feladatok ellátása,

- főkönyvi számlakijelölés, kontírozás,

- az érvényesítés dokumentálása,

- a folyamatos feladatellátáshoz szükséges információk,

- főkönyvi könyvelési feladatok,

- analitikus könyvelési feladatok,

- fizetésiszámla-forgalommal kapcsolatos feladatok,

- utalásokkal kapcsolatos feladatok,

- finanszírozással kapcsolatos feladatok,

- számlázással kapcsolatos feladatok,

c) pénztáros:

- a pénztár- és pénzkezelés általános szabályai megtartásával kapcsolatos feladatok,

- a házipénztárosi feladatok ellátása,

- pénztárzárlat, napi záró pénzkészlet,

- a készpénzszállítás,

- a készpénzkezeléssel kapcsolatos speciális feladatok,

- a pénztárkezelés során a bizonylatokkal kapcsolatos feladatok,

- az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása,

- a letétek és az értékpapírok kezelése, nyilvántartása,

- az ellátmányokkal kapcsolatos tevékenység,

- kerekítéssel kapcsolatos feladatok,

d) adóügyi ügyintézők:

- általános adóügyi feladat- és hatáskörök ellátása,

- helyi adóval kapcsolatos feladatok,

- gépjárműadóval kapcsolatos feladatok,

- termőföld bérbeadásából származó jövedelemadóval kapcsolatos feladatok,

- talajterhelési díjjal kapcsolatos feladatok,

- adók nyilvántartásával, elszámolásával kapcsolatos feladatok,

- adózás rendjével kapcsolatos feladatok,

- az adóigazgatási-, hatósági- és végrehajtási eljárással kapcsolatos feladatok,

- egyéb adódíjak beszedésével kapcsolatos feladatok.

(A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre.)

3.2 Igazgatási osztály feladat és hatásköre

3.2.1 Az igazgatási csoport feladata

a) Szociális feladatok:

- a központi szociális jogszabályok érvényre juttatása,

- a helyi szociális rendelet hatályosulásának elősegítése, javaslatok kidolgozása a hatékonyabb, eredményesebb helyi szociális ellátásra,

- a szociális tárgyú döntések előkészítése, közreműködés a végrehajtásban,

- a szociális törvény alapján vezetendő analitikus nyilvántartások vezetése, rendszeres karbantartása,

- tájékoztatás biztosítása a szolgáltatástervezési koncepció elkészítéséhez, felülvizsgálatához,

- a helyi munkanélküliség helyzetének figyelemmel kísérése,

- mozgáskorlátozottakkal kapcsolatos feladatok,

- a szociális ellátást biztosító intézmények tevékenységének figyelemmel kísérése.

b) Gyermekvédelmi feladatok:

- a központi gyámügyi- és gyermekvédelmi jogszabályok érvényre juttatása,

- a helyi gyermekvédelmi rendelet hatályosulásának elősegítése, javaslatok kidolgozása a hatékonyabb, eredményesebb helyi gyermekvédelmi ellátásért,

- a gyámügyi- és gyermekvédelmi tárgyú döntések előkészítése, közreműködés a végrehajtásban,

- a gyermekvédelmi ellátással kapcsolatban vezetendő analitikus nyilvántartások vezetése, rendszeres karbantartása,

- a bölcsődei ellátás és a férőhelyek helyzetének figyelemmel kísérése,

- tájékozódás a gyermekvédelmi intézmények tevékenységéről.

c) Anyakönyvvezetői feladatok:

- születés anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok,

- halálozás anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok,

- házasság anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok,

- házasságkötés, és egyéb családi ünnepeken való közreműködés,

- adatszolgáltatás az ASZA rendszerben.

d) Igazgatási feladatok:

- a jegyző hatáskörébe tartozó hagyatéki eljárás lefolytatása,

- az üzletekkel kapcsolatos engedélyezés és nyilvántartás,

- szálláshely-szolgáltatókkal kapcsolatos feladatok,

- zenés-táncos rendezvényekkel kapcsolatos feladatok,

- temetőfenntartás,

- parlagfű-mentesítési feladatok,

- állatvédelmi- és környezetvédelmi feladatok,

- birtokvédelmi ügyek

- oktatási ügyek

- kulturális ügyek

- egészségügyi feladatok

- polgári védelmi feladatok

- katasztrófavédelemi feladatok

- az adatszolgáltatással, statisztikakészítés

e) Ügyviteli, informatika, szervezési feladatok:

- iktatás

- választás, népszavazás

- képviselő-testület, bizottságok ügyviteli munkái

- informatika, rendszergazdai feladatok

3.2.2. Az igazgatási csoporthoz tartozó munkakörök, a munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök

Az igazgatási csoporton belüli munkakörök:

- szociális ügyintéző

- gyermekvédelmi ügyintéző

- anyakönyvi ügyintéző

- hatósági ügyintéző

- hagyatéki ügyintéző

- személy és munkaügyi ügyintéző

- szervezési ügyintéző

- polgári védelmi ügyintéző

- műszaki ügyintéző

Az igazgatási csoport feladat és hatásköre

- az információszolgáltatással,

- az ellátás megállapításával,

- az ellátás megszüntetésével,

- a pénzbeli szociális ellátásokkal,

- a természetben nyújtott szociális ellátásokkal,

- a szociális alap- és szakellátásokkal,

- a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartásával,

- a nyilvántartás vezetési- és információs feladatokkal,

- egyéb a jegyző hatáskörébe utalt, és részére átruházott jogkörrel

- a szülői felügyelettel,

- a családi jogállás rendezésével,

- a pénzbeli ellátásokkal,

- a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal,

- a gyermekvédelmi gondoskodással,

- a gyámsággal, a gondnoksággal és

- az egyéb gyermekvédelmi feladatokkal

- az állampolgársági ügyekkel,

- az általános anyakönyvvezetői feladatokkal,

- a házasságkötéssel kapcsolatos anyakönyvvezetői feladatokkal,

- a névviseléssel, a névmódosítással és a névváltoztatással,

- az anyakönyvek vezetésével,

- az anyakönyvezetést követő és egyéb eljárásokkal,

- az általános anyakönyv vezetési feladatokkal,

- az adatszolgáltatással,

- a nyilvántartási feladatokkal,

- a hatósági igazolvánnyal, a közokirattal,

- az adatszolgáltatási feladatokkal,

- a személyes adatok védelmével,

- a nyilvántartások vezetésével

- működési engedély kiadással,

- telepengedélyezéssel,

- vásár- és piactartással,

- falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységgel,

- szakfordítással és tolmácsigazolvánnyal,

- talált dolgokkal,

- szerencsejáték szervezésével,

- birtokvédelmi feladatokkal,

- hagyatéki eljárással,

- önkormányzati rendelettel, belső szabályozással,

- kifogásokkal, panaszokkal, ügyészséggel,

- önkormányzati útkezelési feladatok,

- közterület használat,

- települési szilárd- és kommunális hulladékkezelési feladatok,

- építésügyi feladatok,

- helyi rendezési tervvel kapcsolatos feladatok,

- közvilágítási feladatok,

- környezetvédelmi feladatok,

- helyi építészeti örökségvédelmi feladatok,

- beruházási- és felújítási tevékenységek műszaki előkészítése, ellenőrzése,

- településfejlesztési programok előkészítése.

- közfoglalkoztatottak munkájának irányítása

kapcsolatos feladat- és hatáskörök.

(A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre.)

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat és hatáskörök:

a) szociális ügyintéző feladat- és hatáskör

- az önkormányzati rendelettel és szabályozásokkal,

- a szociális eljárás során ellátandó általános feladatokkal,

- a pénzbeli szociális ellátásokkal,

- a természetben nyújtott szociális ellátásokkal,

- a szociális alap- és szakellátásokkal,

- a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartásával,

- az intézményi jogviszonnyal,

- a nyilvántartás vezetési- és információs feladatokkal,

- egyéb, a jegyző hatáskörébe utalt, a szociális csoportvezetőnek átruházott döntések előkészítésével, döntés végrehajtásával

b) gyermekvédelmi ügyintéző feladat-és hatáskörök

- a helyi rendelettel és a szabályokkal,

- az eljárási feladatokkal,

- a szülői felügyelettel,

- a családi jogállás rendezésével,

- a pénzbeli ellátásokkal,

- a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal,

- a gyermekvédelmi gondoskodással,

- a gyámsággal, gondnoksággal,

- az adatkezeléssel,

- a nyilvántartással,

- a gyermek- és ifjúságvédelemmel,

- az észlelő- és jelző rendszer működtetésével

c) anyakönyvi ügyintéző feladat- és hatáskörök

- az állampolgársági ügyekkel,

- az általános anyakönyvvezetői feladatokkal,

- a házasságkötéssel kapcsolatos anyakönyvvezetői feladatokkal,

- a névviseléssel, a névmódosítással, a névváltoztatással,

- az általános anyakönyv vezetési feladatokkal,

- az anyakönyvezetést követő és egyéb eljárásokkal,

- az anyakönyvek vezetésévével,

- az adatszolgáltatással,

d) hagyatéki ügyintéző feladat- és hatásköre:

- haláleset bejelentésével kapcsolatos feladatokkal,

- hagyatéki leltározással,

- a hagyatéki leltár kitöltésével,

- közjegyzővel történő együttműködéssel,

- biztosítási intézkedésekkel

e) hatósági ügyintéző feladat- és hatásköre:

- kereskedelemmel, vendéglátással,

- vásár- és piactartással,

- szakfordítással és tolmácsigazolvánnyal,

- talált dolgokkal,

- birtokvédelmi feladatokkal,

- zenés-táncos rendezvényekkel

g) műszaki ügyintéző feladatai:

- a közterületre vonatkozó helyi szabályozással,

- a közterület-felügyelői feladatokkal,

- a közterület-felügyelői tevékenység ellátásának módjával,

- intézkedéssel kapcsolatos feladatokkal,

- a végrehajtási eszközök használatával,

- a nyilvántartási feladatokkal,

- marhalevéllel, méhekkel,

- állatbetegségekkel, növényvédelemmel, növényegészségüggyel,

- a veszélyes- és egyéb állatokkal,

- a közérdekű védekezéssel,

- a földdel kapcsolatos feladatokkal,

- az idegenforgalmi helyzetelemzéssel, fejlesztéssel, szervezéssel és információs feladatokkal,

- a pályázati tevékenységgel, az információszolgáltatással,

- a temetőkertészeti feladatokkal és

- a tisztasággal

kapcsolatos feladat- és hatáskörök,

h) építésügyi feladatok

- az önkormányzati rendeletekkel, helyi szabályozással és döntésekkel,

- a településfejlesztési feladatokkal,

- az építéshatósági feladatokkal,

- a beruházásokkal,

- az energetikával,

- a statisztikával és a nyilvántartásokkal,

- az építésügyi pályázatokkal és

- az építésügyi közbeszerzéssel

kapcsolatos feladat- és hatáskörök.

(A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre.)

4. Záró rendelkezések

4.1 A munkaköri leírások jelentősége

A jegyző köteles elkészíteni a köztisztviselők munkaköri leírását.

A munkaköri leírásokat rendszeresen felül kell vizsgálni.

A munkaköri leírásokban részletesen meg kell határozni az adott munkakör által ellátandó feladatokat.

4.2 A munkakörhöz kapcsolódó felelősség

Adott munkakört betöltő dolgozó felelős a munkakörhöz meghatározott feladat- és hatáskörök szabályszerű, jogszerű ellátásáért.

A munkakörhöz kapcsolódó speciális felelősségi szabályokat, mint például kártérítési, teljes anyagi felelősségi szabályok, részben a munkaköri leírások, részben pedig a munkakör által ellátandó feladatot leíró belső szabályzatok tartalmazzák

A teljes anyagi felelősséggel járó tevékenységek esetén a dolgozó köteles írásbeli felelősségvállalási nyilatkozatot is tenni.

4.3 A hatáskör gyakorlási mód

Az egyes munkakör esetén az adott hatáskör gyakorlásának módját a jogszabályok, valamint a jegyző, és a polgármester kiadmányozási rendjére vonatkozó belső szabályozása határozza meg.

Kelt: Köröstarcsa, 2020. február 27.

dr. Kiss Lilla

jegyző

7. melléklet a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület bizottságok által ellátandó feladatok jegyzéke, feladatai

Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság:

FELADATKÖRE:

) részt vesz a helyi önkormányzat éves munkatervének az előkészítésében;

a) részt vesz az önkormányzat szervezeti, működési és egyéb ügyrendi feladatokhoz kapcsolódó rendeletek, döntések előkészítésében, javaslatot tehet módosításra;

b) véleményezi az önkormányzat által alapított szervek, egyéb szervezetek alapításáról, átszervezéséről készített javaslatokat;

c) megvizsgálja az önkormányzat által felülvizsgálatra szánt intézmények szervezetét, részt vesz az ahhoz kapcsolódó rendeletek előkészítésében, módosításában;

d) figyelemmel kíséri az intézmények folyamatos működését, azzal kapcsolatban javaslatot véleményt tehet az önkormányzat részére.

Gondoskodik a képviselői vagyonnyilatkozatok kezeléséről, őrzéséről továbbá a szükséges eljárások lefolytatásáról. A polgármester és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát,

e) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását

f) Megvizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét.

Egészségügyi és Szociális Bizottság:

FELADATKÖRE:

) részt vesz a helyi önkormányzat éves munkatervének az előkészítésében;

a) részt vesz az önkormányzat szociális intézményeinek a szakmai – szervezeti előkészítésében, javaslatot tehet a helyi szociális feladatok ellátásának javítására, módosításra;

b) Ellátja azon feladatokat, amelyekkel alkalmanként a testület megbízza, továbbá mindazon feladatokat, amelyet a képviselő-testület a helyi szociális rendeletében a hatáskörébe utal;

c) megvizsgálja az önkormányzat által felülvizsgálatra szánt intézmények szervezetét, részt vesz az ahhoz kapcsolódó rendeletek előkészítésében, módosításában;

d) figyelemmel kíséri a községi szociálpolitikai feladatok éves teljesülését.

8. melléklet a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez¹⁶

Kamut Község Önkormányzatának alaptevékenységei

Szakmai alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése:

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

4.¹⁷ 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

6. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

7. 016030 Állampolgársági ügyek

8. 031030 Közterület rendjének fenntartása

9. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

10. 041236 Országos közfoglalkoztatási program

11. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

12. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

13. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

14.¹⁸ 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

15. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

16. 064010 Közvilágítás

17. 066010 Zöldterület-kezelés

18. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

19. 072111 Háziorvosi alapellátás

20. 072311 Fogorvosi alapellátás

21. 074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

22. 074032 Ifjúság-egészségügyigondozás

23. 082044 Könyvtári szolgáltatások

24. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

25. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

26. 082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

27. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

28.¹⁹ 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán

29. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

30. 109010 Szociális szolgáltatások igazgatása

31.²⁰ 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

32.²¹ 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

33.²² 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

34.²³ 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

35.²⁴

36.²⁵ 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások

37.²⁶ 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

1. függelék a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez²⁷

KAMUT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK TELJES NÉVSORA (7 FŐ)

1. Vetési Erika polgármester

2. Szlancsik Árpád Pál alpolgármester (képviselő)

3. 3.) Tarkovács István képviselő

4. 4.) Földesi István képviselő

5. Knapp Vincéné Pogonyi Anita Éva képviselő

6. Pocsai Zoltán képviselő

7. Paulikné Kovács Tímea Zsuzsanna képviselő

2. függelék a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez²⁸

SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Kamut községi Önkormányzat Képviselő-testülete általában az alábbi napon és időpontban tartja az üléseit:

1. A Képviselő-testület ülésének napja: a hónap utolsó szerdai napja

2.²⁹ A Képviselő-testület ülésének időpontja: 16.30 óra

3. függelék a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Magánszemély nyilatkozata képviselő-testület nyílt ülésén történő tárgyaláshoz hozzájárulása tekintetében.

Alulírott …………………………… (név), ……………………………………………… lakcím, alatti lakos ezúton hozzájárulok, hogy a személyemet érintő ügyben Kamut község önkormányzatának Képviselő-testülete nyílt ülésen tárgyalást tartson. Hozzájárulok, hogy a személyes adataimat a nyílt ülésen jelen lévők megismerjék.

Kamut, 20… ………………

………………………………

Nyilatkozatot adó személy

4. függelék a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Kamut Község Polgármesterének nyilatkozata

(Jegyzői, aljegyző kinevezéshez, vezetői megbízáshoz)

Egyetértési jog gyakorlásához

NYILATKOZAT

Kamut Község Önkormányzatának Polgármestereként a Közös Önkormányzati Hivatalban betöltendő ……………………………. Beosztás, …………………………………………… -nak/nek (név) (köztisztviselői, egyéb munkajogviszony) Jegyző általi, jogszabályon alapuló kinevezéséhez, vezetői megbízás adásával, …………………… időponttól kezdődően …………… időtartamra / határozatlan időre / egyetértek.

A munkáltatói jogokat a Jegyző gyakorolja …………………………………. dolgozó felett.

Kamut, 20… év ……………. Hó ….. nap

…………………………………..

Kamut Község Polgármestere

5. függelék a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez³⁰

A Képviselő-testület Bizottsági tagjainak névsora

1. ÜGYRENDI, PÉNZÜGYI ÉS ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

(ÜPE Bizottság)

1.1. BIZOTTSÁG ELNÖKE: Földesi István képviselő

1.2. KÉPVISELŐ TAGOK: Tarkovács István képviselő, Pocsai Zoltán képviselő

2. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

(ESZ Bizottság)

2.1. BIZOTTSÁG ELNÖKE: Paulikné Kovács Tímea Zsuzsanna képviselő

2.2. KÉPVISELŐ TAG: Knapp Vincéné Pogonyi Anita Éva képviselő

2.3.³¹ NEM KÉPVISELŐ KÜLSŐS TAG: Kertész Tibor

6. függelék a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez³²

Társulási megállapodások jegyzéke:

1. Védőnői szolgálat feladatátvállalási megállapodás (Kamut-Hunya)

2. Közép-Békési Térség Ivóvíz-minőségjavító önkormányzati Társulás

3. DAREH (Dél Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási (Önkormányzati Társulás)

4. Egyéb megállapodás (Kamut és Köröstarcsa községek közös önkormányzati hivatal fenntartásáról)

7. függelék a 14/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez³³

A bevezető a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 9. § (4) bekezdése a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VII. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A 9. § (4a) bekezdését a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VII. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴

A 9. § (7) bekezdését a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵

A 13. § (8) bekezdés k) pontja a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VII. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A 22. § (3) bekezdése a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 24. § (1) bekezdése a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸

A 25. § (6) bekezdését a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁹

Hatályon kívül helyezve 2020.03.01-től

¹⁰

A 30/B. § (1) bekezdését a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 30/B. § (2) bekezdését a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

¹²

A 30/C. § (1) bekezdése a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

¹³

A 30/C. § (2) bekezdése a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴

A 3. mellékletet a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵

Az 5. melléklet a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

A 8. melléklet a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷

A 8. melléklet 4. pontja a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VII. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

A 8. melléklet 14. pontja a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VII. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A 8. melléklet 28. pontja a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VII. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰

A 8. melléklet 31. pontját a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.

²¹

A 8. melléklet 32. pontját a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.

²²

A 8. melléklet 33. pontját a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.

²³

A 8. melléklet 34. pontját a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁴

A 8. melléklet 35. pontját a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be. A 8. melléklet 35. pontját a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁵

A 8. melléklet 36. pontját a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁶

A 8. melléklet 37. pontját a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

²⁷

A 8. melléklet 1. függelék a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸

A 8. melléklet 2. függelék a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

A 8. melléklet 2. függelék 2. pontja a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

A 8. melléklet 5. függelék a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹

A 8. melléklet 5. függelék 2.3. pontja a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 8. melléklet 5. függelék 2.3. pontja a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VII. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³²

A 8. melléklet 6. függelék a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³³

A 8. melléklet 7. függeléket a Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.