Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének

5./1995. (II. 27.) KT. sz. rendelete

Elek Város Önkormányzata szervzeti és Működési Szabályzata

a módosításokkal egységes szerkezetben

Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvény által biztosított keretek között a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásának részletes szabályait a következők szerint állapítja meg.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat jelképei

1. §.

1./ - Az önkormányzat megnevezése: Elek Város Önkormányzata.

- Az önkormányzat székhelye: Elek, Gyulai út 2.

- Működési területe a Város közigazgatási területe.

2./ Elek Város Önkormányzata a szabadon, demokratikus módon választott képviselôi útján, és a választójoggal rendelkezô lakosok helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

3./ Elek Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

2. §.

Elek Városben a cigány, a német, a román és a szlovák kisebbséghez tartozók kisebbségi önkormányzatokat hoztak létre, melyek útján gyakorolják kisebbségi kulturális közösségi jogaikat az 1993 LXXVII törvény alapján.

Elek önkormányzata a törvényadta lehetôségek között támogatja a kisebbségi önkormányzatok működését.

3. §.

1./ Az önkormányzat jelképei (címere, zászlója, színei, pecsétje) és azok használatának részletes szabályai külön önkormányzati rendeletben kerülnek megállapításra.

2./ Az önkormányzat a helyi kitüntetések alapításának és adományozásának rendjére külön rendeletet alkot.

3./ A képviselôtestület, bizottságai, a polgármester, a jegyzô és polgármesteri hivatal bélyegzôjén - az (1) bekezdés szerinti rendelettel megállapításra kerülô szabályokra is figyelemmel - a magasabb rangú jogszabályok elôírásainak meghatározásával a Magyar Köztársaság Hivatalos címerét használja.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐTESTÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE

A./ Képviselő-testület

4. §.

A képviselő-testület tagjainak száma a 2010 évi helyi önkormányzati képviselő választás eredményeként: 9 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) 1. sz. melléklete tartalmazza.”.

5. §.

1./ A képviselôtestület feladatainak ellátását, hatáskörét, hatósági jogkörét ülésein hozott döntéseivel gyakorolja.

2./  A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az alábbi feladatokat látja el:

a.) Kötelező feladatok:

- egészséges ivóvízellátás,

- óvodai nevelés,

- általános iskolai oktatás és nevelés,

- egészségügyi alapellátás,

- szociális alapellátás,

- közvilágítás,

- helyi közutak fenntartása,

- köztemető  fenntartás,

- a nemzeti és etnikai kisebbség jogai érvényesülésének segítése.

b.) Önként vállalt feladatok:

- településfejlesztés,

- településrendezés,

- az épített és természeti környezet védelme,

- lakásgazdálkodás,

- vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,

- csatornázás,

- köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,

- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,

- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

- a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,

- közösségi tér biztosítása,

- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

- a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok,

- a fogyatékos gyermekek oktatása, nevelése, gondozása,

- pszichiátriai betegek ellátása.

6.§.

1./ A képviselő-testület rendes üléseit általában havonta egyszer, a hónap utolsó hétfői napján tartja 16.00 órai kezdettel és legkésőbb 21 óráig befejezi.

2./ Havonkéntinél nagyobb gyakorisággal való ülés összehívásának van helye, ha a megtárgyalásra váró kérdések bonyolultsága vagy mennyisége ezt indokolja.

7.§.

1./ A képviselôtestületi ülést a polgármester hívja össze.

2./A polgármester köteles a képviselő-testületi ülést összehívni 2 képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára az indítványban megjelölt időpontra, de legkésőbb 3 munkanapon belül. A rendkívüli ülést a javasolt napirenddel kell megtartani.[1]

3./ A képviselôtestületi ülés helye általában a községháza földszinti tanácsterme.

4./ Halasztást nem tűrô indokolt esetben a képviselôtestület ülése formális meghívó nélkül telefonon és a hivatali kézbesítô útján is összehívható.

8. §.

1./ A képviselôtestület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és engedély alapján felszólalhat. A megjelent szavazópolgárok kérdezési és hozzászólási lehetôségérôl a képviselôtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

2./ A képviselôtestület

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetôi megbízás adása, illetôleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylô személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetet-lenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

3./ A zárt ülésen a képviselő-testület tagjain kívül a jegyző, a kisebbségi szószóló továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehetnek részt.

Előterjesztések

9. §.

1./ A napirendi pontokhoz írásbeli elôterjesztést kell készíteni. Halaszthatatlan esetekben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

2./ Sürgôs döntést igénylô, idôközben felmerült ügyekben szóbeli elôterjesztésnek is helye van. A határozati javaslatot ilyen esetben is írásban kell megfogalmazni.

3./ Az írásbeli elôterjesztésnek általában a következô fôbb részekbôl kell állnia:

-az elôterjesztésben résztvevôk megnevezése,

-annak áttekintése, hogy korábban szerepelt-e napirenden és milyen döntés

 született, ennek végrehajtási eredménye,

-a témakör részletes tárgyalása,

-a meghozandó döntés, esetlegesen több alternatíva indokainak bemutatása,

-második részként egyértelmű és közérthetô határozati javaslat alternatívák

 esetében világosan megkülönböztetetten-,

-a határozati javaslat végrehajtásáért felelôs, a teljesítési határidô és az anyagi forrás megjelölése.

10. §.

A képviselôk, és a meghívottak az ülés írásoso meghívóját és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt 7 nappal kapják meg, a hivatali kézbesítő útján, tértivevényes küldeményben.

11. §.

1./  A képviselő-testületi ülésre az írásbeli előterjesztések megküldésével a képviselőkön kívül meghívót kell küldeni:

-a település országgyűlési képviselőinek

-a képviselő-testület bizottságai nem képviselő tagjainak

-az előterjesztés tárgya szerinti előadónak (csak a meghívásuk tárgya szerinti előterjesztést)

-a Békés Megyei Kormányhivatalnak

-a jegyzőnek

-akit a polgármester megjelöl.[2]

2./ A meghívottak a képviselôtestületi ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

3./ A képviselő-testületi ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket azok megküldésével egyidejűleg a könyvtárba közszemlére kell tenni.

Személyi ügyeket tárgyaló zárt ülés anyagát csak az illetékes bizottság ülésén, illetve a képviselő-testület ülésén lehet kiosztani, és az ülések végén össze kell azokat szedni. [3]

4./ Az ülés helyérôl, idejérôl, a napirendekrôl a választópolgárokat a Kábeltelevízión tájékoztatni kell.

12. §.

1./ A képviselôtestület üléseit a polgármester vezeti.

2./ A polgármester akadályoztatása esetén a képviselôtestület üléseit az alpolgármester vezeti.

3./ A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.

AZ ÜLÉS SZERKEZETE

Megnyitás

13. §.

1./ Az ülés megnyitását követôen - jelenléti ív alapján - a polgármester számszerűen megállapítja - majd figyelemmel kíséri - az ülés határozatképességét, név szerint az igazoltan és az elôzetes bejelentés nélkül távolmaradt képviselôket.

2./ A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. [4]

3./ Ha a fentiekben megjelölt számú képviselô nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra össze kell hívni.

4./ A polgármester kijelöli a jegyzôkönyvvezetôt és a jegyzôkönyv hitelesítésére javaslatot tesz két képviselôre. A jegyzőkönyvhitelesítők elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

5./ A napirendek tárgyalásának megkezdése előtt, napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő-engedélyt kérhet, mely felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

Beszámoló a két ülés közötti időszakről

14. §.

A polgármester minden ülésen a napirendek elôtt - a végrehajtásért felelôsök jelentése alapján - írásban tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Általában írásban tájékoztatást ad az elôzô ülést követôen tett fontosabb intézkedésekrôl, jelentôsebb megbeszélésekrôl. Beszámol a képviselôtestülettől átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

Kérdések, interpellációk

15. §.

1./ A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként, vagy tudakozódásként kérdést tehetnek fel.

2./ A kérdésre a megkérdezettnek, amennyiben lehetséges a képviselő-testület ülésén kell választ adnia. A válasznak lényegre törőnek kell lennie, időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Amennyiben az ülésen a válaszadás nem lehetséges, azt 15 napon belül írásban kell megadni.

16. §.

1./ A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizotságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyben, interpellációt terjeszthetnek elő.

2./ Az interpellációt a polgármesterhez, főszabály szerint az ülést megelőzően 2 munkanappal előbb kell írásban benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

 3./ Az interpellációra, amennyiben az lehetséges, az ülésen kell a választ megadni. Amennyiben az ügy bonyolultsága azt megkívánja, vagy az interpellációt a (2) bekezdéstől eltérően, 2 munkanapon belül nyújtották be, a választ 15 napon belül, írásban kell megadni. Ebben az esetben a választ a kövekező ülésen ismertetni kell.

4./ A válasz elfogadásáról a kérdést feltevő interpelláló képviselő maximum 2 percben előadott véleményének meghallgatását követően a képviselő-testület dönt.

A napirend meghatározása

17. §.

A polgármester általában a munkaterv és az ügyrendi bizottság előzetes állásfoglalása alapján tesz javaslatot az ülés napirendjére, a napirendre ugyanakkor bármelyik képviselő javaslatot tehet.

A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.[5]

18. §.

1./ Az ülés napirendjére sürgôsségi indítvánnyal javaslatot tehet a polgármester, a képviselôtestület bizottsága, illetôleg legalább 2 képviselô. [6]

2./ Sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával – legalább az ülés napján 11 óráig írásban kell a polgármesternél benyújtani.

3./ Ha a polgármester vagy bármely képviselô az azonnali megtárgyalást ellenzi, vitára kell bocsátani és a képviselôtestület a sürgôsség kérdésében egyszerű szótöbbséggel dönt.

4./ A sürgôsség elfogadása esetén az indítványt a képviselôtestület elsô napirendi pontként tárgyalja meg.

5./ A sürgôsség elutasítása esetén a képviselôtestület meghatározza, hogy az indítványt hányadik napirendi pontként vagy melyik késôbbi ülésen tárgyalja meg.

A napirendi pontok vitái

19. §.

1./ Az írásban megküldött elôterjesztéshez megtárgyalása elôtt az elôadó rövid  szóbeli kiegészítést tehet. A szóbeli kegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

2./ Az elôadóhoz a képviselôtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita elôtt kell választ adni.

3./ A polgármester minden egyes napirend fölött külön-külön vitát nyit. Egymással összefüggô napirendek összevontan is megtárgyalhatók.

4./ A testületi ülésen megjelent véleményt nyilvánító választópolgároknak általában a hozzászólások lezárása elôtt kell szót adni.

5./ A polgármester vagy bármely képviselô kezdeményezésére vita bezárható. A javaslatról elhangzását követôen nyomban a képviselô-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

- A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében - ugyanazon napirend keretében, legfeljebb kétszer - kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.

- A képviselő-testület soron kívüli felszólalást is engedélyezhet, melyről vita nélkül, egyszerű többségel dönt. "

6./ [7]

7./ Szavazás elôtt, amennyiben bármely határozati javaslat törvényességét érintôen észrevételt kíván tenni a jegyzônek, szót kell adni.

8./ A polgármester egyenként, elôbb a módosító, kiegészítô javaslatokat, majd az elôterjesztéssel benyújtott határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

A SZAVAZÁS MÓDJA

20. §.

A szavazás nyíltan vagy titkosan történik.

21. §.

1./ Nyílt szavazás általában kézfelnyújtással történik.

2./ Bármely képviselô vagy a polgármester indítványára név szerinti szavazást kell tartani.

3./ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester egyenként olvassa a képviselôk nevét, akik nevük elhangzása után "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak.

4./ Nyílt szavazás esetén - a polgármesteri hivatal dolgozóinak szükség szerinti bevonásával - a jegyzô gondoskodik a szavazatok megszámlálásáról.

22. §.

1./ A titkos szavazás lebonyolítása, eredményének megállapítása az ügyrendi bizottság feladata.

2./ A titkos szavazás technikai feltételének biztosítása a jegyzô feladata.

3./ A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

Határozathozatal

23. §.

1./ A szavazás eredményét a polgármester mindig számszerűen állapítja meg, elôbb a javaslat mellett, majd ellene, és végül a tartózkodók számának megállapításával.

Ezt követôen hirdeti ki a határozatot.

2./ A javaslat elfogadásához a jelen lévô települési képviselôk több mint a felének igen szavazata szükséges.

3./ Minôsített többséggel, legalább a megválasztott képviselôk több, mint a felének szavazatával dönt a képviselôtestület az 1990. évi LXV. tv-ben (továbbiakban Ötv) meghatározott ügyeken túl:

- a képviselôtestület hatáskörének átruházásáról,

- a helyi közügy önálló megoldásának vállalásárük, illetôleg arról történô lemondásról.

24 §.

Határozathozatal után a témára csak a következô ülésen lehet visszatérni, külön elôterjesztésre, amelyet vagy a polgármester tesz, vagy a testület minősített többséggel napirendbe megszavaz.

Feladatok meghatározása a következő üléseg

25. §.

Az ülés végén a képviselô-testület meghatározza a következô rendes ülés idôpontját, a munkaterven kívüli új napirendi pontokat, a bizottságok által megtárgyalandó ügyeket, témákat.

A tanácskozás rendjének fenntartása

26. §.

A képviselő-testület tanácskozása rendjének fenntartása érdekében a polgármester:

- hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

- figyelmezteti a hozzászóló, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazás,

- a figyelmeztetés eredménytelensége estén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

- rendre utasítja azt aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, vagy képviselőhöz nem méltó állapotban jelenik meg a képviselő-testületi ülésen,

- a nyilvános ülésen a meghívottak és a megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyeket foglalhatják el és velük szemben is alkalmazandók a rendfenntartásra vonatkozó polgármesteri intézkedések,

- tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időtartamra félbeszakíthatja vagy berekesztheti. [8]

Jegyzőkönyv, hangfelévtel

27. §.

1./ A képviselő-testület üléséről hangfelvételt és 4 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

2./ A jegyzôkönyv tartalmazza:

- az ülés helyét, idejét és az ülésen megjelent és távolmaradt képviselôk nevét,

- a jegyzôkönyv-hitelesítôk nevét,

- az elfogadott napirendeket,

- az elhangzott kérdéseket, az arra adott válaszokat,

- a hozzászólások lényegét,

- a hozott határozatok teljes, pontos, szó szerinti szövegét, azok végrehajtásáért felelôs megnevezését és a végrehajtás határidejét.

3./ A jegyzôkönyv elôkészítésérôl a jegyzô gondoskodik. A jegyzôkönyv eredeti példányához mellékelni kell a meghívót, az írásos elôterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, a jelenléti ívet.

4./ A jegyzőkönyv egy - mellékletekkel felszerelt - példányát, a zárt ülésrôl készült jegyzôkönyv vagy jegyzôkönyvrészlet kivételével közszemlére kell tenni a város könyvtárában az ülést követô 15 napon belül. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, az adat nyilvánosságra hozatalával

5./ A képviselô-testületi ülésrôl készült hangfelvétel nem selejtezhető, azt meg kell őrízni.

6./ Az ülésen hozott határozatok szövegét 15 napon belül a képviselôkhöz és a határozatokban érintett intézményekhez, személyekhez el kell juttatni.

7./ A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe a választópolgárok nem tekinthetnek bele. A zárt ülés jegyzőkönyvébe, dokumentumaiba a zárt ülésen részvételi jogosultsággal rendelkezők tekinthetnek bele, az érintett és a szakértő csak az őket érintő napirend keretében, amennyiben törvény alapján nem minősülnek illetéktelennek. A zárt ülés jegyzőkönyvét külön kell tárolni úgy, hogy a zárt üléshez fűződő érdek biztosítva legyen.

28. §.

1./ Az önkormányzat rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, mögötte feltüntetve kihirdetésének évét, valamint zárójelben hónapját és napját. A rendeletek rövidített megkülönböztető jelzése: Ktr.

2./ Az önkormányzat határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, mögötte feltüntetve meghozatalának évét, valamint zárójelben hónapját és napját. A határozatok rövidített megkülönböztető jelzése: Kt. hat 3./ Az önkormányzati rendeletet a következô módon kell kihirdetni:

- a polgármesteri hivatal hirdetôtábláján és a községi könyvtárban 8 napra közzétenni,

- a közzétételrôl a lakosságot a kábeltelevízió útján ez idô alatt tájékoztatni.

B./ Képviselő-testület bizottságai

29. §.

1./ A képviselôtestület döntéseinek elôkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenôrzésére, egyes átruházott hatáskörének gyakorlására állandó bizottságokat hoz létre. A bizottságok nevét, hatáskörét az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

2./ Bármely képviselô több bizottság tagjává is megválasztható.

3./ A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és az alpolgármester nem választható meg.

A bizottság elnökét a képviselő-testület a bizottság tagjai közül választja meg. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén, annak helyettesítésére a bizottság elnökének javaslatára a bizottság minősített többséggel tagjai közül választ elnökhelyettest. [9]

4./ A bizottságok tagjainak számát és személyi összetételét az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

30. §.

A képviselôtestület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Megalakításukra, működésükre a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelem szerűen alkalmazni.

31. §.

1./ A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az ülést a bizottság által megválasztott elnökhelyettes hívja össze és vezeti. [10]

2./ A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot:

- a képviselôtestület határozatára,

- a polgármester indítványára,

- A bizottság tagjainak 1/3-át meghaladó számú bizottsági tag indítványára.

3./ A bizottság tagjainak a meghívót a bizottsági ülés elôtt legalább 3 nappal kell kiküldeni, a megtárgyalandó témák megjelölésével, valamint az esetleges írásbeli anyagokkal.

4./ Azon képviselôk, akik a bizottságnak nem tagjai, a bizottsági ülés idejérôl, a megtárgyalandó témák megjelölésével értesítést kapnak a bizottsági ülés elôtt legalább 3 nappal.

5./ A bizottság ülésén bármely képviselô tanácskozási joggal részt vehet.

6./ A bizottsági ülésre az érintett terület intézményi vezetôit meg kell hívni, akik az ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

7./ A bizottsági ülésekre meghívót kell küldeni a településen megalakult kisebbségi önkormányzatoknak. A kisebbségek részvételére a bizottsági üléseken a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8./ A bizottság határozatképességére, döntéshozatalára a képviselôtestületre irányadó szabályokat kell értelem szerűen alkalmazni.

9./ A bizottság által a képviselôtestület számára készített döntés-elôkészítô elôterjesztésbe a bizottsági ülésen felmerült kisebbségben maradt álláspontot is bele kell foglalni.

10./ A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizttsági ülésekről készült hagfelvétel nem selejtezhető. A bizottsági ülések jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és a jgyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv készítésére egyebekben a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11./ A bizottságok működésük részletes szabályait ügyrendjükben maguk határozzák meg.

Vezetői testület

31/a. §.

1./ A Vezetői Testület a képviselő-testület állandó bizottságnak nem minősülő speciális szervezete.

A Vezetői Testület a képviselő-testületi ülést előkészítő, a bizottságok tevékenységét összehangoló saját döntési jogkörrel nem rendelkező szervezet.

2./ A Vezetői Testület tagjai:

                a, szavazati joggal: polgármester,
                alpolgármesterek, képviselő-testület
                bizottságának elnökei,

                b, tanácskozási joggal: jegyző,
                aljegyző, pénzügyi csoportvezető, a               tárgyalt napirendi pont előadója.

3./ A Vezetői Testületet a polgármester hívja össze és vezeti.

4./ A testület működésének egyéb szabályait maga állapítja meg a képviselő-testületre továbbá a bizottságokra vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

C./ A Polgármester, az alpolgármester, a jegyző az aljegyző

A Polgármester

32. §.

1./ A megválasztott polgármester megbízatását fôfoglalkozásban látja el.

2./ A megválasztott polgármester munkabérét, bérfejlesztését a pénzügyi bizottság javaslatára képviselôtestület állapítja meg.

3./ A polgármester:

- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

- segíti a települési képviselôk, bizottságok munkáját,

- együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszervezôdô közösségeivel,

- feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

- ellátja az Ötv-ben, SZMSZ-ben meghatározott feladatait,

- ellátja törvényben vagy annak felhatalmazása alapján a kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatait, gyakorolja hatósági hatásköreit,

- tájékoztatja a képviselôtestületet a hivatal munkájáról és ügyintézés helyzetérôl,

- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézmények vezetôi, és a jegyző felett.

4./ A polgármester negyedévente legalább egy alkalommal, kábeltelevízióban előre meghirdetett fogadóórát tart, általában csütörtöki napon 13 órától 15 óráig.

32/a. §.

1./  A polgármestert évi 25 munkanap alapszabadság és 14 munkanap pótszabadság illeti meg.

2./  A polgármester szabadsága beosztásáról minden év február végéig szabadságolási tervet készít, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szabadságolási tervtől indokolt esetben eltérhet.

3./  A polgármester az 5 munkanapot meghaladó időtartamú szabadság igénybevételéről az azt megelőző ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

4./  Az 5 munkanapnál rövidebb időtartamú szabadság igénybevételéről a polgármester tájékoztatja az alpolgármestert és a jegyzőt.

5./  A polgármester szabadsága ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik.”

Alpolgármester

33. §.

A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

34. §.

1./  Az alpolgármester fogadóórát tart minden hét csütörtöki napján 13 órától 15 óráig. Az alpolgármester munkarendjét ezt meghaladóan – annak egyetértésével – a polgármester állapítja meg.

2./ Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.”

A Jegyző

35. §.

A képviselôtestület - pályázat alapján - jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelô jegyzôt nevez ki, határozatlan idôre.

36. §.

1./ A jegyzô a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ennek keretében:

- elôkészíti a képviselôtestület, a bizottságok elé kerülô elôterjesztéseket,

- ellátja a képviselôtestület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

- gondoskodik a képviselôtestület, a bizottságok üléseinek jegyzôkönyve elkészítésérôl, azt megküldi a közigazgatási hivatalnak,

- rendszeres tájékoztatást ad a képviselôtestületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintô jogszabályokról,

- végzi az önkormányzati rendelet szakmai elôkészítésével kapcsolatos feladatokat, kezdeményezheti rendelet alkotását,

- köteles jelezni a képviselôtestületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

- beszámol a képviselôtestületnek a hivatal munkájáról és az ügyintézés helyzetérôl.

2./ A jegyzô:

- vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi a hivatal munkáját,

- döntésre elôkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

- dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

- rendszeresen ügyfélfogadást tart.

3./ A jegyzô akadályoztatottsága esetén az aljegyzô teljes hatáskörben intézkedik. Az aljegyzô egyéb hatásköreirôl a jegyzô intézkedik.

D./ A Polgármesteri Hivatal

37. §.

1./ A képviselô-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, az önkormányzati ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.

2./ Az önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok működését a polgármesteri hivatal útján a következő formában segíti :

- helyiséget biztosít a hivatalos ülésekhez,

- kérésre jegyzőkönyvvezetőt, vagy diktafont biztosít,

- meghívók, előterjesztések, jegyző-könyvek másolásához gépet és papírt biztosít.

38. §.

A Polgármesteri Hivatal belsô szervezeti tagolódását, létszámát, munka és ügyfélfogadási rendjét külön rendelet határozza meg.

39. §.

A képviselô fogadóórát tarthat. Ennek technikai feltételeit a polgármesteri hivatal köteles biztosítani. A fogadóórát annak idôpontja elôtt 10 nappal meg kell hirdetni.

III. FEJEZET

Az Önkormányzat munkaprogramja, munkaterve, költségvetése, vagyona

40. §.

Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaprogram, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés elôirányzatai a meghatározóak.

A képviselő-testület munkaprogramja éa munkaterve

41. §.

1./ A képviselôtestület a mandátumának idôtartamára munkaprogramot készít, amelyet a polgármester terjeszt elô a választást követô 3 hónapon belül.

2./ A polgármester az elôterjesztést a bizottságok javaslatainak figyelembe-vételével állítja össze.

42. §.

1./ A képviselôtestület munkáját a munkaprogramon alapuló - legalább fél év idôtartamra szóló - munkaterv alapján végzi.

2./ A munkaterv tervezetének elkészítése a polgármester feladata.

3./ A munkaterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni:

- a képviselôtestület tagjaitól,

- a képviselôtestület bizottságaitól,

- a társadalmi szervektôl,

- a közszolgáltatást nyújtó szervezetektôl,

-az önkormányzati intézmények vezetôitôl,

- a kisebbségi önkormányzatok vezetôitôl.

4./ A munkaterv tartalmazza:

a, a testületi ülések idôpontját,

b, a tervezett napirendek címét,

c, az elôterjesztôk nevét,

d, az egyes napirendekhez meghívandók felsorolását,

e, a napirendi pontokat véleményezô bizottság(ok) megnevezését.

A költségvetés

43. §.

1./ A képviselôtestület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét alakíja ki, majd külön rendelettel állapítja meg a következôk szerint:

- az elsô tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezôen elôírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése, helyzetfelmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, ennek keretében:

a, számításba kell venni a bevételi forrásokat, bôvítésük lehetôségeit,

b, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, célkitűzéseket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,

c, egyeztetni szükséges az igényeket a lehetôségekkel és ennek alapján meghatározni kielégítésük sorrendjét, alternatíváit, esetleges több évre szóló kihatásait.

- második tárgyalásra - általában közmeghallgatás után - a költségvetési törvény által elôírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet kell elkészíteni. Az elsô tárgyalás alapján több változat is készíthetô.

2./ A költségvetésbe az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére tartalékot kell képezni.

2/a A képviselő-testület döntése előtt Elek Város Önkormányzata Érdekegyeztető Tanácsával (továbbiakban ÉT) véleményeztetni köteles.

- a költségvetés rendelettervezetet, illetve a költségvetés módosítását, amennyiben azok a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetét érintik, valamint

- aközalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.   

3./ A költségvetési évet követôen a polgármester zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a képviselôtestület elé.

AZ Önkormányzat vagyona

44. §.

Az önkormányzat vagyonáról az önkormányzati tulajdon kialakítását követôen külön rendeletben kerül sor a szabályozás megállapítására.

IV. FEJEZET

Kömeghallgatás, helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórum

45. §.

1./ A képviselôtestület különbözô lakossági fórumai szervezésérôl munkatervének elfogadásakor dönt.

2./ Közmeghallgatást szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal kell tartani.

3./ A közmeghallgatást, annak idôpontja elôtt legalább 15 nappal meg kell hirdetni.

4./ A közmeghallgatás lebonyolítására mindenben a képviselő-testületi ülés lebonyolításának szabályait kell alkalmazni

Helyi népszavazás

46. §.

A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre az a választópolgár jogosult, akinek Eleken állandó lakóhelye van.

47 §.

A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

48. §.

1./ Helyi népszavazás kezdeményezésekor a feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt hitelesítés céljából be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez.

2./ Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a helyi népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásgyűjtő íveken fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, valamint a kérdéssel azonos oldalon a kezdeményező sajátkezű aláírását.

3./ A helyi népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott aláírások érvénytelenek.

49. §.

1./ Az aláírások hitelesítésére a helyi választási bizottság jogosult. A választási bizottság megállapítja a népszavazást érvényesen kezdeményezô választó-polgárok számát.

2./ Az 1. bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatására a polgármester a benyújtástól számított 3 napon belül adja át az ajánlóíveket a választási bizottság elnökének.

50. §.

A helyi népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására – az Ötv-ben, valamint az SZMSZ-ben foglalt eltérésekkel – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit kell értelem szerint alkalmazni.

Helyi népi kezdeményezés

51. §.

1./ A képviselôtestület köteles megtárgyalni minden olyan népi kezdeményezést amelyet legalább 220 választópolgár indítványozott.

2./ A népi kezdeményezéshez az aláírások gyűjtésére és hitelesítésére az SZMSZ népszavazásra vonatkozó szabályait kell értelem szerűen alkalmazni.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

52. §.

1./ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Elek Város Önkormányzata Képviselô-testülete 15/1991/IX./ sz. szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelete.

2./ E rendelet kihirdetésérôl a jegyzô gondoskodik.

Dr. Kerekes Éva                                                                                                                                                Pluhár László

jegyző                                                                                                                                                                 polgármester  

Átvezetett módosítások

8/2003. (V. 26. ) Kt. sz. rendelet

21/2003. (XI. 24.) KT. sz.  rendelet

18/2004. (VI. 28.) sz. rendelete

3./2005. (II. 28.) KT. sz. rendelet

9./2006.(X. 16.) Kt sz. rendelet

3./2007. (II.13.) Kt. sz.rendelet

14/2007.(X.13.) Kt. sz. rendelet

20/2007.(XI.27.) Kt. sz. rendelet

11/2010.(X.13.) Kt. sz. rendelet

9/2011.(IV. 01.) Kt. sz. rendelet

5/2012. (II. 14.) Kt. sz. rendelet

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

Elek Város 2010. október 3-án megválasztott képviselôi

2. sz. melléklet

Az önkormányzat állandó bizottságai és tagjai

3. sz. melléklet

Állandó bizottságok részletes feladatai.[11]

4 sz. melléklet

A képviselő-testület által átruházott hatáskörök.

5 sz. melléklet

[12]

6. sz. melléklet

Elek Város Önkormányzata Érdekegyeztető Tanácsa Szervezeti és Működési Szabályzata

7. sz. melléklet

Elek Város Önkormányzata alapfeladatként ellátandó feladatok szakfeladat rendje