Elek Város Önkormányzata képviselő-testület

16/1998. (XII. 14) KT. sz.

rendelete

A helyi iparűzési adóról

Az 1991. évi XXIV. törvénnyel, az 1992. évi LXXVI. törvénnyel, valamint az 1995. évi XCVIII. törvénnyel módosított 1990. évi C. törvény 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat a következő rendeletet alkotja.

1. §

Az adó bevezetése

Elek Város önkormányzata illetékességi területén bevezeti a helyi iparűzési adót.

2. §

Adókötelezettség, az adó alanya

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó[1]

 (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, vagy a telephelyén (részlegében) vagy azon kívül végzi.

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségében végzett nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. A vállalkozó fogalmát e rendelet 9. §-a adja meg.[2]

2/A. §[3]

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

(1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(3) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően az 1990. évi C. törvény 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

3. §

Adómentességek

(1) Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amely előző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe fizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(2) Mentes a helyi iparűzési adókötelezettség alól:

A mezőgazdasági alaptevékenységet végző vállalkozó, ha a vállalkozási szintű éves adó alapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg.

Kizárólag az a vállalkozó jogosult az (2) bekezdés szerinti adómentesség igénybevételére, aki 2003. március 31. napjáig jogosultságot szerzett, vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb 2003. december 31-ig megkezdte.

Az adómentesség legfeljebb 2007. december 31. napjáig vehető igénybe.

4. §

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének törvényben meghatározott időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeli terjedelmére.

5. §

Az adó alapja

(1) Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével.

(2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak (vállalkozásnak) kell megosztania a mellékletben meghatározottak szerint.

(3) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az adó alapja a tevékenység végzésének tényleges időtartama alatt elért nettó árbevétel.

6. §

Az adó mértéke

Az adó évi mértéke az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 1,2%-a.

7. §

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

(1) Az adózó adófizetési kötelezettségének teljesítése érdekében adóelőleget köteles fizetni.

(2) Ha az önkormányzat év közben, vagy első alkalommal vezeti be az iparűzési adót, akkor az adó alapja az adóévre bejelentett várható korrigált nettó árbevétel.

(3) Az adóelőleg alapja az adóévet megelőző teljes naptári évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál a megelőző év adójának megfelelő összege.

(4) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál az adóelőleg alapja a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg.

(5) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról jelentést kell tennie az adóhatósághoz

(6) Az adózó az adóelőleget fél évi egyenlő részletekben, az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizetheti be.

(7) Az adózó az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározó időpontig - május 31-ig - adóbevallást kötelesek adni az előző évben elért nettó árbevételükről. Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetőleg a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(8) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység után az iparűzési adót a tevékenység megkezdésének napján kell befizetni Elek Város Polgármesteri Hivatalába.

(9) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint.[4]

8. §

Adómérséklés, fizetési halasztás

(1) Az adóhatóság az adóalany kérelmére, átmeneti gazdasági nehézsége, betegsége, igazolt fizetésképtelensége esetén a fennálló vagy esedékes iparűzési adó tartozására legfeljebb 12 havi időtartamra – feltételek fennállása esetén meghosszabbítható – részletfizetési vagy késedelmi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt engedélyezhet, illetve csőd vagy egyezségi tárgyaláson a késedelmi pótlékot elengedheti.

(2) Az adóhatóság a pótlék és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti, vagy elengedheti, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magányszemély, jogi személy vagy egyéb szervezetgazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás, vagy annak egy részének megfizetéséhez kötheti.”

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás esetén be kell csatolni a bizonyító iratokat, illetőleg magánszemély adóalany esetén környezettanulmányt kell készíteni.

(4) Az adóhatóság törli az 1.000,- Ft-ot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törtölt tételekről külön nyilvántartást kell vezetni.

9. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

(1) Az önkormányzat illetékességi területe: bel- és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed.

(2) Nettó árbevétel:

a) A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, a b)–i) pontokban foglalt eltérésekkel.

b) A pénzintézeteknél a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések különbözetének, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek és a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege.

c) A biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek összege, csökkentve a kárfizetés (károk és szolgáltatások) összegével, a viszontbiztosítónak átadott díjjal és a biztosítástechnikai tartalékok növelésére történt ráfordítással, valamint a biztosítástechnikai bevételekhez átvezetett kamatbevételekkel és növelve a nem biztosítási tevékenység bevételével, továbbá a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel.

d) A költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel.

e) Az értékpapír-forgalmazó társaságnál: az értékpapír-forgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével.

f) Az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel.

g) Az 1–2. pontokban nem említett, egyéb (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda stb.) – könyvvezetési kötelezettségtől függően – a vállalkozási tevékenységből származó az a) pont alatti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel.

h) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval.

(3) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző

a) Személyi jövedelemről szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;

b) Személyi jövedelemről szóló törvényben meghatározott őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 eFt-ot meghaladja;

c) Jogi személy, ide értve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;

d) Egyéb szervezet, ide értve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

(4) Ideiglenes (alkalmi) tevékenység: az önkormányzat illetékességi területén a vállalkozó által a székhelyén, illetve állandóra létesített telephelyén kívül, nem rendszeresen, az alkalomtól függően, eseti jelleggel végzett tevékenység, ide nem értve az idényjellegű tevékenységet, a fogyasztási szolgáltatásokat és a fuvarozást.

Az építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá az ezekkel kapcsolatos szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, illetve felügyeleti tevékenység abban az esetben ideiglenes, ha az időtartam folyamatosan vagy egy adóéven belül megszakításokkal legfeljebb 3 hónap, ezt meghaladó esetben a tevékenység állandó telephelyről végzett tevékenységnek minősül.

10. §

Záró rendelkezések

(1) Ezen helyi iparűzési adóra vonatkozó rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet 1999. január 1. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.