Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete

3/1998/II. 23./ KT. sz.

rendelete

A gyermekek pénzbeni és természetbeni támogatásáról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Elek Város Önkormányzata képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban Gyvt) foglalt felhatalmazás alapján a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról a gyermekvédelem helyi rendszeréről  az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Kormányrendeletben, a Gyámhatóságokról, valamint a Gyermekvédelmi és Gyámügyi ellátásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendeletben foglaltakkal összhangban megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az Önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez és az önkormányzati hatáskörbe utalt gyermekvédelmi feladatokat szabályozza.

A rendelet hatálya

2.§.

(1)       A rendelet hatálya kiterjed Elek Város területén lakóhellyel rendelkező,

                        a,/ a településen tartózkodó hajléktalan magyar állampolgárságú,

                        b,/ az állandó tartózkodásra jogosító, személyi igazolvánnyal rendelkező
                        bevándorolt,

                        c,/ a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekekre és fiatal
                        felnőttekre, valamint szüleikre,

                        d,/ a Gyvt. 4.§. (2.), (3). bek. foglalt személyekre.

(2)       Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás lakóhely hiányában is megállapítható, ha a        gyermek létfenntartását  veszélyeztető élethelyzetbe kerül.

Eljárási rendelkezések

3.§.

(1.) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítása iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a jegyzőnél, vagy a kérelem elbírálására jogosult önkormányzatnál terjesztheti elő.

(2)       Az ellátás megállapítását nevelési oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más
            családvédelemmel foglalkozó szerv is kezdeményezheti.

(3)       A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az adott intézmény
            vezetőjénél kell benyújtani.

(4)       A képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat

                                   - óvoda,

                                   - iskolai napközi útján biztosítja.

4.§

(1)       A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban, közös háztartásban
            élő, közeli hozzátartozó személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő, illetve
            törvényes képviselő a 149/1997. (IX 10.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében foglalt
            nyilatkozatot köteles benyújtani, feltüntetve azt is, hogy az milyen formájú
            támogatásra irányul. Továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat,
            illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények
            bizonyítására igazolásokat becsatolni.

(2)       Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál, a közös háztartásban élő, közeli
            hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és
            házastársa által bírósági határozata alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj
            összegével.

(3)       A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell
            figyelembe venni a Gyvt 19. §.  (4) bek-ben meghatározott személyeket.

(4)       A (3) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel,
            illetve törvényes képviselővel közös háztartásban élő valamennyi

                        a,/ vér szerinti és örökbefogadott gyermeket.

                        b,/ nevelt és családba fogadott gyermeket.

(5)       A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a
            gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen
            diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg
            nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

(6)       E rendeletben szabályozott rendszeres, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében, kivéve ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a hivatal rendelkezésére. A jogosultság elbírálásánál a vagyoni helyzet vizsgálatára is sor kerülhet, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak.

7) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (3) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

(8) A (6)-(7) bekezdés alkalmazása során vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghatású termelő- és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

            a./ külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy

            b./ együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét

meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(9) A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres támogatás iránti kérelmet elutasítja, ha a (7) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön a (8) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.

5.§.

(1)       A Gyvt-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy a Gyvt. rendelkezésének
            megsértésével a nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

(2)       Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt az ellátást megállapítónak
            köteleznie kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a
            pénzegyenérték megfizetésére a Gyvt. 133. §. (2) - (5) bekezdése figyelembe vételével.

6. §.

(1)       A képviselő-testület az alábbi gyermek- és ifjúságvédelmi hatásköreit a polgármesterre
            ruházza át.

            A rendszeres gyermekvédelmi támogatás:

                        - megállapítása,

                        - megszüntetése,

                        - felülvizsgálata, valamint az ellátást jogosultatlanul és rosszhiszeműen
                        igénybevevő személy kötelezése a pénzbeni ellátás visszafizetésére, a
                        megtérítés méltányosságából történő elengedése, illetve csökkentése.

(2)       A képviselő-testület a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításával
            kapcsolatos hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át.

A pénzbeni ellátások

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás

7.§

ása

1. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (továbbiakban: rendszeres támogatás) célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését, és megelőzze a gyermeke kiemelését  a családból.

2. Rendszeres támogatásra jogosult a gyermek, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutóhavi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.

3. A rendszeres támogatás – a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén- gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ával megegyező összegű, ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a változás időpontjának a támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

4. A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi átlagát kell figyelme venni rendszeresen mérhető jövedelmeknél, egyéb jövedelmeknél 1 év átlagát. Nyugdíjszerű ellátásoknál az utolsó havi nyugdíjszelvény. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

5. Ha a rendszeres támogatás jogerősen meg lett állítva, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra jogosultság feltételeit évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat keretében ellenőrizni kell a támogatás felhasználást is.

6. A rendszeres támogatás megállapításáról, kifizetésének módjáról, összegének és formájának megváltoztatásáról továbbá a támogatás megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni. A határozatban fel kell hívni a kérelmezőt, hogy az eltartásra való jogosultságát érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

8.§.

(1)     Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, különösen: valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett nagy mértékű jövedelemcsökkenés, illetve az elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadást.

(2)     A támogatás egyszeri összege 1.000,- Ft-nál kevesebb és legmagasabb összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 35 %-ánál magasabb nem lehet.

(3)     Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb 3 alkalommal adható.

(4)     Támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.

Természetben nyújtott ellátások

9. §

(1)       A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli, de amennyiben a
            gyermek érdeke úgy kívánja, vagy a törvényes képviselő kéri természetbeni ellátás
            formájában is megállapítható.

(2)       Természetbeni ellátásként lehet megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi
            támogatást az általános iskolás korú védelembe vett gyermekek számára
            gyermekintézményi étkezési-térítési díj, vagy annak egy része átvállalása céljára
            középiskola vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek
            részére is tandíj, kollégiumi díj, albérleti díj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő
            térítési díj, vagy annak egy része átvállalása céljára.

(3)       Akkor lehet a rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni
            ellátás formájában megállapítani, ha

                        a,/ a gyermek részére 1997. október 31-ét megelőzően folyósított rendszeres
                        nevelési segély természetbeni juttatásként volt megállapítva.

                        b,/ a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatásáról, illetve térítési díj
                        támogatásra irányul.

                        c,/ a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési
                        díj, illetve egyéb a taníttatással, neveléssel kapcsolatban felmerült költségek
                        tekintetében hátraléka keletkezett.

                        d./ az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a
                        pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja

(4)       Amennyiben a gyermekvédelem területén működő szervek (gyermekintézmények,
            védőnő, rendőrség, oktatási intézmény) jelzéssel élnek, a hatáskör gyakorlója dönt a
            támogatások közvetlen természetben történő biztosításáról és felhasználásáról.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

10.§

(1)       A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes
            képviselője (továbbiakban kérelmező) kérelmére történik.

(2)       A kérelmező az ellátást az intézmény vezetőjénél kérheti. Az ellátás megtagadása
            esetén a kérelmet a jegyzőhöz kell továbbítani, aki dönt a személyes gondoskodás
            igénybevétele ügyében.

(3)       A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult
            gyermek törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a Gyvt 33.§-ában foglaltak szerint.

Gyermekjóléti alapellátások

11.§

(1)       A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének
            elősegítése, a veszélyezettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való
            kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyezettség megszüntetése. Az
            alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
            fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2)       Az önkormányzat e rendelet hatályba lépésétől kezdődően az alábbi gyermekjóléti
            alapellátásokat biztosítja

                        a,/ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat,

                        b,/ gyermekek napközbeni ellátása esetében:

                                                           - óvoda,

                                                           - iskolai napközis foglalkozás.

c./ A gyermekek átmeneti gondozása esetében a Békés Megyei Önkormányzat által biztosított szolgáltatás igénybevételével

Gyermekjóléti Szolgálat

12. §.

(1)       A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a
            védőnői szolgálattal együttműködve.

(2)       A szolgálat feladatai különösen a Gyvt 40. §-ában foglaltak.

(3)       A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes, a családsegítő szolgálat keretein belül
            működik.

Gyermekek napközbeni ellátása

13. §.

(1)       Az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő
            gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését
            (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni
            ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb okok
            miatt nem tudnak gondoskodni.

(2)       A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái:

                        - óvoda

                        - általános iskolai napközi.

A térítési díjak

14.§.

(1)       A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért
            térítési díjat kell fizetni.

(2)       A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe
            tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(3)       Az intézményi térítési díj mértékét a képviselő-testület külön rendeletében állapítja
            meg.

(4)       A térítési díjat a gyermeket gondozó személy köteles megfizetni.

(5)       Megszűnik a személyes gondoskodást nyújtó ellátás, ha a térítési díj fizetésre kötelezett
            a térítési díjat nem fizeti, illetve ha hátralékát a felszólítást követő 15 napon belül nem
            egyenlíti ki.

Záró rendelkezések

15.§

(1)       E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő
            ügyekben is alkalmazni kell.

(2)       E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. tv. továbbá, a
            133/1997 (VII. 29) és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell
            alkalmazni.

(3)       A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Elek Város Önkormányzata
            14/1997. (X. 27.) KT. sz..

Elek, 1998. február 23.

Módosító rendelkezések: 2/2008. (I. 24.) Kt. sz. rendelet

15/2005. (IX. 26.) Kt. sz. rendelet

2/2006. (II. 15.) Kt. sz. rendelet  

Varga Ferenc                                                                                      Kecskeméti János

A rendelet hiteles:

Elek, 2008. július 22.

Seeberger Kitti

vezető-tanácsos