1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Elek Város közigazgatási területén:

2. § (1) Elek Város bel- és külterületén állatot tartani csak a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartásával, az építési előírásoknak megfelelő épületben, az általános rendezési terv előírásainak alkalmazásával, e rendelet rendelkezései szerint, továbbá mások nyugalma és jogos érdekeinek tiszteletben tartása mellett szabad.

3. § (1) Haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között arra alkalmas épületben (istálló, ól, ketrec) tartható.

(2) Haszonállat tartására szolgáló épület alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben lévő előírások alapján az építési hatóság - új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében - határozza meg.

(3) Tilos a város területén fekvő egészségügyi létesítmény, művelődési, kulturális, oktatási, szociális intézmény, élelmiszeripari üzem, élelmiszeráruda, vendéglátó-ipari egység, sporttelep területén és ezek 50 m-es védőkörzetében nagy- és kisállatot, míg 20 m-es védőkörzetében egyéb kisállatot és prémes állatot tartani, kivéve, ha az állattartást a létesítmény védőkörzetében, annak üzemelése előtt már megkezdték, és folyamatosan végzik.

(4) Haszonállat tartására szolgáló épület és az ahhoz tartozó kifutó, illetve a trágya és trágyalé tároló a város helyi építésügyi előírásainak megállapíthatásáról szóló rendeletben meghatározott védőtávolságok szerint helyezhető el, illetve létesíthető.

(5) A védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb lévő nyílásai között légvonalban kell mérni. Ez a távolság 20%-kal csökkenthető saját tulajdonú és használatú épületnél.

(6) Az állattartási övezet határai Elek Város építésügyi szabályzatában meghatározott rendeltetési (terület-felhasználási) határokhoz igazodnak.

(7) Az állattartási övezet határait e rendelet melléklete tartalmazza.

(8) A I. és II. számú övezetben – állattartó gazdasági épületet elhelyezni nem szabad.

(9) A III sz. övezetben a családi szükséglet mértékének megfelelően a 2. § /5/ bek. szerint tartható haszonállat.

(10) Külterületen állattartás számszerű korlátozás nélkül folytatható.

4. § (1) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által a közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos azonnal köteles eltávolítani.

(2) Az állatokat a legelőre és visszahajtani csak az előre meghirdetett útvonalon szabad, e közben az állatokat őrizetlenül hagyni tilos.

5. § (1) A trágyát, a trágyalét az istállóból folyamatosan az előre elkészített trágyatárolóban kell elhelyezni, amely a vízbázis védelme miatt zárt, belterületen fedett is kell legyen. A tárolóba a csapadékvíz nem folyhat be, abból trágyalé nem folyhat ki. Tilos hígtrágya, trágyalé, valamint a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a felszíni és felszín alatti vizekbe. A keletkezett trágya engedélyezett területen történő elhelyezéséről az állattartó köteles gondoskodni. A belterület mezőgazdasági területen kiszórásra kerülő trágyát az elhelyző 48 órán belül köteles földbe beforgatni. Kellemetlen szagot árasztó állati takarmány belterületen csak fedett tárolóban helyezhető el.

(2) Elő kell segíteni az fertőzésveszély csökkentését, valamint az esetleg fellépő betegség elfojtását. Ennek érdekében a gazdasági udvart a lakóháztól, illetőleg annak kertjétől le kell választani.

(3) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit (ólakat, ketreceket) szükség szerint ki kell takarítani és fertőtlenítő szerrel fertőtleníteni kell.

(4) Az ott található kártékony rágcsálókat rendszeresen kell irtani. A legyek és más kártevők rendszeres irtásáról gondoskodni kell. Az istállók, ólak elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az állategészségügyi és egyéb beavatkozások elvégzése balesetmentesen történhessen meg.

(5) Az elhullott állatok elhelyezéséről a tulajdonosnak a kétegyházi állati hullatárolóban történő elhelyezéssel gondoskodni kell.

(6) A fertőző betegség gyanúját az állattartó köteles a hatósági állatorvosnál bejelenteni, az állatot az intézkedésig elkülöníteni.

6. § (1) Elek Város közigazgatási területén minden ebet nyilvántartásba kell venni. Az ebnyilvántartást a Polgármesteri Hivatal vezeti.

(2) Minden ebtulajdonos köteles a három hónapos kort betöltött ebét a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni. A tulajdonos az ebek számában történt változást (vásárlás, eladás, elhullás) is köteles bejelenteni.

(3) Elek Város belterületén házőrző vagy kedvtelésből tartott eb lakásonként a 3 db-ot nem haladhatja meg. Kivételek: az anyaállat szaporulata választásig, valamint az ebtenyészet, (több szukából álló rendszeresen kölykező ebállomány) amennyiben törzskönyvezett állatról van szó.

(4) Kert és udvar nélküli lakásokban 1db eb tartható.

(5) Kert és udvar nélküli lakóépületek, lakások teraszán, erkélyén tilos ebet tartani.

(6) Eb csak megkötve, vagy biztonságosan elkerítve tartható.

(7) A telek, ház, (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni.

(8) Elek Város közterületére ebet csak pórázon, a nagytestű és támadó ebeket szájkosárral is ellátva szabad kivinni.

(9) Gyermekjátszótéren kutyát sétáltatni tilos.

(10) Az eb által okozott szennyeződéseket az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles a közterületről azonnal eltávolítani.

(11) Valamennyi 3 hónapos kort betöltött ebet évente egyszer veszettség ellen védőoltásban kell részesíteni.

(12) A Polgármesteri Hivatal a védőoltásban nem részesült ebet kártalanítás nélkül leöleti.

(13) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról és az ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárásról külön jogszabály rendelkezik.

7. § A polgármester a közegészségügyi és környezetvédelmi hatósággal történt közös ellenőrzést követően az állatok tartását korlátozhatja, vagy megtilthatja, ha az állattartás feltételei nem felelnek meg az e rendeletben foglaltaknak.

8. § (1) A végrehajtás elrendelése érdekében a polgármester intézkedik az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. VIII. fejezetében foglaltak alapján.

(2) Az állattartás jogerős határozattal történő eltiltás esetén - végrehajtás útján - az állat elszállítható, illetve szükség esetén kényszerértékesítése is elrendelhető. A felmerülő költségek az állattartót terhelik.

(3) Aki az állattartás tilalmára, korlátozására, az állat tartására szolgáló épület (és az azt kiszolgáló építmények) elhelyezésére, létesítésére és használatára, az állattartással összefüggésben keletkezett trágya (és trágyalé) kezelésére vonatkozóan e rendeletben foglalt szabályokat megszegi, állattartási szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.

9. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet 2003. október 1. napján lép hatályba. Annak az állattartónak, aki e rendelet hatálybalépésekor a rendelet szabályaival ellentététes állattartási tevékenységet folytat, a rendelet előírásainak 2010. január 1-ig kell eleget tegyen.

(3) A rendelet betartását a jegyző a Polgármesteri Hivatal szakembereinek segítségével folyamatosan ellenőrzi.