Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete

6/2003.(V.26.) KT. sz.

rendelete

az egyes szociális ellátások szabályozásáról

Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben – a továbbiakban Sztv. – kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §.

A rendelet hatálya kiterjed

a) Elek város közigazgatási területén élő, az Sztv. 3. §-ában meghatározott személyekre,

b) az a) pontban foglaltakon kívül, tekintet nélkül hatáskörre és illetékességre, az arra rászorulónak átmeneti segély kell biztosítani, ha annak hiánya életét, testi épségét veszélyezteti.

2. §.

Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket:

a) Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete,

valamint átruházott hatáskörben

b) Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális Bizottsága

c) Elek Város Polgármester gyakorolja

3. §.

Elek Város Önkormányzata által nyújtott szociális ellátások

a) pénzbeni szociális támogatások,

b) természetbeni szociális ellátások,

c) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

4. §.

A pénzben nyújtott szociális támogatások formái:

a) lakásfenntartási támogatás

b) átmeneti segély

c) temetési segély

d) rendszeres szociális segély

e) időskorúak járadéka

g) ápolási díj

5. §.

(1) A természetben nyújtott szociális ellátások formái:

a) lakásfenntartási támogatás

b) átmeneti segély

c) köztemetés

d) közgyógyellátási igazolvány

(2) A természetbeni szociális ellátások különösen az élelmiszer, tüzelő, utalvány, a közüzemi díjak, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletének részbeni kifizetése, vagy ahhoz történő hozzájárulás, növénytermesztésre alkalmas földterület biztosítása lehet.

6. §.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

1. Alapellátási formák:

a) Étkeztetés

b) Házi segítségnyújtás

c) Családsegítés

2. Szakosított ellátások

a) Nappali ellátást nyújtó intézmény

            aa) Idősek Klubja és Otthona

b) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

            ba) Idősek Klubja és Otthona

            bb) Pszichiátriai betegek Otthona

II. Fejezet

Eljárási szabályok

7. §.

(1) A szociális támogatás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő – szóban vagy írásban – aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez.

(2) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális támogatás iránti kérelmet a jegyzőnél, vagy a kérelem elbírálására jogosult önkormányzatnál terjesztheti elő.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális támogatási iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani.

8.§.

(1) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Az Sztv. 4. §-nak megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt köteles rendelkezésre bocsátani.

Ha a szociális támogatás időtartama alatt anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, illetve a közös háztartásban élők jövedelme változik, azt köteles 15 napon belül bejelenteni.

(2) Amennyiben az igénylőnek vagy családtagjának vállalkozásból, vagyonhasznosításból jövedelme van, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a polgármesteri hivatal kérheti az APEH igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(3) A jegyző az igénylő szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(4) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(5) Valótlan adatok szolgáltatásából vagy a változás bejelentésének elmulasztásából eredően jogosulatlanul felvett támogatást a tudomásra jutáskor azonnal meg kell szüntetni és a támogatást igénybe vevőt kötelezni kell – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 232. §. (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összeg – visszafizetésére.

9. §.

A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap

b) egyéb jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző 1 év.

10. §.

A Polgármesteri és a Szociális Bizottság által hozott érdemi határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez címzett, Elek Város Polgármesteri Hivatalához benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A Képviselő-testület által hozott érdemi határozat ellen a Gyulai Város Bíróságnál lehet keresetet benyújtani.

11.§.

(1) A rendszeres ellátások havonta utólag, a tárgy hónapot követő hó 5. napjáig kerülnek kifizetésre, illetve az érintett gazdálkodó (szolgáltató) szerv számlájára átutalásra.

(2) A pénzbeni és természetbeni támogatásokról a Polgármesteri Hivatal, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az érintett intézmény vezetője az Sztv-ben foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet.

III.

Egyes szociális ellátások

Lakásfenntartási támogatás

12. §.

„Az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt az 1993. évi III. tv. 38. (1)-(8) bekezdésben foglaltak szerint. A támogatás megállapítására e bekezdések rendelkezései az irányadók.”

13. §.

Hatályon kívül helyezve.

14. §.

Hatályon kívül helyezve.

15. §.

Hatályon kívül helyezve.

16. §.

Hatályon kívül helyezve.

17. §.

Hatályon kívül helyezve.

18. §.

Hatályon kívül helyezve.

Átmeneti segély

19. §.

(1) A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, családok részére átmeneti segély nyújtható, figyelemmel az Sztv. 7. §. (1) bekezdésében foglaltakra is.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak minősülnek

a) akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni,

b) vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, elemi kár – miatt anyagi segítségre szorulnak,

c) és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimumot- egyedülálló esetén annak másfélszeresét.

19/A. §[1].

Szociális célú tűzifa támogatás

1. Elek Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a központi támogatás függvényében évente egyszeri, természetbeni szociális célú tűzifa támogatást nyújthat (a továbbiakban: támogatás) azon szociálisan rászoruló személyek részére, akik a támogatás megítélésének napján a településen bejelentett állandó lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen is a településen élnek.
2.  .A támogatás
   1. kérelemre, vagy
   2.  az (5) bekezdésben foglalt rászorultak esetében hivatalból is adható.
3. A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet írásban kell benyújtani, és a kérelemhez csatolni kell az igénylő és háztartásában élők jövedelméről szóló igazolást, valamint nyilatkozatot az egyéb jövedelmekről.
4. A szociális rászorultság megállapításánál előnyt élvez, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti

a) aktív korúak ellátására,

b) időskorúak járadékára,

c) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy

d) - tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására - lakásfenntartási támogatásra jogosult.

5. Háztartásonként legfeljebb 5 q tűzifa adható.
6. Nem részesülhet támogatásban, aki a lakóingatlan fűtését nem fatüzeléssel oldja meg.
7. Az Önkormányzat a tűzifa kiosztásáról a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban meghatározott időpontig gondoskodik. A tűzifa kiosztása történhet személyes átvétellel, vagy az önkormányzat által biztosított lakcímre szállítással.
8. A szociális célú tűzifa támogatás tekintetében a képviselő-testület a hatáskörét a Pénzügyi és Szociális Bizottság ruházza át.

20. §.

Hatályon kívül helyezte 12/2006.(X.30.) KT. sz. rendelet

21. §.

(1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmeknek a 8. §-ban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell a kérelem indokául szolgáló tényt, rendkívüli körülményt is.

(2) Az önkormányzat az átmeneti segélyt indokolt esetben természetbeni ellátás formájában is biztosíthatja.

(3) A természetbeni átmeneti segély lehet élelmiszerutalvány, közüzem díjak kifizetése, tüzelővásárlási utalvány, stb.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben:

- átmeneti segély akkor is megállapítható, ha az egy főre eső átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja

- a támogatások összege tárgyévben meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj háromszorosát.

22. §.

Az átmeneti támogatás igénybevehető

Az átmeneti segély igénybevehető:

a)alkalmanként

b)havi rendszerességgel

az 1993. évi III. tv. 45. §-ban foglaltaknak megfelelően.

23. §.

Hatályon kívül helyezte 12/2006.(X.30.) Kt. sz. rendelet

23/A.§.

(1) Az önkormányzat a megnövekedett közüzemi díjtartozások kezelése érdekében hátralék kezelő támogatást nyújthat. A támogatás keretében a lakosság közüzemi (gáz, villany, stb.) számlái kiegyenlítéséhez nyújt segítséget.

A támogatás kizárólag a lakás céljára szolgáló épület vagy helyiség után vehető igénybe.

(2) A támogatásban részesíthető az a személy, illetve család, amely számára a közüzemi számla kiegyenlítése létfenntartást súlyosan veszélyeztető helyzetet teremt.

Létfenntartást súlyosan veszélyeztető körülmény különösen, ha:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, és

b) a közüzemi számla összege eléri a család összjövedelmének 25 %-át.

(3) A támogatásra jogosultság megállapításakor, valamint a támogatás összegének megállapításakor e rendelet 20.-23. §-ai nem alkalmazhatók.

(4) A támogatás mértéke a közüzemi számla összegének 50-75 %-ig terjedhet.

24. §.

(1) Az átmeneti segély egyik formájaként az önkormányzat növénytermesztésre alkalmas földterületet biztosíthat.

(2) A jogosultság elbírálásánál az átmeneti segélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy további feltétele a saját tulajdonú vagy bérelt lakás kertjének megművelése.

(3) A segély megállapításánál előnyt élveznek elsősorban azok a családok, ahol a szülők mindegyike tartósan munkanélküli, illetve nagycsaládosok, ahol az egyik szülő munkanélküli, tovább a csökkent munkaképességű nagycsaládos személyek.

(4) Nem részesülhet ebben a támogatási formában az, aki földtulajdonnal rendelkezik.

(5) Az adható földterület nagysága családonként 500 m2, vagy több gyermekes családok esetében ennek legfeljebb másfélszerese. A szaporítóanyagot, valamint a kemikáliákat az önkormányzat biztosítja a terület nagyságához mérten.

(6) A földterület iránti igényeket minden év október 30. napjáig kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz az igény teljesítése esetén a földterület használatára vonatkozó megállapodást a döntést hozó szerv köti meg a jogosulttal.

(7) A földterületet minden év október 31. napjáig kell visszaadni, s amennyiben igényli és arra jogosult, a következő évben számára ugyanazt a földterületet kell biztosítani.

(8) Az ingyenesen adott földterületet tovább bérbe adni nem lehet.

25. §.

(1) A polgármester szennyvízcsatorna rákötési támogatást állapíthat meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének ötszörösét, és vállalta, hogy az érdekeltségi hozzájárulást megfizeti.

(2) Az egyszeri támogatás mértéke lakásingatlanonként 1.000 Ft/m, de maximum 16.000 Ft az I-II., a III. és a további ütemekre vonatkozóan.”

(3) A (2) bekezdésen felül támogatásban részesíthetők az I-II. ütemben érintett, valamint a III. ütemben érintett azon ingatlantulajdonosok, illetve használók, akiknél a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésekor nem alakították ki a telekhatáron belül a rácsatlakozási lehetőséget, és az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek.

Az egyszeri támogatás mértéke lakásingatlanonként 3.000 Ft/m, de maximum 30.000 Ft.

A támogatást a Pénzügyi és Településüzemeltetési Iroda igazolása alapján lehet igénybe venni.

25/A. §.

Az önkormányzat a szilárd hulladék összegyűjtési és elhelyezési díjának megfizetéséhez támogatást állapíthat meg az időskorú, szociálisan rászorult személyek részére. A támogatás igénybevételének részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.

Ápolási díj

26. §.

(1) Az Sztv. 41. §. (1) bekezdésében foglalt jogosultságokon felül ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is,

a) aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi, és

b) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének másfélszeresé, feltéve, hogy

c) a Munka Törvénykönyvében meghatározottak szerint fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe és nincs a családban más olyan hozzátartozó, aki keresetveszteség nélkül az ápolást elláthatná.

(2) Különös méltányosságból az (1) bekezdése b) és c) pontjában foglalt feltételek nem teljesítése esetén is megállapítható ápolási díj.

Különös méltánylást érdemlő körülmény különösen:

-a kérelmező munkanélküli, illetve semmilyen ellátásban nem részesül,

-a családban az eltartottak száma 3, vagy annál több fő.

(3) Az ápolási díj megállapítás iránti kérelemhez csatolt háziorvosi igazolás mellé indokolt esetben bekérhető az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes szakorvos véleménye is.

(4) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 80 %-a.”

(5) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit évente felül kell vizsgálni.

(6) Az ápolási díj megállapítására, folyósítására és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskör a Képviselő-testületet illeti meg.

Temetési segély

Az ellátás feltételei

27. §

(1) Az Önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak:

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

Speciális eljárási szabályok

27/A. §

(1) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát.

(2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is.

(3) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(4) A temetési segély iránti kérelmet- az 1. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon- a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban.

(5) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni.

(6) Ha a temetési költségek viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező, és családja jövedelemigazolását a 2. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.

(7) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(8) Az (7) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 80.000. Ft.

(9) Az (7) bekezdés alkalmazásában a kérelmező vagy családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költségek viselése, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi minimum nyugdíj 200 %-át nem haladja meg.

(10) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Köztemetés

28. §

Ha a haláleset a település közigazgatási területén történik a polgármester önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy ( a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa)

, vagy

            b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Ha az elhunyt személy utolsó lakóhelye a települési önkormányzat volt, akkor az önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti.

(3) A polgármester köztemetést kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő 5742 Elek, Ottlakai utca 42. szám alatt található temetőjében, a Szociális Iroda által elkészített határozat formájában engedélyezhet.

(4) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

Közgyógyellátás

29. §.

(1) Az önkormányzat az 1993. évi III. tv. 50. §. (1)-(2) bekezdésében foglalt jogosultakon túl közgyógyellátási igazolvány nyújthat azoknak, akik

- családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át

- a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át.

A közgyógyellátásra való jogosultságot a jegyző állapítja meg.

(2) Hatályon kívül helyezte 5/2007.(III.13.) KT sz. rendelet

Időskorúak járadéka

30. §.

A jegyző időskorúak járadékában részesíti a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, az Sztv. 32/B-32/C. §-ban foglaltak szerint.

„Aktív korúak ellátása

31. §.

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.

Az aktív korúak ellátásának szabályait az Sztv. 33-37/G. §-ai tartalmazzák.”

32. §.

Az aktív korú ellátásra jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye eleki Humán Szolgáltató Központjával (a továbbiakban Humán Szolgáltató Központ) együttműködni köteles.

33. §.

(1) Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy köteles

a) az ellátást megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilvántartásba vetetni magát a Humán Szolgáltató Központnál.

b) a Humán Szolgáltató Központ által javasolt, az egyéni élethelyzetéhez igazoldó program összeállításában együttműködni.

c) az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programban való részvételről írásbeli megállapodást kötni és

d) teljesíteni a programban foglaltakat.

(2) Együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, ha az Sztv-ben meghatározottakon túlmenően az (1) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti.

34. §.

„A Humán Szolgáltató Központ a rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére

a) a foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében, és

b) a szintentartás , társadalmi integráció erősítése érdekében, illetőleg

c) más ellátásban juttatás segítésének előtérbe helyezésével programot szervez.”

35. §.

Hatályon kívül helyezte 7/2009.(IV.3.) KT sz. rendelet.

36. §.

Hatályon kívül helyezte 7/2009.(IV.3.) KT sz. rendelet.

37. §.

Hatályon kívül helyezte 7/2009.(IV.3.) KT sz. rendelet.

IV.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Étkeztetés

38. §.

(1) Az étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani annak az igénylőnek, illetve eltartottjainak, aki

-szociális helyzete

-életkora

-egészségi állapota miatt

önmaga vagy eltartottja számára más módon nem tudja biztosítani.

(2) Az étkeztetést az önkormányzata az Idősek Klubja és Otthona tevékenységén keresztül biztosítja.

(3) Az étkeztetés igénybevételének módjai:

a) a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról

b) az intézmény gondoskodik az étel házhoz szállításáról.

39. §.

Megszűnik az étkeztetés:

a) a jogosult halálával

b) ha arról a gondozott lemond

c) ha arról az arra köteles vagy más személy gondoskodik

d) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn.

Házi segítségnyújtás

40. §.

A házi gondozás keretében kell gondoskodni:

azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

41. §.

A házi gondozás keretében gondoskodni kell a jogosult:

- környezetének tisztántartásáról

- orvosi ellátás igénybevételéről

- egészségi állapotával kapcsolatos teendőkről

- személyi tisztaságának biztosításáról

- létfenntartását biztosító teendőkről (bevásárlás, étel házhoz szállítás, stb.)

42. §.

(1) A házi gondozás megszűnik:

a) a jogosult halálával

b) ha arról a gondozott lemond

c) az arra köteles vagy más személy az ellátásáról gondoskodik

d) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn

(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az Idősek Klubja és Otthona keretében biztosítja.

Családsegítés

43. §.

A családsegítő szolgáltatás célja az önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személye, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

44. §.

(1) A családsegítéssel kapcsolatos feladatokat az önkormányzat fenntartásában működő Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat látja el.

(2) A családsegítés konkrét feladatait Az Sztv. 64-65/A §-ai tartalmazzák.

Nappali ellátást nyújtó intézmény

45.§.

(1) A nappali ellátás a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátásra részben képes idős korú személyek nappali gondozására, ellátására szolgál.

(2) A nappali ellátást az Idősek Klubja és Otthona látja el.

(3) Az intézménybe felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára tekintettel ellátásra szorul

46.§.

(1) Az intézmény lehetőséget biztosít

- napközbeni tartózkodásra

- étkezésre

- társas kapcsolatokra

- tisztálkodási igények kielégítésére.

47.§.

A gondozás megszűnik:

- ha arról a gondozott lemond

- a gondozott halálával

- ha a gondozást az arra köteles más személy biztosítja

- ha a gondozott már nem szorul gondozásra

- ha a gondozott az intézmény szolgáltatásait a házirendben meghatározott időtartamig nem veszi igénybe.

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

48.§.

(1()Az ápolást gondozást nyújtó intézményként Elek városban az Idősek Klubja és

Otthona és Pszichiátriai Betegek Otthona működik.

Az Idősek Klubja és Otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban gondozott) az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

(2) Az intézménybe az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

(3) Az intézménybe az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint az Eleken állandó lakással rendelkezők nyerhetnek felvételt.

Kivételesen indokolt esetben – szabad férőhely esetén – nem eleki lakos is felvételt nyerhet.

49.§.

A Pszichiátriai Betegek Otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vezető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.

50.§.

A gondozott teljes körű ellátásra jogosult, így:

- a felvételkor bemutatott szoba kizárólagos és a kiszolgáló helyiségek közös használatára

- napi legalább háromszori étkeztetésre, melyből egynek főtt ételnek kell lennie

- mentális gondozásra és egészségügyi ellátásra

- személye körüli teendők elvégeztetésére (mosás, vasalás, takarítás, mosogatás, fűtés, víz- és villanyszolgáltatás)

- halála esetén az eltemettetésre

51.§.

A gondozás megszűnik

- ha arról a gondozott lemond

- az intézmény házirendjének megszegése miatti végleges kizárással

- ha a gondozott a térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget

- a gondozott halálával

52.§.

(1) Az ellátás szervezése és irányítása az ellátást nyújtó intézmény vezetőjének a feladata.

(2) A gondozásba vétel iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. Az Idősek Klubja és Otthonában az ápolást gondozást nyújtó ellátás igénybevételéről a polgármester dönt az intézményvezetővel történő előzetes egyeztetés alapján.

(3) A kérelmekhez mellékelni kell az előírt jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat.

53.§.

(1) Az intézményvezető a kérelmező azonnali elhelyezéséről köteles gondoskodni, ha az intézkedés elmulasztása a kérelmező életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(2) Az intézményvezető külön ellátás keretén belül intézkedhet olyan személy átmeneti ellátásáról, aki tartási, gondozási, öröklési szerződéssel rendelkezik, és az élete átmenetileg veszélyeztetve van.

54.§.

(1) Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak.

(2) A jogosult illetve hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni a házirendben foglaltak tudomásulvételéről.

(3) A jogosult és hozzátartozója, valamint a jogosult érdekeit képviselő társadalmi szervezet a házirendben foglaltak szerint panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez vagy az intézményben megalakított érdekképviseleti fórumhoz.

Térítési díjak

55.§.

(1) A személyes gondoskodás igénybevételéért – Az Sztv-ben és e rendeletben foglalt kivételekkel – személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő

c) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy

köteles megfizetni.

(3) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesítheti azt a jogosultat, aki

a) jövedelemmel nem rendelkezik

b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

(5) A személyes térítési díjat az intézményvezető a kötelezett rendszeres havi jövedelmének figyelembevételével állapítja meg és arról a fizetésre kötelezettet írásban értesíti.

(6) A személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhót követő hó 10-ig kell megfizetni.

V.

Záró rendelkezések

56.§.

(1)Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)A rendelete kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3)A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a 6/1993.(VI.10.) KT. sz. rendelet.

Elek, 2013. április 9.

Pluhár László                                                                                              Dr. Kerekes Éva 

Polgármester                                                                                                  jegyző 

Előterjesztés

A Képviselő-testület 2003. április 28-i ülésére

Tárgy: a helyi szociális rendelet felülvizsgálata.

Tisztelt Képviselő-testület!

            A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 6/1993.(VI.10.) KT. sz. rendeletet a Képviselő-testület már több alkalommal módosította, ennek következtében a rendelet eredeti szerkezete megbomlott, áttekinthetetlenné vált. Az újabb módosítás helyett tanácsosabb egy új rendeletet alkotni, annál is inkább mivel ezt az EU csatlakozás által megkívánt jogharmonizáció is szükségessé teszi.

            A szociális segélyezés ellátásai a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kerülnek szabályozása. A törvény rászorultsági alapon nyújt ellátásokat, amelyek végrehajtása sok esetben a helyi önkormányzatok feladata rendeletalkotás útján.

A jogharmonizációs kötelezettség keretében a törvény módosítása is szükségesség vált, elsősorban az Európai Közösségek által biztosított négy alapszabadság egyikéhez, a személyek szabad mozgásához kapcsolódóan. A módosítást követően a törvény hatálya alá tartoznak a magyar állampolgárokon, a bevándoroltakon és a menekültként elismert személyeken túl a letelepedési engedéllyel rendelkező személyek is. A személyi hatály szabályozására a helyi rendeletek megalkotása során is fokozott gondot kell fordítani.

A rendeletalkotás során az alkotmányossági követelményekre, azok érvényesülésére is figyelemmel kell lenni. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott az önkormányzatok szociális jogalkotási tevékenységével. Az Alkotmánybírósági határozatokat megvizsgálva több alkotmányosság elvárás fogalmazható meg, a teljesség igénye nélkül:

-a helyi rendeleti szintű szabályok a törvényi kereteken túl nem terjeszkedhetnek

-az önkormányzat rászorultságra tekintet nélkül nem zárhat ki jogosultakat a szociális alapellátás valamelyik formájából, a juttatásokat a rászorultságon kívüli, más, nem szociális természetű feltételtől nem teheti függővé

-mulasztást követ el az önkormányzat, ha az ellátási kötelezettségébe tartozó ellátásokat nem szabályozza

-Alkotmánysértő az olyan szabályozás, amely a jogosultság feltételeinél a jövedelem fogalmát úgy szabályozza, hogy a vonatkozó törvényi előírásokkal ellentétesen, az állampolgárokra szigorúbb követelményeket támaszt, azaz többletfeltételeket határoz meg

-Alkotmánysértő a támogatásra rászorulók közötti szociális szempontból indokolatlan, önkényes megkülönböztetés

A nemzeti jogszabályok mellett tekintettel kell lenni az Európai Közösségek jogforrásaira is, így pl. a Tanács 1408/71/EGK rendelet, az annak végrehajtását tartalmazó 574/72/EGK rendelet, a 1612/68/EGK rendelet, a 1408/71/EGK rendelet. Magyarország ezen kívül az 1999. évi C. törvénnyel kihirdette az Európa Tanács szociális tárgyú egyezményét az Európai Szociális Kartát, ez a típusú kötelezettség azonban nemzetközi jogi, nem azonos a közösségi joggal való jogharmonizációs kötelezettséggel.

A helyi jogalkotás során figyelembe kell venni olyan alapelveket is, mint a diszkrimináció tilalmának és az egyenlőségnek az alapelve.

Fontos annak hangsúlyozása, hogy a csatlakozás után a helyi önkormányzatok kötelesek lesznek biztosítani az uniós állampolgárok részére is a közszolgáltatásokat, valamint a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzájutást.

A fentiek alapján kérem, hogy a mellékelt tervezetet a Tisztelt Képviselő-testület vitassa meg és alkossa meg az új szociális rendeletét.

Elek, 20