Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (VII. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2004. 07. 29- 2022. 08. 29

Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (VII. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályozásáról1

2004.07.29.

Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, figyelemmel az állmaháztartás működési rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az Önkormányzat vagyonáról szóló 14/1995. (IX. 6.) rendeletben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja.

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon versenyeztetés útján történő elidegenítésre, megterhelésre, használatba vagy bérbeadásra és más módon történő hasznosításra, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását is. Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása, továbbá vagyonkezelésbe adása e rendeletben meghatározott kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmával történik.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésre, bérbeadásra vagy más módon történő hasznosításra,

b) a városi piac hasznosításával kapcsolatos feladatokra,

c) a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,

d) üzletrész, részvény és ingatlancserékre,

e) olyan esetekre, amikor a tulajdonosi jogok gyakorlója önkormányzati vagyonkezelő szervet bíz meg a vagyon kezelésével, hasznosításában való közreműködésével,

f) ha az önkormányzat külső természetes vagy jogi személy(ek) részére opciót biztosított,

g) a likvid pénzeszközök lekötésére, befektetésére,

h) ingó vagyon értékesítésére 500.000 forint értékhatárig,

i) ingó vagyon selejtezésére, ha az más jogszabályokban foglalt eljárás alapján történik.

(3) Az önkormányzat vagyon értékesítésével, más módon történő hasznosításával, illetve kezelésébe adásával történő megbízásának minősül minden olyan szerződés, amelyek folytán külső természetes vagy jogi személyek közvetlenül az önkormányzattal, vagy az önkormányzati vagyon értékesítésében, hasznosításában vagy vagyonkezelésébe adásában való közreműködésre irányulnak.

2. § (1) Versenyeztetési eljárás nélkül történhet az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba és bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása.

a) ha annak értéke nem éri el

- ingó vagyon esetén az 500 E Ft-ot,
- ingatlan vagyon esetén az 1 M Ft-ot.
b) ha az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatosan egyéb jogosultság illeti meg, különösen: elővásárlási jog, vételi jog, használat joga.
c) egyéb, a képviselő-testület által rendeletben meghatározott indok alapján
(2) A kiíró az árverés lebonyolításával más szervet vagy személyt is megbízhat.

3. § (1) Az önkormányzat rendeletében meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján -a rendeletben foglalt feltételek fennállása estén – az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést vezető személyét, a kikiáltási árat, továbbá -zárt ülésen – azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni.

(2) A kiíró az árverés lebonyolításával más szervet vagy személyt is megbízhat.

(3) E rendelet szabályait nem lehet alkalmazni, amennyiben az érintett ingó vagy ingatlan vagyonra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján közigazgatási végrehajtást kell foganatosítani.

4. § (1) Az árverést hirdetményt közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) az árverező személyét,

b) az árverés helyét, idejét,

c) az árverésre kerülő vagyontárgyat, kikiáltási árát, továbbá annak megjelölését, hogy a nyertes tulajdon vagy bérleti jogot szerezhet,

d) tájékoztatást arról, hogy

- az árverésen kizárólag az vehet részt, illetve adhat képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére az árverési előleg letétbe helyezésre került, és győztessé nyilvánítása esetén az árverező kizárólag vele köti meg az adásvételi szerződést,
- az árverésen az ajánlattevő az igazoló okiratok bemutatása után azonosító számot kap, és személye nem kap nyilvánosságot,
- a licitlépcső milyen mértékében emelkedik,
- a szerződés megkötésére milyen határidő áll rendelkezésre.
e) tájékoztatást az ajánlatok megtételének módjáról,
f) tájékoztatást arról, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyat hol és mikor lehet megtekinteni (amennyiben szükséges),
g) tájékoztatást arról, hogy az árverésre annak időpontját megelőző 8 napig hol lehet jelentkezni,
h) az árverési előleg összegét, letétbe helyezési módját és határidejét,
i) a tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kiíró fenntartja magának az árverés visszavonására vonatkozó jogot.
(2) A hirdetményt a helyi televízióban, illetve a kiíró döntése alapján egy megyei, vagy országos napilapban kell közzétenni az árverés időpontját legalább 15 nappal megelőzően.

5. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon s időben letétbe helyezte.

(2) Az árverési vevő letétjét be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

(3) Az árverési vevő köteles a szerződést haladéktalanul megkötni, a teljes vételárat 8 napon belül megfizetni. Ha ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti és az árverést sikertelennek kell minősíteni.

(4) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.

(5) Az ajánlattevő az árverésen történő adategyeztetésnél bemutatja az árverés vezetőjének:

a) személyi igazolványát, és ha gazdasági társaság képviseletében van jelen, akkor a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi cégkivonatát,

b) az árverési előleg letétbe helyezésének igazolását,

c) meghatalmazását, amennyiben az árverésen való részvételre meghatalmazott útján kerül sor.

6. § Az árverést az önkormányzat, illetve önkormányzati vagyonkezelő szerv alkalmazottja vagy megbízottja vezeti.

7. § Az árverések nyilvánosak, azon bárki részt vehet, azonban magatartásával az árverés lebonyolítását nem zavarhatja.

8. § Az árverés vezetőjének feladatai:

a) gondoskodik az árverés technikai feltételeiről,

b) gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők elkülöníthetően foglaljanak helyet,

c) a jelenlévőket számba veszi,

d) tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről,

e) sorszám szerint mindenkor közli, hogy ki tartja, ki emeli a kikiáltási árat, ki fejezi be a licitálást,

g) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről,

h) intézkedik a visszajáró árverési előleg visszafizetéséről,

i) intézkedik az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítéséről és megkötéséről,

j) az árverési jegyzőkönyvet 5 napon belül megküldi a kiírónak.

9. § Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyon kikiáltási árát, az ajánlati licitlépcsők mértékét, majd fel kell hívni a résztvevőket ajánlatuk megtételére.

10. § A licitálásban résztvevők tárcsa felmutatásával vagy kézfelemeléssel licitálhatnak. Az árverés vezetője minden egyes újabb ajánlatnál rögzíti, hogy ki tartja, ki emeli az újabb ajánlati összeget.

11. § Az árverést addig kell folytatni amíg, ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltást követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette.

12. § (1) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatánál megáll az ajánlatok licitje, az árverés vezetője dönthet úgy, hogy az árverést csökkent licitlépcsővel folytatja. Ha ez sem vezet eredményre, úgy a végső, legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni az árverés nyertesét.

(2) Ha a liciten megajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt a kiíró előzetes hozzájárulása szerint lehet csak lejjebb szállítani. Előzetes hozzájárulás hiányában az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(3) Az árverésen eladott vagyontárgyon az árverési vevő a vételár kifizetésével szerez tulajdonjogot vagy szerzi meg a bérleti jogot (használat jogát) és léphet a dolog birtokába.

(4) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes ajánlattevő és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát rögzítik. (5) Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést vezetőszemély és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.

(6) Az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítése az árverés lebonyolítójának feladata. A szerződés aláírására a kiíró vagy annak képviselője jogosult.

(7) A szerződés aláírására a kiíró képviselője jogosult.

(8) A kiíró képviselője a kiíró ismételt döntése nélkül akkor írhatja alá a szerződést, ha a nyertes ajánlattevő által megajánlott ár magasabb a kiíró által előzetesen meghatározott kikiáltási árnál (minimálárnál). Ez esetben is utólag tájékoztatja a kiírót a szerződés aláírásáról.

13. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1

Az önkormányzati rendeletet az Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 251. §-a hatályon kívül helyezte 2022. augusztus 30. napjával.