Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete

28./2004. (IX. 27.) KT. sz.

rendelete

A temetőről és a temetkezési tevékenységről

Elek Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet, továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezéseire, valamint a rendkívüli halál esetében követendő eljárásról szóló 34./1999. (XI. 24.) BM – EüM – IM együttes rendeletben foglaltakra a következő rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya kiterjed Elek város közigazgatási területén lévő, 58 %-ban az önkormányzat tulajdonában álló működő temetőre.

Általános rendelkezések

1.§

Ezen rendelet hatálya Elek város közigazgatási területén lévő, Elek, Ottlakai utca 42. szám alatti, 58 %-ban az önkormányzat tulajdonában álló működő temetőre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki.

2.§

(1) Elek Város Önkormányzata kegyeleti .közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásáról.

(2) Az Önkormányzat által kegyeleti közszolgáltatással fenntartott temetőben a temetőfenntartó köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti, etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(5) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3.§

A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

Értelmező rendelkezések

4.§

E rendelet alkalmazásában:

a) temető a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak.

b) köztemető: az Önkormányzat tulajdonában lévő temető.

c) egyházi temető: az Eleki Ortodox Egyházközség tulajdonában, kezelésében, fenntartásában, üzemeltetésében lévő működő temető.

d) temetési hely: a temetőben létesített sírhely, sírbolt, urnafülke.

e) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

f) temetőfenntartó: Elek Város Önkormányzatával kegyeleti közszolgáltatási szerződést kötő Eleki Ortodox Egyházközség.

g) temető fenntartása: a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása;

h) temető üzemeltetése: a temető rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi és infrastrukturális létesítmények működtetése, valamint az igénybevételhez szükséges egyéb feltételek biztosítása;

i) temető üzemeltetője: a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben megbízott temetőfenntartó.

j) temetkezési szolgáltatások: a temetésfelvétel, a halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és a temetéshez szükséges eszközökkel való ellátása, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírba helyezés, az urnaelhelyezés, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés;

k) temetkezési szolgáltató: a temetkezési szolgáltatásokat együttesen, vagy önállóan végző szolgáltató.

temető

5.§

(1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2) A temetőbe, illetve a ravatalozóban kiszállított holttest hűtéséről halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az ne akadályozza a közlekedést.

(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről  a kegyeleti közszolgáltatást ellátó gondoskodik.

(6) A vízvételt vezetékes kút útján kell megoldani.

(7) A temető nyitvatartási ideje az egyházi temetőnek megfelelően az Eleki Ortodox Egyházközség temetőszabályzata szerinti:

a) nyári időszámítás idején 7 órától 20 óráig,

b) téli időszámítás idején 8 órától 17 óráig,

A temető üzemeltetése

6.§

A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, illetve kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell ellátni.

7.§

A temető üzemeltetője:

a) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának temetői rendjét;

b) biztosítja az eltemetés feltételeit;

c) biztosítja a ravatalozó, a technikai berendezések, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei karbantartását és működteti azokat;

d) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását;

e) megőrzi a nyilvántartó könyveket;

f) tájékoztatja a temetőlátogatókat;

g) kijelöli a temetési helyeket;

h) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság-mentesítését és a hó eltakarítást;

i) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;

j) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;

k) összehangolja a temetéseket;

8.§

A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

9.§

(1) A temetőben az üzemeltető:

a) nyilvántartó könyvet

b) sírbolt könyvet vezet.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(6) Az üzemeltető a nyilvántartó adatai alapján felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

Temetési hely

10.§

(1) A temetőt sírhelytáblákra, a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell.

11.§

(1) Koporsós temetés esetén a temetési hely egyes, illetve mélyített sírhely lehet. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(3) A sírgödör mélysége 16-230 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön.

(4) A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetesen - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet.

(5) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

12.§

(1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30x30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

13.§

A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

14.§

(1) A sírjel helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén a sírjel helyreállítását az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton megszünteti.

(3) A sírjel helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

Temetés és megszüntetés

15.§

(1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak mélyített sírhelybe engedélyezhető.

(3) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban - egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is - és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

16.§

(1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszűntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltozott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében - közös sírhelyben kell elhelyezni.

17.§

(1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

18.§

Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült - értékeket képező - dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

Temetői munkák

19.§

A temetőben végzendő minden munkát - kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését - a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.

A temetés feltételei

20.§

A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

a) a halott vizsgálatot végző orvos a halott vizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,

b) a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

21.§

(1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, vagy ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halott vizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

22.§

(1) Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezésével lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

23.§

(1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely - alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

24.§

(1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

25.§

Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga - az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

Urnaelhelyezés

26.§

(1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni.

Sírnyitás

27.§

(1) A sír vagy sírbolt felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem menősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

28.§

(1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével - további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető.

(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

Temetés

29.§

(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyre aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

30.§

Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az Önkormányzat gondoskodik - illetékességi területén belül.

31.§

(1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

32.§

Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére - a sírboltba temetés és az urna kivételével - olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.

Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

33.§

(1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

a) egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év,

b) kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év,

c) az urnafülke és urnasírhely esetén legalább 10 év,

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve ha a temetési hely megszűnik.

(5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(6) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

Díjak

34.§

A temetési helyek megváltási és újraváltási díjait a kegyeleti közszolgáltatási szerződés szerinti temetőfenntartó állapítja meg, de nem haladhatja meg a helyben kialakult szokásos díjak mértékét.

A szabálysértés

35.§

Aki az e rendeletben foglalt szabályokat megsérti, szabálysértési eljárás keretében, a szabálysértésre vonatkozó szabályok szerint 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Záró rendelkezések

36.§

(1) Ezen rendeletet alkalmaznia kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.