Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2004. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályozásáról
Hatályos: 2004. 12. 03- 2009. 06. 30Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2004. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályozásáról
2004.12.03.
Elek Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdés szerinti jogkörben, az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés szerinti hatáskörben eljárva, valamint a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. ( XII. 20. ) Korm. rendelet alapján a településrendezési terv megvalósítása érdekében a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § /1/ E rendelet hatálya Elek város teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1. § /3/ bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.
/2/ Jelen rendelet csak a település közigazgatási területére 2004. évben készített SZ-1 jelű, M=1:10000 és SZ-2 jelű, M=1:2000 méretarányú szabályozási tervekkel együtt alkalmazható.
/3/ A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.
/4/ Irányadó jellegűnek kell tekinteni:
a) a védő erdők határvonalát a védett területek felől; ebbe az irányba a védő erdők szükség szerint szélesíthetők,
b) az irányadó szabályozási vonalakat,
c) a T-8 jelű tervlap keresztszelvényeinek kialakítását.
2. § /1/ Az 1. §./3/ bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha:
a) az vészhelyzet elhárítását szolgálja,
b) karbantartásra, állagmegóvásra irányul,
c) környezetvédelmi szempontok miatt válik szükségessé.
/2/ Karbantartásnak, állagmegóvásnak minősül az az építési tevékenység, mely nem érinti az épületek, építmények szerkezetét és nem jár együtt azok korszerűsödésével, élettartamának meghosszabbodásával.
/3/ Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az övezeti besorolás megváltozik, a 2. §./1/ bekezdésben felsoroltakon túl építés akkor is engedélyezhető ideiglenes jelleggel, ha az a szabályozási terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg.
/4/ Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. miatt nem biztosítottak, építési engedély csak akkor adható, ha:
a) azok az engedély kiadása előtt elkészülnek, vagy
b) legkésőbb a tárgyi beépítéssel egyidejűleg biztosíthatóak és a használatbavételig elkészülnek.
/5/ Beépítési módok kötelező értelmezése a településen:
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési vonal azonos magával az oldalkerti telekhatárral,
b) Ou jelű beépítésnél az oldalkerti telekhatár mellett az utcai telekhatár a másik kötelező építési vonal,
c) Oe jelű beépítésnél:
- az oldalkerti telekhatár az egyik kötelező építési vonal,
- előkertes beépítés esetén az előkert mérete:
- kialakult beépítési környezetben azonos az adott utcavonal legalább 60%-ában jellemző előkert-mérettel.
d) zártsorú jellegű beépítés:
- a zártsorúsítást kapuzat építése biztosítja, és vagy
- az épület oldalkert felé néző homlokzata oly mértékben nyílás nélküli, hogy a zártsorú beépítés második ütemként megoldható és ezt legalább elvi építési engedélyezési tervdokumentáció igazolja és
- az oldalhatárvonalon levő homlokzat az utcavonalhoz képest 18-en belül nem tartalmaz nyílást.
e) körülépített udvaros beépítés:
- a tanyaudvar négy oldalából legalább három oldalvonalon vagy azzal párhuzamosan mint építési határvonalon épület áll úgy, hogy
- azok teljesen összeépülnek vagy az összeépítés lehetőségét nyílás nem akadályozza és/vagy közöttük a tűztávolság biztosított,
- teljes összeépítés esetén legalább két különböző oldalon található olyan kapuzat, amely a közúti űrszelvény követelményeit kielégíti,
- az épületek tetőidomainak hajlásszöge azonos, a jellemző gerincvonal mindig az adott oldalhatárral párhuzamos,
- az állattartó épületek vagy épületrészek a lakórésztől elkülönítve helyezkednek el.
/6/ Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések:
a) Utcavonalra merőleges, mindkét oldalon azonos hajlásszögű / 38°-45° közötti hajlásszöggel/ nyeregtetős épületeket kell építeni:
1. az újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken,
2. a Kétegyházi út-Szőlő sor-Vécsy utca-Leiningen utcák által határolt tömbökben, kivéve a Kétegyházi úton a Dugonics a Leiningeg utcáig,
3. az Ottlakai utcán a Táncsics és az Erkel utcáktól keleti irányban,
4. a Madách, a Kölcsey utcában és a Tavasz utca déli oldalán,
5. a Vasút sor-Damjanich utca-csapadékvíztározó tó-Lökösházi út által határolt tömbökben,
6. a Kossuth u.59,60 hrsz-ú telkein,
7. a Zrínyi utcában,
8. a Kígyó utca 670-71-72,75-76, 635/1-2, 638/1-2 és 642hrsz-ú telkein,
9. a Batthyány utca Lf2 jelű övezetében,
10. a Tél utca 861-867/1 hrsz-ú telkein,
11. a Vécsey utca 798/1-802 hrsz-ú telkein,
12. az adott jellegű helyileg védett épület két-két szomszédos telkén, ha jelen rendelet ennél szigorúbb ill. ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
b) Utcavonallal párhuzamos gerincű nyeregtetős épületet kell építeni / 38°-45° közötti hajlásszöggel/:
1. a zártsorú és a zártsorú jellegű beépítési módokkal jelölt területeken,
2. az adott jellegű helyileg védett épület két-két szomszédos telkén, ha jelen rendelet ennél szigorúbb ill. ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
c) A település többi részén a nyeregtető irányát meghatározza: két-két szomszédos épület figyelembevételével az, amelyik a többséget alkotja.
d) Lapostetős épületet a belterületen kizárólag gazdasági ipari területen szabad elhelyezni technológiai szükségszerűség esetén; külterületen ez csak kivételes esetben és technológiai szükségszerűség miatt engedélyezhető.
/7/ Beépítettségre vonatkozó eltérő rendelkezések övezeti besorolástól függetlenül, új építés, létesítménybővítés vagy a rendeltetés megváltoztatása esetén:
a) általános és középiskola épületét magába foglaló telek beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot,
b) óvodaépületet magába foglaló telek beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot.
II. Fejezet
A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
3. § /1/ A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik –
a) külterületre és
b) belterületre tagozódik.
/2/ A belterületi határ bővül:
a Bólyai utcától Ny-ra a 4415-4401 hrsz-ú telkekkel, 4501-4513 és a 063/1 hrsz-ú telek jelölt részével – I. ütem.
a Vécsey utcától É-ra található 057/38-39 hrsz-ú telkekkel – II. ütem,
a Hunyadi János utcától D-i irányban a 066/24 hrsz-ú telekkel – III. ütem.
/3/ A belterületi határ bővítésének feltétele:
- jelen rendelet elfogadásakor önkormányzati tulajdonban levő belterületi, értékesítésre szánt lakótelkek min. 80%-ának értékesítése megtörtént,
- az ütemezés betartása úgy, hogy újabb ütem bevonására csak az előző ütemben kialakított telkek 80%-ának értékesítése után kerülhet sor,
- a belterületbe vonandó terület művelésből való kivonása megtörtént,
- a kapcsolódó utca közművezetékei – esetleges bővítés vagy átépítés után – alkalmasak a becsatolandó telkek teljes mértékű kiszolgálására.
/4/ A település mindenkori belterületi határán belül az önkormányzatot a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség terheli.
/5/ A település területe építési használat szerint:
a) beépítésre szánt és
b) beépítésre nem szánt területre tagozódik.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
4. § /1/ A beépítésre szánt terület lehet:
a) lakóterület,
b) vegyes terület,
c) gazdasági terület,
d) különleges terület.
Lakóterületek
5. § /1/ A lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) mezőgazdasági (üzemi) építmény,
c) alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari épület,
f) helyi ellátást biztosító igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportépítmény.
/2/ Jelen rendelet 5. §. /1/ b), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen építési ill. környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. Mezőgazdasági gép- és terménytároló épület építése esetén a tűztávolság meghatározása az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság feladata.
/3/ Új lakótelek kialakítása esetén betartandó:
a) falusias lakóövezetben:
telekszélesség min. 22,0m
telekmélység min. 45,0m
b) kisvárosias lakóövezetben:
telekszélesség min. 16,0m
telekmélység min. 40,0m
/4/ Lakóterületen jelen rendelet életbelépésekor meglevő telekállapothoz képest lakóépület építése céljára legfeljebb három – a telekalakítási paramétereknek önmagában is megfelelő – telket lehet összevonni; a helyi értékvédelmi területen belül ez legfeljebb két telek lehet.
/5/ Falusias lakóövezetben azokon a lakótelkeken, ahol a telek mélysége meghaladja a 60,0m-t, a hátsókert azonos a telek 50,0m-en túli részével.
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
6. §
Lk jelű építési övezetek (kisvárosias lakóövezetek)
/1/ Az övezetek kisvárosias lakóövezetek. Az övezetekben jelen rendelet 5. §. /1/ bekezdése a), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el. Önállóan garázsépület – lakóépület nélkül – csak akkor helyezhető el, ha az adott épülettel is betarthatóak az övezetre előírt beépítési paraméterek. Lakásonként legalább egy személygépkocsi elhelyezésére garázst kell kialakítani, amely lehet az építkezés második üteme is.
/2/ Az Lk-1 a zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete. Az övezetben legfeljebb 6 lakás helyezhető el telkenként, amennyiben egy lakásra legalább 180m2 telekterület jut. Beépítési paraméterek:
a) beépítettség max. 40%,
b) zöldfelület min.: 30% ,
c) a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
/3/ Az Lk-2 a zártsorú jellegű lakóterületek övezete. Az övezetben legfeljebb 4 lakás helyezhető el telkenként végleges beépítési formában, azaz akkor, ha a zártsorú jellegű beépítés már ténylegesen zártsorúvá válik és egy lakásra legalább 180m2 telekterület jut e végleges formában is. Beépítési paraméterek:
a) beépítettség max. 35% a végleges zártsorúsítás után is,
b) zöldfelület min.: 30% a végleges zártsorúsítás után is,
c) a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
/4/ Az Lk-3 jelű övezet az oldalhatáron álló, utcavonalas beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete. Az övezetben legfeljebb 4 lakás helyezhető el telkenként, amennyiben egy lakásra legalább 180m2 telekterület jut. Beépítési paraméterek:
a) beépítettség max. 30% ,
b) zöldfelület min.: 30%,
c) a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
7. §
Lf jelű építési övezetek (falusias lakóövezetek)
/1/ Az övezetek falusias lakóövezetek. Az övezetekben valamennyi, jelen rendelet 5. §./1/ bekezdésében felsorolt épület elhelyezhető. Állattartó épületek esetén be kell tartani jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásait; nagyállat tartására szolgáló épület csak az illetékes ÁNTSZ és Környezetvédelmi Felügyelőség eseti hozzájárulásával helyezhető el. Hátsókert mérete zártsorú beépítés esetén min.: 10,0m, az összes többi esetben min.: 15,0 m.
/2/ Az Lf-1 jelű övezet az oldalhatáron álló, utcavonalas nagytelkes beépítésű falusias lakóterületek övezete. Az övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 500 m2 telekterület jut. Beépítési paraméterek:
a) beépítettség max. 30% ,
b) zöldfelület min.: 40%,
c) telekszélesség min.:22,0m, telekmélység min.40,0m
d) a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
/3/ Az Lf-2 jelű övezet az oldalhatáron álló, utcavonalas kistelkes beépítésű falusias lakóterületek övezete. Az övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 400 m2 telekterület jut. Beépítési paraméterek:
a) beépítettség max. 30% ,
b) zöldfelület min.: 40%,
c) a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
/4/ Az Lf-3 jelű övezet az oldalhatáron álló, előkertes beépítésű falusias lakóterületek övezete. Az övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 400 m2 telekterület jut. Beépítési paraméterek:
a) beépítettség max. 30% ,
b) zöldfelület min.: 40%,
c) a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
/5/ Az Lf-4 jelű övezet a zártsorú jellegű beépítésű falusias lakóterületek övezete. Az övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el telkenként, ha egy lakásra minimum 350 m2 telekterület jut. Beépítési paraméterek:
a) beépítettség max. 30% ,
b) zöldfelület min.: 40%,
c) a minimális telekterület, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
Vegyes területek
8. § /1/ A településközponti vegyes terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgáló terület.
/2/ A településközponti vegyes területen elhelyezhető épületek:
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,
d) vendéglátó épület,
e) egyéb közösségi szórakoztató épület,
f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportépítmény,
h) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény valamint lakóépülethez és oktatási épülethez kapcsolódóan termelő kertészeti építmény.
9. §
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
/1/ A Vt-1 jelű övezet a zártsorú beépítésű településközponti vegyes területek övezete. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 8. §. /2/ bekezdés a), b), c), d), e), f), g) és h) pontjaiban felsorolt létesítmény elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával, különös tekintettel a d), g) és h) pontokban felsorolt létesítményekre. Beépítési paraméterek:
a) zöldfelület min.: 20%,
b) telekszélesség min.: 14,0m,
c) a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
/2/ A Vt-2 jelű övezet a zártsorú jellegű beépítésű településközponti vegyes területek övezete. Az övezetben valamennyi, jelen rendelet 8. §. /2/ bekezdés a), b), c), d), e), f), g) és h) pontjaiban felsorolt létesítmény elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával, különös tekintettel a d), g) és h) pontokban felsorolt létesítményekre. Beépítési paraméterek:
a) zöldfelület min.: 20%,
b) telekszélesség min.: 16,0m,
c) a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
Gazdasági területek
10. § /1/ A gazdasági területek lehetnek:
a) kereskedelmi, szolgáltató és
b) ipari gazdasági területek.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
11. § /1/ A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épületek:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) parkolóház, üzemanyagtöltő,
e) sportépítmény a gazdasági célú épületben dolgozók számára,
f) oktatási, egészségügyi, szociális épület a gazdasági célú épületben dolgozók számára,
g) egyéb közösségi szórakoztató épület.
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
/3/ A Gksz-I. jelű övezet a kistelkes, kis beépítési magasságú kereskedelmi, szolgáltató területek övezete. Az övezetben elhelyezhető jelen rendelet 11. §. /2/ bekezdésének a), b), c), e) és f) pontjaiban felsorolt épület. Beépítési paraméterek:
a) zöldfelület min.: 20%,
b) a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
/4/ A Gksz-II. jelű övezet a tűzoltószertár elhelyezésére szolgáló övezet. Az övezeten belül csak a tűzoltószertár illetve a vele összefüggésben lévő épületek helyezhetőek el. Tilos a rendeltetés megváltoztatása ill. az eredeti funkció megszűnése esetén az övezet továbbiakban csak zöldterületként hasznosítható. Beépítési paraméterek:
a) zöldfelület min.: 35%,
b) a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
/5/ A Gksz-III. jelű övezet az üzemenyegtöltő állomás övezete. Az övezetben csak üzemanyagtöltő állomás és annak kiszolgáló és kapcsolódó létesítményei helyezhetőek el. Beépítési paraméterek:
a) zöldfelület min.: 25%,
b) a minimális telekterület, a beépítési százalék, az építménymagasság és a beépítési mód tömbönként szabályozott.
12. §
Ipari gazdasági terület
/1/ Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
/2/ A Gip-I. jelű övezeten belül mezőgazdasági telephelyek helyezkednek el. Az övezeten belül állattartó telepek is létesíthetők. Állattartó telepen történő építkezés esetén az illetékes ÁNTSZ ill. Környezetvédelmi Felügyelőség minden esetben illetékes szakhatóságnak tekintendő.
/3/ A Gip-I. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:
a) telekterület új telekalakítás esetén min 2000m2; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,
b) legnagyobb beépítettség max. 30 %,
c) legkisebb zöldfelület min. 40 %,
d) legnagyobb építménymagasság max. 7,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 15 métert,
e) beépítési mód szabadonálló, az épületek nyeregtetősek lehetnek; ettől eltérni csak technológiai igény esetén lehet,
f) építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.
/4/ A Gip-II. jelű övezet az általános ipari övezet. Az övezetben minden, jelen rendelet 12. §. /1/ bekezdésében definiált létesítmény elhelyezhető, ha azt más jogszabály ill. védőterület nem tiltja. Beépítési paraméterek:
a) telekterület min 1500m2,
b) legnagyobb beépítettség max. 40 %,
c) legkisebb zöldfelület min. 40 %,
d) legnagyobb építménymagasság max. 12,5 m, amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 20,0 métert,
e) beépítési mód szabadonálló, az épületek nyeregtetősek lehetnek; ettől eltérni csak technológiai igény esetén lehet,
/5/ A Gip-III. jelű övezeten belül kizárólag az ivóvíz ellátáshoz kapcsolódó létesítmények helyezhetőek el. A telekméreteket és a beépítési paramétereket az általános előírásokon belül a technológiai igények határozzák meg. Engedélyhez kötött építési tevékenység esetén minden esetben illetékes szakhatóságnak kell tekinteni a Környezetvédelmi Felügyelőséget és a Vízügyi Felügyeletet is.
Különleges területek
13. § /1/ Különleges terület:
a) Kt jelű, temető övezete,
b) Kkp jelű, kegyeleti park övezete,
c) Ks jelű, sportpályák övezete,
d) Khb jelű, homokbánya övezete,
e) Kha jelű, határátkelő övezete
f) Kszt jelű, szennyvíztisztító övezete,
g) Kh jelű, hulladékudvar övezete.
/2/ A Kt jelű övezet temető céljára használt és fenntartott terület, melyet más célra nem lehet igénybe venni. A temető bővítése során gondoskodni kell az 1999. évi törvény valamint a végrehajtására kiadott 145/1999.(X.I.) Korm. rendelet előírásinak érvényre juttatásáról. A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés min. 1,20m, max. 2,5m magas lehet. A kerítés építési engedély köteles. Kialakításánál használható anyagok:
a) fa és, vagy
b) kő és, vagy
c) égetett agyag és, vagy
d) kovácsoltvas, de a Kétegyházi úton levő temető esetén csak a jelenlegi égetett agyag téglából készült kerítés helyreállítása megengedett kovácsoltvas kapuval. A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A beépítési paraméterek az OTÉK-ban meghatározottak lehetnek. A megengedett legnagyobb maximális építménymagasság 5,0 m, ebbe kápolnatornyot nem kell beszámítani. A beépítettség legfeljebb 15% lehet, melybe a fedett sírokat nem kell beszámítani. A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága – kivéve a képzőművészeti alkotást – nem lehet nagyobb mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb mint 0,8m.
/3/ A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete. Az övezetben új épület, építmény csak a kegyeleti célokat kiszolgáló létesítmény lehet jelen rendelet 13. §. /2/ bekezdésének betartásával.
/4/ A Ks jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket szabad elhelyezni. Az övezetet kiszolgáló parkoló-területet saját telken belül, közvetlenül a megközelítő úthoz csatlakozóan kell kialakítani. Beépítési paraméterek:
a) legnagyobb beépítettség max. 20 %,
b) legkisebb zöldfelület min. 40 %,
c) legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint,
d) szabadonálló beépítés.
/5/ A Khb jelű övezet a homokbánya övezete. Az övezeten belül a homok bányászatához szükséges kiszolgáló létesítmények helyezhetőek el. Beépítési paraméterek:
a) legnagyobb beépítettség max. 15 %,
b) legkisebb zöldfelület min. 40 %,
c) legnagyobb építménymagasság technológiai szükségszerűség szerint,
d) szabadonálló beépítés.
e) A település felöl kötelező egy minimum 15m-es véderdő kialakítása.
/6/ A Khá jelű övezet a határátkelő építési övezete. Az övezetben csak a határátkelőhöz kapcsolódó létesítmények helyezhetőek el. Beépítési paraméterek:
a) legnagyobb beépítettség max. 40 %,
b) legkisebb zöldfelület min. 40 %,
c) legnagyobb építménymagasság 10,5m,
d) szabadonálló beépítés.
/7/ A Kszt jelű övezet a szennyvíztisztító övezete. Véderdő létesítése szükséges a telep déli és nyugati telekhatárain a 09/35 hrsz-ú telek mentén min. 30m széles sávban. Az övezetben a szennyvíztisztítókra vonatkozó általános előírásokat kell betartani.
/8/ A Kh jelű övezet a hulladékudvar övezete. Az övezetben a kommunális hulladék lerakásának megszűnését követően csak a komposztálható hulladékok, a bontási törmelékek, és az egyéb helyben kezelendő hulladékok kezelése, a dögkamra valamint ezek működtetéséhez szükséges létesítmények elhelyezése lehetséges. Az övezet telkét kerítéssel és min. 30m-es véderdősávval kell körbevenni.
IV. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
14. § /1/ A beépítésre nem szánt területek lehetnek:
a) közlekedési és közműterületek,
b) zöldterületek,
c) erdőterületek,
d) mezőgazdasági területek és
e) vízgazdálkodási területek.
15. §
Közlekedési és közműterületek
/1/ A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket, valamint a közművek vonalas létesítményeit és a vonalas létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó műtárgyakat szabad elhelyezni.
/2/ Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése.
/3/ A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Kök jelű, vasúti övezet. Az övezeten belül csak vasúti létesítmények helyezhetőek el.
Az új vágány megépítéséhez 20,0m széles lépítési területet kell biztosítani.
b) Köu-III. jelű, országos mellékutak övezete, építési területük 30,0 m.
Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 25,0 m-nél, épületet 30,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.
c) Köu-2. jelű a helyi gyűjtőutak övezete, építési területük ill. szabályozási szélességük 22,0m.
d) Köu-3. jelű a lakóutak övezete, építési területük új utca nyitása esetén min. 14,0 m.
e) Köu-4. jelű tervezett út fontosabb külterületi kiszolgáló utak övezete, építési területük min. 16,0 m.
Az út tengelyvonalához képest kerítést 15,0 m-nél, épületet 20,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.
f) Köu-5. jelű, vegyesforgalmú utak övezete; építési területük min. 8,0m. Az övezetben azonos burkolaton bonyolódik a gyalogos és a gépjármű forgalom.
g) Köu-6. jelű, egyéb utak /gyalogos-kerékpáros, jelentősebb földutak, stb. / övezete. Építési területük belterületen min. 6,0 m, külterületen min.12,0 m. Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 11,0 m-nél, épületet 16,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.
h) Kö-p jelű, parkolók övezete.
Az övezeten belül csak az adott létesítményhez szükséges parkolók alakíthatóak ki.
16. §
Zöldterületek
/1/ Zöldterület a településen belül:.
A közkertek övezetei: Zkk.
Játszóterek övezetei: Zj
/2/ A Zkk jelű övezete a közkertek, közparkok övezetei. A területek továbbfejlesztésénél be kell tartani az általános előírásokat. A zöldterületeken a növényzeten kívül elhelyezhető ill. kialakítható:
a) sétaút, pihenőhely, ivókút, szeméttároló,
b) szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű.
/3/ A Zkj jelű övezet a játszóterek övezete. Az övezeten belül a Zkk övezetben megengedett létesítményeken túl építési engedélyterv alapján játszóeszközök és szabadtéri kisméretű sportpályák helyezhetőek el.
17. §
Erdőterületek
/1/ Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe az Má-I., Má-II. és Mk jelű mezőgazdasági övezetek területének felhasználásával növelhető.
/2/ Az erdőterület rendeltetése szerint:
a) gazdasági,
b) védelmi és
c) egészségügyi, turisztikai besorolású lehet.
/3/ Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet, építményt elhelyezni csak az általános jogszabályi előírások betartásával lehet.
/4/ Az Ev1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát ill. rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik.
/5/ Az Ev2 övezeti jelű területek a védett erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. Az erdőgazdálkodás ( erdőfelújítás, fakitermelés, stb. ) módját az erdészeti hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával határozza meg.
/6/ Az Ee övezeti jelű területek az egészségügyi, turisztikai erdők övezete. Az övezeten belül elhelyezhetőek szabadidő eltöltésére szolgáló létesítmények / sétautak, padok, tűzrakó helyek, esőbeállók, tájékoztató táblák, ivókutak, egyéb ivóvízvételi helyek, állatok bemutatására szolgáló épületek,… /, szabadtéri sportpályák. A 10ha-t meghaladó telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel helyezhetőek el az erdő rendeltetésének megfelelő építmények.
18. §
Mezőgazdasági területek
/1/ A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. Állattartó épületek / nem állattartó telep! / létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.
/2/ A mezőgazdasági rendeltetésű területen:
a) az OTÉK 32. §-ában felsorolt létesítmények;
b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények ( terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító );
c) növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor;
d) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület ) és pince;
e) biztonsági okokból szükséges őrház;
f) valamint lakóépület helyezhető el.
/3/ A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be:
a) 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni.
b) 720 – 1500 m2 nagyságú telken – a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.
c) 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet 16. §. /1/ bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el, kivéve az /1/ f) pontjában felsorolt épületet. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 5,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.
/4/ Szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén legalább 3000 m2, egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 telekterület felett helyezhető el jelen rendelet 16. §. /1/ f) pontjában ismertetett lakóépület, ha:
a) azt meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja,
b) a telek legalább magánútról megközelíthető,
c) az infrastruktúra ellátása megoldott,
d) a segélykérés lehetősége megoldott,
e) a telek átlagos szélessége legalább 30m. A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet, ezen belül az önálló lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át jelentheti.
/5/ Mezőgazdasági területen több önálló telekből az általános előírások betartásával birtokközpont alakítható ki. A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 19. §-ának előírásai is.
19. §
Lakóépület építésére vonatkozó előírások
/1/ Jelen rendelet 18. §. /4/ bekezdésének b) pontja teljesül: ha a feltétel teljesülését az illetékes Földhivatal által kiadott helyszínrajz igazolja.
d) pontja teljesül:
1. ha az egyes szolgáltatók ezt az építtető részére kiadott nyilatkozataikban vállalják, vagy
2. az építtető nyilatkozik, hogy a helyi villamos-energia ellátást megoldja, a keletkező hulladékot zárt edényzetben vagy zsákban rendszeresen elszállítja a kijelölt hulladékkezelő telepre, az ivóvízellátását legalább az ÁNTSZ által bevizsgált, engedélyezett fúrt kútról biztosítja, a keletkező szennyvizet zárt tárolóban gyűjti és annak elszállítását a megközelítő utak az év minden szakában lehetővé teszik. (Ha részletes talajmechanikai szakvélemény azt alátámasztja, szikkasztásos szennyvízelhelyezés is megengedett az illetékes Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával.)
e) pontja teljesül:
1. ha a legközelebbi telefonfülke kerékpárral legalább 20 percen belül elérhető, vagy
2. az építtető rádiótelefonnal rendelkezik.
/2/ Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél – kivéve a szérűskertet –. A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
/3/ A tanyaudvaron jelen rendelet 18. §. általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30%-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50m-t, lakóépület esetében a 6,50m-t nem haladhatja meg. (Az 5,50m –t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja.) Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 38°- 45° között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható. A lakóépületek padlószintje min. +0,70 m kell legyen a környező terepszinthez képest.
/4/ A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de:
a) épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3m-nél jobban nem szabad megközelíteni, és
b) az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 50,0m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1.sz. mellékletének előírásait.
/5/ Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott külterületi földrészleten a lakóépület / tanyaépület / megtartása és korszerűsítése valamint 25,0m2-rel történő bővítése akkor is megengedett, ha a telek paraméterei nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja lakóépület elhelyezését nem engedi meg. Amennyiben a tanyahelyen jelenleg nincs épület, a telekterület nagyságától el lehet tekinteni, minden egyéb vonatkozó előírás betartandó.
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
20. §
Má-I. jelű övezet előírásai (intenzív használatú mezőgazdasági területek övezete)
/1/ Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 18. §. /2/ bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.
/2/ Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.
/3/ Az övezetben, amennyiben azt egyéb jogszabály ill. a környezetvédelmi hatásvizsgálat nem zárja ki, szélerőmű elhelyezhető.
21. §
Má-II. jelű övezet előírásai (melioráció miatt korlátozott használatú mezőgazdasági területek övezete)
/1/ Az övezetben a meliorációs rendszerek működőképességét meg kell őrizni.
/2/ Tilos épület, építmény elhelyezése. Birtokközpont az övezetben nem alakítható ki; az övezet területeit birtoktest kialakításába be lehet számítani.
22. §
Má-III. jelű övezet előírásai (természetvédelem miatt korlátozott használatú mezőgazdasági övezet)
/1/ Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 18§. /2/ bekezdésében felsorolt valamennyi létesítmény – nem gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó állattartó telep kivételével – elhelyezhető, de a 18. §. /3/, /4/ és /5/ bekezdéseiben meghatározott teleknagyságok mint. minimumértékek 50%-kal növelendők. Amennyiben a szomszédos védett területek érdeke megkívánja, a védelmet elrendelő hatóság a műveléshez használható kemikáliák felhasználását korlátozhatja, ellenőrizheti.
/2/ Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont kialakítható, ha az nem a gyepgazdálkodástól független állattartó telep elhelyezését szolgálja.
23. §
Má-IV. jelű övezet (rétek, gyepek övezete)
/1/ Az övezetben a művelési ág megváltoztatása csak az eredeti művelési ág fenntartásához kapcsolódó létesítmények elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén lehetséges. Épületet, építményt csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet elhelyezni.
24. §
Má-V. jelű övezet (védett rétek, gyepek övezete)
/1/ Az övezetben tilos a művelési ág megváltoztatása.
/2/ Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítményeket szabad elhelyezni a védelmet elrendelő hozzájárulásával.
/3/ Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont csak jelen rendelet 24. §. /2/ bekezdésének betartásával alakítható ki.
25. §
Mk jelű övezet (kertes mezőgazdasági övezet)
/1/ Az Mk jelű övezetben tilos új épület, építmény elhelyezése. A meglevőek fenntartása megengedett.
/2/ Tilos az övezetben birtokközpont kialakítása; az övezet területeit birtokközpont kialakításába nem lehet beszámítani.
Vízgazdálkodási területek
26. § /1/ A vízgazdálkodással összefüggő területek:
1. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
2. állóvizek medre és parti sávja,
3. vízállásos, nádas területek. A vízgazdálkodási övezeteken belül bármilyen létesítményt csak a vízügyi jogszabályok betartásával ill. az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával szabad elhelyezni.
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
/2/ A V1-cs jelű övezet a KÖVIZIG kezelésű főcsatornák övezete; maga a vízfelület.
/3/ A V2-cs jelű övezet a Békés m-i FM hivatal által kezelt csatornák övezete; maga a vízfelület.
/4/ A V3-cs jelű övezet a társulati kezelésű csatornák övezete; maga a vízfelület A V3-n jelű övezet a társulati kezelésű csatornák nádas alövezete. Az alövezetek művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.
/5/ A V4-cs jelű övezet az önkormányzati kezelésű csatornák övezete; maga a vízfelület
/6/ A V5 jelű övezet a tavak övezete, maga a vízfelület. A V5-z jelű övezet a tavak övezetének zöldfelület jellegű parti sáv alövezete. Az övezeten belül – a vízügyi érdekek betartásával – jelen rendelet 16. §. /2/ bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetőek el.
/7/ A V6t jelű övezet a lokalizációs töltés övezete. Az övezetben mindenfajta tevékenység a vonatkozó vízügyi jogszabályok megtartásával lehetséges.
/8/ A Vn jelű övezet a nádasok övezetei. A vízfelület és a nádas közötti övezethatár irányadó jellegű; a művelési ág változtatása csak vízügyi érdekből lehetséges.
V. Fejezet
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME
27. §
Művi értékek védelme
/1/ A település külterületén az általános előírásokon túl minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó építkezésnél az engedélyezési eljárás során szakhatóságnak kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is. Alkalmazni kell továbbá a 2001. évi LXIV. tv. előírásait valamennyi földmunkával járó tevékenység esetén a település teljes igazgatási területén.
/2/ Óriásreklám elhelyezését csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni, a belterületi határtól min. 150m távolságra. Nem helyezhető el óriásreklám országos ill. helyi védettségű természeti területen és annak 100m-es környezetében, továbbá helyi védettségű külterületi művi érték 300m-es környezetében sem.
/3/ Országos műemléki védelem alatt áll:
1. Cím: Harrucken tér 1. hrsz: 2 a tv. szerinti műemléki környezettel
Funkciója: római katolikus templom
/4/ Helyi védelem alá kerül:
2. Cím: Lökösházi út 3. hrsz: 480
Funkciója: iskola; kereskedelem-szolgáltatás
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
3. Cím: Lökösházi út 8. hrsz: 524
Funkciója: kiskereskedés
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
4. Cím: Lökösházi út 20. hrsz:515/2
Funkciója: kiskereskedés
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
5. Cím: Lökösházi út 23. hrsz:491
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
6. Cím: Lökösházi út 30. hrsz: 513
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
7. Cím: Lökösházi út 28. hrsz:44
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): épület tömeg
8. Cím: Gyulai út 7. hrsz:743
Funkciója: plébánia
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
9. Cím: Gyulai út 17. hrsz:748/3
Funkciója: lakóház/ jelenleg kiskereskedés
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
10. Cím: Gyulai út 25. hrsz: 753
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
11. Cím: Gyulai út 20 hrsz:40
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
12. Cím: Gyulai út 31. hrsz:775
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
13. Cím: Gyulai út utcakép - részlet
14. Cím: Kétegyházi út utcakép
15. Cím: Kétegyházi út 1. hrsz:592
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
16. Cím: Kétegyházi út 3. hrsz: 593
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
17. Cím: Kétegyházi út 5. hrsz:594
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
18. Cím: Kétegyházi út 7. hrsz:595
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
19. Cím: Kétegyházi út utcakép.
20. Cím: Kétegyházi út 2. hrsz:721
Funkciója: Német Közösségi Ház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
21. Cím: Kétegyházi út 8. hrsz:724
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
22. Cím: Kétegyházi út 12. hrsz: 726/5
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
23. Cím: Batthyány utca 1. hrsz:835
Funkciója: lakóház-cukrászda
Védendő érték(ek): az utcai homlokzatok, épület tömeg,
24. Cím: Kétegyházi út 23. hrsz: 659
Funkciója: egészségház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg,
25. Cím: Kétegyházi út 20. hrsz: 839
Funkciója: óvoda
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
26. Cím: Kétegyházi út 24. hrsz:858/4
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
27. Cím: Kétegyházi út 66 Hrsz:924
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
28. Cím: Kétegyházi út 64. hrsz:923/2
Funkciója: kereskedelmi
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
29. Cím: Kétegyházi út 62. hrsz:923/4
Funkciója: ipari / malom /
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
30. Cím: Táncsics Mihály utca vége hrsz:-
Funkciója: kereszt
Védendő: a teljes építmény
31. Cím: Táncsics Mihály utca 27. hrsz:420
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu jellege
32. Cím: Táncsics Mihály utca 29. hrsz:421
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
33. Cím: Hősök útja 3. hrsz:431
Funkciója: orvosi rendelők
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
34. Cím: Hősök útja 15. hrsz: 437
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
35. Cím: Hősök útja 32. hrsz: 457
Funkciója: imaház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
36. Cím: Hősök útja 40. hrsz:453/2
Funkciója:
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
37. Cím: József Attila utca 2. hrsz:14/2
Funkciója:
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
38. Cím: Kossuth Lajos u. 4. hrsz:143
Funkciója: varroda
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
39. Cím: Kossuth Lajos utca 26. hrsz: 132
Funkciója: szolgáltatás(italbolt)
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
40. Cím: Kossuth Lajos utca 13. hrsz: 29
Funkciója: művelődési ház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
41. Cím: Kossuth Lajos utca 31. hrsz: 58
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
42. Cím: Kossuth Lajos utca 33. hrsz:57
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
43. Cím: Táncsics Mihály utca 45. hrsz:155
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
44. Cím: Kígyó utca 34. hrsz: 674
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai oromfalas homlokzat, épület tömeg, kapu
45. Cím: Arany János utca 4. hrsz: 606/1
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
46. Cím: Batthyány utca 7. hrsz:32
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg, kapu
47. Cím: Batthyány utca 27. hrsz:82
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
48. Cím: Semmelweis utca 14. hrsz:760
Funkciója: pszihiátriai betegek otthona
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
49. Cím: Vécsey utca 18. hrsz:802
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
50. Cím: Tél utca 23. hrsz: 870
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
51. Cím: Tél utca 19. hrsz:867/2
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg Javaslat: Az épület folyamatos állagmegőrzése
52. Cím: Kétegyházi út hrsz:2221
Funkciója: temető a kriptával, stációkkal
Védendő érték(ek):a kegyeleti parkrészt teljes egészében területileg is helyi védelemre javasoljuk valamennyi épületével, építményével együtt
53. Cím: Pöltemberg utca 34. hrsz:1014
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
54. Cím: Pöltemberg utca 35. hrsz:1039
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
55. Cím: Wesselényi utca 12. hrsz:1351
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
56. Cím: Mátyás király utca 62. hrsz:1185
Funkciója: lakóház
Védendő érték(ek): az utcai homlokzat, épület tömeg
57. Cím: Kétegyházi út, külterület
Funkciója: kereszt
Védendő: a teljes építmény
/5/ Helyi értékvédelmi terület:
1. a település he jelöléssel körülhatárolt halmazos szerkezetű településrésze.
A védett területen belül tilos az utcai szabályozási vonalak megváltoztatása.
A területen belül jelen rendelet elfogadásának megfelelő telekállapotokhoz képest lakóépület elhelyezésére legfeljebb két, intézményi épület elhelyezésére legfeljebb négy szomszédos telek vonható össze.
A területen belül védett épület két-két szomszédos telkén az utcai homlokzatmagasság a védett épület homlokzatmagasságától + 0,50m-rel térhet el.
Zártsorú beépítés esetén a homlokzat-kapu kialakítása tekintetében mértékadónak kell tekinteni a 16, 17, 18, 31, 32, 36, 38 számú, zártsorú jellegű beépítés esetén a 6, 43, 46, számú helyileg védett épületeket.
28. §
Környezetvédelem
/1/ Tilos a település területén a hígtrágyás állattartás, az állattartás során keletkező trágyát zárt tárolóban kell tárolni. A keletkező hígtrágya elhelyezésére a települési szennyvíztelep mellett központi elhelyező-telepet kell létesíteni.
/2/ Zaj- és rezgésterhelési határértékek:
Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára használt telephelyek által okozott környezeti zajterhelés, a környezetükben levő, lakó- és intézményépületek védendő homlokzata előtt és a pihenésre szolgáló területek határán nem haladhatja meg az alábbi értékeket:
Terület besorolása |
Zajterhelési határérték LTH, dB(A) |
|
nappal |
éjjel |
|
Falusias lakóterület |
50 |
40 |
Mezőgazdasági terület (tanya), gazdasági és különleges terület |
60 |
50 |
Levegővédelem:
A település belterületén bűzhatással járó tevékenység nem folytatható. Légszennyező anyagokat kibocsátó technológia vagy ilyen berendezés (légszennyező forrás) csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján üzemeltethető. Engedélyköteles légszennyező forrás esetén, a kapcsolódó épületre használatbavételi engedély csak a levegővédelmi engedély megléte esetén adható.
Felszíni víz:
Felszíni víz igénybevétele vagy terhelése vízjogi engedély alapján folytatható. A település teljes területe a Maros-hordalékkúpon fekszik, felszíni víz igénybevételével járó tevékenységeknél az „egyéb védett terület”-re vonatkozó előírásokat és határértékeket kell teljesíteni. szennyvízhálózat elkészültéig építésre kijelölt területen szennyvíz csak zárt tárolóban gyűjthető; a vonatkozó előírásoknak megfelelően ürítés csak a kijelölt, igazgatási területen kívüli szennyvíztelepen történhet.
Földtani közeg:
A talajban vagy annak felszínén kockázatos anyagok tárolására, kezelésére szolgáló építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezését műszaki eszközökkel kizárják. A védelemnek a figyelembe vehető rendkívüli események bekövetkezésekor is biztosítani kell a szennyezés megelőzését. A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység vonatkozásában a település és a terület besorolása:
- B – Érzékeny terület: a település teljes közigazgatási területe, kivéve a fokozottan érzékeny ill terület a kevésbé érzékeny területrészeket
Intézkedési szennyezettségi határérték: Ci = C2
- C – Kevésbé érzékeny terület: a külterület északi részén levő területrész és egy kisebb terület a román-magyar határ mentén
Intézkedési szennyezettségi határérték: Ci = C3
- A – Fokozottan érzékeny terület: az üzemelő ivóvízkutak hidrogeológiai védőidomának felszíni vetülete. Intézkedési szennyezettségi határérték: Ci = C1
A hidrogeológiai védőidomra vonatkozó korlátozások:
a) a védőidom határvonala a hivatalos kijelölésig irányadó jellegű,
b) a védőidomon belül minden egyes engedélyezési eljárás során illetékes szakhatóságnak kell tekinteni a Gyulai ÁNTSZ-t, a KÖVIFE-t és a KÖKÖFE-t.
/3/ Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható.
/4/ Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését. A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell az üzemelési engedélyig település igazgatási területén levő, azt követően pedig az igazgatási területen kívül levő, engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba.
/5/ Az illegális ill. régi szemétlerakó területét úgy kell rekultiválni, hogy ott a szomszédos tó zöldfelület jellegű parti sávja kialakítható legyen.
29. §
Természetvédelem
/1/ A potenciális természeti területeken tilos a művelési ág megváltoztatása, kivéve, ha azzal a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága is egyetért.
/2/ Helyileg védett természeti értékek:
a) a Szikmező puszta
/3/ Helyi védelem alá kerül:
a) a temetőben lévő két darab kocsányos tölgyet (Quercus robur), két darab oszloptölgyet (Quercus robur ’Fastigiata’) és a szomorújapánakácot (Sophora japonica ’Pendula’)
b) a Művelődési Ház előtt található kocsányos tölgyet (Quercus robur), azzal, hogy kezelése sürgős beavatkozást igényel,
c) a Tavasz u. – Táncsics u. találkozásánál lévő kocsányos tölgyet (Quercus robur)
d) Békés megyei képviselőtestület Óvoda és Nevelőotthon telkén lévő idős kocsányos tölgy (Quercus robur).
30. §
Általános biztonsági előírások
Közlekedési létesítmények védőterületei
/1/ Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 40-40m-en belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 40 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja. Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.
/2/ A vasútvonal övezeti határától 50,0m-en belül lakóépület elhelyezése tilos! Egyéb épület, építmény építési engedélyezési eljárása illetékesnek kell tekinteni a MÁV-at és a Békés Megyei Közlekedési Felügyeletet is.
Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei
/3/ A vízműtelepek és vezetékek védőterületeire az üzemeltető és az engedélyező hatóság által előírtakat kell betartani.
/4/ Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz elvezető árokba bármilyen halmazállapotú hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket, szennyvizet tilos bevezetni.
/5/ A közterületen létesítendő közművezetékek elrendezésére a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.
/6/ A közterületeken létesítendő gázvezetékekre a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.
/7/ Villamos berendezések biztonsági övezete:
a) föld feletti nyomvonalas létesítménynél:
120 kV feszültségen 13m; nyomvonaltengelytől 15m
1 – 20kV középfeszültségen 5,0 m; nyomvonaltengelytől 7 m. Mobiltelefon átjátszó állomás és önálló, nemcsak az adott telken levő épületet ellátó antennaépítmény csak a Gksz-I. és Gip-II. építési övezetekben helyezhetőek el.
Vízügyi érdekek védelme
/8/ A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőitől – fenn kell tartani. A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az alábbi előírásokat kell betartani. Építési tilalmi területek:
a) a lokalizációs töltés mentén a töltéslábtól mért 10,0-10,0m
b) a KÖVIZIG kezelésű főcsatornák mentén min. 6-6m,
c) minden további csatorna mentén 3-3m,
d) töltésezett tavak mentén 10,0m.
Bányászati érdekek védelme és tilalma
/9/ Tilos új külszíni bányát nyitni:
a) a település teljes belterületén,
b) beépítésre szánt területen,
c) a belterületi határ 300m-es környezetében,
d) természetvédelmi terület / helyi és országos védettség esetén egyaránt /, egyedi tájérték min. 300m-es környezetén belül.
/10/ Külszíni bánya nyitásának engedélyezési eljárása keretén belül meg kell határozni a környezethez illeszkedően a rekultiválás módját is.
31. §
Sajátos jogintézmények
/1/ Beültetési kötelezettség elrendelése szükséges:
a) a 2222/3 hrsz-ú telken a temető ill. kegyeleti park menti telekhatáron. A beültetési kötelezettségű területeken a jelzett szélességben kertészeti terv alapján gyep-, cserje- és lombkoronaszintet is magába foglaló többszintű növényállomány telepítendő.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. § /1/ Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.
/2/ A rendelet 2004. december 3. napján lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát vesztik Elek Város Önkormányzata Képviselőtestületének ... rendeletei. Jelen rendelet előírásait a folyamatban levő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.
1. számú melléklet
Állattartó létesítmények védőtávolságai
1. A kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója ásott kúttól min. 10,0 m, fúrt kúttól min. 5,0 m távolságra helyezhető el.
2. A nagy haszonállatok istállója, kifutója, komposztáló, siló, szemétgyűjtő, almostrágya és trágyalé gyűjtő ásott kúttól min. 15,0 m, fúrt kúttól min. 10,0 m, csatlakozó vízvezetéktől min. 2,0 m, vízvezetéki „kerti csaptól” min. 3,0 m távolságra legyen.
3. Zárt trágyatároló, zárt trágyalégyűjtő és az állattartó épület között nem kell védőtávolságot tartani, ha:
a) az vízzáró kivitelű és csatornaszellőzővel ellátott zárt fedlappal készült és
b) az épület állékonyságát nem veszélyezteti.
4. Méheket egészségügyi, oktatási és nevelési intézmény telekhatárától 250 m-en belül tilos tartani.
A haszonállattartást szolgáló új épületek és építmények ( kifutó, trágyatároló, trágyalégyűjtő ) elhelyezési távolsága lakóépülettől ( a távolság méterben ):
Az állatok darabszáma |
kis haszonállat |
nagy haszonállat |
||||
baromfi |
liba-kacsa |
egyéb |
szarvasmarha |
ló |
egyéb |
|
2-ig |
6 |
6 |
6 |
10 |
10 |
10 |
2-5 |
6 |
6 |
6 |
15 |
10 |
15 |
5-15 |
6 |
6 |
6 |
ke |
ke |
ke |
15-25 |
6 |
6 |
6 |
ke |
ke |
ke |
25-50 |
8 |
10 |
10 |
tilos tartani |
tilos tartani |
ke |
50-100 |
10 |
ke |
ke |
tilos tartani |
tilos tartani |
tilos tartani |
100-200 |
ke |
ke |
ke |
tilos tartani |
tilos tartani |
tilos tartani |
200 fölött |
ke |
ke |
ke |
tilos tartani |
tilos tartani |
tilos tartani |
ke: külön engedély alapján ÁNTSZ, környezetvédelmi és állategészségügyi szakvélemény figyelembevételével
kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb,…
nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, bivaly, kecske, juh, sertés
Létesítéskor az alábbiakat is figyelembe kell venni a belterületi határhoz 300 m-nél közelebbi állattartás esetén:
Az egyidejűleg tartható állatok száma az 50 számos állatot nem haladhatja meg.
A trágyatárolók és az ólak csurgalékvizét, és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt, fedett műtárgyakban kell gyűjteni. Sertéstartás esetén, az almos trágya számára is fedett tárolót kell kialakítani.
A telek állattartásra szolgáló részét a lakóháztól elkülönítetten kell kialakítani, az állattartási rendeletben előírt védőtávolságok megtartása mellett, és a telekrész körül fasor telepítése kötelező.