Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (V. 8.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2013. 05. 09- 2020. 07. 27Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (V. 8.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Elek Város Önkormányzat képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:
I. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Elek Város Önkormányzat (továbbiakban Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra 8továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
b) tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfólió vagyon).
II. Az önkormányzati vagyon
2. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
III. Törzsvagyon
3. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:
a) az Nvtv. 5. § (4) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint
b) mindaz a vagyon amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a járdák, terek és parkok,
c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,
d) a levéltári anyagok, tervtárgyak terv – és iratanyagai,
e) a védett természeti területek,
f) köztemetők,
g) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy a önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít
(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az önkormányzat képviselő-testület döntése szükséges.
(5) A forgalomképtelen vagyontárgyakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok
b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek
c) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon
d) az önkormányzat tulajdonában álló közművek
e) középületek
f) közüzemi tevékenységet állátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések, tagsági jogok
g) sportpályák és sportcélú létesítmények
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az önkormányzat képviselő-testület egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat e rendelet 2 melléklete tartalmazza.
IV. Üzleti vagyon
5. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) Az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyakat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
V. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyílván.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában, a költségvetési év – zárónapján meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatás, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzat vagyon törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az önkormányzat képviselő-testületének be kell mutatni.
7. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza.
VI. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
8. § (1) A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja.
VII. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja Elek Város Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, haszonbérbe adása, vagyonkezelésbe adása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
10. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítésére, gyakorlására és megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat az Nvtv. 11. §-a és Mötv. 109. §-a határozza meg.
(2) Az Önkormányzat a vagyonkezelői jogot – az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át ellenérték fejében vagy ingyenesen határozott vagy határozatlan időre az Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1) – (9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) és c) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelő) részére.
(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:
a) önkormányzati társulás,
b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,
c) az állam, az Önkormányzat együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.
(4) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.
(5) Az átengedett önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá a szerződés felmondására vonatkozó részletszabályokat az Nvtv. rendelkezései tartalmazzák.
11. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az Nvtv. 11. § (10) – (14) bekezdései állapítják meg.
(2) Az önkormányzati vagyon használati jogát közfeladat ellátása céljából, az ehhez szükséges mértékben ingyenesen átengedni csak:
a) más önkormányzatoknak feladat- és hatáskör átruházásával,
b) önkormányzati feladatok megvalósítását szolgáló alapítvány, közalapítvány javára alapítványi hozzájárulás jogcímén,
c) önkormányzati feladatok átvállalása esetén egyházak és más társadalmi szervezetek részére történő átadással,
d) közfeladatokat ellátó költségvetési szervek számára,
e) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, nonprofit társaság részére lehet.
(3) A versenytárgyalás lebonyolítását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően az eleki Közös Önkormányzati Hivatal végzi.
12. § (1) A vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg. A vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében az Mötv. 109. § (6) – (7) bekezdéseiben foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati jogszabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.
(2) A vagyonkezelői jog gyakorlását, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat évente – az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal útján – ellenőrzi. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést tűrni köteles, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
VIII. A vagyongazdálkodás, vagyongazdálkodási terv
13. § (1) A rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet alkot, mely tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására – ezen belül értékesítésére -, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseit.
(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladatait az Nvtv. 7. § (2) bekezdése határozza meg.
14. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei – az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához – használják és – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül – bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják az általuk használt vagyont.
(2) A használó viseli a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, közterheivel, vagyonvédelmével kapcsolatos költségeket.
IX. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása
15. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedését az Nvtv. 13. § (3) – (7) bekezdései szabályozzák.
16. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – ingatlan esetén 1.000.000 Ft , ingó dolog esetén 500.000 Ft értékhatár felett csak nyilvános versenytárgyalás (ajánlattételes pályázat vagy nyíltlicit) útján, a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A versenyeztetési eljárás lebonyolítását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal végzi. A versenyeztetési eljárás szabályait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén értékbecslést kell készíteni. Az értékbecslést 1.000.000 Ft értékhatárig az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal adóügyi ügyintéző és pénzügyi ügyintéző, míg 1.000.000 Ft értékhatár felett értékbecsléssel foglalkozó szakértő készíti el. A szakértői díj összege részét képezi az eladási árnak.
X. Értelmező rendelkezések
17. § E rendelet alkalmazásában:
1. Egyéb (atipikus) szerződés: e rendeletben meghatározott vagyonkezelési szerződés típusok egy szerződésen belüli előfordulása.
2. Erdő: a nyilvántartott művelési ágtól függetlenül az a legalább 1500 m 2 alapterületű, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, továbbá ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a fásítás ténylegesen kialakításra került-e. Az erdő elsődleges rendeltetés szerint lehet: gazdasági, védelmi, közjóléti, egyéb.
3. Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
4. Helyi közút műtárgya: áteresz, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.
5. Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.
6. Középület: az önkormányzat és szervei, intézményei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
7. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
8. Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
9. Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
10. Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
11. Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.
12. Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.
13. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
14. Terek: az önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.
15. Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.
16. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
17. Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
18. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.
19. Vizek: a közcélú csatornák és a természetes tavak, vagy ezek medre.
20. Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, ami a vízügyről szóló törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.
21. Vagyontárgyak: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
22. Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
23. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
24. Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
25. Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
26. Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.
27. Bruttó érték: az eszközök számviteli törvény szerinti bekerülési értéke.
28. Nettó érték: a bekerülési érték tervszerinti vagy rendkívüli értékcsökkenéssel csökkentett összege.
29. Ingatlan vagyon: a földterület és minden olyan eszköz (épület, építmény) amely a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
30. Ingó vagyon: minden olyan eszköz amely nem tartozik az ingatlan vagyon körébe.
XI. Értelmező rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Elek Város Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és vagongazdálkodás egyes szabályairól szóló 14/1995. (IX. 6.) számú önkormányzati rendelete.
4. melléklet
I. A Szabályzat célja:
II. A szabályzat alkalmazásában:
a) kiíró (ajánlat kérő): Elek Város Önkormányzata
b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője -az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján- kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
g) lebonyolító: Eleki Közös Önkormányzati Hivatal, vagy az önkormányzat által megbízott személy vagy szervezet.
III. A versenytárgyalás típusa
a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdekből) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
IV. A versenytárgyalás meghirdetése
V. A versenytárgyalási felhívás tartalma
VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása
VII. Az ajánlati biztosíték
a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kíirás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Elek Város Önkormányzatának költségvetését illeti meg.
e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.
VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség
a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:
b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje
X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése
a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
XI. A versenytárgyalás lebonyolítása
1. A versenytárgyalás lebonyolítását az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal , illetőleg a polgármester által megbízott lebonyolító végzi.
2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése lebonyolító feladata.
4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
XII. A Bíráló Bizottság, az ajánlatok értékelése
1. A Bíráló Bizottság vezetőből és 5 tagból áll.
2. Tagjai: A Képviselő-testület által választott köztisztviselők, valamint Dr. Varga Imre Ügyvédi Iroda , Békécsaba.
3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.
4. A Bíráló Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.
5. A Bíráló Bizottság véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.
XIII. Az ajánlatok elbírálása
XIV. Összeférhetetlenségi szabály