Elek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a követelések elengedésének eseteiről
Hatályos: 2015. 07. 01Elek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a követelések elengedésének eseteiről
Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat valamennyi önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó követésvetési szerveire.
2. § (1) Az önkormányzat a polgári jogviszonyból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat.
(2) Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:
a) a behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni
b) Az a) pontban írt felülvizsgálat során a tárgyévi költségvetési törvényben kötelezettként megállapított értékhatárt el nem érő, kisösszegű, be nem hajtható követelések törléséről 100.000.- Ft értékhatárig a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester dönt.
c) a b) pontban jelzett értékhatár felett 500.000.- Ft értékhatárig a behajthatatlan követelések törléséről a képviselő-testület dönt.
(3) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.
(4) Jogszabály értelmében behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni.
(5) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek. A számvitelileg leírt követeléseket nyilván kell tartani, és a kötelezettel szemben (az elévülés időhatárain belül) jogilag követelésnek kell tekinteni.
3. § Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem vagy csak részben térül meg,
e) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
f) ha a kötelezett nem lelhető fel, mivel a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel, és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik,
g) az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja, és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.
4. § (1) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot, stb.)
(2) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetéséről is.
(3) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésre jogosult megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező, és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.)
5. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból, bérleti díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(2) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
6. § A 2-5. §-ban rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli.
7. § E rendelet 2015. július 1-én lép hatályba.