I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1. §

A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében meghatározza Elek városa által települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, illetve az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait, a biztosított szolgáltatások rendszerét.

2. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Elek város közigazgatási területén

1. lakóhellyel rendelkező:

aa) magyar állampolgárokra,

ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac) hontalanokra,

ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá

a) az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az  Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, valamint

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

II. fejezet

A települési ellátás keretében nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezések

2. A települési támogatás keretében nyújtott ellátások típusai, formái

3. §

1. E rendelet szabályozza a szociális rászorultságtól, hátrányos helyzettől függő kiadást kompenzáló települési támogatások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyes formáit, az igénybevétel feltételeit, az egyes támogatások mértékét, a jogosultság megszűnési módjait.

2. A települési támogatás formái:
   1. havi rendszerességgel nyújtott;
   2. eseti jelleggel biztosított.

3. Havi rendszerességgel nyújtott támogatások:
   1. lakhatási támogatás;
   2. ápolási támogatás;

4. Eseti jelleggel biztosított támogatások:

1. gyógyszertámogatás;
2. temetési költségekhez való hozzájárulás;
3. gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként nyújtott támogatás;
4. létfenntartási gondok enyhítését szolgáló támogatás;
5. rendkívüli támogatás;

5. A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban – lakhatási támogatás esetén háztartásban - életvitelszerűen együtt élő személyek szociális helyzetét, rászorultságát egységben kell vizsgálni.

6. A támogatások, részben vagy egészben természetbeni támogatásként nyújthatók.

7. A természetben nyújtható támogatás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tankönyv és tanszer, a közüzemi díjak, illetve a nevelési-oktatási és gyermekintézmények térítési díjának megfizetése.

8. A támogatást úgy kell megállapítani, hogy

1. a havi rendszerességgel nyújtott támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét;
2. az eseti jelleggel nyújtott támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

9.  Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki bentlakásos szociális intézményben nyert elhelyezést.

3. Feladat- és hatáskörök

4. §

E rendeletben meghatározott települési támogatással kapcsolatos feladat- és hatáskört átruházott hatáskörben:

1. Elek Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) Szociális és Ügyrendi Bizottsága ,
2. Elek város polgármestere a 3.§ (4) bekezdés d) és e) pontja esetén gyakorolja.

4. A települési támogatás keretében nyújtott támogatásokra vonatkozó eljárási rendelkezések

5. §

(1) A települési támogatás iránti kérelmeket – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon - az Eleki Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani.

(2) E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben elektronikus úton eljárási cselekmények nem gyakorolhatók.

6. §

(1)  A települési támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
2. lakcímét - lakó- és tartózkodási helyét -,
3. a kérelmező családjában élők személyazonosító adatait,
4. a kérelmező és a vele egy családban élő személyek TAJ számát,
5. a (3) bekezdésében meghatározott igazolásokat,
6. vagyonnyilatkozatot,
7. a kérelem indokául szolgáló tényt és az indokolással alátámasztott körülményt, valamint azokat igazoló iratokat, igazolásokat,
8. továbbá az egyes ellátásoknál előírt egyéb adatokat, igazolásokat, nyilatkozatokat.

(2) Munkanélküli igénylő, illetve munkanélkülivel közös háztartásban élő személy esetén a támogatás megállapításának feltétele az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés igazolása.

(3) A települési támogatás iránti igény benyújtásakor a kérelmező köteles saját, illetve családja, vagyoni, jövedelemi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni. Rendszeres jövedelmek esetében az irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme. Nem rendszeres jövedelmek esetén – vállalkozás, őstermelői tevékenység – a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell számítani azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani, ha a tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, úgy az egyhavi átlagos jövedelmet a tevékenység időtartama alapján kell számítani.

(4)  Amennyiben a kérelmező a (2) - (3) bekezdésben meghatározott adatokat nem szolgáltatja, a kért igazolásokat nem csatolja, illetve nem közli, és a hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a rendelkezésre álló adatok alapján kell a döntést meghozni, vagy az eljárás megszüntethető.

5. Az igények elbírálása során a hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket valamint a szociális helyzetet az alábbiak szerint ellenőrizheti:
   1. megkeresheti az illetékes adóigazgatóságot, vagy adóhatóságot;
   2. megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet;
   3. megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót;
   4. környezettanulmány lefolytatásával.

7. §

A polgármester, valamint a Szociális és Ügyrendi Bizottság által hozott érdemi határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez címzett, de a Hivatalhoz két példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A Képviselő-testület által hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, ellene jogszabálysértésre való hivatkozással a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a Gyulai Törvényszékhez lehet keresetet benyújtani.

8. §

A települési támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

9. §

A támogatások folyósítása, biztosítása:

1. a havi rendszerességgel nyújtott támogatás esetén a támogatás összegét a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell a szolgáltató, nevelési-oktatási intézmény számlájára, a jogosult folyószámlájára átutalni, vagy postai úton kiutalni;
2. eseti jelleggel nyújtott támogatás esetén a megállapított támogatást egy összegben kell a szolgáltató, a nevelési-oktatási intézmény számlájára, vagy a jogosult folyószámlájára, vagy a jogosult részére postai úton kiutalni, illetve a Hivatal házipénztárából a támogatás megállapítását követő 15 napon belül kifizetni;
3. a természetben nyújtott támogatást a megállapítást követő 15 napon belül, vagy a kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követő 15 napon belül kell biztosítani.

10. §

(1)   Az e rendelet alapján nyújtott támogatásokat

1. meg kell szüntetni az adatközlésre nyitva álló határidő utolsó napján, ha a jogosultsági feltételek felülvizsgálatakor a támogatott a szükséges adatokat nem szolgáltatta, igazolásokat nem csatolta;
2. meg kell szüntetni, és a támogatottat kötelezni kell a megállapított támogatás teljes megtérítésére, természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére:

ba) ha az igénylő szándékosan valótlan adatok közlésével, vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az önkor­mányzatot, amelynek figyelembevételével nem lett volna jogosult a támogatásra,

bb) ha a támogatott a támogatást nem rendeltetésszerűen használta fel, nem tett eleget az elszámolási kötelezettségének, vagy

bc) a 8. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének.

(2)  Az (1) bekezdés b-c) pontjában foglaltak esetén az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összeg visszafizetésére kell kötelezni.

3. Megtérítés elrendelése esetén a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke valamint a kamat összege méltányosságból elengedhető, illetve csökkenthető, valamint részletekben fizethető meg, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné és azt a megtérítésre kötelezett személy kérelmezi, ha a visszafizetésre kötelezett családjának egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át.

(4)  Amennyiben a kötelezett megtérítési kötelezettségének önként nem tesz eleget, - és a (3) bekezdésben foglaltak nem kerülnek alkalmazásra - a határozat végrehajtását kell elrendelni.

5. Rendszeres települési támogatások

11. §

1. A lakhatási támogatásként nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

2. A Szociális és Ügyrendi Bizottság a villanyáram-, gázfogyasztás-, vízfogyasztás-, és csatornahasználat-, illetve a szemétszállítás- díjához, lakbérhez, albérleti díjhoz, közös költséghez, valamint a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatást nyújt.

3. A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

4. Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4a) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4b) Ha a háztartás

1. (4a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
2. (4a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
3. a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik
4. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

5. A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450.- Ft.

6. A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
2. ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
3. ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

     de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

7. A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

1.  a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
2. a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

8.  A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

9.  A lakhatási támogatást egy év időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának első napjától. Folyósítása havi rendszerességgel történik, kivéve, ha a kérelem benyújtása hónapjában a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség eléri a támogatás összegét és a kérelmező az egyösszegű teljesítést kérelmezi. Újbóli megállapítás esetén a jogosultság lejártát követő hó első napjától állapítható meg.

10. A tüzelőanyag költségeihez való hozzájárulásként nyújtott támogatás egy összegben kerül folyósításra rendeltetésszerű felhasználásáról a jogosult határidő tűzésével elszámoltatható.

11. Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától azzal, hogy külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

12.   A lakhatási támogatás iránti kérelemhez

1. a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,
2. a támogatott szolgáltatást szerződés alapján igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot tartalmazó irat bemutatása, vagy másolatának csatolása,
3. társasházban lakó jogosult esetén a közös képviselő nyilatkozata,
4. bérleti-, albérleti szerződés, valamint
5. a (9) bekezdés szerinti egyösszegű teljesítés kérelmezése esetén a fizetési kötelezettség hitelt érdemlő igazolása

        szükséges.

12. §

1. Az ápolási támogatásként nyújtott települési támogatás folyósítható annak a hozzátartozónak, aki 18 életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha

1. részére az ápolási díj 2015. március 1. napját megelőzően megállapításra került és
2. a családban nincs más hozzátartozó, aki az ápolási feladat ellátását biztosítani tudja,
3. a családban nincs olyan ápolásra alkalmas személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül vagy kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát nem haladja meg,
4. az ápolás és gondozás házi segítségnyújtás keretében nem megoldható, vagy az ápolt személy írásban nyilatkozik, hogy a házi segítségnyújtást nem kívánja  igénybe venni,
5. az egy főre számított havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

és a család tagjai egyikének sincs vagyona.

2. Az ápolási támogatásként nyújtott települési támogatás összege a jogosult részére 2015. március 1. napját megeleőzően, ápolási díjként megállapított összeggel megegyező.

(3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolt háziorvosi igazolás mellé indokolt esetben bekérhető az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes szakorvos véleménye is.

3. A (1) bekezdésben meghatározott ápolási támogatás folyósítását legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, melynek során környezettanulmányt kell lefolytatni, és ha az ápolt személyről megállapítható, hogy nem szorul folyamatos ápolásra, gondozásra, akkor az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni.

6. Eseti települési támogatások

13. §

(1) A gyógyszertámogatásként nyújtott települési támogatás a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök megvásárlásához annak a személynek állapítható meg, akinek

1. az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200 %-át, és
2. a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök rendszeres használata orvosilag indokolt, kivéve, ha közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.

(2) A kérelem egy naptári évben egy alkalommal nyújtható be.

1. A támogatás összege a havi rendszeres gyógyszerköltség legfeljebb 300%-a, maximum 30.000.- Ft.

14. §

1.  A temetési költségekhez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás az elhunyt eltemettetéséről gondoskodó személy részére nyújtott hozzájárulás, amely akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

2. A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költség legalább 10%-a, de amennyiben a temetési költségek viselési a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti, elérheti annak teljes összegét

3. A támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni, melyhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetési költségeket tartalmazó főszámlát.

15. §

1. A gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás azon személyek részére állapítható meg, akik
   1. köznevelési intézménybe járó gyermekre tekintettel, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak és az iskoláztatás miatt  jelentkező többletkiadások;
   2. a gyermek hátrányos helyzete;
   3. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának biztosítása;
   4. válsághelyzetben lévő várandós anya és gyermekének megtartása;
   5. a gyermek fogadásának előkészítése;

miatt anyagi segítségre szorulnak.

2. A gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haldja meg az öregségi nyugdíj mindekori legkisebb összegének 200 %-át és a családban a család tagjainak vagyona nincs.

3. Az (1) bekezdés a) pontja iránti kérelem július 1. és augusztus 15. napja között nyújtható be, e határidő jogvesztő. A kérlemhez csatolni kell a nem tanköteles korú gyermek intézményi jogviszonyáról szóló igazolást. A jogosult részére a támogatást a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 15 napon belül kell biztosítani

4. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az alábbi összegű támogatás nyújtható
   1. az a) pont esetén természetben, gyermekenként 5.800.-Ft értékű Erzsébet utalvány;
   2. a b)-c) pont estetén gyermekenként legfeljebb 10.000.- Ft, de nem lehet több a tényleges költségnél;
   3. a d)-e-) pont esetén legfeljebb 15.000.- Ft, de nem lehet több a tényleges költségnél.

5.  A pénzbeli támogatásként nyújtott ellátás rendeltetésszerű felhasználásáról a jogosult határidő tűzésével elszámoltatható.

16. §

1. Létfenntartási gondok enyhítését szolgáló települési támogatás azon személyek részére állapítható meg,
   1. akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy
   2. az alábbi esetek valamelyikének bekövetkezte miatt anyagi segítségre szorulnak.

ba) betegség, rokkantság;

28. haláleset;

bc) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi felhalmozódott közműtartozás;

     bd) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

2. A létfenntartási gondok enyhítését szolgáló rendkívüli támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haldja meg
   1. családban az öregségi nyugdíj mindekori legkisebb összegének 150 %-át;
   2. egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

és a családban a család tagjainak, egyedül élő személy esetén a kérelmezőnek vagyona nincs.

3. A kérlemhez csatolni kell az alkalmanként jelentkező többletkiadásokat igazoló iratot, igazolást, nyilatkozatot.

4. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével egyező mértékű támogatás nyújtható azzal, hogy a tényleges költség mértékét nem haladhatja meg.

5.  A pénzbeli támogatásként nyújtott ellátás rendeltetésszerű felhasználásáról a jogosult határidő tűzésével elszámoltatható.

(6) A létfenntartási gondok enyhítését szolgáló rendkívüli támogatás megállapítása a polgármester hatásköre.

7. Rendkívüli települési támogatás

17. §

1. Az önkormányzat - tekintet nélkül hatáskörére, illetékességére, illetőleg a jelen rendeletben foglalt korlátozásokra – a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethezetbe került, elemi kárt elszenvedett, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak életét, testi épségét veszélyezteti.

2. A támogatást biztosító az (1) bekezdésben foglalt ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, az értesítéssel egyidejűleg benyújtja a megtérítés iránti igényt a kifizetett települési támogatást illetően.

8. Hatályba léptető rendelkezés

18. §

Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

9.  Hatályon kívül helyező rendelkezések

19. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátások szabályozásáról szóló 6/2003.(V.26.) KT sz. rendelet 12. §-a, 19-23. §-ai, 26. §-a és 29. §-a.

Módosította a 6/2015. (III.13.) sz. önkormányzati rendelet.

Az R 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)„(7) A lakhatási támogatás havi összege:

1. ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem       0-14.999 Ft                 havi 4.100 Ft
2. ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem       15.000-24.999 Ft        havi 3.500 Ft
3. ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem       25.000-34.999 Ft        havi 2.500 Ft
4. ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem       35.000-42.750 Ft        havi 1.383 Ft

2. §

Az R 11. § (8) bekezdése a hatályát veszti.

3. §

Az R 16 §-a kiegészül az alábbi (7) bekezdéssel:

„(7) Halaszthatatlan esetben a polgármester az arra rászoruló személy részére létfenntartási gondok enyhítését szolgáló rendkívüli támogatást nyújthat. Halaszthatatlan esetnek minősül:

1. Haláleset bekövetkeztekor azonnali intézkedést igénylő esetben
2. Rendkívüli élethelyzet esetén azonnali intézkedést igénylő esetben. Rendkívüli élethelyzetnek minősül elemi kár, és egyéb katasztrófahelyzet bekövetkezte (pl tűzeset) amennyiben a késedelem elháríthatatlan kárral járna.
3. Gyógyszervásárlásra, ha az orvos szakvéleménye szerint életmentő, illetve azonnali alkalmazást kíván.
4. Egészségügyi egyéb vészhelyzet esetén, ha a késedelem súlyos vagy maradandó egészségkárosodással járna.”

4. §

A rendelet 2015. március 16-án lép hatályba.

E rendeletet módosította a 7/2015. (III.31.) önkormányzati rendelet.

1. §

Az R 13. §-a kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel:

„(4) A gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz használatának indokoltságát kórház, vagy szakrendelő szakorvosa által kiadott szakvélemény, zárójelentés a kérelemhez csatolásával kell a kérelmezőnek igazolni.”

2. §

A rendelet 2015. április 1-én lép hatályba.