Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
Elek Város településképének védelméről
Hatályos: 2018. 09. 26Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
Elek Város településképének védelméről
Elek Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 15/2017. (IX. 26.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Jelentős esemény: valamely esemény, ha az a város lakosságának széles körét érinti és közérdeket szolgál.
2. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: Értékvizsgálat készítésére jogosult szakértő által készített olyan vizsgálat, amelynek végső következtetése az, hogy a védelem alapját képező okok már nem állnak fenn vagy azok olyan állagúak, hogy további fenntartásuk felújítással sem lehetséges vagy az állapot életveszélyes.
2. A rendelet célja
2. § A rendelet célja Elek város sajátos településképének védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek megállapításával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
Helyi védelem
3. A helyi védelem célja, fajtái és azok megállapítása
3. § A helyi védelem célja Elek településképének, építészeti és természeti értékeinek megőrzése, a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi értékvédelem általános feladata az oltalmat igénylő építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, ipartörténi és természeti szempontból értékes területek, építmények, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása és nyilvántartása. Feladat ezek megismertetése a nyilvánossággal.
4. § (1) A helyi védelem lehet:
a) területi és
b) egyedi.
(2) A területi védelem a helyileg értékes, egy összefüggő területen elhelyezkedő azt meghatározó elemek egészére vonatkozik. A védett területen belül egyedi védett értékek is elhelyezkedhetnek. A védett területek határvonalát az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, egyedi helyi értéket, hagyományt hordozó
a) egyedi tájértékre és ezek együttesére,
b) építményre, építményrészletre,
c) képzőművészeti alkotásra,
d) egyéb műtárgyra
terjedhet ki.
(4) A helyi védelem olyan, a 4. § (2) és (3) bekezdésében részletezett elemekre állapítható meg, amely a település
a) helytörténetében,
b) művelődéstörténetében,
c) építészettörténetében,
d) ipartörténetében,
e) természeti környezetében
meghatározó jelentőséggel rendelkezik.
(5) Az egyedi védett értékeket a 2. melléklet tartalmazza.
(6) A helyi védett értékek nyilvántartását az Önkormányzat a főépítészen keresztül a következő eszközökkel biztosítja:
a) a rendelet 1. melléklete,
b) a rendelet 2. melléklete továbbá
c) az értékvizsgálatok és az örökségvédelmi hatástanulmány vonatkozó részeinek az iratkezelés szabályai szerint megőrzésével.
5. § (1) A helyi védelem megállapítását illetve annak megszüntetését bármely Elek közigazgatási területén ingatlannal rendelkezni jogosult magánszemély, a közigazgatási területre bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Elek Város Polgármesteri Hivatal főépítészénél, továbbá hivatalból az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.
(2) A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezést írásban lehet előterjeszteni az Elek Város Polgármesteri Hivatalánál.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kezdeményező nevét, címét,
b) a védelemre javasolt objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,
c) a javaslat rövid indoklását.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kezdeményező nevét, címét,
b) a védelem megszüntetésével érintett objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,
c) a javaslat rövid indoklását.
(5) A védelem elrendelésére vagy megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tartalmazhatja az értékvizsgálatot is. Értékvizsgálat hiányában a polgármester dönt arról, hogy az értékvizsgálat – védelem megszüntetésére irányuló kérelem esetén a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény – elkészíttetését döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti.
6. § (1) A védelem alá helyezési eljárásról vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról írásban legalább az alábbi érdekelteket kell tájékoztatni:
a) a kezdeményezőt,
b) a kezdeményezés tárgyát képező objektum tulajdonosát, aki erről köteles tájékoztatni a használatra jogosultakat,
c) a kezdeményezéssel érintett objektum telkével szomszédos telkek tulajdonosait,
d) az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját
(2) Helyi védelem elrendeléséről vagy törléséről írásban értesíteni kell:
a) a rendelet 6. § (1) bekezdése szerinti érdekelteket,
b) az I. fokú építési hatóságot.
(3) Amennyiben valamely helyi érték országos egyedi védettséget kap, úgy a helyi védelem megszüntetését az Önkormányzat Képviselő-testülete vizsgálat nélkül elrendeli.
(4) Amennyiben valamely helyi védettség nem a 6. § (3) bekezdése miatt szűnik meg és a védett érték bontásra kerül, úgy a bontás előtt el kell rendelni:
a) az építmény és telke felmérési és fotódokumentációjának elkészítését,
b) az érétkes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentését és esetleges újra-felhasználását.
(5) A 6. § (4) a) pontjában ismertetett dokumentáció elkészíttetése a bontást kérő feladata és kötelezettsége.
4. A helyi védelemmel összefüggő kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték eredeti külső megjelenését, azaz:
a) az egészének és a részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
b) az eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
a megalapozó értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
(3) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú építmények eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(4) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni
a) településképi bejelentési eljárás vagy
b) egyszerű bejelentés alá tartozó vagy építési engedély nélkül, településképi bejelentési eljárás alá nem eső építési tevékenység esetén szakmai konzultáció lefolytatása alapján lehet.
5. A helyi védett területen betartandó előírások
8. § (1) Ófalu védett területen belül tilos megváltoztatni az utcák nyomvonalvezetését, az utcai telekhatárok vonalát.
(2) A védett területen belül az utcaképet meghatározó főépületet – az építési módtól függetlenül – minden esetben ténylegesen az oldalhatárvonalra és az utcai telekhatárra kell telepíteni.
(3) Az utcaképet meghatározó épületeket 32-450-os nyeregtetővel kell építeni.
(4) Anyaghasználatra vonatkozó előírások:
a) utcai homlokzatban levő nyílászáró felújítás esetén kizárólag fából készülhet,
b) utcaképben megjelenő épületen magastető fedésére natúr kerámiacserép és ehhez színvilágában illeszkedő mázas cserép, betoncserép használható,
c) utcaképben megjelenő épülethomlokzaton téglaburkolatként min. 6,0 cm vastagságú anyagot lehet használni,
d) utcaképben megjelenő építményeken tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása.
(5) A közterület felé néző homlokzaton tilos elhelyezni:
a) klímaberendezést,
b) antennaberendezést,
c) vezetéket kábelcsatornában vagy a nélkül.
Klímaberendezés kondenzvizét közterületre csak úgy lehet kivezetni, ha az zárt rendszerben érkezik vagy a járdaszintnél legfeljebb 0,30m-rel magasabban van a kiömlési nyílás.
(6) A közterületről látható további homlokzatokon az (5) bekezdésben részletezett építményeket csak úgy szabad elhelyezni, ha azok:
a) a homlokzati síkból nem állnak ki vagy
b) a homlokzatkialakítás szerves részét képezik.
9. § (1) A területi védelem másik típusa az utcaképek védettségére vonatkozik, melyet a rendelet 3. melléklete tartalmaz. Védett utcaképek esetében meg kell tartani az azt alkotó épületek tömegeinek:
a) utcavonalhoz képesti elhelyezkedését,
b) arányrendszerét,
c) a tetőformáját,
d) az épített utcai kerítést és kapuzatot.
6. Az Önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos feladatai
10. § (1) Az önkormányzati főépítésze rendelettel helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásra az iratkezelés helyi szabályai vonatkoznak, melyen belül:
a) rendelet 2. melléklete tartalmazza a tételes listát,
b) az értékvizsgálat, az értékleltár és az örökségvédelmi hatástanulmány vonatkozó részei a megőrzendő dokumentáció elemei.
(2) A Képviselő-testület műemléki alapot hozhat létre, melyből vissza nem térítendő támogatás adható a védettséggel összefüggő többletmunkákra, amelyek a védett érték fenntartása vagy felújítása során keletkeznek. A támogatás éves összegét az önkormányzat tárgyévi költségvetése tartalmazza.
(3) A költségvetés elfogadását követően a pályázati lehetőséget a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közzétételnek tartalmaznia kell legalább:
a) a pályázat összefoglaló ismertetését,
b) a rendelkezésre álló összeg nagyságát,
c) a pályázat benyújtásának helyét, idejét,
d) a részletes információnyújtás helyét és idejét.
(4) A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell legalább:
a) fényképet a felújítani kívánt részekről,
b) a tervezett munkák ismertetését rajzos és/vagy írásos formában,
c) összefoglaló költségvetést.
(5) Támogatásban részesülhet a tervezett beruházás elvégzésére jogosult
a) magánszemély,
b) egyesület,
c) intézmény.
Nem nyújthat be támogatást gazdasági társaság és 100%-os önkormányzati és/vagy állami tulajdonban levő intézmény.
(6) A támogatás odaítéléséről a főépítész előkészítése alapján a Képviselő-testület dönt a beadási időpontot követő 45 napon belül. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a tervezett beruházás 50%-át.
Településképi szempontból meghatározó területek és településképi követelmények
11. § (1) A településen az eltérő karakterű területek egyben településképi szempontból meghatározó területek.
(2) Településképi szempontból eltérő karakterű területek:
a) Ófalu,
b) Újelek,
c) Betyárváros,
d) Újtelep-kertváros,
e) Vasút sori városrész,
f) beépítésre nem szánt területek.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza.
(4) A beépítés telekhatárai kivételével tömör kerítés betonból és fémlemezből nem létesíthető.
12. §
Ófalu területén betartandó előírások
13. §
Újelek területén betartandó előírások
14. §
Betyárváros területén betartandó előírások
15. §
Újtelep-kertváros területén betartandó előírások
16. §
A Vasút sori városrész területén betartandó előírások
17. §
Beépítésre nem szánt területen betartandó előírások
7. Eltérések a településképi követelményektől
18. § (1) Jelen rendeletből nem kell betartani:
a) a 8. § (3) bekezdését,
b) a 12. § (1) bekezdését, a (2) bekezdés a) és c) pontjait, a (4) bekezdését,
c) a 13. § (2) bekezdését,
d) a 14. § (2) bekezdését,
e) a 15. § (2) bekezdését,
f) a 16. § (2) bekezdését és a
g) a 17. § (1) bekezdés d) pontját
építmény, épület építése esetén, ha a tervező valamely Magyarországon adományozható építészeti szakmai díj birtokosa és egy legalább 5 főből álló eseti szakmai tervtanács egyetért az eltéréssel.
(2) Az eseti tervtanács összehívására a polgármester jogosult, ha azt a településképi szakmai konzultáció során az építtető, a beruházó és a tervező kezdeményezi.
8. Egyes sajátos építményekre, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó előírások
19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási, közmű és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az ilyen célra kijelölt különleges és a gazdasági területek. Közvetlenül a vezetékhálózatok részét képező felszíni létesítményeket közterületen kell elhelyezni.
(2) Új légvezeték létesítésekor elsősorban a már meglevő oszlopokat kell használni. A helyi védett területen tilos légvezetéket létesíteni.
Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok a közterületen és a közterületről látható magánterületen
20. § (1) Utcai homlokzaton kizárólag saját rendeltetéshez kapcsolódó felirat helyezhető el – kivéve utcai portál üvegfelületét – ahol a saját felirat mellett az ahhoz kapcsolódó grafikai elemek is elhelyezhetők.
(2) Más célú berendezés – a közterület fölé nyúló árnyékoló kivételével – reklám elhelyezésére nem használható.
(3) Építési reklámháló az építés idejére létesíthető.
21. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos tájékoztatók,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb egyharmada igénybe vehető reklám közzétételére.
(3) E rendelet 1. mellékletében szereplő helyi védett területeken reklám, reklámhordozó berendezés nem helyezhető el. Ugyancsak tilos reklám, reklámhordozó berendezés elhelyezése a 2. melléklet szerinti helyi védett épületek telkein és azok telekszomszédjain.
22. § (1) Reklámhordozó berendezés anyaga lehet:
a) horganyzott és szinterezett acél, szinterezett alumínium,
b) fa és farostlemez,
c) plexi, biztonsági üveg,
d) állandó vagy változó tartalmat megjelenítő digitális adathordozó.
(2) A reklámfelület megvilágítására fényforrás alkalmazható.
23. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
Településkép-érvényesítési eszközök
9. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
24. § (1) A településképi szakmai konzultáció a főépítész feladata. A konzultáció az építtető, beruházó kérésére indul. Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni Ófalu területén kezdeményezett valamennyi építési beruházás esetében.
(2) A szakmai konzultáció helyszíne az Önkormányzat épülete. Kérés esetén a konzultáció a beruházás helyszínén is lefolytatható.
(3) A konzultáció a tartalma az építéssel érintett ingatlanra vonatkozó településképi követelmények ismertetése, amely kérésre kiegészíthető a helyi építési szabályzatban megfogalmazott előírások ismertetésével.
(4) A konzultációról feljegyzést kell készíteni, melyet a helyi iratkezelési szabályoknak megfelelően meg kell őrizni.
11. Településképi bejelentési eljárás
25. § (1) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését Elek Város főépítésze készíti elő.
(2) Amennyiben az érdekelt a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget vagy nem tartja be az írásban meghatározott feltételeket, akkor erről értesíti a Békés Megyei Kormányhivatalt.
12. Településképi kötelezés és bírság
26. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendeli a településképet rontó reklámok, hirdetőberendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok:
a) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
b) műszaki állapota nem megfelelő,
c) tartalma elvesztette az aktualitását,
d) mérete, formája, anyaga nem illeszkedik az elhelyezésre használt épület homlokzati adottságaihoz,
e) elhelyezése bejelentés nélkül történt vagy nem felel meg a polgármester által kiadott tudomásulvételben leírt kikötéseknek.
(2) A településképi kötelezés helyi védett értékek esetén is elrendelhető, ha a védett objektum:
a) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes,
b) a használat módja veszélyezteti a védett érték megőrzését,
c) felületképzése, színezése idegen az eredeti karaktertől.
27. § (1) A polgármester önkormányzati döntés alapján településkép-védelmi bírságot szab ki, ha az érintett fél nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt rendelkezéseknek. A közigazgatási bírságnak minősülő településképvédelmi bírság legkisebb összege 50.000,- forint.
(2) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
b) a jogsértéssel érintettek körét,
c) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a településkép érdekében jelen rendeletben védetté nyilvánított területek és egyedi értékek megőrzését.
(3) A kiszabott bírságot a jogsértést elkövető a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles az Önkormányzat számlájára megfizetni. A meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül és adók módjára behajtható.
Záró rendelkezések
28. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
2. melléklet
1. |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
2. |
iskola, kereskedelmi egység |
480 |
3. |
kereskedés |
524 |
4. |
használaton kívül |
515/2 |
5. |
lakóház |
491 |
6. |
lakóház |
513 |
7. |
lakóház |
514/1 |
8. |
plébánia |
743 |
9. |
kereskedés |
748/3 |
10. |
lakóház |
40 |
11. |
lakóház |
753 |
12. |
lakóház |
775 |
13. |
lakóház |
592 |
14. |
lakóház |
593 |
15. |
lakóház |
594 |
16. |
lakóház |
595 |
17. |
közösségi ház |
721 |
18. |
lakóház |
726/5 |
19. |
egészségház |
695 |
20. |
lakóház |
858/4 |
21. |
lakóház |
924 |
22. |
volt magtár, gazdasági épület |
923/4 |
23. |
gazdasági épület |
923/2 |
24. |
feszület |
403 |
25. |
lakóház |
420 |
26. |
lakóház |
421 |
27. |
orvosi rendelők |
431 |
28. |
lakóház |
437 |
29. |
imaház |
457 |
30. |
lakóház |
453/2 |
31. |
városüzemeltetési telephely |
15 |
32. |
varroda |
143 |
33. |
lakóház |
132 |
34. |
művelődési ház |
29 |
35. |
lakóház |
57 |
36. |
lakóház |
155 |
37. |
lakóház |
82 |
38. |
üzlet |
835 |
39. |
szociális otthon |
760 |
40. |
lakóház |
802 |
41. |
lakóház |
870 |
42. |
temető kripták és stációk |
2221 |
43. |
lakóház |
1014 |
44. |
lakóház |
1039 |
45. |
feszület |
059/25 |
46. |
feszület |
2 |
47. |
feszület |
714 |
3. melléklet
1. |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
2. |
Kétegyházi út egy részének D-i oldali utcaképe |
592,593,594,595,596 |
3. |
Kétegyházi út egy részének É-i oldali utcaképe |
721,722,723,724,725, 726/5 |
4. |
Gyulai út mindkét oldalának egy-egy szakasza |
720, 740, 742, 743, 744, 746, 748/3, 751, 752, 753, 773, 774, 775, 46, 45, 44, 43/2, 43/1, 42, 41, 40, 39, 37, 36/2 |
4. melléklet
