Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezése, székhelye

1. §

(1) Az önkormányzat megnevezése: Elek Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 5742 Elek, Gyulai út 2.

(3) Az önkormányzat hivatalának

1. hivatalos megnevezése: Eleki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban Hivatal)
2. hivatalos rövidített megnevezése: Eleki KÖH

Az önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, díszpecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeinek részletes leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat a helyi kitüntetések alapítását és adományozásának rendjét külön rendeletben szabályozza.

Az önkormányzat feladatai, hatáskörei

3. §

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

4. §

(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervein keresztül látja el.

(3) Az önkormányzat a kötelező feladatain túl, önként vállalhatja más feladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben:

1. az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,
2. rendelkezésre állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

5. §

(1) Az önkormányzat ellátja az Mötv. alapján kormányzati funkciók szerint:

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési egyéb szolgáltatások
5. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
6. 031030 Közterület rendjének fenntartása
7. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
8. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
9. 042180 Állategészségügy
10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
11. 047120 Piac üzemeltetése
12. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
13. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítás
14. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
15. 056010 Komplex környezetvédelmi programok támogatása
16. 061030 Lakáshoz jutást segítő támogatások
17. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
18. 063020 Víztermelés-kezelés- ellátás
19. 064010 Közvilágítás
20. 066010 Zöldterület-kezelés
21. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
22. 072111 Háziorvosi alapellátás
23. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
24. 072311 Fogorvosi alapellátás
25. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
26. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
27. 082091 Közművelődés, közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
28. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása
29. 084031 Civil szervezetek működési támogatása
30. 084040 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása
31. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézetben
32. 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
33. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
34. 105020 Foglalkoztatás elősegítő képzések és egyéb támogatások
35. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
36. 107060 Egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
37. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

(2) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását

1. Civil szerveződések támogatása
2. Közösségi és verseny sport támogatása
3. Városi hagyományőrző és tömegrendezvények fenntartása
4. Városi újság megjelentetése
5. Nemzetiségi óvodai nevelés
6. Külföldi testvér- és partner települési kapcsolatok ápolása
7. Helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása
8. Turisztikai fejlesztések támogatási
9. Gyermekek nyári táboroztatásának támogatása
10. Városfejlesztő vállalkozásban való részvétel
11. Nem kötelező pénzbeli szociális feladatok biztosítása (Bursa Hungarica ösztöndíj, fiatalok első lakáshoz jutásának támogatási, újszülöttek támogatása)

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület tagjai

6. §

(1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület (1) bekezdés szerinti tagjainak száma 7 fő.

A Képviselő-testület ülése

7. §

(1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. A rendes ülések időpontja lehetőség szerint az adott hónap utolsó hétfője, kezdete 16.00 óra, és legkésőbb 21.00 óráig tarthat. Július és augusztus hónapokban a testület rendes ülést nem tart.

(2) Az ülések helye általában a Városháza Díszterme.

(3) A Képviselő-testület ülése főszabályként nyilvános.

(4) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart, illetőleg tarthat.^[1]

A Képviselő-testületi ülés összehívása

8. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Az ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják, a képviselők elektronikus úton, az egyéb meghívottak a hivatali kézbesítő útján, illetve postai úton, tértivevényesen. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályozottsága esetén a képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke látja el.

(2) A polgármester köteles a képviselő-testületi ülést összehívni 2 képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára az indítványban megjelölt időpontra, de legkésőbb 3 munkanapon belül. A rendkívüli ülést a javasolt napirenddel kell megtartani. Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat. A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefonon és a hivatali kézbesítő útján is összehívható.

(4) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdései időpontjának, a tervezett napirend(ek) tárgyának, előadójának megjelölését, valamint azt, hogy a napirendeket mely bizottságok tárgyalják meg.

A Képviselő-testület ülésére meghívottak köre

9. §

A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

1. a képviselőket
2. a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester(ek), jegyző, aljegyző),
3. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
4. a Békés Megyei Kormányhivatalt, a Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatalát,
5. az osztályvezetőket,
6. az Eleki Aktuális főszerkesztőjét,
7. az önkormányzat által alapított egyszemélyes, és többségi tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóit,
8. az önkormányzati intézmények vezetőit
9. az érdekképviseleti szervek vezetőit az őket érintő kérdésekben,
10. az egyes napirendek által érintetteket

10.§

(1) A meghívottak – a 9. § f), az i) és a j) pontjaiban foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek.

(2) A 9. § i) és j) pontjaiban foglaltak az őket érintő napirend tekintetében tanácskozási joggal rendelkeznek.

Előterjesztések

11. §

(1) A napirendi pontokhoz írásbeli előterjesztést kell készíteni. Halaszthatatlan esetekben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(2) Sürgős döntést igénylő, időközben felmerült ügyekben szóbeli előterjesztésnek is helye van. A határozati javaslatot ilyen esetben is írásban kell megfogalmazni.

(3) Az írásbeli előterjesztéseknek általában a következő főbb részekből kell állnia:

1. az előterjesztés tárgya, az ülés időpontja,
2. annak áttekintése, hogy ez a tárgy korábban szerepelt-e napirenden, és milyen döntés született, annak megtörtént-e a végrehajtása,
3. a témakör részletes kifejtése
4. a meghozandó döntés, vagy döntési alternatívák, azok indokolása
5. egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat(ok), rendelet esetén rendelet-tervezet
6. a döntés végrehajtásáért felelős, valamint a teljesítési határidő, valamint ha szükséges, az anyagi forrás megjelölése.

12. §

(1) Előterjesztés megtételére jogosult:

1. települési képviselő,
2. tisztségviselő,
3. Képviselő-testület bizottsága,
4. Nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
5. Osztályvezetők,
6. Intézményvezetők,
7. Jegyző által megbízott köztisztviselők,
8. Önkormányzati gazdasági társaság vezetője, felügyelő bizottságának elnöke,
9. Akit a Képviselő-testület felkér

(2) Az előterjesztő a Képviselő-testület munkatervében nem szereplő, a meghívóban feltüntetett előterjesztést visszavonhatja. Az előterjesztést ennek ellenére a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.

13. §

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket – a zárt ülés anyagának kivételével – a helyben szokásos módon közszemlére kell tenni.

(2) Helyben szokásos módnak számíthat a Városi Könyvtárban való hozzáférhetővé tétel, az Eleki Aktuálisban való megjelentetés, vagy Elek város honlapján való közzététel.

(3) Személyi kérdéseket tárgyaló zárt ülés anyagának a személyes adatokat, illetve szenzitív személyes adatokat tartalmazó része csak a hatáskörrel rendelkező bizottság, illetve a képviselő-testület ülésén kerülhet kiosztásra, és azt az ülés végén össze kell szedni

Az ülés vezetése

14. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távollétében a 8. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.^[2]

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét^[3], név szerint az igazoltan és előzetes bejelentés nélkül távolmaradt képviselőket, majd:

1. javaslatot tesz a jegyzőkönyvhitelesítőkre két képviselő személyében, a jegyzőkönyvhitelesítőkről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz
2. javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira, azok sorrendjére,
3. beszámol a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
5. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet,
6. berekeszti az ülést.

(3) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendek meghatározása

15. §

(1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Hivatal javaslatait.

(2) A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

1. jelentés a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról,
2. a polgármester beszámolója a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
3. a rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,
4. a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
5. a fellebbezések,
6. a zárt testületi ülést igénylő előterjesztések.

(3) Az olyan napirendeket, amelyekhez előadó vagy vendég várható 16 – 18 óra közötti időtartamban kell napirendre tűzni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület a polgármester javaslatár eltérhet.

(5) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(6) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetve a bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.

(7) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történő döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.

Sürgősségi indítvány

16. §

(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottságok, illetve a képviselők terjeszthetnek elő.

(2) A sürgősségi indítvány tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. A sürgősségi indítvány elfogadása esetén az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

A vita vezetése

17. §

(1) A polgármester minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után először a bizottságok véleményét kéri. Ezt követően megnyitja a vitát.

(2) A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, illetve az egyéb tanácskozási joggal rendelkezők szólhatnak a tárgyhoz.

(3) Egy képviselő egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. A polgármester mérlegelést követően további egyszeri, maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásokra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.

(5) A Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.

(6) A Képviselő-testület vita közben – egyszerű többséggel – tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces időtartamban.

A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

18. §

(1) A Képviselő-testületi ülésen jelen lévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) A polgármester köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében alkalmazható eszközök:

1. Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa) Figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel,

ab) Figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki nem helyi érdekű ügyekben szól hozzá,

ac) Rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést, vagy másokat sértő fogalmazást használ,

ad) Figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját.

2. Egyéb rendzavarás esetén:

ba) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(3) A polgármester a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármesternek a (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

(5) Ha a polgármester ugyanazon képviselőtől a (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt a (2) bekezdés ad) pontjában foglaltak miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 10 %-os csökkentését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

Tanácskozási jog

19. §

A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti a szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás):

3. jegyzőnek, aljegyzőnek,
4. a Hivatal szakembereinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,
5. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
6. pályázóknak,
7. az adott napirendi pontnál a napirend előadójának, a meghívott személynek,
8. annak, akinek a Képviselő-testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott,

Személyes megszólíttatás

20. §

(1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Ha a polgármester ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) Viszontválasznak helye nincs.

Ügyrendi javaslat

21. §

(1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre e tárgyban soron kívül szót kell adni.

(3) Az ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama maximum 30 másodperc a javaslat ismertetése, a második rész annak indokolás, szintén 30 másodperc időtartamban. Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a polgármester megvonja a szót.

(4) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

Módosító indítvány

22. §

(1) Módosító indítványt az adott napirendnél a szavazás megkezdéséig – írásban – lehet benyújtani a polgármesterhez.

(2) A módosító indítványnak tartalmaznia kell a napirend címét, a módosító indítvány szövegét, valamint az indítvány benyújtójának aláírását. Az indítványban az eredeti javaslatot nem kell megismételni.

(3) Képviselő-testületi ülésenként egyszer, valamennyi képviselő kérhet 5 perc un. „olvasási” szünetet. Kérés esetén ezt a polgármester elrendeli.

A vita lezárása

23. §

(1) Ha a napirendhez több hozzászólás nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A vita lezárása után szót kell adni:

1. legfeljebb 3 percben, akik a felszólalási szándékukat a vitazárás előtt jelezték, és hozzászólási lehetőségüket még nem használták fel,
2. zárszóként legfeljebb 2 percben a előterjesztőnek,
3. a vitában elhangzó személyes taralmú megjegyzésre az érintett képviselőnek legfeljebb 1 perc időtartamban.

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

Nyílt szavazás

24. §

(1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) főszabályként nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.

Névszerinti szavazás

25. §

(1) A névszerinti szavazás szabályait az Mötv. 48. § (3) bekezdése tartalmazza.^[4]

(4) Névszerinti szavazásnál a jegyzőkönyvvezető ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak.

(5) A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat a névsorban feltünteti, a jegyző összeszámolja az eredményt és átadja kihirdetésre a polgármesternek.

(6) A névszerinti szavazáshoz igénybevett névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

26. §

(1) A képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű többséggel hozott határozata alapján titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. (2) bekezdésében foglalt esetekben.^[5]

(3) A titkos szavazás lebonyolítása, eredményének megállapítása az Ügyrendi Bizottság elnökének és két tagjának a feladata (szavazatszámláló bizottság). Az elnököt távollétében a bizottság elnökhelyettese, annak távollétében annak tagja helyettesíti.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történek. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testületnek. A szavazás eredményét a polgármester nyilvános ülésen ismerteti.

Határozathozatal

27. §

(1) A Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra oly módon, hogy elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal a teljes határozati javaslatot.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(4) A döntést követően ugyanabban a kérdésben új szavazást csak a következő testületi ülésen lehet tartani. Az új szavazás kérdésében a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára minősített többséggel dönt. A szavazás csak egy alkalommal ismételhető meg.

(5) Az elfogadott határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és dátummal (év, hó, nap) kell ellátni.

Minősített többség

28. §

(1) Minősített többség az Mötv. 47. § (2) bekezdésében szabályozott szavazati arány.^[6]

(2) Minősített többség kell az Mötv. 50. §-ban^[7] 55. § (1) bekezdésben^[8], 74. § (1) bekezdésében^[9] meghatározott döntésekhez, valamint törvény által szabályozott egyéb esetekben.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon túl minősített többség szükséges:

1. a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához
2. helyi közügy önálló megoldásának vállalásáról, illetve az arról történő lemondáshoz,
3. az önkormányzat által alapított kitüntetés, cím odaítéléséhez,
4. sürgősségi indítvány elfogadásához,
5. a munkatervben nem szereplő, az előterjesztő által visszavont előterjesztés napirenden tartásához,
6. 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben^[10]

Személyes érintettség

29. §

(1) A polgármester, illetve a képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2)A személyes érintettségre vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. § (1) bekezdése tartalmazza.^[11]

Rendeletalkotás

30. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a Képviselő-testület tagjai
2. a Képviselő-testület bizottságai
3. nemzetiségi önkormányzat
4. jegyző, aljegyző
5. a Hivatal osztályvezetői

(2) A javaslatot a jegyzőhöz írásban kell benyújtani.

(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(4) Az elfogadott rendeletet a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki.

Közmeghallgatás

31. §

(1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni a Hivatal hirdetőtábláján, és az ElekTv-ben. A közmeghallgatás időpontja általában a novemberi soron következő képviselő-testületi ülés előtti 15.00 órával kezdődő időtartam. A közmeghallgatás lebonyolítására egyebekben a képviselő-testületi ülés lebonyolítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, a feltett kérdéseket, valamint az azokra adott válaszokat. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Jegyzőkönyv

32. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmazni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat^[12].

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, és a két jegyzőkönyvhitelesítő írja alá.

(3) A választópolgárok a Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvének a Városi Könyvtárban e célból elhelyezett példányába betekinthetnek

(4) A jegyzőkönyv eredet példányát a Hivatal az előterjesztésekkel együtt évente bekötteti.

(5) A Képviselő-testület üléséről video felvétel, a zárt ülésről hangfelvétel készül, melynek elkészíttetéséről a Hivatal gondoskodik. A Képviselő-testület tagjainak írásbeli kérésére, a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.

III. Fejezet

Települési képviselő

A települési képviselők jogállása

33. §

(1) A képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv határozza meg.

(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésen 34. §-ban foglaltak szerint felvilágosítást kérhet, amelyre érdemi választ kell adni.

(3) A képviselő a képviselő-testületi ülésen kívül is írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, a helyes döntése kialakításának érdekében. A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget a Hivatal biztosítja.

(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Utólagos bejelentés esetén távollétét igazolnia kell.

(5) A képviselők juttatásait külön rendelet szabályozza.

Interpelláció

34. §

(1) Bármely képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Interpellációval a Képviselő-testület csak a rendes ülésen a „Jelentés a lejárt határozatok végrehajtásáról és tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről” állandó napirend után, az aktuális ülés napirendjei tárgyalása előtt foglalkozik.

(3) A képviselők ülésenként csak 1 interpellációt nyújthatnak be.

(4) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Emellett lehetőséget kell adni az ülésen a szóban történő előadására. Az 5 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció nem tárgyalható. Ha a képviselő az interpellációt továbbra is fenntartja, azt újra be kell nyújtania.

(5) Az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz elfogadásáról szóló nyilatkozat időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(6) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadta el, a Képviselő-testület annak elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, a polgármester további vizsgálat céljából a kérdést a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja.

(9) Az interpellációra adott írásbeli válasz, valamint az interpelláló – legkésőbb az ülést megelőző két munkanappal előbb tett – írásbeli nyilatkozata ismeretében a soron következő képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Az írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell megküldeni.

Képviselői kérdés

35. §

(1) Bármely képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármester(ek)től, az állandó bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől a hatáskörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A képviselő által feltett kérdésre az ülésen, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – 15 napon belül írásban választ kell adni.

(3) A képviselői kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket két munkanappal a testületi döntés előtt a polgármesterhez írásban kell benyújtani, továbbá a Képviselő-testület a kérdés elfogadásáról nem szavaz.

Önálló képviselői indítvány

36. §

(1) Bármelyik képviselő előterjeszthet önálló képviselői indítványt az előterjesztésekre vonatkozó előírások szabályainak figyelembe vételével.

(2) Az indítványnak az indokolást is tartalmaznia kell.

(3) Az indítványt a benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a benyújtásától számított 2. képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

Állandó Bizottságok

37. §

A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozta létre:

• Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság (5 fő)
• Ügyrendi és Szociális Bizottság (5fő)
• Társadalmi kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság (5 fő)

Ideiglenes bizottság

38. §

(1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságok esetében.

(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

(4) A megszűnés esetén az azt követő testületi ülésen a bizottság elnöke köteles a bizottság működéséről, és annak eredményéről a Képviselő-testületnek beszámolni.

A bizottságok működésének szabályai

39. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén ezt a feladatot – a bizottság által e célra megválasztott – elnökhelyettes végzi el.

(2) A bizottság elnöke köteles az ülést összehívni:

• a képviselő-testület határozatára
• a polgármester indítványára
• a bizottság tagjai 1/4-nek indítványára.

(3) A bizottság ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottság ülésenként csak egy jegyzőkönyvhitelesítőt választ.

(5) A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit a rendelet 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza.

Vezetői Testület

40. §

(1) A Vezetői Testület a Képviselő-testület állandó bizottságnak nem minősülő, előkészítő, koordináló, véleményező, önálló döntési jogkörrel nem rendelkező szerve.

(2) A Vezetői Testület tagjai:

1. Szavazati joggal:
   1. Polgármester
   2. Alpolgármester(ek)
   3. Bizottságok elnökei
2. Tanácskozási joggal:
   1. Jegyző, aljegyző
   2. Pénzügyi osztályvezető
   3. A tárgyalt napirendi pont előadója

(3) A Vezetői Testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A Vezetői Testület ülésének összehívását kezdeményezheti még a Képviselő-testület, vagy bármely képviselő.

(4) A Vezetői Testület működésére egyebekben a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

A tisztségviselők

Polgármester

41. §

(1) A megválasztott polgármester megbízatását főfoglalkozásban látja el. A polgármester illetményét és költségtérítését az Mötv. 71. § (4) és (6) bekezdésének megfelelően a Képviselő-testület állapítja meg.^[13]

(2) A polgármester főbb feladatat- és hatásköreit az Mötv. 67. §-a tartalmazza.^[14]

(3) A polgármester havonta legalább egy alkalommal, az ElekTv-ben és a Hivatal hirdetőtábláján is meghirdetett fogadóórát tart, általában a csütörtöki napon 13.00 órától 15.00 óráig.

(4) A polgármester az 5 munkanapot meghaladó időtartamú szabadság igénybevételéről az azt megelőző ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Alpolgármester

42. §

(1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a Képviselő-testület megválasztásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg, valamint kijelöli a távolléte esetén őt helyettesítő személyt.

(3) Az alpolgármesterek tiszteletdíjára és költségtérítésére az Mötv. 80. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak.^[15]

(4) Az alpolgármesterek minden héten egy alkalommal fogadóórát tartanak. A fogadóórák helyét és időpontját a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

Jegyző

43. §

(1) A jegyző ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Hivatal működésével kapcsolatos feladatokat. A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése szabályozza.^[16]

(2) A jegyző figyelemmel kíséri a Képviselő-testület vagy szerveinek működését, és döntéseit, amennyiben annak jogszabálysértő voltát észleli, azt köteles részükre jelezni.

(3) Felügyel a Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét, szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el. Felelős a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.

(4) Gondoskodik az SzMSz függelékeinek folyamatos vezetéséről.

(5) Felügyeli a Hivatal iratkezelését.

Aljegyző

44. §

(1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester – legfeljebb hat hónapi időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.

VI. Fejezet

A Hivatal

45. §

(1) A Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a polgármester átruházott hatáskörben hagy jóvá.

(2) A Hivatal belső tagozódása:

1. Szervezési és Nyilvántartási Iroda
2. Hatósági és Településüzemeltetési Iroda
3. Pénzügyi Iroda
4. Lökösházi Kirendeltség

(3) A Hivatal belső tagozódásával kapcsolatban a székhely és a Lökösházi Kirendeltség létszámkeretét e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.”

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

46. §

(1) Ez a rendelet 2019. október 28-án 17 óra 30 perckor lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014.(XI.25.) önkormányzati rendelete Elek Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Elek, 2019. október 28.

Dr. Kerekes Éva                                                                                            Szelezsán György

jegyző                                                                                                            polgármester

Záradék:

Kihirdetve 2019. október 28-án 17 órakor.

Elek, 2019. október 28.                                                                                 Dr. Kerekes Éva

                                                                                                                      jegyző

Egységes szerkezetben a 21/2019.(XII.16.) önkormányzati rendelettel

Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Elek Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezése, székhelye

1. §

(1) Az önkormányzat megnevezése: Elek Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 5742 Elek, Gyulai út 2.

(3) Az önkormányzat hivatalának

• hivatalos megnevezése: Eleki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban Hivatal)
• hivatalos rövidített megnevezése: Eleki KÖH

Az önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, díszpecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeinek részletes leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat a helyi kitüntetések alapítását és adományozásának rendjét külön rendeletben szabályozza.

Az önkormányzat feladatai, hatáskörei

3. §

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

4. §

(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervein keresztül látja el.

(3) Az önkormányzat a kötelező feladatain túl, önként vállalhatja más feladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben:

• az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,
• rendelkezésre állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

5. §

*„(1) Az önkormányzat ellátja az Mötv. alapján kormányzati funkciók szerint:

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
5. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
6. 031030 Közterület rendjének fenntartása
7. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
8. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
9. 042180 Állat-egészségügy
10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
11. 047120 Piac üzemeltetése
12. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
13. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
14. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
15. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
16. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
17. 064010 Közvilágítás
18. 066010 Zöldterület-kezelés
19. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
20. 072111 Háziorvosi alapellátás
21. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
22. 072311 Fogorvosi alapellátás
23. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
24. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
25. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
26. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
27. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézetben
28. 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
29. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
30. 105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások
31. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
32. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok”

(2) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását

• Civil szerveződések támogatása
• Közösségi és verseny sport támogatása
• Városi hagyományőrző és tömegrendezvények fenntartása
• Városi újság megjelentetése
• Nemzetiségi óvodai nevelés
• Külföldi testvér- és partner települési kapcsolatok ápolása
• Helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása
• Turisztikai fejlesztések támogatási
• Gyermekek nyári táboroztatásának támogatása
• Városfejlesztő vállalkozásban való részvétel
• Nem kötelező pénzbeli szociális feladatok biztosítása (Bursa Hungarica ösztöndíj, fiatalok első lakáshoz jutásának támogatási, újszülöttek támogatása)

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület tagjai

6. §

(1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület (1) bekezdés szerinti tagjainak száma 7 fő.

A Képviselő-testület ülése

7. §

(1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. A rendes ülések időpontja lehetőség szerint az adott hónap utolsó hétfője, kezdete 16.00 óra, és legkésőbb 21.00 óráig tarthat. Július és augusztus hónapokban a testület rendes ülést nem tart.

(2) Az ülések helye általában a Városháza Díszterme.

(3) A Képviselő-testület ülése főszabályként nyilvános.

(4) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart, illetőleg tarthat.

A Képviselő-testületi ülés összehívása

8. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Az ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják, a képviselők elektronikus úton, az egyéb meghívottak a hivatali kézbesítő útján, illetve postai úton, tértivevényesen. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályozottsága esetén a képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke látja el.

(2) A polgármester köteles a képviselő-testületi ülést összehívni 2 képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára az indítványban megjelölt időpontra, de legkésőbb 3 munkanapon belül. A rendkívüli ülést a javasolt napirenddel kell megtartani. Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat. A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefonon és a hivatali kézbesítő útján is összehívható.

(4) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdései időpontjának, a tervezett napirend(ek) tárgyának, előadójának megjelölését, valamint azt, hogy a napirendeket mely bizottságok tárgyalják meg.

A Képviselő-testület ülésére meghívottak köre

9. §

A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

• a képviselőket
• a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester(ek), jegyző, aljegyző),
• a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
• a Békés Megyei Kormányhivatalt, a Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatalát,
• az osztályvezetőket,
• az Eleki Aktuális főszerkesztőjét,
• az önkormányzat által alapított egyszemélyes, és többségi tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóit,
• az önkormányzati intézmények vezetőit
• az érdekképviseleti szervek vezetőit az őket érintő kérdésekben,
• az egyes napirendek által érintetteket

10.§

(1) A meghívottak – a 9. § f), az i) és a j) pontjaiban foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek.

(2) A 9. § i) és j) pontjaiban foglaltak az őket érintő napirend tekintetében tanácskozási joggal rendelkeznek.

Előterjesztések

11. §

(1) A napirendi pontokhoz írásbeli előterjesztést kell készíteni. Halaszthatatlan esetekben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(2) Sürgős döntést igénylő, időközben felmerült ügyekben szóbeli előterjesztésnek is helye van. A határozati javaslatot ilyen esetben is írásban kell megfogalmazni.

(3) Az írásbeli előterjesztéseknek általában a következő főbb részekből kell állnia:

• az előterjesztés tárgya, az ülés időpontja,
• annak áttekintése, hogy ez a tárgy korábban szerepelt-e napirenden, és milyen döntés született, annak megtörtént-e a végrehajtása,
• a témakör részletes kifejtése
• a meghozandó döntés, vagy döntési alternatívák, azok indokolása
• egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat(ok), rendelet esetén rendelet-tervezet
• a döntés végrehajtásáért felelős, valamint a teljesítési határidő, valamint ha szükséges, az anyagi forrás megjelölése.

12. §

(1) Előterjesztés megtételére jogosult:

• települési képviselő,
• tisztségviselő,
• Képviselő-testület bizottsága,
• Nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
• Osztályvezetők,
• Intézményvezetők,
• Jegyző által megbízott köztisztviselők,
• Önkormányzati gazdasági társaság vezetője, felügyelő bizottságának elnöke,
• Akit a Képviselő-testület felkér

(2) Az előterjesztő a Képviselő-testület munkatervében nem szereplő, a meghívóban feltüntetett előterjesztést visszavonhatja. Az előterjesztést ennek ellenére a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.

13. §

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket – a zárt ülés anyagának kivételével – a helyben szokásos módon közszemlére kell tenni.

(2) Helyben szokásos módnak számíthat a Városi Könyvtárban való hozzáférhetővé tétel, az Eleki Aktuálisban való megjelentetés, vagy Elek város honlapján való közzététel.

(3) Személyi kérdéseket tárgyaló zárt ülés anyagának a személyes adatokat, illetve szenzitív személyes adatokat tartalmazó része csak a hatáskörrel rendelkező bizottság, illetve a képviselő-testület ülésén kerülhet kiosztásra, és azt az ülés végén össze kell szedni

Az ülés vezetése

14. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távollétében a 8. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, név szerint az igazoltan és előzetes bejelentés nélkül távolmaradt képviselőket, majd:

• javaslatot tesz a jegyzőkönyvhitelesítőkre két képviselő személyében, a jegyzőkönyvhitelesítőkről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz
• javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira, azok sorrendjére,
• beszámol a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
• napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet,
• berekeszti az ülést.

(3) Határozatképtelenség esetén a testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendek meghatározása

15. §

(1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Hivatal javaslatait.

(2) A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

• jelentés a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról,
• a polgármester beszámolója a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
• a rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,
• a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
• a fellebbezések,
• a zárt testületi ülést igénylő előterjesztések.

(3) Az olyan napirendeket, amelyekhez előadó vagy vendég várható 16 – 18 óra közötti időtartamban kell napirendre tűzni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület a polgármester javaslatár eltérhet.

(5) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(6) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetve a bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.

(7) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történő döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.

Sürgősségi indítvány

16. §

(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottságok, illetve a képviselők terjeszthetnek elő.

(2) A sürgősségi indítvány tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. A sürgősségi indítvány elfogadása esetén az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

A vita vezetése

17. §

(1) A polgármester minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után először a bizottságok véleményét kéri. Ezt követően megnyitja a vitát.

(2) A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, illetve az egyéb tanácskozási joggal rendelkezők szólhatnak a tárgyhoz.

(3) Egy képviselő egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. A polgármester mérlegelést követően további egyszeri, maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásokra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.

(5) A Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.

(6) A Képviselő-testület vita közben – egyszerű többséggel – tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces időtartamban.

A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

18. §

(1) A Képviselő-testületi ülésen jelen lévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) A polgármester köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében alkalmazható eszközök:

• Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa) Figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel,

ab) Figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki nem helyi érdekű ügyekben szól hozzá,

ac) Rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést, vagy másokat sértő fogalmazást használ,

ad) Figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját.

• Egyéb rendzavarás esetén:

ba) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(3) A polgármester a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármesternek a (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

(5) Ha a polgármester ugyanazon képviselőtől a (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt a (2) bekezdés ad) pontjában foglaltak miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 10 %-os csökkentését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

Tanácskozási jog

19. §

A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti a szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás):

• jegyzőnek, aljegyzőnek,
• a Hivatal szakembereinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,
• a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
• pályázóknak,
• az adott napirendi pontnál a napirend előadójának, a meghívott személynek,
• annak, akinek a Képviselő-testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott,

Személyes megszólíttatás

20. §

(1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Ha a polgármester ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) Viszontválasznak helye nincs.

Ügyrendi javaslat

21. §

(1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre e tárgyban soron kívül szót kell adni.

(3) Az ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama maximum 30 másodperc a javaslat ismertetése, a második rész annak indokolás, szintén 30 másodperc időtartamban. Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a polgármester megvonja a szót.

(4) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

Módosító indítvány

22. §

(1) Módosító indítványt az adott napirendnél a szavazás megkezdéséig – írásban – lehet benyújtani a polgármesterhez.

(2) A módosító indítványnak tartalmaznia kell a napirend címét, a módosító indítvány szövegét, valamint az indítvány benyújtójának aláírását. Az indítványban az eredeti javaslatot nem kell megismételni.

(3) Képviselő-testületi ülésenként egyszer, valamennyi képviselő kérhet 5 perc un. „olvasási” szünetet. Kérés esetén ezt a polgármester elrendeli.

A vita lezárása

23. §

(1) Ha a napirendhez több hozzászólás nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A vita lezárása után szót kell adni:

• legfeljebb 3 percben, akik a felszólalási szándékukat a vitazárás előtt jelezték, és hozzászólási lehetőségüket még nem használták fel,
• zárszóként legfeljebb 2 percben a előterjesztőnek,
• a vitában elhangzó személyes taralmú megjegyzésre az érintett képviselőnek legfeljebb 1 perc időtartamban.

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

Nyílt szavazás

24. §

(1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) főszabályként nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.

Névszerinti szavazás

25. §

(1) A névszerinti szavazás szabályait az Mötv. 48. § (3) bekezdése tartalmazza.

(4) Névszerinti szavazásnál a jegyzőkönyvvezető ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak.

(5) A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat a névsorban feltünteti, a jegyző összeszámolja az eredményt és átadja kihirdetésre a polgármesternek.

(6) A névszerinti szavazáshoz igénybevett névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

26. §

(1) A képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű többséggel hozott határozata alapján titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása, eredményének megállapítása az Ügyrendi Bizottság elnökének és két tagjának a feladata (szavazatszámláló bizottság). Az elnököt távollétében a bizottság elnökhelyettese, annak távollétében annak tagja helyettesíti.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történek. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testületnek. A szavazás eredményét a polgármester nyilvános ülésen ismerteti.

Határozathozatal

27. §

(1) A Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra oly módon, hogy elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal a teljes határozati javaslatot.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(4) A döntést követően ugyanabban a kérdésben új szavazást csak a következő testületi ülésen lehet tartani. Az új szavazás kérdésében a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára minősített többséggel dönt. A szavazás csak egy alkalommal ismételhető meg.

(5) Az elfogadott határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és dátummal (év, hó, nap) kell ellátni.

Minősített többség

28. §

(1) Minősített többség az Mötv. 47. § (2) bekezdésében szabályozott szavazati arány.

(2) Minősített többség kell az Mötv. 50. §-ban 55. § (1) bekezdésben, 74. § (1) bekezdésében meghatározott döntésekhez, valamint törvény által szabályozott egyéb esetekben.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon túl minősített többség szükséges:

• a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához
• helyi közügy önálló megoldásának vállalásáról, illetve az arról történő lemondáshoz,
• az önkormányzat által alapított kitüntetés, cím odaítéléséhez,
• sürgősségi indítvány elfogadásához,
• a munkatervben nem szereplő, az előterjesztő által visszavont előterjesztés napirenden tartásához,
• 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben

Személyes érintettség

29. §

(1) A polgármester, illetve a képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2)A személyes érintettségre vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. § (1) bekezdése tartalmazza.

Rendeletalkotás

30. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a Képviselő-testület tagjai
• a Képviselő-testület bizottságai
• nemzetiségi önkormányzat
• jegyző, aljegyző
• a Hivatal osztályvezetői

(2) A javaslatot a jegyzőhöz írásban kell benyújtani.

(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(4) Az elfogadott rendeletet a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki.

Közmeghallgatás

31. §

(1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni a Hivatal hirdetőtábláján, és az ElekTv-ben. A közmeghallgatás időpontja általában a novemberi soron következő képviselő-testületi ülés előtti 15.00 órával kezdődő időtartam. A közmeghallgatás lebonyolítására egyebekben a képviselő-testületi ülés lebonyolítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, a feltett kérdéseket, valamint az azokra adott válaszokat. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Jegyzőkönyv

32. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmazni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, és a két jegyzőkönyvhitelesítő írja alá.

(3) A választópolgárok a Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvének a Városi Könyvtárban e célból elhelyezett példányába betekinthetnek

(4) A jegyzőkönyv eredet példányát a Hivatal az előterjesztésekkel együtt évente bekötteti.

(5) A Képviselő-testület üléséről video felvétel, a zárt ülésről hangfelvétel készül, melynek elkészíttetéséről a Hivatal gondoskodik. A Képviselő-testület tagjainak írásbeli kérésére, a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.

III. Fejezet

Települési képviselő

A települési képviselők jogállása

33. §

(1) A képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv határozza meg.

(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésen 34. §-ban foglaltak szerint felvilágosítást kérhet, amelyre érdemi választ kell adni.

(3) A képviselő a képviselő-testületi ülésen kívül is írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, a helyes döntése kialakításának érdekében. A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget a Hivatal biztosítja.

(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Utólagos bejelentés esetén távollétét igazolnia kell.

(5) A képviselők juttatásait külön rendelet szabályozza.

Interpelláció

34. §

(1) Bármely képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Interpellációval a Képviselő-testület csak a rendes ülésen a „Jelentés a lejárt határozatok végrehajtásáról és tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről” állandó napirend után, az aktuális ülés napirendjei tárgyalása előtt foglalkozik.

(3) A képviselők ülésenként csak 1 interpellációt nyújthatnak be.

(4) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Emellett lehetőséget kell adni az ülésen a szóban történő előadására. Az 5 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció nem tárgyalható. Ha a képviselő az interpellációt továbbra is fenntartja, azt újra be kell nyújtania.

(5) Az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz elfogadásáról szóló nyilatkozat időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(6) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadta el, a Képviselő-testület annak elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, a polgármester további vizsgálat céljából a kérdést a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja.

(9) Az interpellációra adott írásbeli válasz, valamint az interpelláló – legkésőbb az ülést megelőző két munkanappal előbb tett – írásbeli nyilatkozata ismeretében a soron következő képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Az írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell megküldeni.

Képviselői kérdés

35. §

(1) Bármely képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármester(ek)től, az állandó bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől a hatáskörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A képviselő által feltett kérdésre az ülésen, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – 15 napon belül írásban választ kell adni.

(3) A képviselői kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket két munkanappal a testületi döntés előtt a polgármesterhez írásban kell benyújtani, továbbá a Képviselő-testület a kérdés elfogadásáról nem szavaz.

Önálló képviselői indítvány

36. §

(1) Bármelyik képviselő előterjeszthet önálló képviselői indítványt az előterjesztésekre vonatkozó előírások szabályainak figyelembe vételével.

(2) Az indítványnak az indokolást is tartalmaznia kell.

(3) Az indítványt a benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a benyújtásától számított 2. képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

Állandó Bizottságok

37. §

A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozta létre:

• Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság (5 fő)
• Ügyrendi és Szociális Bizottság (5fő)
• Társadalmi kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság (5 fő)

Ideiglenes bizottság

38. §

(1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságok esetében.

(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

(4) A megszűnés esetén az azt követő testületi ülésen a bizottság elnöke köteles a bizottság működéséről, és annak eredményéről a Képviselő-testületnek beszámolni.

A bizottságok működésének szabályai

39. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén ezt a feladatot – a bizottság által e célra megválasztott – elnökhelyettes végzi el.

(2) A bizottság elnöke köteles az ülést összehívni:

• a képviselő-testület határozatára
• a polgármester indítványára
• a bizottság tagjai 1/4-nek indítványára.

(3) A bizottság ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottság ülésenként csak egy jegyzőkönyvhitelesítőt választ.

(5) A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit a rendelet 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza.

Vezetői Testület

40. §

(1) A Vezetői Testület a Képviselő-testület állandó bizottságnak nem minősülő, előkészítő, koordináló, véleményező, önálló döntési jogkörrel nem rendelkező szerve.

(2) A Vezetői Testület tagjai:

• Szavazati joggal:
  • Polgármester
  • Alpolgármester(ek)
  • Bizottságok elnökei
• Tanácskozási joggal:
  • Jegyző, aljegyző
  • Pénzügyi osztályvezető
  • A tárgyalt napirendi pont előadója

(3) A Vezetői Testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A Vezetői Testület ülésének összehívását kezdeményezheti még a Képviselő-testület, vagy bármely képviselő.

(4) A Vezetői Testület működésére egyebekben a bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

A tisztségviselők

Polgármester

41. §

(1) A megválasztott polgármester megbízatását főfoglalkozásban látja el. A polgármester illetményét és költségtérítését az Mötv. 71. § (4) és (6) bekezdésének megfelelően a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A polgármester főbb feladatat- és hatásköreit az Mötv. 67. §-a tartalmazza.

(3) A polgármester havonta legalább egy alkalommal, az ElekTv-ben és a Hivatal hirdetőtábláján is meghirdetett fogadóórát tart, általában a csütörtöki napon 13.00 órától 15.00 óráig.

(4) A polgármester az 5 munkanapot meghaladó időtartamú szabadság igénybevételéről az azt megelőző ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Alpolgármester

42. §

* *

„(1) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a Képviselő-testület megválasztásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az egyik alpolgármesternek a képviselő-testület tagjai közül kell kikerülnie.”

(2) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg, valamint kijelöli a távolléte esetén őt helyettesítő személyt.

(3) Az alpolgármesterek tiszteletdíjára és költségtérítésére az Mötv. 80. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak.

(4) Az alpolgármesterek minden héten egy alkalommal fogadóórát tartanak. A fogadóórák helyét és időpontját a rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

Jegyző

43. §

(1) A jegyző ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Hivatal működésével kapcsolatos feladatokat. A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése szabályozza.

(2) A jegyző figyelemmel kíséri a Képviselő-testület vagy szerveinek működését, és döntéseit, amennyiben annak jogszabálysértő voltát észleli, azt köteles részükre jelezni.

(3) Felügyel a Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét, szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el. Felelős a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.

(4) Gondoskodik az SzMSz függelékeinek folyamatos vezetéséről.

(5) Felügyeli a Hivatal iratkezelését.

Aljegyző

44. §

(1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester – legfeljebb hat hónapi időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.

VI. Fejezet

A Hivatal

45. §

(1) A Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a polgármester átruházott hatáskörben hagy jóvá.

(2) A Hivatal belső tagozódása:

• Szervezési és Nyilvántartási Iroda
• Hatósági és Településüzemeltetési Iroda
• Pénzügyi Iroda
• Lökösházi Kirendeltség

(3) A Hivatal belső tagozódásával kapcsolatban a székhely és a Lökösházi Kirendeltség létszámkeretét e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.”

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

46. §

(1) Ez a rendelet 2019. október 28-án 17 óra 30 perckor lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014.(XI.25.) önkormányzati rendelete Elek Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Elek, 2019. október 28.

Dr. Kerekes Éva                                                                                            Szelezsán György

jegyző                                                                                                            polgármester

Záradék:

Kihirdetve 2019. október 28-án 17 órakor.

Elek, 2019. október 28.                                                                                 Dr. Kerekes Éva

                                                                                                                      jegyző

**Módosította a 7/2020.(VII.27.) önkormányzati rendelet.