1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében meghatározza Elek városa által nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, illetve az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait, a biztosított szolgáltatások rendszerét.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Elek város közigazgatási területén

• a) Lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező:
  • aa) magyar állampolgárokra,
  • ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,
  • ac) hontalanokra,
  • ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
• b) a Szoctv. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá

• a) az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, valamint
• b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

3. § E rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört átruházott hatáskörben:

• a) Elek Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) Ügyrendi és Szociális Bizottsága,
• b) Elek város polgármestere a 4. § (3) bekezdés bd) és be) pontja, és 20. § esetén gyakorolja.

4. § (1) A települési támogatás formái:

• a) havi rendszerességgel nyújtott;
• b) eseti jelleggel biztosított.

(2) Havi rendszerességgel nyújtott támogatások:

• a) lakhatási támogatás;
• b) ápolási támogatás;

(3) Eseti jelleggel biztosított támogatások:

• a) gyógyszertámogatás;
• b) rendkívüli települési támogatás
  • ba) temetési költségekhez való hozzájárulás
  • bb) a gyermek hátrányos helyzete esetében nyújtott támogatás
  • bc) létfenntartási gondok enyhítését szolgáló támogatás,
  • bd) újszülöttek támogatása
  • be) krízishelyzet elhárítása érdekében nyújtott támogatás.

(4) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban – lakhatási támogatás esetén háztartásban - életvitelszerűen együtt élő személyek szociális helyzetét, rászorultságát egységben kell vizsgálni.

(5) A támogatások, részben vagy egészben természetbeni támogatásként nyújthatók.

(6) A természetben nyújtható támogatás különösen az élelmiszer, a tankönyv és tanszer, a közüzemi díjak, illetve a nevelési-oktatási és gyermekintézmények térítési díjának megfizetése, tüzelőanyag biztosítása..

(7) A támogatást úgy kell megállapítani, hogy

• a) a havi rendszerességgel nyújtott támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét;
• b) az eseti jelleggel nyújtott támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

5. § A települési támogatás iránti kérelmeket – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon - az Eleki Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani.

6. § (1) A települési támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
• b) lakcímét - lakó- és tartózkodási helyét -,
• c) a kérelmező családjában élők személyazonosító adatait,
• d) a kérelmező és a vele egy családban élő személyek TAJ számát,
• e) a (2) bekezdésében meghatározott igazolásokat,
• f) vagyonnyilatkozatot,
• g) a kérelem indokául szolgáló tényt és az indokolással alátámasztott körülményt, valamint azokat igazoló iratokat, igazolásokat,
• h) továbbá az egyes ellátásoknál előírt egyéb adatokat, igazolásokat, nyilatkozatokat.

(2) A települési támogatás iránti igény benyújtásakor a kérelmező köteles saját, illetve családja, vagyoni, jövedelemi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni. Rendszeres jövedelmek esetében az irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme. Nem rendszeres jövedelmek esetén – vállalkozás, őstermelői tevékenység – a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell számítani azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani, ha a tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, úgy az egyhavi átlagos jövedelmet a tevékenység időtartama alapján kell számítani. Egyebekben az Szoctv.. 10. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem szolgáltatja, a kért igazolásokat nem csatolja, illetve nem közli, és a hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a rendelkezésre álló adatok alapján kell a döntést meghozni, vagy az eljárás megszüntethető.

(4) Az igények elbírálása során az önkormányzat a kérelmező által közölt adatokat, tényeket valamint a szociális helyzetet az alábbiak szerint ellenőrizheti:

• a) megkeresheti az illetékes adóigazgatóságot, vagy adóhatóságot;
• b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet;
• c) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót;
• d) környezettanulmány lefolytatásával.

(5) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül bontóperi, vagy gyermekelhelyezéséről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

(6) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról, valamint a tartásdíj fizetés mielőbbi megvalósításáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni – határidő megjelölésével – annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához

7. § A települési támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

8. § A támogatások folyósítása, biztosítása:

• a) a havi rendszerességgel nyújtott támogatás esetén a támogatás összegét a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell a szolgáltató, nevelési-oktatási intézmény számlájára, a jogosult folyószámlájára átutalni, vagy postai úton kiutalni;
• b) eseti jelleggel nyújtott támogatás esetén a megállapított támogatást egy összegben kell a szolgáltató, a nevelési-oktatási intézmény számlájára, vagy a jogosult folyószámlájára, vagy a jogosult részére postai úton kiutalni, illetve a Hivatal házipénztárából a támogatás megállapítását követő 15 napon belül kifizetni;
• c) a természetben nyújtott támogatást a megállapítást követő 15 napon belül, vagy a kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követő 15 napon belül kell biztosítani.

9. § (1) Az e rendelet alapján nyújtott támogatásokat

• a) meg kell szüntetni az adatközlésre nyitva álló határidő utolsó napján, ha a jogosultsági feltételek felülvizsgálatakor a támogatott a szükséges adatokat nem szolgáltatta, igazolásokat nem csatolta;
• b) meg kell szüntetni, és a támogatottat kötelezni kell a megállapított támogatás teljes megtérítésére, természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére:
  • ba) ha az igénylő szándékosan valótlan adatok közlésével, vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az önkormányzatot, amelynek figyelembevételével nem lett volna jogosult a támogatásra,
  • bb) ha a támogatott a támogatást nem rendeltetésszerűen használta fel, nem tett eleget az elszámolási kötelezettségének, vagy
• c) a 7 §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összeg visszafizetésére kell kötelezni.

(3) Megtérítés elrendelése esetén a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke valamint a kamat összege méltányosságból elengedhető, illetve csökkenthető, valamint részletekben fizethető meg, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné és azt a megtérítésre kötelezett személy kérelmezi, ha a visszafizetésre kötelezett családjának egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(4) Amennyiben a kötelezett megtérítési kötelezettségének önként nem tesz eleget, - és a (3) bekezdésben foglaltak nem kerülnek alkalmazásra - a határozat végrehajtását kell elrendelni.

10. § (1) A lakhatási támogatásként nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás a legalább egy éve Eleken lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezők részére.

(2) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság a villanyáram-, gázfogyasztás-, vízfogyasztás-, és csatornahasználat-, illetve a szemétszállítás- díjához, lakbérhez, albérleti díjhoz, közös költséghez, valamint a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatást nyújt.

(3) A megítélt lakhatási támogatást – a (11) és (14) bekezdésben szabályozott eseteket kivéve – azon szolgáltatóknak utalja át, melyek a (2) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokat biztosítják.

(4) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(5) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(6) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(7) Ha a háztartás

• a) (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik,

(8) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(9) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

• a) ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem 0- 27.999 Ft havi 5.500 Ft
• b) ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem 28.000- 44.999 Ft havi 4.000 Ft
• c) ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem 45.000- 64.999 Ft havi 3.000 Ft
• d) ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem 65.000-71.250Ft havi 2.500 Ft

(10) A lakhatási támogatást egy év időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának első napjától. Folyósítása havi rendszerességgel történik, kivéve, ha a kérelem benyújtása hónapjában a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség eléri a támogatás összegét és a kérelmező az egyösszegű teljesítést kérelmezi. Újbóli megállapítás esetén a jogosultság lejártát követő hó első napjától állapítható meg.

(11) A tüzelőanyag költségeihez való hozzájárulásként nyújtott támogatás egy összegben kerül folyósításra rendeltetésszerű felhasználásáról a jogosult határidő tűzésével elszámoltatható. A tárgy évben maximum két alkalommal megállapítható, legfeljebb 60.000.- Ft összeghatárig.

(12) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától azzal, hogy külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez

• a) a támogatott szolgáltatást szerződés alapján igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot tartalmazó irat bemutatása, vagy másolatának csatolása,
• b) társasházban lakó jogosult esetén a közös képviselő nyilatkozata,
• c) bérleti-, albérleti szerződés, valamint
• d) a (10) bekezdés szerinti egyösszegű teljesítés kérelmezése esetén a fizetési kötelezettség hitelt érdemlő igazolása szükséges

(14) A lakhatási támogatásban részesülők évente egy alkalommal egyszeri kiegészítő támogatásban részesíthetők, legfeljebb 60.000.- Ft értékhatárig.

11. § (1) Az ápolási támogatásként nyújtott települési támogatás folyósítható annak a hozzátartozónak, aki 18 életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha

• a) részére az ápolási díj 2015. március 1. napját megelőzően megállapításra került és
• b) a családban nincs más hozzátartozó, aki az ápolási feladat ellátását biztosítani tudja,
• c) a családban nincs olyan ápolásra alkalmas személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül vagy kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát nem haladja meg,
• d) az ápolás és gondozás házi segítségnyújtás keretében nem megoldható, vagy az ápolt személy írásban nyilatkozik, hogy a házi segítségnyújtást nem kívánja igénybe venni,
• e) az egy főre számított havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

és a család tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) Az ápolási támogatásként nyújtott települési támogatás összege a jogosult részére 2015. március 1. napját megelőzően, ápolási díjként megállapított összeggel megegyező.

(3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolt háziorvosi igazolás mellé indokolt esetben bekérhető az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes szakorvos véleménye is.

(4) A (1) bekezdésben meghatározott ápolási támogatás folyósítását legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, melynek során környezettanulmányt kell lefolytatni, és ha az ápolt személyről megállapítható, hogy nem szorul folyamatos ápolásra, gondozásra, akkor az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni.

12. § (1) A gyógyszertámogatásként nyújtott települési támogatás a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök megvásárlásához annak a személynek állapítható meg, akinek

• a) az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedülálló esetén 400 %-át, és
• b) a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök rendszeres használata orvosilag indokolt, kivéve, ha közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.

(2) A támogatás összege a havi rendszeres gyógyszerköltség legfeljebb 300%-a, maximum 30.000.- Ft.

(3) A gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz használatának indokoltságát kórház, vagy szakrendelő szakorvosa által kiadott szakvélemény, zárójelentés a kérelemhez csatolásával kell a kérelmezőnek igazolni.

13. § (1) Rendkívüli települési támogatás a 4. § (3) bekezdés ba) pontja szerint a temetési költségekhez való hozzájárulás.

(2) A temetési költségekhez való hozzájárulás az elhunyt eltemettetéséről gondoskodó személy részére nyújtott hozzájárulás, amely akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedülálló esetén 400 %-át.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege 25.000.- Ft.

(4) A támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezéséről számított 60 napon belül lehet előterjeszteni, melyhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a temetési költségeket tartalmazó számlákat.

14. § (1) A 4. §. (3) bekezdés bb) pontja szerinti, a gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás azon személyek részére állapítható meg, akik

• a) köznevelési, alap-és középfokú oktatási intézménybe járó gyermekre tekintettel a nevelési év kezdetén jelentkező többletkiadások,
• b) a gyermek hátrányos helyzete;
• c) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának biztosítása;
• d) válsághelyzetben lévő várandós anya és gyermekének megtartása;
• e) a gyermek fogadásának előkészítése;

miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként nyújtott támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a családban a család tagjainak vagyona nincs.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja iránti kérelem július 1. és augusztus 15. napja között nyújtható be, e határidő jogvesztő. A kérelemhez csatolni kell a nem tanköteles korú gyermek intézményi jogviszonyáról szóló igazolást. A jogosult részére a támogatást a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 15 napon belül kell biztosítani

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az alábbi összegű támogatás nyújtható

• a) az (1) bekezdés a) pont esetén gyermekenként 5.000.-Ft,
• b) az (1) bekezdés b)–c) pont esetén gyermekenként legfeljebb 10.000.- Ft,
• c) az (1) bekezdés d)–e) pont esetén legfeljebb 15.000.- Ft

(5) A pénzbeli támogatásként nyújtott ellátás rendeltetésszerű felhasználásáról a jogosult határidő tűzésével elszámoltatható.

(6) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság a (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól méltányosságból eltekinthet.

15. § (1) A 4 § (3) bekezdés bc) pont szerinti létfenntartási gondok enyhítését szolgáló települési támogatás azon személyek részére állapítható meg,

• a) akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy
• b) az alábbi esetek valamelyikének bekövetkezte miatt anyagi segítségre szorulnak.
  • ba) betegség, rokkantság;
  • bb) haláleset;
  • bc) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi felhalmozódott közműtartozás;
  • bd) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

(2) A létfenntartási gondok enyhítését szolgáló támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg

• a) családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át;
• b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át

és a családban a család tagjainak, egyedül élő személy esetén a kérelmezőnek vagyona nincs.

(3) A kérelemhez csatolni kell az alkalmanként jelentkező többletkiadásokat igazoló iratot, igazolást, nyilatkozatot.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével egyező mértékű támogatás nyújtható azzal, hogy a tényleges költség mértékét nem haladhatja meg.

(5) A pénzbeli támogatásként nyújtott ellátás rendeltetésszerű felhasználásáról a jogosult határidő tűzésével elszámoltatható.

16. § (1) A 4. § (3) bekezdés bd) pontja szerinti, az újszülöttek számára nyújtott támogatás a gyermek fogadásának előkészítésére és gondozására igényelhető rendkívüli települési támogatás, amelynek mértéke újszülött gyermekenként 35.000.-Ft.

(2) Az újszülöttek támogatása megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A támogatás iránti kérelmet a gyermek születésétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni.

17. § A 4. § (3) bekezdés be) pontja alapján halaszthatatlan esetben a polgármester az arra rászoruló személy részére létfenntartási gondok enyhítését szolgáló a krízis helyzet elhárítására támogatást nyújthat. Halaszthatatlan esetnek minősül:

• a) Haláleset bekövetkeztekor azonnali intézkedést igénylő esetben
• b) Rendkívüli élethelyzet esetén azonnali intézkedést igénylő esetben. Rendkívüli élethelyzetnek minősül elemi kár, és egyéb katasztrófahelyzet bekövetkezte (pl. tűzeset) amennyiben a késedelem elháríthatatlan kárral járna.
• c) Gyógyszervásárlásra, ha az orvos szakvéleménye szerint életmentő, illetve azonnali alkalmazást kíván.
• d) Egészségügyi egyéb vészhelyzet esetén, ha a késedelem súlyos vagy maradandó egészségkárosodással járna.
• e) Akinél kihűlés vagy fagyhalál veszélye áll fenn, a krízishelyzet elhárítására természetbeni támogatás állapítható meg tüzelőanyag formájában.

18. § (1) Az önkormányzat - tekintet nélkül hatáskörére, illetékességére, és a jelen rendeletben foglalt korlátozásokra – a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő rászorulónak rendkívüli települési támogatást biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) A támogatást biztosító az (1) bekezdésben foglalt ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, az értesítéssel egyidejűleg benyújtja a megtérítés iránti igényt a kifizetett települési támogatást illetően.

19. § (1) Elek Város Önkormányzata a központi támogatás függvényében évente legfeljebb kétszeri, természetbeni szociális célú tüzelőanyag támogatást nyújthat (a továbbiakban: támogatás) azon szociálisan rászoruló személyek részére, akik a támogatás megítélésének napján a településen bejelentett állandó lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen is a településen élnek, és havi jövedelmük

• a) a családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át;
• b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át

nem haladja meg

(2) .A támogatás

• a) kérelemre, vagy
• b) az (4) bekezdésben foglalt rászorultak esetében hivatalból is adható.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet írásban kell benyújtani, és a kérelemhez csatolni kell az igénylő és háztartásában élők jövedelméről szóló igazolást, valamint nyilatkozatot az egyéb jövedelmekről.

(4) A szociális rászorultság megállapításánál előnyt élvez, aki a Szoctv.

• a) aktív korúak ellátására,
• b) időskorúak járadékára,
• c) - tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására - település támogatásra (különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos) jogosult.
• d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(5) Háztartásonként legfeljebb 5 erdei m3 tűzifa vagy 10 q szén adható.

(6) Az Önkormányzat a tűzifa vagy szén kiosztásáról a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban meghatározott időpontig gondoskodik. A tűzifa vagy szén kiosztása történhet személyes átvétellel, vagy az önkormányzat által biztosított lakcímre szállítással.

(7) A szociális célú tüzelőanyag támogatás tekintetében a képviselő-testület a hatáskörét az Ügyrendi és Szociális Bizottságra ruházza át.

(8) A szociális célú tüzelőanyagban részesülőtől az önkormányzat semmilyen ellenszolgáltatást nem kér.

20. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének szabályait a Szoctv. 48. §. tartalmazza.

(2) A közköltségen történő eltemettetésről a polgármester gondoskodik a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában.

(3) Méltányosságból engedélyezhető a köztemetés költségeinek részletekben történő megfizetése, ha az eltemettetésre köteles személy havi jövedelme

• a) a családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;
• b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át

nem haladja meg.

(4) A visszafizetésre legfeljebb 24 havi részletfizetés engedélyezhető. Kéthavi törlesztő részlet megfizetésének elmulasztása esetén a megtérítés egy összegben válik esedékessé.

21. § (1) Az étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani annak az igénylőnek, illetve eltartottjainak, aki

• a) szociális helyzete
• b) életkora
• c) egészségi állapota miatt

önmaga vagy eltartottja számára más módon nem tudja biztosítani.

(2) Az étkeztetést az önkormányzata a Naplemente Idősek Otthona tevékenységén keresztül biztosítja.

(3) Az étkeztetés igénybevételének módjai:

• a) a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról
• b) az intézmény gondoskodik az étel házhoz szállításáról.

(4) Étkeztetés igénybe vételére az jogosult, aki az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

• a) kora miatt: aki a 65. életévét betöltötte és egyedül él,
• b) egészségi állapot miatt: aki a megromlott egészségi állapotát szakorvosi véleménnyel vagy zárójelentéssel igazolja és a háziorvos javasolja az ellátását,
• c) fogyatékosság, pszichiátriai betegség miatt: aki a fogyatékosságát, pszichiátriai betegségét szakorvosi véleménnyel vagy zárójelentéssel igazolja és a háziorvos javasolja az ellátását,
• d) szenvedélybetegség miatt: aki a szenvedélybetegsége következtében beállt szervi károsodását kórházi vagy szakorvosi zárójelentéssel igazolni tudja és mentálhigiénés szakorvos, vagy háziorvos javasolja az ellátását,
• e) hajléktalanság miatt: akinek nincs fedél a feje felett vagy az éjjeli menedékhely lakója és az utcai szociális munkás javasolja az ellátását. Nem jogosult az, akit a család vagy egyéb személy befogad vagy aki önkényes lakásfoglaló.

(5) Megszűnik az étkeztetés:

• a) a jogosult halálával,
• b) ha arról a gondozott lemond,
• c) ha arról az arra köteles vagy más személy gondoskodik,
• d) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn.

22. § (1) A házi segítségnyújtás feladatainak ellátása során a Szoctv. 63. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Szociális intézménye útján látja el.

23. § (1) A családsegítés során az Szoctv. 64. § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) A családsegítést az önkormányzat a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Szociális intézménye útján látja el.

24. § Az Önkormányzat – figyelemmel az Szoctv, 58/B. § (2) bekezdésére – helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. A kerekasztal tagjai a polgármester, a szociális ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, a jegyző, valamint az Eleken szociális intézményt működtető fenntartók képviselői.

26. § Ez a rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.