Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

a települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról

Hatályos: 2025. 06. 01

Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

a települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról

2025.06.01.

[1] Elek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Elek közigazgatási területén élők szociális biztonságának megőrzése, elősegítése és az ennek érdekében megállapított települési támogatások keretében nyújtott támogatások formáinak, az azokra való jogosultság feltételeinek, kifizetésének folyósításának és ellenőrzésének szabályozása, valamint a településen működő szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások meghatározása céljából,

[2] Elek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (3) bekezdésében 45. § (1) bekezdésében, 92. § (1) b) pontjában és (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában, továbbá a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8-8a. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában felsorolt személyekre – figyelemmel az ott felsorolt feltételekre –, akik életvitelszerűen Elek településen élnek és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdés szerinti ellátásra jogosultra.

2. § E rendelet vonatkozásában az Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

3. § (1) Az e rendelet alapján megállapított pénzbeli vagy természetbeni támogatásként nyújtott ellátás rendeltetésszerű felhasználásáról a jogosult határidő tűzésével elszámoltatható.

(2) Az e rendelet alapján nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, valamint a támogatottat kötelezni kell a megállapított támogatás teljes megtérítésére, természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, ha a támogatott a támogatás rendeltetésszerű felhasználását felhívás ellenére nem igazolta, vagy nem rendeltetésszerűen használta fel.

(3) Az e rendelet alapján nyújtott szociális ellátás megtérítésének elrendelése a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke, valamint a kamat összege - különös méltánylást érdemlő esetben - elengedhető, illetve csökkenthető, valamint részletekben fizethető meg, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné és azt a megtérítésre kötelezett személy kérelmezi.

(4) A rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a rendelet megsértésével nyújtott ellátás, a jogosulatlanul, rosszhiszeműen igénybe vett ellátások haladéktalanul megszüntetésre kerülnek és az igénybe vevőt kötelezni kell az ellátás összegének megtérítésére.

II. Fejezet

A települési támogatás általános szabályai

4. § (1) A települési támogatás formái:

a) települési támogatás,

b) rendkívüli települési támogatás.

(2) Települési támogatásként nyújtott támogatás a lakhatási támogatás,

(3) Rendkívüli települési támogatásként nyújtott támogatások az alábbiak:

a) gyógyszertámogatás,

b) gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként nyújtott támogatás,

c) temetési költségekhez való hozzájárulás,

d) létfenntartási gondok enyhítését szolgáló támogatás,

e) újszülöttek támogatása,

f) krízishelyzetben lévők támogatása,

g) tanévkezdési támogatás,

h) téli tüzelőanyag támogatás.

(4) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban – lakhatási támogatás esetén háztartásban - életvitelszerűen együtt élő személyek szociális helyzetét, rászorultságát egységben kell vizsgálni.

(5) A támogatások, részben vagy egészben természetbeni támogatásként nyújthatók.

(6) A természetben nyújtható támogatás különösen az élelmiszer, a tanszer, a közüzemi díjak, illetve a nevelési-oktatási és gyermekintézmények térítési díjának megfizetése, étkezési térítési díj fizetéséhez nyújtott támogatás megállapítása.

(7) A támogatást úgy kell megállapítani, hogy

a) a havi rendszerességgel nyújtott támogatás havi összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegét;

b) az eseti jelleggel nyújtott támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének tízszeresét.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni e rendelet 13. §-ában foglalt támogatás megállapítása esetén.

1. Hatásköri rendelkezések

5. § E rendeletben meghatározott települési támogatással kapcsolatos feladat- és hatáskört átruházott hatáskörben:

a) Elek város polgármestere a 4. § (3) bekezdés e) és f) pontja, valamint 16. §-a esetén,

b) Elek Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi, Szociális és Településfejlesztési Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a 4. § (3) bekezdés e) és f) pontja, valamint 16. §-a kivételével látja el.

2. Eljárási rendelkezések

6. § (1) A települési támogatások, rendkívüli települési támogatások megállapítása iránti kérelem a szükséges mellékletek csatolásával az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályának Szociális Irodájában nyújtható be.

(2) Az e fejezetben szabályozott ellátások esetén a kérelmező szociális rászorultságának bizonyításához környezettanulmány is készíthető.

(3) Az e fejezetben szabályozott eseti jellegű pénzbeli ellátásokat a megállapítást követően haladéktalanul folyósítani kell a kérelmező részére.

(4) Az e fejezetben szabályozott természetbeni ellátásokat a megállapítást követően haladéktalanul a kérelmező részére kell bocsátani.

III. Fejezet

A települési támogatások - a lakhatási támogatás

7. § (1) A lakhatási támogatásként nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás a legalább egy éve Eleken lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezők részére.

(2) A Bizottság a vezetékes villanyáram-, gáz-, illetve vízfogyasztás díjához lakhatási támogatást nyújt.

(3) A lakhatási támogatás természetbeni és pénzbeli szociális ellátás formájában, a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit is.

(5) A lakhatási támogatást egy év időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának első napjától. Folyósítása havi rendszerességgel történik. Újbóli megállapítás esetén a jogosultság lejártát követő hó első napjától állapítható meg.

(6) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(7) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(8) Ha a háztartás

a) (7) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (7) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

c) tagja gyermekét egyedülállóként nevelő szülő, – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(9) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem 0- 27.999 Ft havi 5.500 Ft,

b) ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem 28.000- 44.999 Ft havi 4.000 Ft,

c) ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem 45.000- 64.999 Ft havi 3.000 Ft,

d) ha az egy fogyasztás egységre jutó havi jövedelem 65.000-71.250 Ft havi 2.500 Ft.

(10) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez

a) a támogatott szolgáltatást szerződés alapján igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot tartalmazó irat bemutatása, vagy másolatának csatolása,

b) a szolgáltatók felé teljesített díjak befizetését igazoló 3 havi csekk, számla, utalási bizonylat stb. másolata, vagy villany-, gáz-, illetve vízszolgáltatás visszakötését igazoló megrendelőlap bemutatása szükséges.

(11) Ha a jogosult lakcíme megváltozik, vagy a jogosult meghal, a lakcímváltozás vagy haláleset hónapjával a támogatás megszűnik.

(12) A lakhatási támogatásban részesülő személy részére évente egy alkalommal, hivatalból, kiegészítő lakhatási támogatás nyújtható a megállapított támogatási összegen túl. A kiegészítő támogatás összege a mindenkori szociális vetítési alap háromszorosáig terjedhet.

IV. Fejezet

A rendkívüli települési támogatások

3. A gyógyszertámogatás

8. § (1) A gyógyszertámogatásként nyújtott rendkívüli települési támogatás a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök megvásárlásához annak a személynek állapítható meg,

a) aki nem jogosult közgyógyellátásra,

b) akinek az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének 400%-át, egyedülálló esetén 450 %-át, és

c) a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök rendszeres használata orvosilag indokolt.

(2) A c) pontban szereplő feltételek fennállását a háziorvos vagy a kérelmező egészségügyi dokumentáció csatolásával igazolja.

(3) A támogatás összege a havi rendszeres gyógyszerköltség legfeljebb 300 %-a, maximum 30.000.- Ft.

(4) E rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételtől a Bizottság méltányosságból eltérhet, amennyiben az egy főre számított havi jövedelem maximum 20 %-kal haladja meg a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelemhatárt.

4. A gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként nyújtott támogatás

9. § (1) A gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatás azon személyek részére állapítható meg, akik

a) a gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete;

b) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának biztosítása;

c) válsághelyzetben lévő várandós anya és gyermekének megtartása;

d) gyermek betegsége;

e) koraszülött csecsemő otthonába bocsájtását biztosító, a gyermek légzését támogató figyelő eszköz beszerzése miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 450 %-át és a háztartásban a háztartás tagjainak vagyona nincs.

(3) A támogatás mértéke gyermekenként legfeljebb 30.000.- Ft, de nem lehet több a tényleges költségnél.

5. A temetési költségekhez való hozzájárulás

10. § (1) A temetési támogatásként nyújtott rendkívüli települési támogatás az elhunyt eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozó vagy az elhunyt eltemettetésére köteles személy részére az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott rendkívüli települési támogatás, amelynek összege 25.000.- Ft.

(2) Temetési támogatás megállapításához csatolni kell az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetkezés költségeit igazoló, a kérelmező nevére szóló számlákat.

(3) A támogatás iránti kérelem a halálesettől számított 90 napon belül nyújtható be, amely határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) Amennyiben egy elhunyt személy után több kérelmező nyújt be támogatási igényt, úgy részükre a támogatás összege egyenlő arányban kerül felosztásra, illetve megállapításra.

6. Létfenntartási gondok enyhítését szolgáló települési támogatás

11. § (1) Létfenntartási gondok enyhítését szolgáló rendkívüli települési támogatás azon személyek részére állapítható meg,

a) akik önmaguk, illetve családjuk megélhetéséről más módon nem tudnak gondoskodni, vagy

b) az alábbi esetek valamelyikének bekövetkezte miatt anyagi segítségre szorulnak:

ba) betegség, rokkantság;

bb) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi felhalmozódott közműtartozás;

bc) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

(2) A létfenntartási gondok enyhítését szolgáló támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg

a) a háztartásban a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 350 %-át;

b) egyedül élő személy esetén a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 400 %-át és a háztartásban a háztartás tagjainak, egyedül élő személy esetén a kérelmezőnek vagyona nincs.

(3) A kérelemhez csatolni kell az alkalmanként jelentkező többletkiadásokat igazoló iratot, igazolást, nyilatkozatot.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb a tényleges költséggel egyező mértékű támogatás nyújtható.

(5) E rendelet 11. § (1) bekezdésében foglalt feltételektől a Bizottság méltányosságból eltérhet, amennyiben az egy főre számított havi jövedelem maximum 20 %-kal haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt.

7. Az újszülöttek támogatása

12. § (1) Az újszülött támogatás a gyermek fogadásának előkészítésére a gyermek törvényes képviselője által igényelhető rendkívüli települési támogatás, amelynek mértéke újszülött gyermekenként 35.000.-Ft.

(2) Az újszülött támogatás megállapításához csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A támogatás iránti kérelmet a gyermek születésétől számított 90 napon belül lehet benyújtani, amely határidő elmulasztása jogvesztő.

8. Krízishelyzetben lévők támogatása

13. § A polgármester – tekintet nélkül a jelen rendeletben foglalt korlátozásokra – a rendkívüli élethelyzetbe került, így különösen elemi kárt elszenvedett rászorulónak rendkívüli települési támogatást biztosít.

9. A tanévkezdési támogatás

14. § (1) A tanévkezdési támogatás évente egy alkalommal a tanévkezdéssel járó rendkívüli költségek enyhítése érdekében, eleki állandó lakcímmel rendelkező, bölcsődei, óvodai nevelésben részt vevő, valamint általános, illetve középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló számára megállapítható rendkívüli települési támogatás.

(2) Tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg kérelmező részére, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének 500 %-át.

(3) A tanévkezdési támogatás összege gyermekenként 10.000.- Ft.

(4) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet a naptári év július 1. napjától július 31. napjáig kell benyújtani. A határidő jogvesztő, ezen időpont után benyújtott igényeket kielégíteni nem lehet.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a 16. életévét betöltött, nem tanköteles korú gyermek intézményi jogviszonyáról szóló igazolást, amelyből megállapítható a tárgyév szeptembertől fennálló jogviszony.

(6) Nem állapítható meg támogatás állami ellátásban részesülő gyermek számára.

10. Téli tüzelő biztosítása

15. § (1) A szociálisan rászorulók részére a téli fűtéshez szükséges tüzelőanyag biztosításához természetbeni ellátás formájában vissza nem térítendő rendkívüli települési támogatás nyújtható.

(2) Természetben nyújtott, vissza nem térítendő téli tüzelő biztosítása támogatásra az eleki lakos jogosult, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át, egyedül élő személyek esetén pedig a szociális vetítési alap 500 %-át.

(3) Nem jogosult tüzelőanyag támogatásra az a személy, aki erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelem igazolására szóló dokumentumokat a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén, nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelem estén, a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagának összegét igazoló dokumentumokat.

(5) A tüzelőanyag támogatás lakott ingatlanonként csak egy jogosultnak állapítható meg legfeljebb 5 q tűzifa mennyiségben kizárólag természetbeni ellátás formájában.

(6) Az üresen álló, nem lakott ingatlanra a támogatás nem kérhető.

V. Fejezet

A köztemetés

16. § (1) A közköltségen történő eltemettetésről a polgármester gondoskodik a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában.

(2) Méltányosságból engedélyezhető a köztemetés költségeinek részletekben történő megfizetése, ha az eltemettetésre köteles személy havi jövedelme

a) a családban a szociális vetítési alap mindenkori összegének 250 %-át;

b) egyedül élő személy esetén a szociális vetítési alap mindenkori összegének 300 %-át nem haladja meg.

(3) A visszafizetésre legfeljebb 24 havi részletfizetés engedélyezhető. Kéthavi törlesztő részlet megfizetésének elmulasztása esetén a megtérítés egy összegben válik esedékessé.

VI. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

11. Étkeztetés

17. § (1) Az étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani annak az igénylőnek, illetve eltartottjainak, aki

a) szociális helyzete,

b) életkora,

c) egészségi állapota miatt önmaga vagy eltartottja számára más módon nem tudja biztosítani.

(2) Az étkeztetést az önkormányzat a Naplemente Idősek Otthona tevékenységén keresztül biztosítja.

(3) Az étkeztetés igénybevételének módjai:

a) a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról,

b) az intézmény gondoskodik az étel házhoz szállításáról.

(4) Étkeztetés igénybe vételére az jogosult, aki az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

a) aki a 65. életévét betöltötte és egyedül él,

b) akinek a háziorvos javasolja az ellátását,

c) aki a fogyatékosságát, pszichiátriai betegségét szakorvosi véleménnyel vagy zárójelentéssel igazolja és a háziorvos javasolja az ellátását,

d) aki a szenvedélybetegsége következtében beállt szervi károsodását kórházi vagy szakorvosi zárójelentéssel igazolni tudja és mentálhigiénés szakorvos, vagy háziorvos javasolja az ellátását,

e) akinek nincs fedél a feje felett.

(5) Megszűnik az étkeztetés:

a) a jogosult halálával,

b) ha arról a gondozott lemond,

c) ha arról az arra köteles vagy más személy gondoskodik,

d) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn.

(6) Az étkezési térítési díjakat az Elek városában fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 1/2020. (I. 27.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

12. Házi segítségnyújtás

18. § A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Szociális intézménye útján látja el.

13. Családsegítés

19. § A családsegítést az önkormányzat a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Szociális intézménye útján látja el.

14. Naplemente Idősek Otthona

20. § (1) A Naplemente Idősek Otthona az önkormányzat szakosított ellátást nyújtó intézménye, amely az előírt jogszabályoknak megfelelően tartós bentlakást biztosít az ellátást igénylők számára.

(2) Az ellátás igénybevételéről az intézmény vezetője dönt. A kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendeletnek megfelelően kell előterjeszteni.

(3) A kérelmeket az igények beérkezésének sorrendjében kell teljesíteni, illetve a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 15-16. §-aiban foglaltak alapján soron kívüli ellátást kell biztosítani.

(4) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátás igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt.

(5) A megállapodás tartalmát az Szt. 94/C. § (3) bekezdése, valamint az intézmény Szakmai Programja határozza meg.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítására szolgáló intézményi jogviszony megszűnik az Szt. 100. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül:

a) ha arra tovább nem tart igényt a jogosult vagy törvényes képviselője, és ezt írásban kéri,

b) ha az ellátásban részesülő kéthavi személyi térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és azt az intézményvezető felszólítására 8 napon belül nem teljesíti.

15. Egyéb személyes gondoskodást nyújtó ellátások

21. § Az önkormányzat a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye által az alábbi ellátásokat nyújtja:

a) Nappali ellátások:

aa) Idősek klubja,

ab) Demens ellátás,

ac) Fogyatékosok nappali ellátása: fejlesztő foglalkoztatás,

b) Közösségi ellátások: pszichiátriai betegek közösségi ellátása,

c) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

16. Szociálpolitikai kerekasztal

22. § Az önkormányzat – figyelemmel az Szt. 58/B. § (2) bekezdésére – helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. A kerekasztal tagjai a polgármester, a szociális ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, a jegyző, valamint az Eleken szociális intézményt működtető fenntartók képviselői.

23. § Hatályát veszti A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 12/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelet.

24. § Ez a rendelet 2025. június 1-jén lép hatályba.