A helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatait. A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat központi költségvetési kapcsolatból származó a költségvetési törvényben meghatározott támogatási előirányzat illeti meg.

Az országgyűlés a 2023. évi LV. törvénnyel elfogadta Magyarország 2024. évi központi költségvetését, mellyel meghatározásra kerültek az önkormányzatok állami támogatásai a finanszírozás éves gazdálkodási keretei.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 24. § (2) bekezdése írja elő, hogy az adott évi költségvetési rendelettervezetet a polgármesternek február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig kell benyújtani a képviselő-testületnek. A központi költségvetésről szóló 2023. évi LV. törvény kihirdetésre került.

Az államháztartási törvény végrehajtási rendelete, a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 27. § (1) bekezdése értelmében a jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és az egyeztetés eredményét írásban rögzíti. Ezek az egyeztetések 2024. február 7. napján megtörténtek., illetve a képviselő-testület a 2024. február 14. napján megtartott ülésén a költségvetés tervezetét elfogadta.

A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvény változatlanul – ahogy a megelőző évek költségvetési törvényei is –, feladatfinanszírozás keretében látja el az önkormányzatokat forrással. Az állami támogatások önkormányzatunkat érintő összege a költségvetési rendelet mellékleteiben megtalálható.

A költségvetés összeállítása során elkészítettük az intézmények elemi költségvetését.

A Reibel Mihály Művelődési Ház esetén a nagy bizonyossággal várható kiadásokat és bevételeket terveztük be. Bevételi oldalon terembérleti díjakból származó bevételt terveztünk az előző év teljesítési adatai alapján, illetve figyelembe vettük a rendezvények kiadásai oldalát.

Munkabér+járulékok tekintetében az intézményvezető és könyvtáros munkabére, mindkettejük esetén bruttó 20.000 Ft-os emeléssel tervezve, havi nettó 10.000 Ft SZÉP kártyára juttatott cafeteria, a bejárás költsége, illetve ezek járulékai kerültek beállításra. A dologi kiadások között az alábbiakat terveztük: irodaszer, tisztítószerek, egyéb anyagok karbantartáshoz, víz, villany, gáz, fénymásoló bérleti díj, színházi események, bankköltség, posta, hangosítás, egyéb dologi kiadások: kerekítés, koszorúk, virágcsokrok. Terveztünk minimális összegben tárgyi eszköz beszerzését, mivel az intézménynek szüksége van egy új tűzhelyre. Az adatokból látható, hogy az állami támogatás összege csak részben fedezi az intézmény kiadásait, a működtetéshez szükséges fenntartói támogatás.

A Naplemente Idősek Otthona esetén a bérek és járulékok tekintetében számoltunk a garantált bérminimum emelkedésével, illetve egy minden dolgozót érintő bruttó 20.000 Ft emeléssel. A cafeteria juttatás változatlanul nettó 10.000 Ft Szép kártyára utalással. A dolgozók szociális ágazati pótlékának összege nem került tervezésre, mivel annak összege nem tervezhető, ezek a tényleges teljesítéshez igazodva kerülnek majd a negyedéves módosításoknál figyelembe vételre.

A dologi kiadások között az intézménynek a rezsi kiadások és a vásárolt élelmezés jelenti a legjelentősebb tételeket. A többi kiadás a szolgáltatás biztonságos és szabályszerű biztosítása érdekében felmerülő kiadás (gyógyszerek, irodaszer, tisztítószerek, szükséges karbantartási kiadások). A tervezéskor az előző évi fogyasztást, illetve teljesítést vettük alapul, illetve az infláció mértékét is számításba vettük.

Bevételi oldalon a térítési díjakban egyelőre emelést nem terveztünk. Az állami támogatás az ellátottak és dolgozók létszámától függően kerül meghatározásra, ehhez társul a működésre fordított kiadások bizonyos szintű támogatása. A térítési díjakból származó bevételek és az állami támogatás együttes összege biztosítja az intézmény működését.

Az intézménynél látjuk el a szociális étkeztetést, mint feladatot is, ennek finanszírozása az igénybe vevők számától függ. Ebben az esetben a térítési díjbevétel és az állami támogatás együttes összege nem fedezi a kiadásokat, jelentős fenntartói támogatást igényel.

Az óvoda és bölcsőde esetében külön került megtervezésre az óvoda és külön a bölcsőde költségvetése. Az óvodánál legjelentősebb kiadási tétel a megemelkedett munkabérek és a járulékok. A bérek és járulékok jelentős emelkedését a pedagógusok béremeléséről rendelkező Púétv. rendelkezései okozzák. A jogszabály és végrehajtására kiadott rendeletek meghatározták a pedagógusok besorolásának, a bérek megállapításának szabályait, illetve új bérelemként jelent meg az esélyteremtési pótlék, amelynek mértéke 20 %, a pedagógus alapilletményére vetítve. A bevételek között csak az állami támogatás összege tervezhető, hiszen itt nincsen egyéb bevételi forrás.

A bölcsőde esetében az állami támogatás alapja a gyermekek létszáma, illetve az üzemeltetési kiadások összege. Bevétellel ebben az esetben a bölcsődei térítési díjjal számoltunk. Összegét az előző évből kiindulva terveztük. Térítési díj emeléssel itt sem számoltunk. A térítési díjakból és állami támogatásból származó bevételek fedezik a kiadásokat.

A Napközi Konyha esetében a kiadások számítása során a tényadatok alapján kialakult arányszámok szerint felosztásra kerültek a tervezett kiadások, gyerekétkeztetés, bölcsődei étkeztetés, szünidei étkeztetés és vendégebéd kategóriákban. A bevételek tervezésekor az előző évi teljesítési adatok figyelembevételével készült kalkuláció, amely alapján a jelenleg érvényes árakkal megállapításra került a várható bevétel. Jelenleg térítési díj emelést nem terveztünk. A jelentősebb bevételi forrás a vendégétkeztetésnél jelentkezhet. A konyha szempontjából vendégétkeztetésnek minősül a Román Iskola, a Gocz Elvira Bölcsőde, a kétegyházi Román Iskola és Óvoda, a kétegyházi Szakiskola, a Gondozóház étkeztetési szerződései szerinti bevételek. A gyermekétkeztetésből származó bevételek

A konyhai dolgozókat is érinti a garantált bérminimum emelkedése, minden dolgozónál figyelembe vételre került. A kiadások között 10.000 Ft/hó/fő cafeteria került tervezésre, SZÉP kártyára. A bruttó 20.000 Ft-os béremelés ennél az intézménynél is figyelembe vételre került. A dologi kiadások között az élelmiszer alapanyagok a legjelentősebbek, illetve a konyha rezsi kiadásai tetemesek. Ennek tervezése az előző évi adatok és a jelenlegi szerződés szerinti árak alapulvételével történt.

Az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal költségvetése hasonló elvek mentén készült, figyelembe vettük a garantált bérminimum változását, minden dolgozó esetében a novemberi bérekhez bruttó 50.000 Ft-os emelést hajtottunk végre. Ez azt jelenti, hogy a garantált bérminimummal rendelkezők önkormányzati forrásból bruttó 20.000 Ft emelésben részesülnének, hiszen az ő esetükben a fennmaradó 30.000 Ft-ot a garantált bérminimumra való kiegészítés biztosítja. A cafeteria juttatás összege esetében a tervezés során a köztisztviselői illetményalap 60.000 Ft-ról 70.000 Ft-ra történő emelésével kalkuláltunk, így bruttó 350.000 Ft-ra emelkedne az összeg. További juttatások a szemüveg költségtérítés, bankszámla vezetéshez való hozzájárulás, illetve egyes szociális juttatások.

A közös hivatal működése során minimális bevétellel tudunk kalkulálni, ennek jelentős része telefondíjak továbbszámlázásából adódik. A hivatal működtetésére biztosított állami támogatás alapja a lakosságszám, jelenleg 22,3 fő a finanszírozott létszám. Ebből a támogatásból kell megoldani a két településen a hivatal működtetését, amiben a bérek, járulékok és dologi kiadások is benne vannak. A két település között esedékes az együttműködési megállapodás felülvizsgálata is, hiszen ez szabályozza a kiadások és bevételek felosztásának módját. Jelenleg a megállapodás tervezet szerint készült a felosztás, az érkező állami támogatás a lakosságszám alapján kerül felosztásra, és amennyiben ez az összeg nem nyújt fedezetet a tervezett összes kiadásra, akkor azt az egyes önkormányzatoknak szükséges megpótolni. Sajnos a dologi kiadások teljes tervezett összegére nem nyújt fedezetet az érkező támogatás, ezért mindkét település önkormányzata kénytelen kiegészíteni.

Az önkormányzat tervezése kormányzati funkciónként történt. Számoltunk a béremelésekkel (garantált bérminimumra való kiegészítés, plusz bruttó 20.000 Ft/dolgozó), illetve az önkormányzati dolgozók is részesülnek a havi nettó 10.000 Ft-os cafeteria juttatásban.

Itt kerül tervezésre a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíja, a polgármester fizetése, ezek járulékai. A bérek és járulékok között a városüzemeltetés dolgozói, a közfoglalkoztatottak juttatásai, az egészségügyi asszisztens és az alkalmazásban foglalkoztatott gyermekorvos bérének tervezése is megtörtént. A szerződés alapján gyermekorvosi feladatot ellátó másik gyermekorvos díjazását egyelőre augusztus hónapig terveztük, mivel tárgyalások folynak olyan gyermekorvos személlyel, aki egészségügyi jogviszonyban látná el ezt a feladatot.

A várható kiadások tervezésekor az előző évi teljesítés adatokat, a meglévő szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeket vettük figyelembe. Itt kerülnek tervezésre a különféle szervezeteknek fizetett tagdíjak (Kistérség, TÖOSZ, Bursa), a civil szervezeteknek nyújtott támogatások, a lakosság részére nyújtott lakáscélú támogatások (első lakáshoz jutók), ezek megtalálhatók egy külön táblázatban. Szintén külön részletezve került bemutatásra a kifizetendő segélyek jogcímenkénti bontásban.

A működtetéshez szükséges dologi és egyéb kiadások tervezésekor az előző évi teljesítés adatokat vettük alapul, megvizsgálva, hogy hol lehet megtakarításokat eszközölni. Az önkormányzati feladatok ellátásához számos eszközt, járműveket üzemeltetünk, ezek karbantartása, javítása, üzemeltetése jelentős forrásokat emészt fel. Ez megjelenik anyagok, alkatrészek, javítási költségek formájában, amivel szintén számolnunk kell.

Bevételi oldalon a várható lakbérbevételeket, haszonbér bevételeket, Vodafone torony bérbeadásából származó bevételeket, terembérleti díjakat (csarnok, gépjárművek, közterület) mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket, és az adóbevételeket vettük számításba.

Az adóbevételek között 12.000.000 Ft magánszemélyek kommunális adója, illetve 73.000.000 Ft helyi iparűzési adó került beállításra az adócsoport becslése alapján (szintén külön táblázatban). A működtetéshez szükséges állami támogatásokat jogcímenként egy újabb táblázatban foglaltuk össze, ezzel az összeggel kell gazdálkodnunk a 2024. évben. Mivel az adóerő képességünk csökkent, így egyes jogcímeken kiegészítő támogatások kerültek megállapításra önkormányzatunk részére. A táblázatban nem szerepel az óvoda pedagógusok részére járó esélyteremtési illetményrész finanszírozására szolgáló támogatás, amely hasonlóan a szociális ágazati pótlékhoz, az illetményszámfejtés alapján kerül majd folyósításra minden hónap 15. napjáig