1. § (1) Jelen rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek az építésügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi érdekek érvényesítése mellett meghatározzák az állattartás módját.

(2) E rendelet hatálya kiterjed Kétegyháza Nagyközség közigazgatási területére, valamint minden természetes és jogi személyre, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a nagy létszámú állattartó telepekre, az állatmenhelyekre, az állattenyésztésre, továbbá az állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő állattartására, valamint a verseny-, kiállítási és sportcélra tartott állatokra; a pásztorebekre, az őrző-védő tevékenység ellátására kiképzett és használt, mentő-, vakvezető, jelző- és terápiás kutyákra; a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik; a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra; a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra; a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat).

2. § (1) Kétegyháza Nagyközség területén nagy haszonállatot, közepes haszonállatot, kis haszonállatot, prémes állatot, (a továbbiakban: haszonállat), valamint ebet tartani csak az építésügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi és állategészségügyi szabályok és a vonatkozó hatályos jogszabályok betartásával, a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási Terv előírásainak alkalmazásával, e rendelet rendelkezései szerint, továbbá mások nyugalma és jogos érdekeinek tiszteletben tartása mellett, mások szükségtelen zavarása nélkül lehetséges.

(2) Közös tulajdonban – kivéve a közös háztartást – lévő ingatlanon történő állattartáshoz az ingatlan tulajdonosainak (társtulajdonosainak) hozzájárulása szükséges. Társasház tekintetében a társasházi alapító okiratban foglaltak irányadók.

(3) Állatok közterületen tartása, legeltetése tilos.

(4) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről a mindenkor hatályos Állategészségügyi Szabályzatban foglaltak szerint a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni.

3. § (1) Belterületen tilos hígtrágyás állattartási technológiát alkalmazni.

(2) A haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiségek legalább napi egyszeri, illetve a trágyatárolók és trágyalétárolók szükség szerinti folyamatos ürítéséről, tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, szagtalanításáról, a rovarok és kártevők rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni.

(3) Közterületen trágyát tárolni ideiglenes jelleggel sem lehet.

(4) A keletkezett trágya engedélyezett területen történő elhelyezéséről az állattartó köteles gondoskodni.

(5) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig - eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hullájának elszállítása szolgáltatási szerződés alapján, vállalkozó igénybevételével történik.

(6) Belterületen a trágyázandó földterületre talajerő-visszapótlás céljára kiszállított és kiszórt trágyát az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni.

(7) Közcsatornába (csapadék- és szennyvízcsatornába), illetve csapadékvíz-elvezető árkokba, kútba és felszíni vízterekbe (tavakba, vízfolyásokba) trágyalevet, illetve trágyával szennyezett csapadékvizet, felhígított trágyát elhelyezni, bevezetni tilos.

(8) Trágya, trágyalé szállítása csak csorgásmentes, zárt, erre a célra szolgáló szállítóeszközzel végezhető.

(9) Közüzemi szolgáltató által ürített szemétszállító edénybe, kukába, szemétgyűjtő tartályba, konténerbe trágyát elhelyezni tilos.

(10) Az állattartónak gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett tárolásáról.

4. § (1) Állatokat tartani csak az építésügyi szabályok által előírtaknak megfelelő helyen és építményben, valamint külön jogszabályban foglaltak szerint szabad.

(2) Az állattartás olyan állattartó építményben folytatható, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását. Az állattartó épületek, továbbá a trágya- és a trágyalétárolók létesítéséhez építési engedély szükséges.

(3) Nagy és közepes haszonállat tartására szolgáló épület aljzatát, kifutóját könnyen tisztítható, hézagmentes, megfelelő lejtésű szilárd burkolattal kell ellátni, és zárt elfolyón keresztül olyan vízzáró módon kialakított zárt trágyalétárolóba kell bekötni, melynek rendszeres ürítése megoldott.

5. § (1)² Az ebek száma családi házanként a 2 db-ot nem haladhatja meg azzal, hogy a szaporulat az elválasztásig, de legfeljebb 8 hetes korig, korlátozás nélkül tartható.

(2) Eb csak biztonságos körülmények között tartható. A közterület felé biztonságos kerítést kell kialakítani, amely mind a kitörést, mind a kerítéshézagon való átharapást megakadályozza.

(3) Az eb tulajdonosa köteles ebét úgy tartani, hogy az a házban, vagy annak szomszédságában lévő házakban lakóknak, vagy a lépcsőházban tartózkodóknak

(4) A telek, ház (lakás) bejáratán a harapós kutyákra utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

(5) Tilos ebet felügyelet nélkül közterületre kiengedni és gyermekjátszótéren sétáltatni.

(6) Ebet közterületen kizárólag pórázon, emellett a harapós vagy támadó természetű ebet 6 hónapos kortól kezdve szájkosárral is ellátva lehet sétáltatni.

(7) Az eb által okozott szennyeződéseket az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles a közterületről azonnal eltávolítani.

5/A. §³ 50.000.- Ft-ig terjedhető közigazgatási bírsággal sújtható, aki a közösségi együttélés szabályaival ellentétesen cselekszik és e rendelet 2. § (1), (3); 3. § (1)-(3), (7)-(10) bekezdéseiben és 5. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi.

6. § Ez a rendelet 2008. március 1. napjával lép hatályba.