Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének

a településkép védelméről

Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (Xl. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 22. §-a alapján a következőket rendeli el:

1. §

E rendelet hatálya Kétegyháza Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

2. §

 E rendelet alkalmazásában:

Helyi területi védett településszerkezet: a Képviselő-testület által megállapított területi védelem, mely az adott terület településszerkezetére, utcahálózatára, telekszerkezetére, beépítési módjára vagy ezek együttesére terjed ki.

Helyi területi védett utcakép: jellemzően két útkereszteződés közötti, legalább 3-3 beépített telket magába foglaló, a hagyományos településkép megőrzése szempontjából értékes utcarész, ahol a telepítés és az építészeti karakter védendő.

Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

Helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége.

Értékvizsgálat: a Helyi Értéktár Bizottság által lefolytatott eljárás és annak eredménye.

Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.

Látványterv: a tervezett építmény látványrajzának a jelenlegi környezetbe illesztett látványterve, mely alkalmas a megváltozott tájkép szemléltetésére.

Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

Cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva tartásáról, megközelítéséről ad információt;

Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a lakosság számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

Hirdető-berendezés: minden olyan reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés; melynek felületén nem a településkép védelméről szóló törvény 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott reklám van.

Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.

Településképi követelmények

Általános építészeti követelmények

3. §

(1)   A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a Kétegyházára jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2)   Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

- a párkány magasságát, kiülését,

- a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,

- a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

- a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját,

- a tömegképzés jellegét,

- a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,

- az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.

(3)   Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt. Tetőtérbe, emeletre vezető lépcső csak épületben, zárt épületrészben helyezhető el.

(4)   A tömbszerű lakóépületek nyílászáróinak cseréje esetén az eredetivel megegyező osztású nyílászáró helyezhető el kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.

(5)   Lakás bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.

(6)   Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

4. §

(1)   Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni.

(2)   Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében előnyben kell részesíteni a táji-, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat. A közterületek látványkialakításához megfelelő szakértelemmel bíró Főkertészt lehet igénybe venni.

(3)   Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő.

(4)   Utcafásításra javasolt fafajok: Szilva – Prunus, Berkenye – Sorbus, Bugás csörgőfa - Koelreuteria paniculata.

(5)   Az utcáról látható előkertek elsősorban díszkertként alakítandók ki.

Az egyes elhatárolt településrészekre vonatkozó

területi és egyedi építészeti követelmények

5. §

Kastély terület, történelmi településrész

(1)   A történelmi településrész hangulatát az Almássy kastély hangulata uralja, díszítése, aurája megőrzendő, védelemre méltó.

(2)   Az épületek díszítése átalakítsa során meg kell őrizni a történelmi hangulatot, újszerű, közterületről látható berendezések, felszerelések alkalmazása nem támogatott.

6. §

Ófalu, központi terület

(1)   Az épületek elhelyezése és fekvése az általános építési gyakorlatot tükrözze, lapos tetős és toronyszerű megoldás nem alkalmazható.

(2)   Az épületek utcafronti megjelenése a kisvárosias hangulatot tükrözze.

7. §

Déli sori terület

(1)   A Déli sori terület építkezései során jelentős építészeti szabadság engedélyezett, több féle elgondolást lehet megvalósítani. Modern, de nem hivalkodó építkezés támogatott.

(2)   Az épületek színezése visszafogott, pasztell, kisvárosias hangulatot tükrözzön.

8. §

Újfalu

(1)   A településrész épületei őrizzék meg a meglévő épületek hangulatát, a rájuk vonatkozó beépítési, elhelyezési módozatokkal.

(2)   A színezés és homlokzat kialakítás falusias hangulatot tükrözzön.

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények

9. §

(1)   Cégjelzést, hirdető-berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.

(2)   Cégjelzés, hirdető-berendezés csak ideiglenesen helyezhető el. Cégjelzés esetében a tevékenység megszűnésével, hirdető-berendezés esetében a településképi bejelentési igazolás időtartamának lejártával a létesítő (amennyiben a létesítő személye nem állapítható meg, abban az esetben az ingatlan tulajdonosa) kártalanítási igény nélkül köteles a cégjelzést és a hirdető-berendezést eltávolítani és a homlokzatot, közterületet eredeti formájában helyreállítani.

(3)   A cégjelzések, hirdető-berendezések épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el, a faltest eredeti állapotát meg kell őrizni, meglévő vakolat, burkolat, épület díszítő tagozat nem bontható el. A berendezés legyen összhangban az épület építészeti karakterével, épületenként formáját és anyagát egységesen kell kialakítani.

(4)   Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.

(5)   Reklám- és hirdető-berendezés nem helyezhető el közösségi közlekedési eszközök megállójában, valamint a kijelölt gyalogos átkelőhelytől vagy útkereszteződéstől számított 15 m-en belül.

(6)   Nem megengedett reklám- és hirdető-berendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.

10. §

Egyéb településképi követelmények

(1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, újoszlop létesítése nem megengedett.

Helyi védettségi előírások

11. §

(1) A helyi építészeti értékvédelem feladata a különös védelmet igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki, ipari, és agrárvédelmi szempontból védelemre érdemes

- településszerkezetek,

- épületegyüttesek,

- épületek és épületrészek, építmények,

- utcaképek és látványok,

- műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,

(a továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele és meghatározása, nyílvántartása, dokumentálása, megőrzése, a lakossággal történő megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartása, illetve megújulásának elősegítése.

12. §

A helyi védelem két fajta lehet:

- helyi területi védelem,

- helyi egyedi védelem.

13. §

(1) Helyi területi védelem hatálya kiterjed:

- olyan településrészre (térre, utcára, utcaszakaszra), ahol a település arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak

- a helyileg védett építmény környezetére

- a hagyományoknak megfelelő, a község hangulatát megőrző lakókörnyezet fenntartására.

(2) A helyi védelem alá vont és védelemre javasolt ingatlanokra az alábbi előírások vonatkoznak:

a)    A védettség az ingatlan teljes egészére vonatkozik.

b)    A védett épületek esetén építési engedély csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban lévő épületszerkezeti, funkcionális megoldások alkalmazhatók.

c)    A védett ingatlanok telkein építőanyag, hulladék, üzemen kívüli jármű csak közterületről nem láthatóan tárolható.

d)    A védett ingatlanok előtti közterületet, az ingatlanokon lévő zöldfelületeket az épülettel összhangban kell kialakítani.

e)    A helyi védelemre javasolt ingatlanok, építmények értékvizsgálatának elkészültéig, a védelemről szóló döntés meghozataláig úgy kell tekinteni ezeket, mint ha ténylegesen védettek lennének.

14. §

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

(1)   A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy Kétegyháza Nagyközség polgármesteréhez címzett, a jegyzőhöz benyújtható indítvánnyal kezdeményezheti.

(2)   A helyi védettség alá helyezéséről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendelettel, illetve jelen rendelet módosításával, vagy az indítvány elutasításáról határozattal dönt.

(3)   A jegyzőhöz benyújtott kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

-      a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,

-      a védelem rövid indoklását,

-      a védendő érték (pl.: épület, vagy építmény) helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész megjelölését, tulajdonos, használó),

-      a védendő érték, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait,

-      a védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,

-      a védendő érték fényképét,

-      a kezdeményező nevét, és címét,

-      helyszínrajzot.

(4)   Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni a (3) bekezdés szerinti tartalommal.

(5)   Az előkészítéshez be kell szerezni a Települési Értéktár Bizottság állásfoglalását. Az előkészítés során biztosítani kell a helyi nyilvánosságot a vonatkozó helyi rendeletben foglaltak szerint.

(6)   A helyi védettség alá helyezési -, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érintetteket értesíteni kell, továbbá az erre vonatkozó tájékoztatást a polgármesteri hivatal épületében ki kell függeszteni.

(7)   A kezdeményezéssel kapcsolatban az érintettek 30 napon belül észrevételt tehetnek.

(8)   A helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztható indok már nem áll fenn, vagy ha a lefolytatott értékvizsgálati eljárás ezt támasztja alá.

(9)   A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés tényét a jegyző írásban közli a védett érték tulajdonosával, vagy tulajdonosaival és a Földhivatallal az ingatlan nyilvántartási bejegyzés érdekében. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni a település honlapján.

(10) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a műemléki védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védettség megszűnik.

(11) Ha egy védett érték műemléki védettsége megszűnik, a jegyző megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

15. §

A helyi egyedi védett építmények védelme

1. A helyi építési szabályzat településkép alakítására vonatkozó rendelkezésének illeszkedési és közterület-alakítási szabályait a helyi egyedi és területi védelem területein érvényre kell juttatni.

1. A védett építményt érintő építési munka esetén az építésügyi hatóság meghatározhatja:

• a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítását,
• bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését,
• a portálok kialakítását,
• a homlokzatképzést és színezést, a felhasználható anyagok körét,
• a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket.

1. Az általános érvényű szabályokban, valamint a helyi építési szabályzatban foglaltakon túl, az engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell:

• a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
• a munkák által érintett építményrészek és környezet állapotának fénykép dokumentációját.

1. Védett építményen hirdetés, reklám csak építési engedély alapján, kizárólag iparművészetileg megtervezet módon helyezhető el.

1. A helyi védelem alá helyezett védett értéken az egyébként építési engedély nélkül végezhető munkákat csak az építési engedély alapján végezhető munkálatokra vonatkozó előírások maradéktalan betartásával lehet elvégezni. Így építési engedély köteles:

• a védett, és közterületről látható homlokzat felújítása, festése
• védett épület nyílászáróinak cseréje,
• védett tetőzet, védett épület tetőzetének felújítása,
• védett épület vagy épületrész belső dekoratív falfestése, burkolatainak felújítása, létesítése,
• védett műtárgy, utcabútor cseréje, vagy áthelyezése, védett területen új műtárgy elhelyezése.
• napkollektor, parapettkonvektor, illetve klímaberendezés elhelyezése.
• 
  

1. A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

1. Nem adható építési (elvi építési) engedély olyan építési munkára, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy azt értékvédelmi szempontból károsan befolyásolja.

1. A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében - a hatályos építési jogszabályok keretei között - az első fokú építésügyi hatóság kötelezheti a tulajdonost (használót) a védett értéket éktelenítő idegen részek eltávolítására.

1. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény bontására engedély csak a védelem feloldását követően adható ki.

16.

A védett értékek fenntartása, hasznosítása

1. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.

1. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

1. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vezetne, úgy e használatot az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

17. §

Településképi támogatási rendszer

(1)   A településkép védelme érdekében, a helyi egyedi védelemmel érintett építmények fenntarthatósága, korszerűsítése, védett értékeinek megőrzése érdekében az önkormányzat egyes épületszerkezeteket, vagy egész épületeket érintő építési tevékenységek elősegítésére pályázati formában támogatási rendszert alkalmazhat.

(2)   A pályázatot évente – a költségvetési rendelet megalkotását követően – lehet kiírni, a szükséges forrás mellérendelésével.

(3)   A pályázat tartalmi követelményeit, az adott pályázat tematikájához igazítva szakbizottság állapítja meg.

(4)   A településkép védelme érdekében, a helyi egyedi védelemmel érintett építmények fenntarthatósága, védett értékeinek megőrzése, bemutathatósága érdekében az önkormányzat pályázati formában elnyerhető településképi díjat adományozhat.

(5)   A településképi díj pályázat felhívását, a Képviselő-testület évente meghozott döntése alapján, a jegyző írja ki. Évente egy alkalommal egy településképi díj ítélhető meg.

(6)   A benyújtott pályázatnak a következőket kell tartalmaznia:

- az építmény részletes leírását;

- a védett érték megfogalmazását és az ezt alátámasztó bizonyítékokat, történeti dokumentumokat.

(7)   A településképi díj odaítéléséről a Képviselő-testülete dönt. A településképi díjat nyert építményt az Önkormányzat a következő felirattal jelölheti meg: „Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testülete által Településképi díjjal elismert építmény”.

18. §

Településkép érvényesítési eszközök

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

(1)   A településkép védelme érdekében az illetékes Főépítész és felkért Főkertész tájékoztatást ad és biztosítja a Kormányrendelet szerinti szakmai konzultációt a településképi követelményekről.

(2)        Főépítészi és Főkertészi szakmai konzultáció kérhető új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az az építmény vonatkozásában közterületről látható módon, a településkép szempontjából megváltoztatja:

a) a telepítési módot,

b) a szintszámot vagy az épület legmagasabb pontját,

c) a kerti építményeket, műtárgyakat,

d) az építmény anyaghasználatát,

e) az építmény homlokzatának kialakítását, tömegformálását,

f) a kerítés kialakítását,

g) a telek zöldfelületének kialakítását.

19. §

Településképi véleményezési eljárás

(1)   A polgármester településképi véleményezési eljárást folytathat le a Kormányrendeletben foglaltak szerint.

(2)   A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásoknak.

(3)   A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy

-      megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén,

-      biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

-      a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(4)   A rálátás és a kilátás követelményeinek való megfeleléssel kapcsolatosan vizsgálni kell különösen, hogy nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, építmények kilátását.

(5)   Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az elvárt településképi követelményekhez. A tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.

20. §

Közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítási módjával és feltételeivel kapcsolatosan vizsgálni kell különösen, hogy

- milyen módon viszonyul a már megújult utcák, terek közterületi minőségéhez,

- korlátozza-, vagy zavarja-e a közúti, a gyalogos és a kerékpáros közlekedést, valamint azok biztonságát,

- növényalkalmazások során figyelembe veszi-e a környező épületek rendeltetését vagy a környezetében korábban telepített növényzetet.

21. §

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

(1)   A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához az építtető kérelmet nyújt be a Polgármesteri Hivatal jegyzőjéhez.

(2)   Az építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikusan, digitális formában, a Kormányrendeletben meghatározott módon, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) által biztosított elektronikus tárhelyre feltölti a papíralapú kérelem benyújtásával egyidőben.

(3)   A tervdokumentáció tartalmát az esetenként felkérhető főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti műszaki tervdokumentáció nem felel meg a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre nem javasolja.

(4)   A polgármester a településképi véleményt az esetenként felkérhető Főépítész szakmai véleménye alapján adja ki.

22. §

Településképi bejelentési eljárás

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

a)    építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése,homlokzatának megváltoztatása;

b)    kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű építmény építése, bővítése, átalakítása, épület felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetén;

c)    közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése esetén;

d)    amennyiben az átalakítás a korábbi rendeltetéshez képest jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat vagy a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé, érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.

23. §

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

(1)   A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez címzett, de a jegyzőnél benyújtható kérelemmel kezdeményezhető.

(2)   A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A védett építményt vagy területet érintő településképi bejelentéshez és a 50 m² alapterület feletti, rendeltetéstől eltérő használatra vonatkozó településképi bejelentéshez tervezői névjegyzékben szereplő építész tervező által készített tervdokumentációt kell benyújtani.

(3)   A dokumentáció tartalmát a főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(4)   Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester a főépítész szakmai állásfoglalása alapján, a Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha a nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(5)   A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

24. §

Településképi kötelezés

(1)   A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le. Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók.

(2)   A kötelezett – amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek - egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható.

25. §

Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a következő rendeletek hatályukat vesztik:

- az építészeti örökség helyi védelméről szóló 5/2009. (IV3.) számú önkormányzati rendelet;

- a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2007. (X.30.) számú rendelet településképi követelményeket meghatározó rendelkezései.

26. §

Jelen rendelet 2018. január 1. napán lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárások tekintetében kell alkalmazni.

Kalcsó Istvánné                                            dr. Medgyaszai László

polgármester                                                             jegyző