Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének

a településkép védelméről

Kétegyháza Nagyközség Polgármestere Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott hatáskörét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv. 46. § (4) bekezdése kapott felhatalmazás alapján gyakorolva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (Xl. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 22. §-a alapján, a Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított feladatkörben eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetékes nemzeti park igazgatóság, a világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében a megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatal, valamint a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és a településképpel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 12/2017. (VI.30.) számú önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, a településkép védelméről a következő rendeletet alkotom:

I. Fejezet

Általános szabályok

1. §

E rendelet alkalmazásában:

Látványterv: a tervezett építmény látványrajzának a jelenlegi környezetbe illesztett látványterve, mely alkalmas a megváltozott tájkép szemléltetésére.

Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva tartásáról, megközelítéséről ad információt;

Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a lakosság számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

Hirdető-berendezés: minden olyan reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés; melynek felületén nem a településkép védelméről szóló törvény 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott reklám van.

Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.

2. §

Helyi védelem általános szabályai

(1)   A helyi védelem célja Kétegyháza Nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó értékek védelme a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)   A helyi egyedi védelem tárgyai a mellékletben felsorolt értékes, építése korát és funkcióját kiemelkedően reprezentáló egyedi építmények, műalkotások, közterületi műtárgyak.

Településképi követelmények

3. §

(1)   A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a Kétegyházára jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2)   Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

- a párkány magasságát, kiülését,

- a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,

- a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

- a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját,

- a tömegképzés jellegét,

- a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,

- az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.

(3)   Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt. Tetőtérbe, emeletre vezető lépcső csak épületben, zárt épületrészben helyezhető el.

(4)   A tömbszerű lakóépületek nyílászáróinak cseréje esetén az eredetivel megegyező osztású nyílászáró helyezhető el kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.

(5)   Lakás bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.

4. §

 (1)  Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni.

(2)   Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében előnyben kell részesíteni a táji-, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat. A teljes utcaképet vagy közteret meghatározó közterületek látványkialakításához megfelelő szakértelemmel bíró főkertészt kell igénybe venni.

(3)   Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő.

(4)   Utcafásításra javasolt fafajok: Berkenye – Sorbus, Bugás csörgőfa - Koelreuteria paniculata.

(5)   Az utcáról látható előkertek díszkertként alakíthatók ki.

II. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó követelmények

5. §

Kastély terület, történelmi településrész

(1)   A történelmi településrész hangulatát az Almássy kastély hangulata uralja, díszítését, auráját meg kell őrizni, védeni.

(2)   Az épületek díszítése átalakítsa során meg kell őrizni a történelmi hangulatot, újszerű, közterületről látható berendezések elhelyezése nem engedélyezett.

6. §

Ófalu, központi terület

(1)   Az épületek elhelyezése és fekvése az általános építési gyakorlatot tükrözze, lapos tetős és toronyszerű megoldás nem megengedett.

(2)   Az épületek utcafronti megjelenését úgy kell kialakítani, hogy az kisvárosias hangulatot tükrözzön.

7. §

Déli sori terület

A Déli sori terület építkezései során modern építészeti megoldásokat kell alkalmazni azzal, hogy az épületek színezése visszafogott, pasztell, kisvárosias hangulatot tükrözzön.

8. §

Újfalu

Új épület építése vagy meglévő – homlokzatot is érintő - átalakítása során falusisas megjelenést kell biztosítani, a beépítés, épület elhelyezés, színezés és homlokzat kialakítás tekintetében egyaránt.

Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

9. §

(1)   Cégért, hirdető-berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.

(2)   Hirdető-berendezés csak ideiglenesen helyezhető el. Cégér esetében a tevékenység megszűnésével, hirdető-berendezés esetében a településképi bejelentési igazolás időtartamának lejártával a létesítő köteles a cégért és a hirdető-berendezést eltávolítani, a közterületet eredeti formájában helyreállítani.

(3)   A cégérek, hirdető-berendezések épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el, a faltest eredeti állapotát meg kell őrizni, meglévő vakolat, burkolat, épület díszítő tagozat nem bontható el. A berendezés legyen összhangban az épület építészeti karakterével, épületenként formáját és anyagát egységesen kell kialakítani.

(4)   Reklám- és hirdető-berendezés nem helyezhető el a kijelölt gyalogos átkelőhelytől vagy útkereszteződéstől számított 15 m-en belül.

(5)   Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

10. §

Sajátos építményfajtákra vonatkozó településképi követelmények

(1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre az anyaghasználat során az időjárásnak ellenálló, tartós anyagokat kell alkalmazni, gondoskodni a megnyugtató korrózióvédelemről.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, elsősorban ipari célú területeken helyezhetők el.

(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak védett területeken nem helyezhetők el.

III. Fejezet

Településkép-védelmi előírások

Helyi védettségi előírások

11. §

(1) A helyi építészeti értékvédelem feladata a különös védelmet igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki, ipari, és agrárvédelmi szempontból védelemre érdemes

- településszerkezetek,

- épületegyüttesek,

- épületek és épületrészek, építmények,

- utcaképek és látványok,

- műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,

(a továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele és meghatározása, nyílvántartása, dokumentálása, megőrzése, a lakossággal történő megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartása, illetve megújulásának elősegítése.

12. §

(1) Helyi területi védelem hatálya kiterjed:

- olyan településrészre (térre, utcára, utcaszakaszra), ahol a település arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak

- a helyileg védett építmény környezetére

- a hagyományoknak megfelelő, a község hangulatát megőrző lakókörnyezet fenntartására.

(2) A helyi védelem alá vont és védelemre javasolt ingatlanokra az alábbi előírások vonatkoznak:

a)    A védettség az ingatlan teljes egészére vonatkozik.

b)    A védett épületek esetén építési engedély csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban lévő épületszerkezeti, funkcionális megoldásokra adható;

c)    A védett ingatlanok telkein építőanyag, hulladék, üzemen kívüli jármű csak közterületről nem láthatóan tárolható.

d)    A védett ingatlanok előtti közterületet, az ingatlanokon lévő zöldfelületeket az épülettel összhangban kell kialakítani.

e)    A helyi védelemre javasolt ingatlanok, építmények értékvizsgálatának elkészültéig, a védelemről szóló döntés meghozataláig úgy kell tekinteni ezeket, mint ha ténylegesen védettek lennének.

13. §

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

(1)   A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy Kétegyháza Nagyközség polgármesteréhez címzett, a jegyzőhöz benyújtható indítvánnyal kezdeményezheti.

(2)   A helyi védettség alá helyezéséről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet mellékletének módosításával vagy az indítvány elutasításáról határozattal dönt.

(3)   A jegyzőhöz benyújtott kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

-      a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,

-      a védelem rövid indoklását,

-      a védendő érték (pl.: épület, vagy építmény) helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész megjelölését, tulajdonos, használó),

-      a védendő érték, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait,

-      a védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,

-      a védendő érték fényképét,

-      a kezdeményező nevét, és címét,

-      helyszínrajzot.

(4)   Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni a (3) bekezdés szerinti tartalommal.

(5)   Az előkészítéshez be kell szerezni a Települési Értéktár Bizottság állásfoglalását. Az előkészítés során biztosítani kell a helyi nyilvánosságot a vonatkozó helyi rendeletben foglaltak szerint.

(6)   A helyi védettség alá helyezési -, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érintetteket értesíteni kell, továbbá az erre vonatkozó tájékoztatást a polgármesteri hivatal épületében ki kell függeszteni.

(7)   A kezdeményezéssel kapcsolatban az érintettek 30 napon belül észrevételt tehetnek.

(8)   A helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztható indok már nem áll fenn, vagy ha a lefolytatott értékvizsgálati eljárás ezt támasztja alá.

(9)   A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés tényét a jegyző írásban közli a védett érték tulajdonosával, vagy tulajdonosaival és a Földhivatallal az ingatlan nyilvántartási feljegyzés érdekében. A feljegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni a település honlapján.

(10) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a műemléki védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védettség megszűnik.

(11) Ha egy védett érték műemléki védettsége megszűnik, a jegyző megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

14. §

A helyi egyedi védett építmények védelme

1. A helyi építési szabályzat településkép alakítására vonatkozó rendelkezésének illeszkedési és közterület-alakítási szabályait a helyi egyedi és területi védelem területein érvényre kell juttatni.

1. Az általános érvényű szabályokban, valamint a helyi építési szabályzatban foglaltakon túl, az engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell:

• a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
• a munkák által érintett építményrészek és környezet állapotának fénykép dokumentációját.

1. Védett építményen felirat, emléktábla csak építési engedély alapján, kizárólag iparművészetileg megtervezett és kivitelezett módon helyezhető el.

1. A helyi védelem alá helyezett védett értéken az egyébként építési engedély nélkül végezhető munkákat csak az építési engedély alapján végezhető munkálatokra vonatkozó előírások maradéktalan betartásával lehet elvégezni. Így építési engedély köteles:

• a védett, és közterületről látható homlokzat eredetitől eltérő megjelenésűre vagy anyagúra történő felújítása, festése
• védett épület nyílászáróinak eredetitől eltérő megjelenésűre vagy anyagúra történő cseréje,
• védett tetőzet, védett épület tetőzetének felújítása,
• védett épület vagy épületrész eredetitől eltérő megjelenésűre vagy anyagúra történő belső dekoratív falfestése, burkolatainak felújítása, létesítése,
• védett műtárgy, utcabútor cseréje, vagy áthelyezése, védett területen új műtárgy elhelyezése.
• napkollektor, parapettkonvektor, illetve klímaberendezés elhelyezése.

1. A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

1. Nem adható építési (elvi építési) engedély olyan építési munkára, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy azt értékvédelmi szempontból károsan befolyásolja.

1. A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében - a hatályos építési jogszabályok keretei között - az első fokú építésügyi hatóság kötelezheti a tulajdonost (használót) a védett értéket éktelenítő idegen részek eltávolítására.

1. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény bontására engedély csak a védelem feloldását követően adható ki.

15.

A védett értékek fenntartása, hasznosítása

1. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.

1. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

IV. Fejezet

Településkép érvényesítési eszközök

16. §

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

(1)   A településkép védelme érdekében kérelemre, a megbízott főépítész és felkért főkertész szakmai tájékoztatást nyújt és biztosítja a Kormányrendelet szerinti szakmai konzultációt a településképi követelményekre vonatkozóan.

(2)   Kötelező a szakmai konzultáció új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az az építmény vonatkozásában közterületről látható módon, a településkép szempontjából megváltoztatja:

a) a telepítési módot,

b) a szintszámot vagy az épület legmagasabb pontját,

c) az építmény homlokzatának kialakítását, tömegformálását.

(3) Kötelező a szakmai konzultáció a 2 m² felületet meghaladó reklám, reklám- és információs célú berendezés szándékolt létesítése vagy cseréje esetén.

17. §

A szakmai konzultáció szabályai

(1)   A szakmai konzultáció a kérelem papír, vagy elektronikus úton történő benyújtásával kezdeményezhető a jegyzőnél.

(2)   A szakmai konzultáció a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben történik és írásos emlékeztető kiadásával zárul.

(3)   A szakmai konzultáció lefolytatása a megbízott építész szakember feladata.

18. §

Településképi véleményezési eljárás

(1)   A polgármester településképi véleményezési eljárást folytathat le a Kormányrendeletben foglaltak szerint.

(2)   A településképi vélemény kialakítása során – a Kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően vizsgálni kell

• az illeszkedést a kialakult településszerkezethez, terület felhasználáshoz és településképhez;
• a védendő (megmaradó) adottságok tiszteletben tartását, megőrzését, bemutatását,
• Kétegyháza hatályos településrendezési tervében tervezett, távlati előírások figyelembevételét,
• a magassági illeszkedést, tömegformálást, anyaghasználat és színezés megfelelőségét.

19. §

Közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítási módjával és feltételeivel kapcsolatosan vizsgálni kell különösen, hogy

- milyen módon viszonyul a már megújult utcák, terek közterületi minőségéhez,

- korlátozza-, vagy zavarja-e a közúti, a gyalogos és a kerékpáros közlekedést, valamint azok biztonságát,

- növényalkalmazások során figyelembe veszi-e a környező épületek rendeltetését vagy a környezetében korábban telepített növényzetet.

20. §

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

(1)   A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához az építtető kérelmet nyújt be a Polgármesteri Hivatal jegyzőjéhez.

(2)   Az építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikusan, digitális formában, a Kormányrendeletben meghatározott módon, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) által biztosított elektronikus tárhelyre feltölti a papíralapú kérelem benyújtásával egyidőben.

(3)   A tervdokumentáció tartalmát a kérelmező által felkért főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti műszaki tervdokumentáció nem felel meg a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre nem javasolja.

(4)   A polgármester a településképi véleményt az esetenként felkérhető főépítész szakmai véleménye alapján adja ki.

21. §

Településképi bejelentési eljárás

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

a)    építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása;

b)    kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű építmény építése, bővítése, átalakítása, épület felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetén;

c)    közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése esetén;

d)    amennyiben az átalakítás a korábbi rendeltetéshez képest jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat vagy a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé, érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.

22. §

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

(1)   A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez címzett, de a jegyzőnél benyújtható kérelemmel kezdeményezhető.

(2)   A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A védett építményt vagy területet érintő településképi bejelentéshez és az 50 m² alapterület feletti, rendeltetéstől eltérő használatra vonatkozó településképi bejelentéshez tervezői névjegyzékben szereplő építész tervező által készített tervdokumentációt kell benyújtani.

(3)   A dokumentáció tartalmát a kérelmező által felkért főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(4)   Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester a főépítész szakmai állásfoglalása alapján, a Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha a nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(5)   A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

23. §

Településképi kötelezés eljárás részletes szabályai

(1)   E Rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a polgármester felhívja az érintett ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi a polgármester.

A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei

24. §

(1)   A polgármester a hatósági kötelezésben megjelölt határidő elmulasztása esetén a kötelezettel szemben egymillió forintig terjedhető, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el.

(2)   Az e Rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével, továbbá a településkép-védelmi bírság kiszabásával és a végrehajtással kapcsolatos hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. §

A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

(1)   A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei:

• a településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
• a bejelentésben vagy döntésben meghatározottaktól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása,
• a kötelezés végrehajtásának elmulasztása.

(2)   A településkép-védelmi bírság mértékének megállapításánál – az általános szabályokon túl – figyelembe kell venni, hogy a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy gátolja a Kétegyháza településképi értékeinek megőrzését és érvényesülését.

26. §

(1)   Jelen rendelet 2020. április 1 napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárások tekintetében kell alkalmazni.

(2)   A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/2017. (X.27.) számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Rákócziné Tripon Emese                                           dr. Medgyaszai László

polgármester                                                           jegyző