1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A helyi védelem célja Kétegyháza Nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó értékek védelme a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi egyedi védelem tárgyai a mellékletben felsorolt értékes, építése korát és funkcióját kiemelkedően reprezentáló egyedi építmények, műalkotások, közterületi műtárgyak.

3. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a Kétegyházára jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

4. § (1) Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni.

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében előnyben kell részesíteni a táji-, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat. A teljes utcaképet vagy közteret meghatározó közterületek látványkialakításához megfelelő szakértelemmel bíró főkertészt kell igénybe venni.

(3) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő.

(4) Utcafásításra javasolt fafajok: Berkenye – Sorbus, Bugás csörgőfa - Koelreuteria paniculata.

(5) Az utcáról látható előkertek díszkertként alakíthatók ki.

5. § (1) A történelmi településrész hangulatát az Almássy kastély hangulata uralja, díszítését, auráját meg kell őrizni, védeni.

(2) Az épületek díszítése átalakítsa során meg kell őrizni a történelmi hangulatot, újszerű, közterületről látható berendezések elhelyezése nem engedélyezett.

6. § (1) Az épületek elhelyezése és fekvése az általános építési gyakorlatot tükrözze, lapos tetős és toronyszerű megoldás nem megengedett.

(2) Az épületek utcafronti megjelenését úgy kell kialakítani, hogy az kisvárosias hangulatot tükrözzön.

7. § A Déli sori terület építkezései során modern építészeti megoldásokat kell alkalmazni azzal, hogy az épületek színezése visszafogott, pasztell, kisvárosias hangulatot tükrözzön.

8. § Új épület építése vagy meglévő – homlokzatot is érintő - átalakítása során falusisas megjelenést kell biztosítani, a beépítés, épület elhelyezés, színezés és homlokzat kialakítás tekintetében egyaránt.

9. § (1) Cégért, hirdető-berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.

(2) Hirdető-berendezés csak ideiglenesen helyezhető el. Cégér esetében a tevékenység megszűnésével, hirdető-berendezés esetében a településképi bejelentési igazolás időtartamának lejártával a létesítő köteles a cégért és a hirdető-berendezést eltávolítani, a közterületet eredeti formájában helyreállítani.

(3) A cégérek, hirdető-berendezések épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el, a faltest eredeti állapotát meg kell őrizni, meglévő vakolat, burkolat, épület díszítő tagozat nem bontható el. A berendezés legyen összhangban az épület építészeti karakterével, épületenként formáját és anyagát egységesen kell kialakítani.

(4) Reklám- és hirdető-berendezés nem helyezhető el a kijelölt gyalogos átkelőhelytől vagy útkereszteződéstől számított 15 m-en belül.

(5) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

10. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre az anyaghasználat során az időjárásnak ellenálló, tartós anyagokat kell alkalmazni, gondoskodni a megnyugtató korrózióvédelemről.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, elsősorban ipari célú területeken helyezhetők el.

(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak védett területeken nem helyezhetők el.

11. § (1) A helyi építészeti értékvédelem feladata a különös védelmet igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki, ipari, és agrárvédelmi szempontból védelemre érdemes

12. § (1) Helyi területi védelem hatálya kiterjed:

13. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy Kétegyháza Nagyközség polgármesteréhez címzett, a jegyzőhöz benyújtható indítvánnyal kezdeményezheti.

(2) A helyi védettség alá helyezéséről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet mellékletének módosításával vagy az indítvány elutasításáról határozattal dönt.

(3) A jegyzőhöz benyújtott kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

14. § (1) A helyi építési szabályzat településkép alakítására vonatkozó rendelkezésének illeszkedési és közterület-alakítási szabályait a helyi egyedi és területi védelem területein érvényre kell juttatni.

(2) Az általános érvényű szabályokban, valamint a helyi építési szabályzatban foglaltakon túl, az engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell:

15. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

16. § (1) A településkép védelme érdekében kérelemre, a megbízott főépítész és felkért főkertész szakmai tájékoztatást nyújt és biztosítja a Kormányrendelet szerinti szakmai konzultációt a településképi követelményekre vonatkozóan.

(2) Kötelező a szakmai konzultáció új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az az építmény vonatkozásában közterületről látható módon, a településkép szempontjából megváltoztatja:

(3) Kötelező a szakmai konzultáció a 2 m² felületet meghaladó reklám, reklám- és információs célú berendezés szándékolt létesítése vagy cseréje esetén.

17. § (1) A szakmai konzultáció a kérelem papír, vagy elektronikus úton történő benyújtásával kezdeményezhető a jegyzőnél.

(2) A szakmai konzultáció a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben történik és írásos emlékeztető kiadásával zárul.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatása a megbízott építész szakember feladata.

18. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytathat le a Kormányrendeletben foglaltak szerint.

(2) A településképi vélemény kialakítása során – a Kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően vizsgálni kell

19. § Közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítási módjával és feltételeivel kapcsolatosan vizsgálni kell különösen, hogy

20. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához az építtető kérelmet nyújt be a Polgármesteri Hivatal jegyzőjéhez.

(2) Az építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikusan, digitális formában, a Kormányrendeletben meghatározott módon, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) által biztosított elektronikus tárhelyre feltölti a papíralapú kérelem benyújtásával egyidőben.

(3) A tervdokumentáció tartalmát a kérelmező által felkért főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti műszaki tervdokumentáció nem felel meg a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre nem javasolja.

(4) A polgármester a településképi véleményt az esetenként felkérhető főépítész szakmai véleménye alapján adja ki.

21. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

22. § (1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez címzett, de a jegyzőnél benyújtható kérelemmel kezdeményezhető.

(2) A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A védett építményt vagy területet érintő településképi bejelentéshez és az 50 m² alapterület feletti, rendeltetéstől eltérő használatra vonatkozó településképi bejelentéshez tervezői névjegyzékben szereplő építész tervező által készített tervdokumentációt kell benyújtani.

(3) A dokumentáció tartalmát a kérelmező által felkért főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester a főépítész szakmai állásfoglalása alapján, a Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha a nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(5) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

23. § (1) E Rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a polgármester felhívja az érintett ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi a polgármester.

24. § (1) A polgármester a hatósági kötelezésben megjelölt határidő elmulasztása esetén a kötelezettel szemben egymillió forintig terjedhető, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el.

(2) Az e Rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével, továbbá a településkép-védelmi bírság kiszabásával és a végrehajtással kapcsolatos hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. § (1) A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei:

(2) A településkép-védelmi bírság mértékének megállapításánál – az általános szabályokon túl – figyelembe kell venni, hogy a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy gátolja a Kétegyháza településképi értékeinek megőrzését és érvényesülését.

26. § (1) Jelen rendelet 2020. április 1 napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárások tekintetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/2017. (X.27.) számú rendelet hatályát veszti.