Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 9.) önkormányzati rendelete
a közterületek rendjéről és tisztántartásáról
Hatályos: 2023. 10. 15Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 9.) önkormányzati rendelete
a közterületek rendjéről és tisztántartásáról
Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában és 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály véleményének kikérése mellett a következőket rendeli el.
1. § Jelen rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek településképi, településrendezési, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és tulajdonosi szempontok figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetésszerű és rendeltetéstől eltérő használatát, továbbá a közterületek tisztán tartása és az elhagyott hulladékok felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket, kötelezettségeket.
2. § E rendelet hatálya Kétegyháza Nagyközség illetékességi területén lévő
a) ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott (továbbiakban: közterület), valamint
b) tulajdonviszonytól függetlenül, közhasználatra az ingatlan tulajdonosával kötött szerződéssel közterület céljára az önkormányzat részére átadott vagy az önkormányzat tulajdonában nem álló és közhasználat céljára szolgáló, az önkormányzat tulajdonában lévő közterülettel egységes műszaki, térbeli egységet képező belterületi földrészletre terjed ki.
c) Kétegyháza Nagyközség közterületeinek elnevezése a képviselő-testület kizárólagos hatásköre. Közterület elnevezésére bármely választópolgár javaslatot tehet, melyet a kijelölt szakbizottság megtárgyal, meghallgatja az érintett lakosságot, majd előterjesztést készít a képviselő-testület ülésére.
d) minden magán, állami vagy önkormányzati ingatlanra, annak tulajdonosára, használójára, kezelőjére.
Közterületek gondozása, tisztántartása
3. § (1) A közterület tulajdonosa, kezelője és fenntartója köteles a tulajdonában, kezelésében vagy fenntartásában lévő zöldterületeket a hozzá tartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel és épületekkel együtt a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani vagy tartatni. Kivételt képeznek ez alól a település fő vízelvezető csatornái, melyek karbantartását az önkormányzat munkatársai végzik.
(2) A településkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében
a) a közterületek, azok építményei, berendezései, felszerelései és növényzete használata során a közterületek használói,
b) az építési telkek és építési területek közterületről közvetlenül látható részén a tereprendezési és kertészeti munkák végzése tekintetében az egyes ingatlanok tulajdonosai és kezelői kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni.
(3) A közterülettel közvetlenül érintkező ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) feladata:
a) közterület részét képező járda, pázsit és gyepfelület ingatlan előtti teljes felületének folyamatos tisztán tartása, rendbetétele az út szegélyéig vagy széléig, az ott keletkezett hulladék elszállítása, a hulladék- és gyommentesítés, kaszálás, gereblyézés, a hó eltakarítása és a síkosságmentesítés,
b) a közterület részét képező nyílt árok és műtárgyainak folyamatos tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolítása, az ott keletkezett hulladék elszállítása,
c) az ingatlanról a járda vagy az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő metszése, visszavágása, a kihajtó gyökerek visszavágása,
d) az a)–c) pontokban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni a beépítetlen ingatlanok és a sarok ingatlanok tekintetében is.
(4) A tavak, illetve a terek, parkok mellett húzódó járda, árok és az ehhez tartozó út (utca) középvonaláig tartozó terület tisztántartásáról, gondozásáról az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.
(5) A község belterületén átvezető fő közlekedési utak (Dózsa, Gyulai, Móra, Toldi, Damjanich utcák) útfelületeinek tisztántartásáról az út kezelője gondoskodik.
(6) A közterületen keletkező hasznosítható hulladékot (gally, fűtermés, stb.) a közterülettel érintkező ingatlan tulajdonosa felhasználhatja.
(7) A közterület gondozásában felajánlott önkéntes munkához a polgármesteri hivatal szakmai irányítást és felügyeletet biztosít.
(8) A légvezetéket fenntartó közmű-üzemeltetők a szolgáltatást zavaró gallyak eltávolításáról a polgármesteri hivatal szakirányítása és felügyelete mellett gondoskodnak.
(9) Közterületen fás szárú növény telepítése vagy kivágása csak a jegyző engedélyével végezhető. Egynyári haszonnövény, illetve újabb gyümölcsfa közterületen nem telepíthető. A közterületen lévő fás szárú növény a közlekedést nem akadályozhatja, balesetet nem okozhat. Az ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője köteles olyan állapotban tartani a fás szárú növényt, amely biztosítja, hogy az a közlekedést ne akadályozhassa és balesetet ne okozhasson.
(10) A településen lévő burkolt utak úttengelyétől mért 3 méteren - 4 méternél szélesebb útpálya esetén az út szélétől 1 méteren - belül építmények, oszlopok, korlátok, fás szárú növények nem telepíthetők. Az utak űrszelvényén kívül elhelyezni kívánt korlátok, egyéb építmények magassága legfeljebb 1 méter, növények esetében legfeljebb 0,80 m lehet. Anyagában legyen formatartó, az oszlop törése esetén nem képződhet éles sarkú szilánk, mely a járművet vagy személyt veszélyes mértékben megsérthetné. Építmények, korlátok és növények kizárólag a jegyző hozzájárulásával létesíthetők és telepíthetők.
A közterületek rendeltetésszerű használata. Közterületek rendeltetésszerű használatának formái
4. § (1) A közterületek rendeltetésszerű használatának minősül:
a) a közlekedés biztosítása (utak, terek, járdák);
b) a pihenő és emlékhelyek kialakítása;
c) közművek létesítése, javítása, karbantartása;
d) köztisztasági létesítmények, valamint
e) köztárgyak elhelyezése.
(2) A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit és zöldterületét a településrendezési tervben meghatározott rendeltetésnek megfelelően, jogszabályokban körülírt célra és módon - állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával - mindenki szabadon használhatja.
(3) A rendeltetésszerű használat során
a) a közterület felbontására és helyreállítására nézve a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó szerződéskötési és díjfizetési kötelezettség áll fenn,
b) természetvédelmi terület használatával, kezelésével, védelmével kapcsolatos tevékenység gyakorlása során a természet védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.
(4) A játszóterek felszereléseit csak 14 éven aluli gyermekek használhatják azzal, hogy 6 éven aluli gyermek szülői, vagy más nagykorú személy felügyelete mellett tartózkodhat és veheti igénybe az ottani felszerelési tárgyakat. A játszótéren alkoholt fogyasztani, dohányozni és hulladékot lerakni tilos. A játszótér eszközeit megrongálni tilos. A játszótér területére kutyát, lovat és egyéb állatot bevinni tilos.
A közterületek rendeltetéstől eltérő használata és annak formái
5. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati szerződés (továbbiakban: szerződés) szükséges.
(2) Közterület-használati szerződés alapján végezhető tevékenységek:
a) közterületbe benyúló vagy közterületen elhelyezett hirdető-berendezés, reklámfelület (továbbiakban: önálló hirdetőfelület) létesítése,
b) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezése, építési terület kialakítása,
c) kiállítás, vásár, sport, kulturális- és egyéb rendezvények (továbbiakban: rendezvény) folytatása,
d) mutatványos tevékenység folytatása,
e) tűzijáték gyakorlása,
f) mozgóárusítás, mozgóbolt üzemeltetése,
g) üzlet homlokzata előtti közterületen vendéglátó-ipari előkert létesítése, üzemeltetése, legfeljebb az üzlet működési engedélyében rögzített nyitvatartási időig,
h) üzlettel rendelkező kereskedők részére az üzlet homlokzatával érintkező közterületen árusítás és árubemutatás,
i) közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító vagy szolgáltató berendezés elhelyezése,
j) reklámhordozó közút feletti átfeszítése,
k) hangoshirdető berendezéssel történő hirdetés,
l) üzlet előtti hangosító berendezés üzemeltetése,
m) növényi részek gyűjtése.
(3) Nem kell közterület-használati szerződést kötni, de a tulajdonos részére bejelentést kell tenni a következő tevékenységekről:
a) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
b) szilárd tüzelőanyag 48 órát meg nem haladó tárolásához;
c) zöldség, gyümölcs és vágott virág árusításához, amennyiben az nem jár egy m2-nél nagyobb terület elfoglalásával és a gyalogos, illetve a járműforgalmat nem zavarja. E feltételek mellett sem árusítható zöldség, gyümölcs, virág a közintézmények bejáratánál és annak 20 méteres körzetében, illetve a gondozott zöldterületen;
d) építőanyag 6 hónapot meg nem haladó tárolásához.
(4) Nem köthető közterület-használati szerződés széna, szalma, kukoricaszár, takarmány, tüzelő, salak és más szennyező anyag tárolására, zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (kivéve tűzijáték gyakorlása), közbotrányt okozó és a lakosság éjszakai nyugalmát zavaró tevékenységre, illetve ilyen termék bemutatására, reklámozására és értékesítésére. Nem köthető továbbá közterület használati szerződés:
a) olyan gyalogos közlekedésre szolgáló felületre, ahol a tervezett közterület használat a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná, valamint ha a gyalogos közlekedésre szolgáló közlekedési sáv a közterület használat miatt nem érné el az 1,50 m-t, kivéve, ha a közterület-használat a közterülettel határos épület, építmény építése, átalakítása, felújítása vagy bontása miatt válik szükségessé,
b) tömegközlekedési járművek megállóiba, ha a tevékenység nem az utasforgalmat szolgálja,
c) nem közút területére a közúti közlekedési szolgáltatáshoz bármely jármű (járműszerelvény) tárolására,
d) az üzlettel nem rendelkező kereskedőknek, ha a közterületi árusító helytől közúton számítva 100 méteren belül hasonló cikkeket árusító üzlet működik.
(5) Nem köthető közterület-használati szerződés használaton kívüli személygépjármű, közúti közlekedéshez használt tehergépkocsi, pótkocsi, vontató és ezekből vagy mezőgazdasági vontatókból és pótkocsikból álló járműszerelvény, valamint mezőgazdasági munkagépek és a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeg fölötti járművek közterületen való tárolására.
(6) Nem köthető közterület-használati szerződés állatok legeltetésére, itatására, mosására.
A szerződés megkötése iránti kérelem
6. § (1) A közterületek rendjével, gondozásával, tisztántartásával kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben első fokon a jegyző jár el, illetve a közterület-használati szerződés megkötésével kapcsolatos ügyekben e rendelet keretei között a jegyző jár el, a szerződés aláírására a polgármester jogosult.
(2) A szerződés megkötését annak kell kérnie, aki a közterületet használni ill. bontani kívánja. Ha a közterület használata az építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése vagy építési terület kialakítása céljából szükséges, a szerződés megkötését a kivitelezőnek kell kezdeményeznie.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használat, ill. bontás iránti kérelmet a használat megkezdése előtt legalább 8 nappal be kell nyújtani, kivéve életveszély, balesetveszély elhárítása esetén.
(4) A szerződés megkötése iránti kérelmet a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) kérelmező nevét és lakóhelyének (telephelyének) címét,
b) közterület-használat célját és időtartamát,
c) közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását.
(5) A kérelemhez mellékelni kell:
a) közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát, érvényes vállalkozói igazolvány, illetve őstermelői igazolvány másolatát,
b) élelmiszer közterületen történő árusítása és vendéglátó-ipari előkert létesítése esetén a közegészségügyi-járványügyi hatóság engedélyét, valamint a kereskedelmi hatóság által kiállított működési engedélyt,
c) nem önkormányzati út esetében a közúti forgalmat befolyásoló, érintő vagy azzal kapcsolatos közterület-használat esetén a közút kezelőjének hozzájárulását,
d) önálló hirdetőfelület elhelyezése esetén a hirdetőfelület helyszínrajzi elhelyezkedésének ábrázolását, a felirat, ábra rajzát a színek megjelölésével, a rögzítés módját,
e) mutatványos tevékenység folytatásához a mutatványos berendezés műszaki alkalmasságát igazoló tanúsítvány másolatát,
f) ha a közterület-használat talajhoz vagy térburkolathoz rögzített, függőleges térelhatárolás nélküli árnyékoló, fedés elhelyezésével jár (továbbiakban: árnyékoló), ezen létesítményre vonatkozó M=1:50 méretarányú műszaki terveket (szükség esetén részletrajzokat), műszaki leírást valamint utcaképet,
g) tűzijáték esetén a megyei rendőr-főkapitányság és a megyei katasztrófavédelmi parancsnokság engedélyét.
A szerződés megkötése
7. § (1) Ha a közterület használata az építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges, szerződés csak az építési munka végzésének tartamára köthető, de legfeljebb 6 hónap időtartamra, mely indokolt esetben meghosszabbítható. A szerződésben szükség szerint elő kell írni a biztonságos gyalogosforgalom érdekében kerítés, átjáró, védőtető, védőháló létesítését, valamint a zavartalan és biztonságos közúti forgalom érdekében az illetékes hatóságok, szervek által tett nyilatkozatokat.
(2) Építőanyag és törmelék konténerben vagy más, a szóródást megakadályozó módon történő elhelyezése előírható.
(3) Árnyékoló létesítésére csak idényjelleggel köthető szerződés.
(4) A szerződés minden esetben tartalmazza:
a) a közterület használatára jogosult nevét és lakóhelyének, illetve telephelyének vagy működési helyének a címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek a bekövetkezéséig a szerződés érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) a közterület tulajdonosa által szabott feltételeket, továbbá a közterület használatában érintettek nyilatkozatában foglaltak megtartására való felhívást,
e) a díjfizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feltételeket,
f) a helyreállítási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.
(5) A szerződés egy példányát – 3 napon belül - meg kell küldeni vagy át kell adni
a) a kérelmezőnek,
b) a közút kezelőjének és
c) mindazoknak a felügyeleti és ellenőrző hatóságoknak, szervezeteknek, amelyek hatáskörét a közterület-használattal kapcsolatos tevékenység érinti.
(6) A szerződés megkötése nem mentesít a jogszabályokban előírt egyéb - hatósági, illetve szakhatósági - engedélyek, hozzájárulások beszerzésének kötelezettsége alól.
(7) A vendéglátó-ipari előkertek kialakítását illetően, amennyiben a tulajdonos vagy bérlő valamennyi esztétikai, biztonsági és egyéb követelménynek eleget tesz, úgy a létesítményekre a polgármester 1 évnél hosszabb időtartamra is szerződést köthet, amennyiben az érintett szakhatóság ehhez hozzájárul.
(8) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért közterület-használati díjat kell fizetni, melynek mértékét e rendelet melléklete tartalmazza.
A közterületek használatával, tisztántartásával kapcsolatos vegyes rendelkezések
8. § (1) Szemetet, hulladékot, (a bontási anyag kivételével) állati hullát közterületen tárolni, illetőleg lerakni tilos.
(2) Az elhagyott hulladék felderítése lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból történik.
(3) Az önkormányzat az elhagyott, vagy jogellenesen elhelyezett hulladék és a hulladékot jogellenesen elhagyó, elhelyező személyek felderítése érdekében rendszeresen ellenőrzi a közterületeket.
(4) Az önkormányzat az elhagyott hulladék felderítéséről a polgármesteri hivatal útján gondoskodik azzal, hogy szükség esetén a rendőrség és a polgárőrség is bevonható.
(5) Helyszíni szemle keretében meg kell határozni az elhagyott hulladék pontos helyét, mennyiségét, jellegét, típusát és amennyiben lehetséges a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.
(6) Magántulajdonban lévő ingatlanon talált hulladék esetén haladéktalanul eljárást kell kezdeményezni az illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál.
(7) Állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon talált hulladék esetén a hulladékról szóló törvénynek a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlan vonatkozásában alkalmazandó rendelkezések szerint kell eljárni, illetve a jogszabályban meghatározottak szerint intézkedéseket kell tenni a hulladék elszállítása érdekében.
(8) Az önkormányzat a közterületeken és az önkormányzat tulajdonában lévő területeken elhagyott vagy jogellenesen elhelyezett hulladékot – a hulladék tulajdonosának vagy az ingatlan, terület használójának hiányában – az arra engedéllyel rendelkező szolgáltatóval elszállíttatja.
9. § (1) Az állati hullák elszállításáról az állatok tulajdonosa köteles gondoskodni. Közterületen lévő állati hullának, ha ismeretlen a tulajdonosa, a közterület mellett lévő ingatlannal rendelkezni jogosult köteles a polgármesteri hivatalnak bejelentést tenni. Az állati hullákat az annak elszállításával foglalkozó és arra jogosult személlyel kell elszállíttatni.
(2) Anyagok szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterületet ne szennyezzék. Könnyen kihulló anyag (homok, kavics, salak, szálas takarmány, szalma, széna, trágya, stb.) csak olyan járművel szállítható, amelyről nem hullik le.
(3) Ha bármilyen anyag szállításánál, fel- vagy lerakásánál, állat hajtásánál a közterület szennyeződik, burkolt útra, járdára, gyalogjáróra szennyezőanyag vagy sárfelhordás keletkezik, annak előidézője a munka elvégzése után nyomban köteles a közterületet ismét kifogástalanul tiszta állapotba hozni és a szemetet eltávolítani.
(4) Anyagok lerakásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyak, fák, növények, stb. szabadon maradjanak és meg ne rongálódjanak. A megrongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles helyreállítani, illetve megtéríteni.
10. § (1) Közterületen burkolatot felbontani csak hatósági engedéllyel lehet. A bontással összefüggő munkák elvégzése után, akinek érdekében a bontást végezték, köteles a burkolatot eredeti állapotba visszaállítani, a keletkezett törmeléket, szemét és a fölösleges föld elszállításáról, a munkák befejezése után maradéktalanul gondoskodni.
(2) Az építkezés során megrongálódott utat, járdát, az építési munkák befejezése után az építtető köteles saját költségén azonnal helyreállítani.
(3) Közterületen alkoholt fogyasztani tilos. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a települési rendezvényeken használt közterületrészekre.
A piactér használata
11. § (1) A piactéren a hét minden napján reggel 6 órától délután 18 óráig van lehetőség árusításra. Élelmiszert csak a területen kialakított árusításra szolgáló padokon lehet árulni. Amennyiben ezeken nincs hely, az árusítás földről vagy gépjárműről is engedélyezhető.
(2) A piactéren lévő padokat kizárólag rendeltetésszerűen szabad használni, a piactéren járművel a kijelölt helyen és csak a ki-és berakodás időtartamáig, de legfeljebb 15 percig lehet tartózkodni, illetve csak a kijelölt helyre lehet felhajtani.
(3) A piactér használatát a polgármesteri hivatal kijelölt munkatársa ellenőrzi reggel 6 órától 18 óráig.
(4) A piactér használatáért az 1. melléklet szerinti díjat kell fizetni, amelyet az önkormányzat kijelölt munkatársa szed be.
12. § A 22.00-6.00 óra közötti időszakban nem tartható nyitva olyan üzlet vagy vendéglátó ipari egység, amelyek bejárata – gyalogosan számítva – a legközelebbi lakóépülettől 15 méteren belül helyezkedik el.
13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartást tanúsít, aki az e rendelet 3. § (3), (9), (10); 4. § (4); 5. § (4), (5), (6); 8. §; 9. §; 10. § 11. § (1), (2); és 12. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi.
(2) Az elkövető 50.000.- Ft-ig terjedhető közigazgatási bírsággal sújtható.
14. § Hatályát veszti a közterületek rendjéről szóló 18/2008. (VII. 11.) önkormányzati rendelet.
15. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodás szabályairól szóló Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének 2/2017. (I.27.) számú önkormányzati rendelete.
16. § Ez a rendelet 2023. október 15-én lép hatályba.
1. melléklet a 14/2023. (X. 9.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Jogcím: |
Díj: |
2 |
Közterületen általánosságban |
|
3 |
Önálló hirdető berendezés |
128.- Ft/m2/nap |
4 |
Hangoshirdetés (9.00-11.00. és 16.00-18.00 óra között, munkanapokon) |
244.- Ft/óra |
5 |
Építési munkával kapcsolatos építőanyagok, törmelékek, egyéb anyagok. |
128.- Ft/m2/hó |
6 |
Mozgóárusítás (hangoshirdetéssel) |
220.060.- Ft/év; 37.044.- Ft/hó; 3.704.- Ft/nap. |
7 |
Vendéglátó ipari előkert |
440.- Ft/m2/hó (május 1-október 31.) |
8 |
Kiállítás, búcsú, vásár, mutatványos. |
100.- Ft/m2/nap. |
9 |
Piac és piac melletti közterületen |
|
10 |
Személygépkocsiról vagy annak utánfutójáról való árusítás esetén, árusonként |
625.- Ft/nap |
11 |
Lovas kocsiról, traktor pótkocsijáról, kis teherautóról, 3,5 t-ig |
600.- Ft/nap |
12 |
3,5 t feletti teherautóról. |
1.500.- Ft/nap |
13 |
Piac területén |
|
14 |
Saját előállítású terményt, baromfit árusítók, legfeljebb egy m2 területen. |
térítésmentes |
15 |
Élelmiszerek (mg-i kistermelők) |
100.- Ft/m2/nap |
16 |
Egyéb áruk |
150.- Ft/m2/nap |