Lőkösháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályozásáról
Hatályos: 2015. 12. 23- 2016. 08. 25
Lőkösháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályozásáról
2015.12.23.
I. Fejezet
1. § (1) E rendelet hatálya Lőkösháza község teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett, jelen rendelet 1. § (3) bekezdésében részletezett tevékenységekre terjed ki.
(2) Jelen rendelet csak a település közigazgatási területére 2005. évben készített SZ-1 jelű, M=1:10000 és SZ-2 jelű, M=1:2000 méretarányú szabályozási tervekkel együtt alkalmazható.
(3) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, építményt létesíteni, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű szabályoknak, a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.
(4) A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az érvényes módosítási eljárási folyamat keretében lehet megváltoztatni. Az irányadó jelleggel meghatározott szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak vagy továbbtervezést igényelnek, így:
a) részletes tervvel módosíthatóak ill. pontosíthatóak.
(5) Irányadó jellegűnek kell tekinteni:
a) a védő erdők határvonalát a védett területek felől; ebbe az irányba a védő erdők szükség szerint szélesíthetők.
2. § (1) Az 1. § (3) bekezdésben részletezett tevékenységeket e rendelet előírásain túl akkor lehet engedélyezni, ha:
a) az vészhelyzet elhárítását szolgálja,
b) karbantartásra, állagmegóvásra irányul,
c) környezetvédelmi szempontok miatt válik szükségessé.
(2) Karbantartásnak, állagmegóvásnak minősül az építési tevékenység, mely nem érinti az épületek, építmények szerkezetét és nem jár együtt azok korszerűsödésével, élettartamának meghosszabbodásával.
(3) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az övezeti besorolás megváltozik, a 2. § (1) bekezdésben felsoroltakon túl építés akkor is engedélyezhető ideiglenes jelleggel, ha:
a) az a szabályozási terv szerinti felhasználás megvalósulását nem akadályozza meg.
(4) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. miatt nem biztosítottak, építési engedély csak akkor adható, ha:
a) azok az engedély kiadása előtt elkészülnek, vagy
b) legkésőbb a tárgyi beépítéssel egyidejűleg biztosíthatóak és a használatbavételig elkészülnek.
A beépítésre szánt területeket teljes közművel kell ellátni.
(5) Beépítési módok kötelező értelmezése a településen:
a) Ou jelű beépítésnél az oldalkerti telekhatár mellett az utcai telekhatár a másik kötelező építési vonal,
b) Oe jelű beépítésnél az oldalkerti telekhatár mellett a tömbben kialakult előkert méretét kell betartani; ez egyúttal a kötelező építési vonal is.
c) SZ-jelű szabadon álló beépítésnél az épület elhelyezésnél az előkert mérete az adott tömbben kialakultnak megfelelő; ez egyúttal kötelező építési vonal is.
(6) Az épületek tetőidomaira vonatkozó megkötések:
a) Az Eleki úton és az Alapítók útja Eleki úttól keletre eső szakaszán utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős épületeket szabad építeni.
b) Új lapostetős épületet a belterületen tilos elhelyezni; külterületen ez csak kivételes esetben, technológiai szükségszerűség miatt engedélyezhető.
(7) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni az épületek, építmények jó műszaki állapotának megtartásáról. A település belterületén a közterületek és a magánterületeket ( vagy korlátozott használatú közterületeket ) kötelező kerítéssel elválasztani. A szabályozási vonalon építendő kerítés építése esetén kötelező építési engedélyt kérni.
(8) Kereskedelmi és vendéglátó létesítményhez annak saját telkén belül kötelező minden megkezdett 5m2üzlettér után 1 db kerékpártárolót építeni.
II. Fejezet
A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik –
b) belterületre tagozódik.
(2) Az igazgatási terület kialakult, módosítása nem szükséges.
(3) A település mindenkori belterületi határán belül az önkormányzatot a jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettség terheli.
(4) A település területe építési használat szerint:
b) beépítésre nem szánt területre tagozódik.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
4. § (1) A beépítésre szánt terület lehet:
5. § (1) A lakóterületen elhelyezhető:
b) mezőgazdasági (üzemi) építmény,
c) alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
f) helyi ellátást biztosító igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
(2) Jelen rendelet 5. § (1) b), c), d), e), f) és g) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen építési ill. környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. Mezőgazdasági gép- és terménytároló épület építése esetén a tűztávolság meghatározása az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság feladata.
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
( kisvárosias lakóövezetek )
(1) Az övezetek kisvárosias lakóterületek. Az övezetekben jelen rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetőek el, kivéve az 5. § (1) b) pontjában ismertetett épületeteket.
(2) Beépítés esetén betartandó építési határértékek:
a) beépítettség max.: 35%,
b) zöldfelület min.: 40%.
A telekterületet, a beépítési módot és az építménymagasságot a szabályozási terv tartalmazza, tömbönként.
(3) Az Lk-1 jelű övezet az oldalhatáron álló beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete. Az oldalkert mérete min.4,0m kell legyen, de nem lehet kevesebb a kialakuló építménymagasságnál.
(4) Az Lk-2 jelű övezet a szabadonálló beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete. Az övezet telkein nem helyezhetőek el az 5. § (1) b), d) és f) pontjaiban felsorolt épületek. Építés nem járhat együtt a lakások számának növelésével.
(5) Az Lk-3 jelű övezet az ikres beépítésű kisvárosias lakóterületek övezete. Az övezet telkein nem helyezhetőek el az 5. § (1) b), d), e) és f) pontjaiban felsorolt épületek. Építés nem járhat együtt a lakások számának növelésével.
( falusias lakóövezetek )
(1) Az övezetek falusias lakóterületek. Az övezetekben valamennyi, jelen rendelet 5. §(1) bekezdésében felsorolt épület elhelyezhető. Állattartó épületek esetén be kell tartani jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásait; nagyállat tartására szolgáló épület csak az illetékes ÁNTSZ és Környezetvédelmi Felügyelőség eseti hozzájárulásával helyezhető el. Vegyes terület határához képest 50 m-en belül mindenfajta állattartó épület létesítése tilos, 150m-en belül nagyállattartására szolgáló épületet tilos elhelyezni; e távolságon belül minden további állattartó épület esetében érdekelt szakhatóságnak kell tekinteni az illetékes ÁNTSZ-t és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget.
(2) Beépítés esetén betartandó építési határértékek:
c) beépítettség max.: 30%,
d) zöldfelület min.: 40%.
A telekterületet, a beépítési módot és az építménymagasságot a szabályozási terv tartalmazza, tömbönként.
(3) Az Lf-1 jelű övezet a kistelkes falusias lakóterületek övezete. Új telket kialakítani ill. telket megosztani csak úgy lehet, ha a telkek minimális szélessége legalább 18,0m. Telket összevonni csak úgy lehet, ha a kialakuló telkek szélessége nem több, mint az utca adott érintett szakaszán levő telkek átlagos szélességének kétszerese, területe nem haladja meg a tömbben levő telkek átlagos területének két és félszeresét. Az övezetben bármilyen állattartó épületet építeni csak kivételes esetben és valamennyi – ÁNTSZ, állategészségügyi és környezetvédelmi – szakhatóság együttes hozzájárulásával lehetséges.
(4) Az Lf-2 jelű övezet a nagytelkes, oldalhatáron álló, utcavonalas, beépítésű lakóterületek övezete.
Új telket kialakítani ill. telket megosztani csak úgy lehet, ha a telkek minimális szélessége legalább 22,0m.
Telket összevonni csak úgy lehet, ha a kialakuló telkek szélessége nem több, mint az utca adott érintett szakaszán levő telkek átlagos szélességének háromszorosa, területe nem haladja meg a tömbben levő telkek átlagos területének három és félszeresét.
(5) Az Lf-1 és Lf-2 övezetekben telkenként egy lakóépület helyezhető el, melyben legfeljebb két lakás lehet. Egy telken belül egy lakásra min. 450m2 telekterület és egyidejűleg min. 250m2 nem beépített terület kell jusson. 60m-t meghaladó telekmélység esetén a hátsókert mérete az 50m-t meghaladó telekhossz teljes egészében; ezen belül épületet tilos elhelyezni!
(6) Az Lf-3 jelű övezet az egykori majorsági területeken kialakult falusias lakóterületek övezete. Az övezetben jelen rendelet 5. § (1) a), b), c), d) és e) pontjaiban felsorolt épületet lehet elhelyezni. Az övezetben a telket tömbszerűen kialakult teleknek kell tekinteni. A telken a beépítési paraméterek betartásával több különálló lakóépület is elhelyezhető. Egy épületben legfeljebb 4 lakás lehet. A lakóépületek nyeregtetősek, földszintes kialakításúak kell legyenek; a tetőtér beépíthető.
8. § (1) A településközponti vegyes terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Az övezetben elhelyezhető épületek:
c) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,
e) egyéb közösségi szórakoztató épület,
f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
h) kivételesen az OTÉK-ban felsorolt építmények, az OTÉK általános előírásai figyelembe vételével.
(3) A Vt-1 jelű övezet a település szabadonálló beépítésű településközponti vegyes területének övezete.
- minimális zöldterületi fedettség a 8. § (2) a), f) és g) pontjai esetén min. 30%, egyéb esetekben min. 15%; a zöldfelületen a 8. § (2) e), f) és g) pontjaiban ismertetett épületek esetében játszótér kialakítható. - a telekterületet tömbönként szabályozott,
- iskola, óvoda esetén max. 25%,
- lakóépület esetében max. 35%,
- egyéb esetekben max. 60%
(4) A Vt-2 jelű övezet a település oldalhatáron álló utcavonalas beépítésű település központi vegyes területe.
- minimális zöldterületi fedettség a 8. § (2) a), f), és g) pontjai esetén min. 30%, egyéb esetekben min. 25%, - a telekterületet és a beépítettség tömbönként szabályozott.
9. § (1) A gazdasági területek lehetnek:
a) kereskedelmi, szolgáltató és
b) ipari gazdasági területek.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
(1) Kereskedelmi, szolgáltató területen belül az OTÉK szerint elhelyezhető:
a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) parkolóház, üzemanyagtöltő,
e) sportépítmény.
(2) Az övezet jele Gksz-I. Betartandó paraméterek:
- zöldterületi fedettség min. 25%,
- a beépítési mód szabadonálló,
- a maximális beépítettség 50%,
- minimális telekterület 1500m2;
- az építménymagasság max. 7,5m..
(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
(2) A Gip-I. jelű övezeten belül mezőgazdasági telephelyek helyezkednek el. Az övezeten belül állattartó telepek is létesíthetők. Állattartó telepen történő építkezés esetén az illetékes ÁNTSZ ill. a Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget minden esetben illetékes szakhatóságnak tekintendő.
(3) A Gip-I. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:
a) telekterület új telekalakítás esetén min 2000m2; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,
b) legnagyobb beépítettség max. 30 %,
c) legkisebb zöldfelület min. 40 %,
d) legnagyobb építménymagasság max. 7,5 m , amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 25 métert,
e) beépítési mód szabadonálló, az épületek nyeregtetősek lehetnek; ettől eltérni csak technológiai igény esetén lehet,
f) építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.
(4) A Gip-II. jelű övezetre vonatkozó beépítési előírások:
a) telekterület új telekalakítás esetén min 2000m2; a kialakult telkek e méret alatt is beépíthetők,
b) legnagyobb beépítettség max. 40%,
c) legkisebb zöldfelület min. 40 %,
d) legnagyobb építménymagasság max. 10,5 m , amely technológiai szükségszerűség igazolása mellett elérheti a 25 métert,
e) beépítési mód szabadonálló,
f) építési engedélyhez kötött tevékenység esetén kötelező az egyedi telkeket min. hármas fasorral körbevenni.
(5) A Gip-II. jelű övezeten belül a mezőgazdasági tárolás, feldolgozás, gépjavítás létesítményei helyezhetőek el.
(6) A Gip-III. jelű övezetek az egyéb ipari, gazdasági területek övezetei. Az övezetre vonatkozó beépítési paraméterek tömbönként szabályozottak. Ezeken túl:
a) legkisebb zöldfelület min. 40 % kell legyen,
b) az Eleki út mellett kialakuló telkeken belül a kötelező zöldfelület 30%-át az út menti sávban kell kialakítani.
11. § (1) Különleges terület:
a) Kt jelű, temető övezete,
b) Kkp jelű, kegyeleti park övezete,
c) Ks jelű, sportpályák övezete,
d) Ksz jelű, szennyvíztisztító övezete,
e) Kh jelű, hulladékudvar övezete,
f) Kkb-I., és Kkb-II. jelű, kavicsbánya övezetei,
g)1 Kk jelű kastély övezete,
e)2 Kr jelű, rendezvény terület övezete.
(2) A Kt jelű övezet temető céljára használt és fenntartott terület, melyet más célra nem lehet igénybe venni. A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni. A kerítés min.1,20m, max. 2,5m magas lehet. A kerítés építési engedély köteles. Kialakításánál használható anyagok:
c) égetett agyag és, vagy
A temetőn belül kápolna és kripta épületek helyezhetők el. A beépítési paraméterek az OTÉK-ban meghatározottak lehetnek. A megengedett legnagyobb maximális építménymagasság 5,50 m , ebbe kápolnatornyot nem kell beszámítani.
A beépítettség legfeljebb 15% lehet, melybe a fedett sírokat nem kell beszámítani.
A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága – kivéve a képzőművészeti alkotást – nem lehet nagyobb mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb mint 0,8m.
(3) A Kkp jelű övezet a kegyeleti park övezete, mint a 12§ (2), de új temetés nem engedélyezett.
(4) A Ks jelű övezet a sportpályák övezete. Az övezeten belül sportolás és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket szabad elhelyezni. Beépítési paraméterek:
a) legnagyobb beépítettség max. 20 %,
b) legkisebb zöldfelület min. 40 %,
c) legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint,
d) szabadonálló beépítés.
(5) A Ksz jelű övezet a szennyvíztisztító övezete. Az övezetben a szennyvíztisztítókra vonatkozó általános előírásokat kell betartani.
a) legnagyobb építmény magasság technológiai szükségszerűség szerint,
b) szabadonálló beépítés.
(6) A Kh jelű övezet a hulladékudvar övezete. A komposztálható hulladékok, a bontási törmelékek, és az egyéb helyben kezelendő – nem kommunális - hulladékok kezelésére, elhelyezésére szolgáló terület. Kerítés, felügyelet és ellenőrzés kialakítása ill. biztosítása szükséges. A telket min. hármas fasorral kell körbevenni.
(7) A Kkb-I. jelű övezet a kavicsbánya művelés alatti területének övezete. A Kkb-II. jelű övezet a kavicsbánya művelés alatt nem álló – később leművelendő – területeinek övezete. Az övezeteken belül a kavics bányászatához szükséges kiszolgáló létesítmények helyezhetőek el. Beépítési paraméterek:
a) szintterületsűrűség max. 0,4,
b) legnagyobb beépítettség max. 15 %,
c) legkisebb zöldfelület min. 40 %, melybe a vízfelület beszámítható,
d) legnagyobb építménymagasság technológiai szükségszerűség szerint,
e) szabadonálló beépítés.
(8) 3 Kk jelű kastély övezetében új épület nem építhető. Az övezetben kizárólag a műemlék épület fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység végezhető.
(9) 4 Kr jelű, rendezvény terület övezete a műemlék kastély kiszolgáló funkciójú épületeinek elhelyezésére szolgál. Az övezetben vendéglátó-, szállás- és szabadidő eltöltésére szolgáló létesítmények építhetők.
a) a kialakítható legkisebb telek terület: 5 000 m/2
b) a beépítés módja: szabadon álló
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%
d) a megengedett legnagyobb építmény magasság: 6,00 m
e) a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: részleges közművesítettség
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
g) a környezetterhelési határértékek: - zajterhelésre a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM.együttes rendelet
1. mellékletében foglaltak szerinti előírásokat kel alkalmazni, légszennyező forrás az övezetben nem létesíthető.
h) terepszint alatti létesítmény épület alatt kialakítva, annak funkciójához kapcsolódóan és csak talajmechanikai szakvéleménnyel alátámasztva létesíthető.
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
12. § (1) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:
c) közlekedési és közműterületek,
f) mezőgazdasági területek és
g) vízgazdálkodási területek.
Közlekedési és közműterületek
(1) A közlekedési terület elsősorban a közutak és csomópontjainak elhelyezésére szolgál. Közlekedési területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket, valamint a közművek vonalas létesítményeit és a vonalas létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó műtárgyakat szabad elhelyezni. Óriásreklám elhelyezését csak belterületi határon kívül lehet engedélyezni.
(2) Stabilizált ill. burkolt út kiépítésének feltétele az utat kísérő fasor telepítése.
(3) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Köu-III. jelű, országos mellékutak övezete, építési területük 30,0 m . Az övezeten belül kerékpársáv vagy kerékpárút elhelyezhető. Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 30,0 m-nél, épületet 40,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.
b) Köu-2. jelű a helyi gyűjtőutak övezete, építési területük ill. szabályozási szélességük belterületen kialakult, külterületen az építési terület új burkolat építése esetén a meglevő földút nyomvonalán ill. 22,0m szélességgel alakítandó ki. Külterületen az út tengelyvonalához képest kerítést 15,0 m-nél, épületet 20,0 m-nél közelebb nem lehet elhelyezni.
c) Köu-3. jelű a lakóutak, fontosabb kiszolgáló utak övezete, építési területük új utca nyitása esetén min. 14,0 m .
d) Köu-4. jelű a gyalogutak övezete. A meglevő gyalogutak építési területe kialakult, új építése esetén min.6,0m építési terület biztosítandó.
e) Kök jelű a vasúti övezet. Az övezeten belül csak vasúti létesítmények helyezhetők el. Az övezeten belül a második vágány megépíthető, a közlekedési sebesség 160km/h-ra növelhető.
(1) 5 Zöldterület a településen belül közkertek, nagykiterjedésű intézményi kertek és a közparkok övezete.
(2) 6 A közkertek övezeti jele Zkk, a közparkoké Zkp, az intézményi kerteké Zki.
(3) A területek továbbfejlesztésénél be kell tartani az OTÉK általános előírásait.
(4) A zöldterületeken a növényzeten kívül elhelyezhető ill. kialakítható:
a) sétaút, pihenőhely,
b) szabadtéri művészeti alkotás, emlékmű,
c) építési engedélyterv alapján játszótér a 105-ös hrsz-ú területen.
(5) 7 A 076/2 hrsz-ú ingatlan b) alrészén lévő – jelenleg erdő művelési ágú – kastélykertben építési tevékenység, vagy építési anyag deponálás csak az erdő művelési ág változás bejegyzése után az erdészeti hatóság BKG/01/00208-15/2014.sz.határozatában előírt sikeres csereerdősítést követően végezhető. Kerti építmények és kápolna kivételével új épület az övezetben nem építhető.
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdők területe az Má-I. és Má-II. jelű mezőgazdasági övezetek területének felhasználásával növelhető.
(2) Az erdőterület rendeltetése szerint:
a) gazdasági,
b) védelmi és
c) egészségügyi, turisztikai lehet.
(3) Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az 1996. évi LIV. Tv. 65.-72. §-ainak betartásával lehet, ha a terület nagysága legalább 10 ha . A beépítettség nem haladhatja meg a 0,5%-ot.
(4) Az Ev-1 övezeti jelű területek a védő erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. A terület művelési ágát ill. rendeltetését csak akkor szabad megváltoztatni, ha a védendő funkció megszűnik.
(5) Az Ev-2 övezeti jelű területek a védett erdők övezete. Az övezeten belül épületet tilos elhelyezni. Az erdőgazdálkodás ( erdőfelújítás, fakitermelés, stb. ) módját az erdészeti hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával határozza meg. (A védett – Ev-2 – erdőkre vonatkozó előírások csak akkor lépnek érvénybe, ha az adott területet hatályos jogszabály védetté nyilvánította. Ennek megfelelően „potenciális természeti területekre” nem alkalmazhatóak.)
(6) Az Ee jelű övezet az egészségügyi, turisztikai erdők övezete. Az övezetben a Bréda-kastély felújításához és korszerűsítéséhez kapcsolódó létesítményeket szabad elhelyezni. A kastélyparkban a kastély felújításának építési engedélyezési tervdokumentációja kötelező része kell legyen a kert-és tájtervező által készített parkrekonstrukciós terv. A rekonstrukciós terv engedélyezésénél érdekelt hatóságnak kell tekinteni az Állami Erdészeti Szolgálatot és a KMNP Igazgatóságát.
(1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része. Állattartó épületek ( nem állattartó telep! ) létesítése esetén mezőgazdasági terület esetén is érvényesek jelen rendelet 1. számú mellékletének előírásai.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen: az OTÉK szerint elhelyezhető:
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
b) a köztárgyak,
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
e) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
f) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények ( terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépjavító );
g) növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor;
h) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület ) és pince;
i) biztonsági okokból szükséges őrház;
j) valamint lakóépület helyezhető el.
(3) A telkek nagyságtól függően az alábbiak szerint építhetők be:
a) 720 m2-t el nem érő telken tilos építményt elhelyezni.
b) 720 – 1500 m2 nagyságú telken – a nádas, gyep, és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el egyetlen gazdasági épületként. Ezen épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 4,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.
c) 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel jelen rendelet 16. § (2) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el, kivéve az (2) j) pontjában felsorolt épületet. Az épületek földszintesek lehetnek, építménymagasságuk legfeljebb 5,5m lehet. Az épületeket 30-45 lejtésű nyeregtetővel kell fedni. A tetőtér beépíthető.
(4) Szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén legalább 3000 m2 , egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 telekterület felett helyezhető el jelen rendelet 16. § (2) j) pontjában ismertetett lakóépület, ha:
a) azt meglevő létesítmény védőterülete nem tiltja,
b) a telek legalább magánútról megközelíthető,
c) az infrastruktúra ellátása megoldott,
d) a segélykérés lehetősége megoldott,
e) a telek átlagos szélessége legalább 30m.
A telek beépítettsége legfeljebb 3% lehet, ezen belül az önálló lakóépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át jelentheti.
(5) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK előírásai szerint birtoktest alakítható ki. A birtokközpontot az általános szabályok is jelen rendelet mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai szerint lehet beépíteni. A birtokközponton az általános előírásokon túl lakóépület csak akkor építhető, ha teljesülnek jelen rendelet 17. §-ának előírásai is.
Mezőgazdasági területen a lakóépületek építésére vonatkozó előírások
(1) Jelen rendelet 16. § (4) bekezdésének
b) pontja teljesül:
ha a feltétel teljesülését az illetékes Földhivatal által kiadott helyszínrajz igazolja.
d) pontja teljesül:
1. ha az egyes szolgáltatók ezt az építtető részére kiadott nyilatkozataikban vállalják, vagy
2. az építtető nyilatkozik, hogy a helyi villamos-energia ellátást megoldja, a keletkező hulladékot zárt edényzetben vagy zsákban rendszeresen elszállítja a kijelölt hulladékkezelő telepre, az ivóvízellátását legalább az ÁNTSZ által bevizsgált, engedélyezett fúrt kútról biztosítja, a keletkező szennyvizet zárt tárolóban gyűjti és annak elszállítását a megközelítő utak az év minden szakában lehetővé teszik. (Ha részletes talajmechanikai szakvélemény azt alátámasztja, a háztartási kommunális szikkasztásos elhelyezése is megengedett az illetékes Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával.)
e) pontja teljesül:
1. ha a legközelebbi telefonfülke kerékpárral legalább 20 percen belül elérhető, vagy
2. az építtető rádiótelefonnal rendelkezik.
(2) Önálló telken lakóépület építése esetén tanyaudvart kell kialakítani. A tanyaudvart művelés alól ki kell vonni. A tanyaudvar területe nem lehet kevesebb 400 m2-nél és nem lehet több 2000 m2-nél – kivéve a szérűskertet – . A tanyaudvart és a hozzá vezető bekötőutat fasorral kell szegélyezni; a fasor telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
(3) A tanyaudvaron jelen rendelet 16. § általános, a teljes földrészletre vonatkozó előírásai egyidejű betartása mellett, a tanyaudvar 30%-ot meg nem haladó beépítettségével földszintes lakó- és gazdasági épületeket szabad elhelyezni. Az épületek építménymagassága az 5,50m-t, lakóépület esetében a 6,50m-t nem haladhatja meg. ( Az 5,50m –t meghaladó építménymagasságú épületet csak akkor szabad elhelyezni, ha azt technológiai szükségszerűség indokolja. ) Az épületeket nyeregtetővel kell megépíteni. A lakóépületek tetőhajlásszöge 38°- 45° között lehet, fedésre cserép, nád, természetes pala és fazsindely használható. A lakóépületek padlószintje min. + 0,70 m kell legyen a környező terepszinthez képest.
(4) A tanyaudvaron a beépítési mód lehet szabadonálló, oldalhatáron álló vagy körülépített udvaros, de:
a) épülettel, engedélyköteles építménnyel a szomszédos földrészlet határát 3m-nél jobban nem szabad megközelíteni, és
b) az építési vonal az országos közúthálózat számozott útja mentén úttengelytől mérve min. 40,0m, melyre merőleges gerincvonallal kell elhelyezni a lakóépületet; állattartó épületek elhelyezésénél alkalmazni kell jelen rendelet 1.sz. mellékletének előírásait.
(5) Jelen rendelet érvénybelépésekor tanyahelyként nyilvántartott tanyahely fenntartása és beépítése akkor is megengedett, ha nem felelnek meg jelen rendelet előírásainak, kivéve, ha valamely létesítmény védőterülete vagy biztonsági sávja ezt nem engedi meg. (Fenntartás: meglevő épületek megtartása és korszerűsítése funkcióváltás és az épületek bővítése a beépítési % növelése nélkül; amennyiben a tanyahelyen jelenleg nincs épület, a telekterület nagyságától el lehet tekinteni, minden egyéb vonatkozó előírás betartandó.)
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
Má-I. jelű övezet előírásai
( intenzív használatú mezőgazdasági területek övezete(
(1) Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 16. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni.
(2) Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető.
Má-II. jelű övezet előírásai
( lakóterületet határoló mezőgazdasági területek övezete )
(1) Az övezetben, ha azt biztonsági előírás ill. valamely létesítmény védőterülete nem tiltja, jelen rendelet 16. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi létesítményt el lehet helyezni, kivéve az állattartó telepeket
(2) Az övezet teljes területe beszámítható birtoktest kialakításába, birtokközpont az általános és jelen rendelet előírásainak betartása mellett létesíthető, de ott állattartó telep nem alakítható ki.
Má-III. jelű övezet előírásai
( természetvédelem miatt korlátozott mezőgazdasági területek övezete )
(1) Az övezetben épület építmény csak a védelmet elrendelő szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el az általános szabályok betartásával egyidejűleg.
(2) Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont nem alakítható ki.
( rétek, gyepek övezete )
(1) Az övezetben a művelési ág megváltoztatása csak az eredeti művelési ág fenntartásához kapcsolódó létesítmények elhelyezéséhez szükséges telekalakítás esetén lehetséges. Épületet, építményt csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan lehet elhelyezni.
( védett rétek, gyepek övezete )
(1) Az övezetben tilos a művelési ág megváltoztatása.
(2) Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó létesítményeket szabad elhelyezni a védelmet elrendelő hozzájárulásával.
(3) Az övezet területei birtoktest kialakításába beszámíthatóak, birtokközpont csak jelen rendelet 22. § (2) bekezdésének betartásával alakítható ki.
Vízgazdálkodási területek
24. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:
1. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
2. vízállásos, nádas területek.
A vízgazdálkodási övezeteken belül bármilyen létesítményt csak a vízügyi jogszabályok betartásával ill. az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával szabad elhelyezni.
Az egyes övezetekre vonatkozó előírások
(2) A V1 jelű övezet KÖRKÖVIZIG kezelésében levő főcsatornák csatornák övezete.
(3) A V2 jelű övezet a társulati kezelésű csatornák övezete.
(4) A V3 jelű övezet az egyéb csatornák övezete.
(5) A Vn jelű övezet a nádas művelési ágba tartozó területek övezete. Az övezet művelési ágát csak vízügyi érdekből lehet megváltoztatni.
(6) A Vk jelű övezet a vízműkutak övezetei. Az övezeten belül kizárólag az ivóvíz ellátáshoz kapcsolódó létesítmények helyezhetőek el. A telekméreteket és a beépítési paramétereket az általános előírásokon belül a technológiai igények határozzák meg. Engedélyhez kötött építési tevékenység esetén minden esetben illetékes szakhatóságnak kell tekinteni a Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget is.
V. Fejezet
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME
(1) A település külterületén az általános előírásokon túl minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó építkezésnél az engedélyezési eljárás során szakhatóságnak kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt is. Alkalmazni kell továbbá a 2001. évi LXIV. tv. előírásait valamennyi földmunkával járó tevékenység esetén a település teljes igazgatási területén.
(2) A 087/3 hrsz-ú mezőgazdasági területek beerdősítésénél a 15-ös számú kunhalom megmaradásáról gondoskodni kell. Az erdőtelepítési tervet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának közreműködésével kell elkészíteni.
(3) Országosan védett épület:
1. 076/2 hrsz alatti volt Bréda-kastély
(4) Helyi védelem alá kerülő épületek:
2. Cím: Vasút sor, hrsz: 644/21
Védendő értékek: az épület tömege és téglaarchitektúrájú homlokzata
3. Cím: Vasút sor, hrsz: 644/14
Védendő értékek: az épület tömege és téglaarchitektúrájú homlokzata
4. Cím: Vasút sor, hrsz: 644/14
Védendő értékek: az épület tömege és téglaarchitektúrájú homlokzata
5. Cím: Vasút sor, hrsz: 644/14
Védendő értékek: az épület tömege és téglaarchitektúrájú homlokzata
6. Cím: Vasút sor, hrsz: 644/14
Védendő értékek: az épület tömege és téglaarchitektúrájú homlokzata
7. Cím: Vasút sor, hrsz: 644/21
Funkció: vasútállomás épülete
Védendő értékek: az épület tömege és téglaarchitektúrájú homlokzata
8. Cím: 0135/1 hrsz alatti egykori Vásárhelyi-kastély
Funkciója: irodaépület
Védendő értékek: az épület tömege és homlokzatai
Helyileg védett épületet csak akkor szabad lebontani, ha az életveszélyessé válik. Ez esetben az épületről teljes műszaki felmérési dokumentációt kell készíteni, fényképmelléklettel kiegészítve.
(1) Új állattartó létesítmények, ill. a meglevők korszerűsítése esetén, a trágyatárolók csurgalékvizét és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni.
(2) Zaj- és rezgésterhelési határértékek: Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára használt telephelyek által okozott környezeti zajterhelés, a környezetükben levő, lakó- és intézményépületek védendő homlokzata előtt és a pihenésre szolgáló területek határán nem haladhatja meg az alábbi értékeket:
Terület besorolása |
Zajterhelési határérték LTH, dB(A) |
nappal
(06-22) |
éjjel
(22-06) |
Kisvárosias és falusias lakóterület |
50 |
40 |
Üdülőterület |
45 |
35 |
Mezőgazdasági terület (tanya), gazdasági és különleges terület |
60 |
50 |
Levegővédelem:
A település belterületén bűzhatással járó tevékenység nem folytatható. Légszennyező anyagokat kibocsátó technológia vagy ilyen berendezés (légszennyező forrás) csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján üzemeltethető. Engedélyköteles légszennyező forrás esetén, a kapcsolódó épületre használatbavételi engedély csak a levegővédelmi engedély megléte esetén adható.
Felszíni víz:
Felszíni víz igénybevétele vagy terhelése vízjogi engedély alapján folytatható. A település teljes területe a Maros-hordalékkúpon fekszik, felszíni víz igénybevételével járó tevékenységeknél az „egyéb védett terület”-re vonatkozó előírásokat és határértékeket kell teljesíteni.
A szennyvízhálózat elkészültéig építésre kijelölt területen szennyvíz csak zárt tárolóban gyűjthető; a vonatkozó előírásoknak megfelelően ürítés csak a kijelölt, igazgatási területen kívüli szennyvíztelepen történhet.
A talajban vagy annak felszínén kockázatos anyagok tárolására, kezelésére szolgáló építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezését műszaki eszközökkel kizárják. A védelemnek a figyelembe vehető rendkívüli események bekövetkezésekor is biztosítani kell a szennyezés megelőzését.
A földtani közeget, felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenység vonatkozásában a település és a terület besorolása:
Település szennyeződés érzékenységi besorolása: A – fokozottan érzékeny
Terület szennyeződés érzékenységi besorolása: A – fokozottan érzékeny
Kiemelten érzékeny terület: kiemelt, az ivóvízkutak hidrogeológiai védőidomának felszíni metszete (jelenleg kijelölés alatt)
* - Az ivóvízkutak hidrogeológiai védőidomának kijelöléséhez kapcsolódó szakhatósági határozat még nem született meg. A határozat megszületése esetén a védőidomokon belül az általános előírások mellett a határozatban foglaltakat kell betartani.
(3) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység esetén építési engedélyezési eljárás csak jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható.
(4) Ipari létesítmények engedélyezési eljárása keretén belül meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését.
A kommunális hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell a település igazgatási területén kívül levő hulladéklerakóba.
(5) A település beépítésre szánt területét teljes közművesítéssel kell ellátni. A csapadékvíz elvezetése nyílt árokkal is történhet. A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépüléséig a csatornázatlan területeken keletkező szennyvizeket zárt tározókban kell gyűjteni, a kihordásról gondoskodni kell a település igazgatási területén lévő szennyvíztisztító telepre.
(1) A potenciális természeti területeken és az ökológiai folyosó elemein tilos a művelési ág megváltoztatása, kivéve, ha azzal a Körös-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget is egyetért.
A törvény erejénél fogva védettek a kunhalmok, ezek:
2. Róka domb (hrsz.: 0150/51)
14. 0154/37 hrsz-ú földrészleten
15. 087/3 hrsz-ú földrészleten
16. 069/57 hrsz-ú földrészleten
17. 060/12 hrsz-ú földrészleten
18. 060/12 hrsz-ú földrészleten
19. 060/13 hrsz-ú földrészleten
20. 049/7 hrsz-ú földrészleten
(2) Helyileg védett természeti érték:
a) a Bréda-majori kastélypark
(3) Helyi védettség alá kerülő természeti értékek:
a) a közigazgatási terület É-i határában, az eleki út és a vasút között található egykori kúria helyén megmaradt ostorfa (Celtis occidentalis) állomány,
b) a termelőszövetkezet központjában lévő idős növényállományt, melynek fő alkotó fajai: közönséges mogyoró (Corylus colurna), ostorfa (Celtis occidentalis), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), hárs (Tilia sp.), erdei fenyő (Pinus sylvestris), ill. zöldjuhar (Acer negundo),
c) a volt Kintzig majorhoz vezető út végének környezetében a gyepterületen magányosan álló szép, szoliter kocsányos tölgyfát (Quercus robur),
d) a vasút melletti közpark területét, a park értékes növényállományában találhatóak: idős tölgyek (Quercus robur), hársak (Tilia sp.), kőrisek (Fraxinus sp.), mogyorók (Corylus colurna), vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum), japánakácok (Sophora japonica), szürkenyárak (Populus x canescens) és kanadai nyárak (Populua canadensis).
Általános biztonsági előírások
Közlekedési létesítmények védőterületei
(1) Az országos közúthálózat számozott útjainak külterületi szakaszán tengelyétől mérve 50-50m-en belül tilos lakó-, oktatási-, egészségügyi rendeltetésű épületet elhelyezni. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht hozzájárulása esetén az 50 m-en belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha azt egyéb előírás nem tiltja. Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.
(2) A vasútvonal övezeti határától 50,0m-en belül lakóépület elhelyezése tilos! Egyéb épület, építmény építési engedélyezési eljárása illetékesnek kell tekinteni a MÁV-at és a Békés Megyei Közlekedési Felügyeletet is.
Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei
(3) A vízműtelepek és vezetékek védőterületeire az üzemeltető és az engedélyező hatóság által előírtakat kell betartani.
(4) Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz elvezető árokba bármilyen halmazállapotú hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket, szennyvizet tilos bevezetni.
(5) A közterületen létesítendő közművezetékek elrendezésére a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.
(6) A közterületeken létesítendő gázvezetékekre a közművek üzemeltetőinek és hatóságainak előírásait kell betartani.
(7) Villamos berendezések biztonsági övezete:
a) föld feletti nyomvonalas létesítménynél:
A biztonsági övezet terjedelme föld feletti nyomvonalas létesítménynél:
1-35kV középfeszültségű szabadvezeték külterületen 5,- méter,
1-35kV középfeszültség szabadvezeték belterületi és fokozott biz-
tonságra vonatkozó előírások szerinti szerelés esetén 2,5 méter ,
0,4kV kisfeszültségű szabadvezeték 1,- méter.
b) Földben elhelyezett vezeték esetén:
0,4kV kisfeszültségen 1 méter
A biztonsági övezet a nyugalomban lévő szélső áramvezetőktől, ill. a kábelvezeték szélső pontjától mért kétoldali párhuzamos függőleges síkokig terjedő sáv.
Mobiltelefon átjátszó állomás és önálló, nemcsak az adott telken levő épületet ellátó antennaépítmény csak a Gip jelű építési övezetekben helyezhetőek el.
(8) A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonosaitól ill. kezelőitől – fenn kell tartani. A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az országos jogszabályi előírásokat kell betartani. Építési tilalmi területek:
a) az Eleki főcsatorna és a Tulkán-éri csatorna mentén 6-6m,
b) egyéb csatornák mentén 3-3m.
(9) Alagcsövezett területeken a rendszer működőképességét meg kell őrizni. Építési engedélyezési eljárás során illetékes szakhatóságnak kell tekinteni a Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget és a Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot.
Bányászati érdekek védelme és tilalma
(10) Tilos külszíni bányát nyitni:
a) a település teljes belterületén,
b) beépítésre szánt területen,
c) az Má-II-III-IV-V. jelű mezőgazdasági övezetekben,
d) tervezett erdőterületeken,
e) természetvédelmi terület ( helyi és országos védettség esetén egyaránt ), egyedi tájérték min. 300m-es környezetében.
Egyéb biztonsági előírások
(11) Az országhatárhoz képest 100m-en belül a Határőrség hozzájárulása szükséges:
a) a bányaműveléshez,
b) a kutatáshoz,
c) a méréshez,
d) a vízügyi és
e) az építési munkálatokhoz.
VI. Fejezet
29. § (1) Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.
(2) A rendelet 2005. július 1.-én lép hatályba. Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát vesztik Lőkösháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1991. (IX. 02.) rendeletei. Jelen rendelet előírásait a folyamatban levő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.
1. melléklet a 8/2005. (VI. 23.) önkormányzati rendelethez
Állattartó létesítmények védőtávolságai
1. A kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója ásott kúttól min. 10,0m, fúrt kúttól min. 5,0m távolságra helyezhető el.
2. A nagy haszonállatok istállója, kifutója, komposztáló, siló, szemétgyűjtő, almostrágya és trágyalé gyűjtő ásott kúttól min. 15,0m, fúrt kúttól min. 10,0m, csatlakozó vízvezetéktől min. 2,0m, vízvezetéki „kerti csaptól” min. 3,0m távolságra legyen.
3. Zárt trágyatároló, zárt trágyalégyűjtő és az állattartó épület között nem kell védőtávolságot tartani, ha:
a) az vízzáró kivitelű és csatornaszellőzővel ellátott zárt fedlappal készült és
b) az épület állékonyságát nem veszélyezteti.
4. Méheket egészségügyi, oktatási és nevelési intézmény telekhatárától 250m-en belül tilos tartani.
A haszonállattartást szolgáló új épületek és építmények ( kifutó, trágyatároló, trágyalégyűjtő ) elhelyezési távolsága lakóépülettől ( a távolság méterben ):
Az állatok darabszáma |
kis haszonállat |
nagy haszonállat |
baromfi |
liba-kacsa |
egyéb |
szarvasmarha |
ló |
egyéb |
2-ig |
6 |
6 |
6 |
10 |
10 |
10 |
2-5 |
6 |
6 |
6 |
15 |
10 |
15 |
5-15 |
6 |
6 |
6 |
ke |
ke |
ke |
15-25 |
6 |
6 |
6 |
ke |
ke |
ke |
25-50 |
8 |
10 |
10 |
tilos tartani |
tilos tartani |
ke |
50-100 |
10 |
ke |
ke |
tilos tartani |
tilos tartani |
tilos tartani |
100-200 |
ke |
ke |
ke |
tilos tartani |
tilos tartani |
tilos tartani |
200 fölött |
ke |
ke |
ke |
tilos tartani |
tilos tartani |
tilos tartani |
ke: külön engedély alapján ÁNTSZ, környezetvédelmi és állategészségügyi szakvélemény figyelembevételével
kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb,…
nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, bivaly, kecske, juh, sertés
Létesítéskor az alábbiakat is figyelembe kell venni a belterületi határhoz 300m-nél közelebbi állattartás esetén:
Az egyidejűleg tartható állatok száma az 50 számos állatot nem haladhatja meg.
A trágyatárolók és az ólak csurgalékvizét, és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt, fedett műtárgyakban kell gyűjteni. Sertéstartás esetén, az almos trágya számára is fedett tárolót kell kialakítani.
A telek állattartásra szolgáló részét a lakóháztól elkülönítetten kell kialakítani, az állattartási rendeletben előírt védőtávolságok megtartása mellett, és a telekrész körül fasor telepítése kötelező.