Lőkösháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2007. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Hatályos: 2007. 11. 24- 2015. 12. 30Lökösháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (XI.24.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
2007-11-24-tól 2015-12-31-ig
1.§
A rendelet célja
- A rendelet célja,
- az Önkormányzat pénzügyi helyzetének javítása,
- az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához szükséges anyagi fedezet részbeni biztosítása.
2.§
A rendelet hatálya
- A rendelet az Önkormányzat illetékességi területére terjed ki.
Az Önkormányzat illetékességi területe az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt be- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
3.§
Adókötelezettség
- Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén
- állandó vagy
- ideiglenes
jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
4.§
Az adó alanya
- Az adó alanya a vállalkozó.
- Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelő tevékenységéből származó bevétele a 600 000 forintot meghaladja,
- jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
- egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
5.§
Az adóköteles iparűzési tevékenység
- Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
6.§
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység
- A vállalkozó jellegű iparűzési tevékenységet végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik attól, hogy a tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
- E rendelet alkalmazásában székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakhely. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelephelye vonatkoztatásban a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.
- E rendelet alkalmazásban telephely:
- az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgáz kutat, az irodát, a fiókot a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant,
- hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió – és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágnes rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván.
7.§
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
- Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az Önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:
- Piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat.
- Építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartam a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
- Bármely – az a) és b) pontja nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásból közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen Önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
8.§
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
- Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.
- Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
9.§
Az adó alapja az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén
- Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja:
- az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele,
- csökkentve:
- az eladott áruk beszerzési értékével és
- a közvetített szolgáltatások értékével, valamint
- az anyagköltséggel.
10.§
Az adó alapja az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében
- Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
11.§
Az adó mértéke
- Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,5%-a.
- Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó mértéke
- naptári naponként 1700 Ft.
12.§
Adómentesség
- Adómentesség csak azt a vállalkozót illeti meg, akiknek/amelynek a 8., illetve a 9. vagy 10.§ alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a maximum 1,5 millió Ft-ot.
- Az e §-ban meghatározott adómentesség terjedelmének, mértékének valamennyi – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő – vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
- Adómentes – az Önkormányzat 4/2003. (III.31.) rendelete alapján – 2007. december 31. napjáig – az (1) pontban meghatározott vállalkozó.
- A foglalkoztatás növelésében kapcsolódó adóalap-mentesség illeti meg a vállalkozót. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/D. § szerint.
13.§
Záró, hatályba léptető és értelmező rendelkezések
- Az e rendeletben nem szabályozott kérdések esetén a helyi adókról szóló 1990. évi. C. törvényt kell értelemszerűen alkalmazni.
- Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
- E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat képviselő-testületének 18/1999. (XII.15.) és az azt módosító 14/2000. (XII.15.), a 12/2002. (XII.23. és a 4/2003. (III.31.) számú rendeletei.
- E rendelet alkalmazásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ában meghatározott értelmező rendelkezések közül a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó pontokat kell értelemszerűen figyelembe venni.