Lőkösháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2011. (XI.29. ) Önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Egységes szerkezetben a 4/2012 . ( I. 31 .) és az 1/2013.(I.31.) rendelettel.

Lőkösháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1)  bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az  alábbi  rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Lőkösháza Község Önkormányzata

(2) Székhelye: 5743. Lőkösháza, Eleki út 28.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Lőkösháza Község

Önkormányzata Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat működési területe: Lőkösháza község közigazgatási területe.

(5) Az  önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, azaz a polgármester, a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság (5 fő), a Szociális, Oktatási, Kultúrális, Ifjúsági, és Sport Bizottság (5 fő), és a képviselő-testület hivatala látják el.

(6) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Lőkösháza Község Polgármesteri Hivatala.

2. §

(1)  Az önkormányzat jelképei a zászló és a címer.

(2) Az  önkormányzat  zászlajának  és  címerének  leírását  és  azok  használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, felette félkörívben Községi Önkormányzat felirat, alatta félkörívben két csillag-szimbólum között Lőkösháza felirat látható.

(4) Az önkormányzat szervei által használt pecsétek a következők:

a) A  polgármester  által  használt  pecsét  kör  alakú,  középen  a  Magyar Köztársaság  címere,  felette  félkörívben  Lőkösháza  Község  Polgármester, alatta csillag szimbólum látható;

b) Lőkösháza  Község  Polgármesteri  Hivatala  által  használt  pecsét  kör alakú,  középen a Magyar Köztársaság címere, felette félkörívben Polgármesteri Hivatal felirat, alatta Lőkösháza felirat látható.

(5) Az önkormányzat kitüntetése: „Lőkösháza Díszpolgára cím” és “Lőkösházáért emlékérem”. Kitüntetés alapításáról és adományozásáról külön rendelet rendelkezik.

(6) Az  önkormányzat  hivatalos  lapja  a  Lőkösházi  Hírmondó.

(7) Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot tart fenn Kisiratos (Románia) településsel.

(8) A település ünnepe az augusztus hónapban tartandó Falunap.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladatai, hatásköre

3. §

(1) A képviselő-testület ellátja a jogszabály által kötelezően megállapított önkormányzati feladatokat.

(2) A képviselő-testület a nem kötelező helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást folytat. Az előkészítő eljárás során tisztázni szükséges:

a) a felmerült lakossági igényeket, megoldásokat és

b) a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.

(3) Az Önkormányzat által ellátott feladatokat szakfeladatok szerint részletezve a 4. függelék    tartalmazza.

4. §

(1) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi  LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §. (1) bekezdése tartalmazza.

(2)  A Képviselő – testület e rendelet 37. § (1)  a) pontjában szereplő hatásköreit a Szociális, Oktatási, Kultúrális, Ifjúsági és Sport Bizottságra, míg e rendelet 40. § (1)  f) pontjában szereplő hatáskört a polgármesterre ruházza.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben végzett munkájáról félévente köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.

5. §

A Képviselő–testület feladatainak eredményes ellátása érdekében együttműködik a megyei Önkormányzattal. A koncepciók keretében, közvelen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

1. A testületi ülések száma, fajtái

6. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
Tagjainak a névsorát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást és falugyűlést tart.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik – július hónap kivételével.

A képviselő – testület üléseit hónap végén, általában hétfői napra kell összehívni.Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal díszterme. Indokolt esteben az ülés máshova is összehívható.

(4) Soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését, ha azt

a) a települési képviselők egynegyede indítványozza,

b) a képviselő-testület bizottsága indítványozza,

c) a megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján indítványozza vagy

d) helyi népszavazásra vagy népi kezdeményezésre vonatkozó kezdeményezés     indokolja.

 (5) Amennyiben a képviselő-testület összehívására a 6. § (4) bek. a) vagy b) pontja  alapján kerül sor, az indítványozó képviselő-csoport, illetve bizottság javaslatot  tesz az  ülés  napirendjére,  az  ülésre  meghívandók  személyére, elkészíti a határozati javaslatot.

(6) A 6. § (4) bekezdés szerinti indítvány esetében a testületi ülést 7 napon belül össze kell hívni. A soron kívüli ülésre szóló meghívót legalább egy nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirendi pont írásos anyagaival együtt.

7. §

(1) A testületi ülés nyilvános.

(2) A  képviselő-testület  az  Ötv.  12.  §  (4)  bekezdésében  foglaltak  fennállása esetén zárt ülést tart, illetve rendelhet el.

(3) Az Ötv. 12. § (4) bek. a) pontjában foglalt esetben az érintett nyilatkozatát, mely  szerint  a  nyilvános  tárgyalásba  nem  egyezik  bele,  az  adott  kérdés tárgyalása előtt kell kikérni és a testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni.

(4) A  zárt  ülésen  hozott  határozatokat  –  figyelemmel  a  személyes  adatok védelméről és a közérdekű      adatok      nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseire – a polgármester a zárt ülést követő nyílt ülésen ismerteti. Amennyiben  a  személyes  adatok  védelme  miatt  vagy  üzleti  érdekből  a határozatok  teljes  egészében  nem  ismertethetők,  a  polgármester  csak  a döntés  személyes  vagy  számszerű  adatokat  nem  tartalmazó  tárgyát  és eredményét, több azonos típusú döntés esetén a típus és a döntés eredménye szerinti darabszámát ismerteti.

2.  A testületi ülések tervezése, előkészítése

8. §

(1) A képviselő – testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő –  testület ülését.

(2) A képviselő – testület összehívását a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint a népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(3) A polgármesteri , alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós –30 napon túli – akadályoztatása esetén a képviselő – testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület éves munkaterv alapján tartja rendes üléseit.

(5) A munkaterv elkészítése – a települési képviselők, önkormányzati intézmények vezetői, helyi civil   szervezetek       javaslatának     figyelembe        vételével – a polgármester feladata.

(6) A polgármester minden évben az utolsó rendes testületi ülésen terjeszti a testület elé a következő évre javasolt munkatervet, melyet a képviselő-testület határozattal hagy  jóvá.

(7) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját,

b) az egyes ülések tervezett napirendjét,

c) a napirendi pontok előadóinak nevét,

d) az előterjesztés elkészítésének határidejét,

e) azon  napirendi  pontok  megjelölését,  melyek  előkészítésénél  bármilyen körben

előzetes  egyeztetés  vagy  valamilyen  fórumon  való  megvitatás szükséges és

f)  az egyéb szervezési feladatokat.

(8) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a jegyzőnek,

c) a polgármesteri hivatal előadóinak,

d) az önkormányzat intézményeinek.

(9)  A munkatervet közzé kell tenni Lőkösháza község honlapján.

9. §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett vagy a munkatervben nem szereplő rendelet- és határozattervezet, beszámoló, tájékoztató, továbbá a bejelentések  körében  tárgyalt  olyan  kérdés,  melyben  a  testület  döntése szükséges.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az Ötv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó  ügyben  az  előterjesztés csak  írásban  nyújtható  be.  A  határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az írásbeli előterjesztéseket a testületi ülés időpontja előtt 7 nappal kell benyújtani a polgármesternek.

(3) Halaszthatatlan  esetben  a  polgármester  engedélyezheti  az  írásba  foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) bármely települési képviselő,

d) a jegyző,

e) az intézményvezető,

f)  a munkatervben szereplő napirendi pont előadója.

(5) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

a)    az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

aa) az előterjesztés megnevezését és a testületi ülés időpontját, amelyre az előterjesztés         készült,

ab)  az előterjesztés tárgyát,
ac)  az előterjesztést készítő nevét,

ad)  a tárgykört rendező jogszabályok megjelölését.

b) az előterjesztés helyzetfeltáró része tartalmazza:

ba) az előzmények körében annak ismertetését, hogy a testület foglalkozott-e  korábban  az  előterjesztés  tárgykörével,  ha  igen,  milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt annak végrehajtása,

bb) mindazokat a tényeket, körülményeket, összefüggéseket, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

c)  az előterjesztés értékelő része tartalmazza:

ca)  amennyiben    az előterjesztés tárgykörében   előzetes egyeztetés, véleményezés történt, annak eredményét,

cb)  a döntési vagy végrehajtási alternatívákat,

cc)  az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

cd) a korábban hozott és hatályos határozatokra vonatkozó rendelkezést (részben vagy egészben hatályon kívül helyezés, módosítás, kiegészítés),

ce) a végrehajtásért felelősök megnevezését.

(6) Az előterjesztést az előterjesztőnek alá kell írnia.

(7) A költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet valamint a jogszabályban bizottsági

véleményezéshez kötött rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztések csak az Pénzügyi,

Ügyrendi Bizottság véleményével együtt terjeszthetők a képviselő-testület elé.

10. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely a munkatervben,  illetve

az  ülés  meghívójában  nem  szerepel  és  az  ülést megelőző 5. nap után nyújtották be a

polgármesternek. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az

előterjesztés azonnali napirendre tűzése tárgyában. Ha a testület helyt ad a sürgősségi

indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a) a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülést megelőző 3. nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői;

b) az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie.

A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja;

(3) Ha a képviselő - testület nem ismeri el a sürgősséget és elutasítja az indítvány azonnali

tárgyalását, úgy az előterjesztést egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni  és  a  testület

dönt  arról,  hogy  mely  testületi  ülésen  és  hányadik napirendi pontként tűzi napirendjére a testület.

11. §

(1) Bárki kezdeményezheti valamely ügynek a képviselő-testület általi megtárgyalását írásban, melyet  a polgármesterhez kell eljuttatni az ülést megelőző 7 nappal. A polgármester tájékoztatása alapján a testület dönt arról, hogy mely testületi ülésen és hányadik napirendi pontként tűzi napirendjére a beadvány megtárgyalását.

3.  A testületi ülések összehívása

12. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester,

mindkettejük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze. Az ülések  összehívása

meghívóval történik, melyhez a tanácskozási joggal részt  vevők  számára  mellékelni  kell  a tevékenységi  körüket  érintő  írásos előterjesztéseket, határozati  javaslatokat.      A képviselők és a jegyző minden írásos előterjesztést  megkap.  A  meghívót  a  polgármester  állítja  össze a munkaterv,  valamint  a  képviselők  és  a  jegyző  javaslatainak  figyelembe vételével.

(2) A meghívót és mellékleteit úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés előtt legalább

5 nappal korábban megkapják. A kézbesítés hivatali kézbesítő útján történik, melynek

átvételét a képviselő az átadási jegyzék aláírásával igazolja.

(3) A meghívón fel kell tüntetni:

a) a testületi ülés pontos helyét és idejét,

b) a megtárgyalandó napirendi pontokat és

c) a napirendi pontok előadójának nevét.

(4) Az ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) az önkormányzati intézmények vezetőit,

d) a Kisebbségi Önkormányzatok képviselőit, a helyi civil szervezetek vezetőit, amennyiben valamely napirendi pont  a szervezet feladatköréhez kapcsolódik és

e) valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan a napirendi pont előadóját, ha egyébként nem kellene meghívni.

A c) - e)  pontban  szereplők  csak  meghívót  kapnak,  kivéve,  ha  valamelyik napirend  közvetlenül érinti őket.
(5) A  képviselő-testületi  ülések  nyilvánosak, melyeket a helyi kábel televízió rögzít, és az

ülést követő napon adásba kerül.

(6) Halasztást   nem tűrő esetben lehetőség  van a képviselő-testületi ülés összehívására telefonon

keresztül, vagy egyéb módon          történő szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében

lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

13. §

(1) A  képviselő-testület  alakuló  ülését  a  választást  követő  15  napon  belüli időpontra a

      megválasztott új polgármester, illetve eredménytelen polgármester választás esetén a          tisztségében maradó régi polgármester hívja össze.

(2) Az alakuló ülés az alábbi napirenddel kerül megtartásra:

a)  ünnepélyes  megnyitó,  a  választási  bizottság  tájékoztatója  a  választás eredményéről, a  megbízólevelek átadása.

      Előadó: a Helyi Választási Bizottság elnöke.

b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele.
Esküvevő: a Helyi Választási Bizottság elnöke.

c)   a polgármesteri program ismertetése.
Előadó: a megválasztott új polgármester.

d) bizottságok megválasztása

      Előadó: a megválasztott új polgármester.

e)   a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata, módosítása.
Előadó: a megválasztott új polgármester.

f)   a polgármester illetményének megállapítása.
Előadó: a korelnök.

g)  az alpolgármester  megválasztása  titkos  szavazással,  szükség  esetén  zárt ülésen.
Az alpolgármester eskütétele.

      Előadó: a megválasztott új polgármester.

h)   alpolgármester illetményének, illetve tiszteletdíjának megállapítása.
Előadó: a megválasztott új polgármester.

i)    egyebek.

(3) Az alakuló ülés összehívására megfelelően alkalmazni kell a 12. § (1)-(5) bek.

      rendelkezéseit.

4. A testületi ülés vezetése

14. §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:

a) az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt;

b) az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan,

ba)  az önkormányzat intézményének vezetőjét,

bb) a Kisebbségi Önkormányzatok képviselőit, a helyi civil szervezetek vezetőit,

bc)  akit meghatározott napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

15. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármester  egyidejű  akadályoztatása  esetén  a képviselő-testület

 összehívását és az ülés vezetését a korelnök látja el.

(3) A polgármester az ülés megnyitásakor:

a) megállapítja, hogy az ülést a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek

     megfelelően hívták össze,

b) megállapítja a határozatképességet,

c) javaslatot tesz a megtárgyalandó napirendi pontokra és

d) a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére.

A megtárgyalandó napirendi     pontokról és a  jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről a testület vita

nélkül határoz.

(4) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint fele, azaz legalább négy fő jelen van. A határozatképesség ellenőrzése az ülés teljes ideje alatt a polgármester feladata. Amennyiben a polgármesteraz ülés határozatképtelenségét állapítja meg, a testület ülését 10 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel ismét összehívja.

(5) A napirendek tárgyalása előtt a polgármester, illetve a végrehajtásért felelős személy

     tájékoztatást  ad  a  lejárt  határidejű  határozatokról,  valamint  a polgármester  tájékoztatja  a testületet a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

16. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

melynek során:

a)  az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b)  szóbeli előterjesztés esetén a napirendet előterjesztheti,

c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket    tehetnek fel, amelyekre az előadó köteles rövid választ adni,

d) az  ülésen  megjelent  állampolgárok  a  napirendhez  kapcsolódva  kérdést tehetnek fel, hozzászólhatnak miután számukra a polgármester megadta a szót.

(2) A  hozzászólásokra  a  jelentkezés  sorrendjében  kerül  sor.  A  hozzászólás időtartama

     maximum öt perc lehet. Az idő túllépése miatt a polgármester figyelmezteti a hozzászólót.

(3) A polgármester soron kívüli hozzászólást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig

      megváltoztathatja, a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárása után a napirend előadója     válaszol a hozzászólásokra, javaslatokra.

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok

     törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A polgármester az  előterjesztésben szereplő és     a vitában elhangzott javaslatokat  egyenként

     bocsátja  szavazásra  úgy,  hogy  először  a  vitában elhangzott  módosító,  kiegészítő

     indítványokról  az  elhangzás  sorrendjében, majd a módosult, kiegészített határozati

     javaslatról döntsön a testület.

17. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek során:

a) figyelmezteti        a          hozzászólót,     ha        eltért    a          tárgyalt témától,            illetve a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ,

b) felhívja a hozzászólót mondandója befejezésére, ha az hosszúra nyúlik,

c) rendre  utasítja  azt,  aki  a  képviselő-testülethez  méltatlan  magatartást tanúsít.

(2) A  nyilvános  ülésen  megjelent  állampolgárok  a  számukra  kijelölt  helyet foglalhatják     el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja, ismételt             rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására is kötelezheti a rendzavarót.

(3) A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(4) A  polgármesternek  a  rend  fenntartása  érdekében  tett  intézkedései  ellen felszólalni,

      azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

5. A döntéshozatal szabályai

18. §

(1) A  képviselő-testület  döntéseit  általában  egyszerű  szótöbbséggel  hozza.  A javaslat

      elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több, mint felének, azaz

     négy főnek az igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges az Ötv. rendelkezésein túl:

      a) a hitelfelvételhez,

b)“Lőkösháza Díszpolgára cím” és “Lőkösházáért Emlékérem” kitüntetés adományozásához.

19. §

(1) Szavazni személyesen, igennel, nemmel és tartózkodással lehet.

(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfeltartással hozz. A nyílt szavazás név

      szerint is történhet.

(3) Nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat

     ellenzőit  kéri  fel  szavazásra.  Ezt  követően  történik  a  tartózkodás kinyilvánítása.

(4) Név  szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt  törvény írja elő,  illetve  név szerinti

     szavazást a képviselő-testület tagjai is kezdeményezhetnek. A névszerinti  szavazás

     elrendelése kérdésében  a  képviselő-testület  egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző abc sorrendben felolvassa a  képviselők

      nevét,  a  jelenlévő  képviselők  pedig  nevük  elhangzása  után igennel, nemmel szavaznak,

      illetve tartózkodnak a szavazástól.

(6) A  képviselő-testület  titkos  szavazást  rendelhet  el  mindazon  kérdésekben, amelyekben

     zárt  ülést  köteles  tartani,  illetve  zárt  ülést  tarthat.  Titkos szavazást képviselő-testületi tag kezdeményezhet, továbbá személyi kérdésekben ez a jog megilleti a személyében érintettet is.

(7) Titkos szavazás elrendelése tárgyában a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(8) A    titkos szavazás             lebonyolítása    a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság feladata, mely borítékban elhelyezett       szavazólappal, külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) az Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás eredményét,

d) az Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság tagjainak aláírását.

(9) A titkos szavazás eredményét a testületi jegyzőkönyvben határozatba kell foglalni.

20. §

(1) A  szavazás  eredményét  a  polgármester  állapítja  meg,  kétség  esetén  a szavazást

     megismételteti.

(2) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelen lévő képviselők több, mint felének igen

      szavazatát, akkor a javaslat elutasításra kerül.

(3) A szavazás eredményét a polgármester számszerűsítve közli és a döntést kihirdeti.

6. A képviselő-testület döntései

21. §

(1) A képviselő-testület:

1. rendeletet alkot,

2. határozatot hoz,

3. jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztásáról,

c) név szerinti szavazás elrendeléséről,
d) titkos szavazás elrendeléséről,

e) jegyzőkönyv kiigazításáról,

f) képviselői kérdésekre, interpellációra adott válasz elfogadásáról,
g) polgármester szabadságának kiadásáról és

h) ügyrendi kérdésekről.

(2) A képviselő-testületi határozatok fajtái:

a.) normatív határozat,

b.) önkormányzati hatósági határozat és

c.) egyéb határozat.

22. §

(1) A rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) települési képviselő,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) polgármester,

d) alpolgármester,

e) jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki tájékoztatja erről a képviselő

      testületet.

(3) A rendeletalkotás szükségességéről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

23. §

(1)  A rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata. A Szervezeti és Működési Szabályzat

      tervezetét az Pénzügyi, Ügyrendi Bizottsággal együtt állítja össze. A rendelet- tervezet

      elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.

(2) A    polgármester egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

(3) A lakosság széles rétegeinek jogait és kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek

      tervezeteit legalább 10 napra közszemlére kell tenni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

24. §

(1) A jegyző által elkészített rendelet-tervezetet annak indoklását és az előzetes           hatástanulmányt a polgármester juttatja el a képviselőkhöz, illetve az általa meghatározott         személyekhez.

(2) A testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

(3) Ha  a javasolt  rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtanak, akkor            a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

(4) A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.         Az önkormányzati rendeletet    a polgármester és a jegyző írja alá.

25. §

(1) A rendeleteket naptári évenként az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A rendelet jelölése: Lőkösháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének ..../…...
      (a rendelet sorszáma/évszám), valamint a kihirdetés hónapja (római számmal) és    napja    (arab számmal) önkormányzati rendelete …...... (a rendelet címe).

26. §

(1) A rendeleteket elfogadásuk után a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal

          hirdetőtábláján való kifüggesztéssel ki kell hirdetni a testületi ülést követő  3 munkanapon belül.  A  rendeletet  15  napig  kell  a  hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

      A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A  rendeleteket  a  kihirdetést  követően  közzé  kell  tenni  Lőkösháza község hivatalos

     honlapján is, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

27. §

(1) Az önkormányzati rendeletek utólagos hatásvizsgálatát a rendelet hatályba lépésétől

      számított egy év elteltével kell elvégezni. Az utólagos hatásvizsgálat elvégzése a jegyző

     feladata, melynek eredményéről tájékoztatja a képviselő- testületet.

(2) A  jegyző  az  utólagos  hatásvizsgálatok  tapasztalatai  alapján  2  évenként gondoskodik

     a  hatályos önkormányzati rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről

     előterjesztést és szükség esetén dereguláló vagy módosító rendelet-tervezetet készít a

     testület számára.

28. §

(1) A  képviselő-testület  határozatait  a  21.  §  (1)  bek.  c)  pontjában  foglaltak kivételéve

      a   naptári   év  elejétől kezdődően folyamatos  sorszámmal és évszámmal, zárójelben a

          hónap, nap megjelöléssel kell ellátni a következők szerint: sorszám/évszám (hónap  római számmal, nap arab számmal) Képviselő-testületi határozat.

(2) A képviselő-testület számozott határozatának szövege a testület döntésének lényegét, a

      végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését tartalmazza.

(3) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatról és végzésről a külön jogszabályban meghatározott alakszerű határozat készül.

(4) A  képviselő-testület  számozott  határozatairól  –  az  önkormányzati  hatósági ügyben

hozott  határozatok kivételével - készült jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül átvételei jegyzék alapján át kell adni a végrehajtásért felelős személyeknek.

(5) A  képviselő-testület  normatív  határozatait  a  helyben  szokásos  módon,  a Polgármesteri

Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közzé kell tenni a testületi ülést követő 3

munkanapon belül. A határozatokat 15 napig kell kifüggesztve tartani. A közzétételről a

jegyző gondoskodik.

(6) A  képviselő-testületi  határozatokról  a  polgármesteri  hivatal  nyilvántartást vezet.

29. §

(1) A  lejárt  határidejű  határozatokról  a  polgármester  a  végrehajtási  határidő lejártát követő

első képviselő - testületi ülésen beszámol a testületnek.

(2) A  lejárt  határidejű  határozatokról  szóló  beszámoló  elkészítéséről  a  jegyző gondoskodik.

7. A képviselő-testület jegyzőkönyve

30. §

(1) A képviselő-testület üléséről – külön a nyílt és zárt ülésről -  jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az  ülésen  elhangzottakat  hangfelvételen  is  rögzíteni  kell. A hangfelvétel nem

selejtezhető, azt archiválni kell és 15 évig meg kell őrizni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, hangfelvétel és jegyzet alapján.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a megjelent képviselők nevét,

c) a távolmaradásukat bejelentő és a bejelentés nélkül távolmaradó képviselők nevét,

d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

e) a további meghívottak, és a hallgatóságként megjelentek nevét,

e) az elfogadott napirendet,
f) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólásokat,

g) a határozati javaslatokat,

h) a határozathozatal módját,

i) a szavazás számszerű eredményét és a határozat szövegét,

j) a polgármester esetleges intézkedéseit,

k) a bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszokat és

l) az ülés bezárásának időpontját.

    (4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(5) A testületi ülésről 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni.

Ebből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli,

b) a másolati példányt 15 napon      belül meg kell   küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.

(6) A jegyzőkönyv mellékletei:

1. a meghívó,

2. a jelenléti ív,

3. az előterjesztések,

4. a határozati javaslatok

5. a rendeletek hiteles szövege,

6. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és

 7. a név szerinti szavazásról készült névsor.

(7) A  jegyzőkönyv  nem  szó  szerint  tartalmazza  az  ülésen  elhangzottakat.

A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes

napirendi pontok lezárása után       elrendelheti, hogy         a vitában elhangzottakról a

hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön.

(8) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőkönyv kiigazítását, melyről a testület a következő

testületi ülésen egyszerű szótöbbséggel dönt.

    (9) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével  - betekinthetnek a képviselő- testület   előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintési jog a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében munkanapokon és munkaidőben gyakorolható.

  (10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat         és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

  (11) A  képviselő-testület  jegyzőkönyveinek  naptári  évenkénti  beköttetéséről  a jegyző gondoskodik.

IV.    Fejezet

Lakossági fórumok

31. §

   (1) A képviselő-testület évente egyszer – soros testületi ülés keretében, önálló napirendi  pontként  –  közmeghallgatást  tart.  Ez  esetben  az  ülésre  szóló meghívót az ülés előtt legalább 10 nappal korábban ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára és közzé kell tenni Lőkösháza község honlapján.

(2)  A   közmeghallgatás során  az állampolgárok és  a  településenműködő társadalmi    szervezetek, egyesületek, önszerveződő  közösségek  képviselői közérdekű ügyekben a képviselő-testülethez,  a polgármesterhez, az alpolgármesterhez,  a  jegyzőhöz  kérdéseket  intézhetnek,  illetve  közérdekű javaslatot tehetnek, véleményt nyilváníthatnak.

(3)  A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

Amennyiben ez nem  lehetséges, a meg nem válaszolt  kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, polgármesternek, jegyzőnek meg kell vizsgálnia és 15 napon belül írásban választ kell adni a kérdés feltevőjének. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

32. §

(1) Falugyűlést kell összehívni a képviselő-testület döntése alapján a falu lakosságának

többségét érintő döntés meghozatala előtt.

(2) A    falugyűlés összehívásáról a polgármester  gondoskodik a meghívó hirdetőtáblán való kifüggesztésével, valamint a lakossághoz eljuttatott szórólappal. A meghívót közzé kell tenni

Lőkösháza község honlapján is.

(3) A  meghívót  és  a  szórólapot  a  falugyűlés  tervezett  időpontját  5  nappal megelőzően

kell kifüggeszteni, illetve a lakossághoz eljuttatni.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(5) A falugyűlésről írásos emlékeztető készül, mely a falugyűlést követő 15 napon belül

megküldésre kerül a képviselők részére.

V.      Fejezet

A települési képviselő jogállása, kérdezési jog, interpelláció

33. §

(1) A települési képviselő jogosult:

a. kezdeményezni valamely téma napirendre tűzését,

b. sürgősségi indítványt előterjeszteni,

c. titkos szavazás, zárt         ülés és név szerinti szavazás elrendelését kezdeményezni,

d. interpellációt és kérdést feltenni, felszólalni, és

e. önálló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra.

(2) A települési képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti          tevékenységre, a  választók      bizalmára,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző        vizsgálatokban,

d)  írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a

      bizottság  ülésén  nem  tud  részt  venni,  vagy  egyéb  megbízatásának                          teljesítésében akadályozva van,

e)  a személyes érintettségét a napirend vitája előtt bejelenteni,

f)  kapcsolatot tartani a település polgáraival és a különböző önszerveződő                                                 közösségekkel és

g)  vagyonnyilatkozatot tenni.

34. §

(1) A  képviselő  az  önkormányzati  hatáskörbe  tartozó  szervezeti,  működési, döntési,

előkészítési  jellegű  felvetés  vagy  tudakozódás  céljából  kérdést intézhet az ülésre

tanácskozási joggal meghívottakhoz.

(2) A képviselő            a          képviselő-testület         ülésén   a          polgármestertől,           az

alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást

kérhet (interpellálhat).

(3) A kérdést, interpellációt a napirendek lezárását követően lehet előterjeszteni.

(4) A   kérdésekre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

(5) Az interpellációra a címzett az ülésen akkor köteles választ adni, ha felkészülés nélkül képes

az érdemi válaszadásra vagy az interpelláció a címzetthez az ülés előtt legalább 2 munkanappal megérkezett.

(6) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra a címzett írásban adjon választ, legkésőbb 15 napon belül. Ez esetben az interpellációra adott válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Az írásos  válasz   elfogadásáról,  vagy  el nem  fogadásáról  az  interpelláló  a következő testületi ülésen nyilatkozik.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel akkor dönt.

VI.    Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

35. §

(1) A képviselő-testület működő bizottságai:

a.)  Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság,

b. ) Szociális, Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság.

(2) A  képviselő-testület  az  alakuló  ülésén  megválasztja  az (1) bekezdésben szereplő Bizottságok elnökeit és tagjait.

(3) A képviselő-testület Pénzügyi, Ügyrendi Bizottsága elnökből és négy tagból áll.

(4) A képviselő-testület Szociális, Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottsága elnökből és

négy tagból áll.

(5) A bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 2. Függeléke tartalmazza.

36. §

(1) A Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) javaslatot tesz a polgármester illetményére, jutalmazására,

b) lebonyolítja a titkos szavazást,

c) a jegyzővel elkészíti az SZMSZ tervezetét,

d) megvitatja és véleményezi a költségvetési koncepciót,

e) megvitatja és véleményezi a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet

és mindazon rendelet-tervezeteket, melyek megtárgyalását jogszabály bizottsági véleményezéshez köti,

    f) a polgármester kezdeményezésére véleményezi a település életében különös fontossággal        rendelkező előterjesztéseket,

g) nyilvántartja  és  ellenőrzi  a  polgármester  és  az  önkormányzati  képviselők vagyonnyilatkozatát.

h) vizsgálatot folytat le a polgármester által továbbított kezdeményezés alapján az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben.

37. §

(1) A Szociális, Ifjúsági, Kulturális, Sport és Oktatási Bizottság feladatai:

a)  átruházott hatáskörében elsőfokon elbírálja az Önkormányzat Szociális rendeletében

     szabályozott támogatások megítélésére irányuló kérelmeket:

aa)

ab)átmeneti segélyek megállapítására irányuló kérelmek

ac) temetési segélyek megállapítására irányuló kérelmek

ad) méltányossági közgyógy ellátás megállapítására irányuló kérelmek

b)      folyamatosan figyelemmel kíséri a település szociális – egészségügyi helyzetének                      alakulását,

c)   közreműködik a helyi önkormányzati szociálpolitika kialakításában, elképzelések,                      prgoramok kidolgozásában és végrehajtásában,

d)  javaslatokkal élhet a településen élő, fokozottan hátrányos helyzetben lévő rétegek,        személyek kiemelt támogatását illetően,

e)  feladatkörével összefüggésben helyi jogalkotásra tesz javaslatot,

f)  részt vesz a helyi szociális rendelet hatályosolásának elemzésében,

g)  részt vesz a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló tv-ben meghatározott

feladatok megvalósításában.

38. §

(1) A bizottságok üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a jelenlévő legidősebb képviselő

hívja össze és vezeti.

(2) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a bizottság elnöke és a

jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A  bizottságok  működésére  az  SZMSZ-nek  a  képviselő-testület  működésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

VII.   Fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző, polgármesteri hivatal

39. §

(1) Lőkösháza Község Önkormányzatánál a polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményét, részére jutalmat a képviselő-testület a Pénzügyi, Ügyrendi

Bizottság javaslata alapján állapítja meg.

(3) A polgármester  munkarendje megegyezik a polgármesteri hivatal munkarendjével. Külön

fogadónapot nem  tart, az    állampolgárok ügyfélfogadási időben – ha hivatalában tartózkodik – bármikor közvetlenül fordulhatnak hozzá.

(4) A polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, ha szabadságot kíván igénybe

venni.  A  szabadság  kiadásáról  a  képviselő-testület  nem számozott  határozatban  dönt. A szabadság  nyilvántartásával  kapcsolatos ügyviteli feladatokat a jegyző látja el.

40. §

(1) A polgármester:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, a széleskörű nyilvánosságot,

b) együttműködik a társadalmi szervezetekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel,

c) összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését,

d) segíti a képviselők és a bizottság munkáját,

e) a napirendek tárgyalása előtt tájékoztatja a testületet a két testületi ülés közötti fontosabb eseményekről, a megtett intézkedésekről,

f)  átruházott hatáskörében gyakorolja a köztemetési támogatások odaítélését,

g) egyetértési jogot gyakorol a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott, a jegyző  munkáltatói jogkörébe tartozó esetekben.

41.  §

(1) Lőkösháza Község Önkormányzata egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi

megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén – a polgármester megbízása nélkül – teljes

jogkörrel helyettesíti a polgármestert. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 naptári napot meghaladó mozgásképtelenséggel járó betegség, valamint a 30 naptári napot meghaladó, a település közigazgatási határán kívüli tartózkodás.

42. §

(1) A jegyző

a) rendszeresen tájékoztatást ad a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek az      önkormányzat munkáját érintő jogszabályi változásokról,

b) részt vesz a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztésekelőkészítésében,

c) évente tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal tevékenységéről, az ügyintézésről,

d) gondoskodik a köztisztviselők rendszeres továbbképzéséről,

e) elkészíti az önkormányzati rendeletek tervezetét, gondoskodik azok  kihirdetéséről és közzétételéről és

f) vezeti az önkormányzati rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartását.

(2) A képviselő-testület aljegyzői munkakört nem létesít.

(3) A jegyző akadályoztatása esetén helyettesítéséről a polgármester gondoskodik, megfelelő

 végzettségű személy alkalmazása útján.

(4) A jegyző külön fogadónapot nem tart, az állampolgárok ügyfélfogadási időben – ha hivatalában tartózkodik – bármikor közvetlenül fordulhatnak hozzá.

43. §

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Lőkösháza Község Polgármesteri Hivatala

elnevezéssel, Lőkösháza, Eleki út 28. szám alatti székhellyel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatal belső szervezeti felépítését, a munka- és ügyfélfogadási rendjét, a köztisztviselők  közötti munkamegosztási és egyéb szabályokat, az érdemi és ügyviteli munkafolyamatok szabályait Lőkösháza Község Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata  tartalmazza, melyet a képviselő-testület határozattal fogad el.

VIII. Fejezet

Társulások

44. §

A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldására társulásokat hozhat

létre, vagy társulásba léphet. A képviselő-testület esetenként határoz társulás létrehozásáról,

vagy abba való belépésről.

IX.    Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

45. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés szabályait önálló rendeletben határozza meg.

X.      Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

46. §

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot alkot, a külön

 jogszabályban meghatározott tartalommal.

(2) A gazdasági program képviselő-testület elé terjesztéséért a polgármester a felelős.

47. §

(1) A  képviselő-testület  a  biztonságos  gazdálkodás  megvalósítása  érdekében költségvetését

évente önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés készítésekor előtérbe kell helyezni az intézmények eredményes működtetését,  a  szolgáltatások  körében  felmerülő  lakossági  igényeket,  a község általános fejlesztését. Célszerű tartalékot képezni az esetleges forráskiesés és árváltozás kompenzálására.

(3) A költségvetés két fordulóban kerül kidolgozásra és elfogadásra.

Az első fordulóban a központi jogszabályba foglalt költségvetési irányelvek figyelembevételével tisztázni kell:

a)  a bevételi források nagyságát,

b)  a bevételi források bővítésének lehetőségeit,

 c)  az önkormányzat  számára kötelezően  előírt és  önként vállalt feladatok körét,  azok kiadási szükségleteit,

d)  az igények és célkitűzések összhangját,

e)  a szükségletek kielégítési sorrendjét és

f)   a várható döntések hatásainak előzetes felmérését.

(4) A költségvetés második tárgyalási fordulójában az államháztartás működési rendjérő szóló  kormányrendeletben meghatározott  tartalommal készült rendelet-tervezet megvitatására és elfogadására kerül sor.

(5) A koncepciót és a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetni kell, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A koncepciót és a költségvetési rendelet-tervezetet az intézményvezetőkkel készült  egyeztetés  jegyzőkönyvével  együtt  kell  a Pénzügyi,  Ügyrendi  Bizottság  elé terjeszteni

(7)  A   koncepció és    a  költségvetési rendelet-tervezet képviselő-testületi előterjesztéséhez  csatolni  kell  az  intézményvezetőkkel  történt  egyeztetés írásos jegyzőkönyvét, valaminta Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság határozatát. A költségvetési rendelet-tervezethez csatolni kell továbbá a tárgyban megtartott falugyűlés emlékeztetőjének kivonatát.

(8) A zárszámadási rendelet-tervezet megvitatására és elfogadására egy tárgyalási fordulóban

     kerül sor.

48. §

(1) A    polgármesteri   hivatal  negyedévente   tájékoztatja a polgármestert a gazdálkodás  eredményeiről,  az  előirányzatok  alakulásáról,  a  negyedévet követő hó 15-ig.

(2) Tapasztalatairól a polgármester beszámol a képviselő-testületnek.

49. §

A képviselő-testület  az  önkormányzati  vagyonról,  a  vagyongazdálkodásról  önálló rendeletet alkot.

50. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el, e körben különösen:

a)  a  külön  jogszabályban  meghatározott módon  és  időben  elkészíti  a   költségvetési

     tájékoztatót, a    költségvetési beszámolót, valamint       a havi pénzforgalmi       jelentést és

     mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,

b)  beszedi az önkormányzat bevételeit,

c)   megigényli a címzett és céltámogatásokat,

d)  gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e)  biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének   szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f)   biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési

    beszámolóhoz,

h) az önkormányzat számláját vezető pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat

     tartozásainak és az         önkormányzat  intézményei      működési kiadásai kiegyenlítéséről,

      illetőleg teljesítéséről.

(2) Az  önkormányzat  részben  önállóan  gazdálkodó  intézményei  -  Lőkösháza Községi

Önkormányzat Általános Iskola Gondnoksága, valamint Lőkösháza Községi Önkormányzat

Napközi Konyha - a dologi kiadásokra biztosított fedezetet a Polgármesteri Hivatallal

kötött megállapodás alapján meghatározott ütemben és mértékben használhatja fel.

51. §

(1) Lőkösháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a belső ellenőrzési feladatai a

      Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás útján gondoskodik.

(2) Az ellenőrzési tervet a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

52. §

(1) E rendelet 2011.december 1.napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Lőkösháza Község Önkormányzatának  Képviselő-testülete  és  Szervei  Szervezeti  és  Működési Szabályzatáról szóló 8/2008. (V. 06.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 7/2011.  (III. 28.), 8/2000. (VI. 28), 10/2001. (X. 2.), 10/2002.  (XI.  04.)  3/2003.  (III.25.), 8/2004. (IV.05.), 10/2006. (X.14.), 4/2007. (II.26.) és a 13/2007. (X.29.) önkormányzati rendeletek

(3) A rendelet mellékletei:

a) 1. függelék: A települési képviselők névsora.

b) 2. függelék: A bizottságok tagjainak névsora.

c) 3..függelék: Lőkösháza Község Polgármesteri Hivatala Szervezeti és  Működési            Szabályzata.

     d.) 4. függelék: Az Önkormányzat által ellátott feladatok szakfeladatok szerint részletezve.

Lőkösháza,  2011. november 28.

.

Modositott az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendeletett Lőkösháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Lőkösháza Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

1. § Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. §-a kiegészül:

„(3) Az Önkormányzat által ellátott feladatokat szakfeladatok szerint részletezve a 4. függelék tartalmazza.”

2. § Az 52. § (3) bekezdés kiegészül:

„d.) 4. függelék: Az Önkormányzat által ellátott feladatok szakfeladatok szerint részletezve”

Záró rendelkezések

3. § E rendelet 2013. február 02. napján lép hatályba.

Lőkösháza, 2013. január 17.