I. Fejezet

Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:         Lőkösháza Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:                                  5743 Lőkösháza Eleki út 28.

(3) Az önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése:       Eleki Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzati hivatal székhelye:                       5742 Elek, Gyulai út 2.

(5) Az önkormányzati hivatal telephelye:                      5743 Lőkösháza, Eleki út 28.

II. Fejezet

Feladat és hatáskörök

2.§ (1) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek összehívása

3.§ (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület rendes üléseit a hónap utolsó hetében tartja.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül az 1 hónapot meghaladó távollét.

4.§ A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről;

b) a polgármester, valamint a képviselők eskütétele.

5.§ (1) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelyének házasságkötő terme. Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belül olyan másik helyszínen is meg lehet tartani, amely nyitva áll bárki számára és a helyiségbe való bejutásnak nem feltétele külső engedély megszerzése vagy díjfizetési kötelezettség teljesítése.  A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést is tarthat az önkormányzat hivatalának feladatellátásához tartozó településen is. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az ülés helyszíne a választópolgár számára jelentősebb megterhelés nélküli is elérhető legyen.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) Az ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal előbb kell kézbesíteni.

(4) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.  A rendkívüli ülés napirendjére a polgármester az ülésen tesz javaslatot.

(5) A rendkívüli ülést össze lehet hívni:

• 
  
• SMS-ben, hangpostára mondással történő közlés,
• elektronikus levél

      útján.

(6) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni

• a települési képviselőket,
• a jegyzőt,
• a napirendi pontok előadóit,
• akiket a polgármester indokoltnak tart,
• azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet

tanácskozási jogot biztosít.

(7) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére, igény esetén elektronikus úton vagy számítástechnikai adathordozón.

(8) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott személyek valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, míg a c) - e) pontokban meghatározott személyek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(9) A képviselő-testület és bizottsága ülésein - meghívásuk esetén – tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit.

2. A képviselő-testület üléseinek vezetése, tanácskozási rendje

6.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülésvezetésének körébe tartozó feladatokat a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az
Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

7.§ (1) A polgármester a képviselő-testület ülésvezetésének feladatai körében:

a) az ülést megnyitja,

b) megállapítja a határozatképességet, melynek során számba veszi a jelenlévő illetve  

    távolmaradó képviselőket, a meghívottakat,

c) határozatképesség esetén javaslatot tesz a napirendre,

d) az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, a képviselő-

    testület munkájából való kizárási okot, kizárási ok felmerülése esetén a képviselő-

    testület döntését kezdeményezi,

e) a szót megadja vagy megtagadhatja,

f) a szót megvonhatja, a tárgyra térésre szólíthat fel,

g) napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szót megadja vagy megtagadhatja,

h) az ülést megszakíthatja, bezárhatja,

i) javaslatot tehet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

j) tárgyalási szünetet rendelhet el,

k) javaslatot tehet napirendek összevont tárgyalására,

l) az ülést bezárja.

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét és

d) kimondja a határozatot.

(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a) a felszólítás joga a képviselő-testület ülésén bármikor,

b) az ülés rendjének biztosítása, rendreutasítás joga.

3. Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések

8.§ (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az ülést vezető az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

9.§ (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülést vezető rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, az ülést vezető elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad. A rendzavarás megszűnését követően az ülés vezetőjének elrendelésére az ülés folytatódik.

(2) Amennyiben a tanácskozás rendjének helyreállítása nem lehetséges, az ülést vezető a képviselő-testület ülését berekeszti és elhagyja az üléstermet. Ez esetben a képviselő-testület ülését 5 napon belülre a tárgyalással be nem fejezett és még nem tárgyalt napirendekkel ismét össze kell hívni.

(3) Ha valamely képviselő vagy felszólaló a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ; aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, azt az ülés vezetője rendreutasítja. Amennyiben a rendreutasított ennek nem tesz eleget, az ülés vezetője 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő vagy felszólaló a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

4. A nyilvánosság biztosítása, fórumok rendje

10.§ (1) A képviselő-testület  ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin és lehetőség szerint hivatalos honlapján történő kifüggesztésével kell értesíteni. Rendkívüli ülés összehívása esetén a helyben szokásos módon, továbbá lehetőség szerint az önkormányzat hivatalos honlapján gondoskodni kell  a tájékoztatásról, amely tartalmazza a rendkívüli ülés összehívásának tényét, időpontját és helyszínét.   

(2) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

11.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b) a közvetlen tájékoztatásra és

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) falugyűlés,

b) a helyi közösségek által szervezett rendezvények.

(3) A képviselő-testület által szervezett fórum időpontjáról, tárgyáról és helyszínéről a lakosságot, a helyi önszerveződő közösségek képviselőit lehetőleg a fórumot megelőző 5 nappal tájékoztatni kell. A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

5. Közmeghallgatás

12.§ (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a helyi lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülésének olyan napirendje, amelyen a település lakosságának valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

6. Döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

13.§ A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő és a jegyző tehet módosító, kiegészítő indítványt. Ezek napirendre vételéről, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt, de arról alakszerű határozatot nem hoz.

14.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.

(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

15.§ A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

a) módosító, kiegészítő javaslatokról;

b) tájékoztató, bejelentés tudomásulvételéről;

c) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az ügyrendi kérdésekről.

16.§ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges

a) a hitelfelvételhez;

b) helyi népszavazás elrendeléséhez, amennyiben annak kitűzése nem kötelező;

c) az önkormányzat ingatlanvagyonának értékesítéséhez, ingatlanvagyon szerzéséhez.

17.§ (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak. A szavazástól való „tartózkodás” a döntéshozatal szempontjából „nem” szavazatnak minősül. A szavazategyenlőség a döntéshozatal szempontjából azt jelenti, hogy a szavazásra feltett javaslat elutasításra került. Ez esetben az ülésvezető a szavazategyenlőség és ennek következtében a javaslat elutasításának tényét állapítja meg, erről alakszerű határozat nem születik.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata.  Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.

18.§ (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) A Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, lehetőleg külön helyiségben elhelyezett  urna igénybevételével történik. Amennyiben a titkosság feltételei más módon is biztosítottak, úgy a boríték, külön helyiség vagy urna igénybevétele nem kötelező.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) azt nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le;

b) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;

c) a szavazólap nem tartalmaz szavazatot, vagy több szavazatot is tartalmaz.

(7) A szavazásról a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

19.§ (1) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(2) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsorát az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

7. Rendeletalkotás és határozathozatal

20.§ (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Határozati javaslat, vagy döntést nem igénylő egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.

(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

(3) Rendeletalkotást, határozathozatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) annak tárgyát, az előterjesztés készítőjének és előterjesztőjének személyét;

b) a tényállást, döntési lehetőségeket és azok jogszabályi alapját;

c) lehetőség szerint döntési javaslatot;

d) szükség szerint határidőt és a végrehajtásért felelős megjelölését.

8. A képviselő-testület döntései

21.§ (1) A képviselő-testület döntései: a rendelet és a határozat.

(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről

(3) A rendeletet a megalkotásától számított 15 napon belül a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos mód: a rendeletnek az önkormányzat székhely épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

(4) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kifüggesztés helyett a (3) bekezdés szerinti helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet teljes terjedelemben az önkormányzat hivatalában megtekinthető.

(5) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

22.§  A képviselő-testület normatív határozatát a 21. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.

9. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

23.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

• valamint kezdetének és befejezésének időpontját;

b) a napirend előtti és a napirend utáni felszólalások lényegét;

c) a távolmaradásukat előre bejelentő képviselők nevét;

d) a távolmaradásukat előre bejelenteni elmulasztó képviselők nevét;

e) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,

f) a titkos és a név szerinti szavazás tényét;

g) minősített többségű döntést igénylő ügyekben a szavazás számszerű eredményénél

    ennek feltüntetését;

h) a tanácskozás rendjének fenntartásával és vezetésével összefüggő intézkedéseket;

i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket.

 (2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

a) az ülésre szóló meghívó;

b) jelenléti ív;

c) a képviselő előre benyújtott írásbeli hozzászólása;

d) név szerinti szavazásról készült névsor;

e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

(3) A jegyzőkönyvet az iratkezelés szabályai szerint iktatni kell, zsinórral összefűzni. A mellékleteket is a jegyzőkönyvhöz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, a jegyzőkönyv iktató számával ellátva a jegyzőkönyvhöz csatolva kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát az önkormányzat hivatala őrzi.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.

24.§ (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

IV. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

10. A polgármester

25.§ (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.

(2) A polgármester  főállású megbízatásban látja el feladatát.

(3) A polgármester munkarendje megegyezik az Önkormányzati Hivatal munkarendjével. Külön fogadónapot nem tart.

(4) A polgármester jogállását, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg. Az ott meghatározottakon kívül a polgármester:

a) kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel;

b) szükség szerint kapcsolatot tart megyei, illetve országos szinten működő társadalmi       

     szervezetekkel;

c) jogosult az önkormányzat nevében a sajtónak nyilatkozni;

(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat olyan halaszthatatlan vagy sürgős döntést igénylő ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné, vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.

(6) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében;

b) az önkormányzat saját forrását nem igénylő, vagy az önkormányzat költségvetéséről

     szóló rendeletében e célra rendelkezésre álló forrás összegét nem meghaladó mértéket

     igénylő támogatási kérelem, pályázat benyújtásáról.

(7) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnökének adja át kivizsgálásra.

11. Az alpolgármester

26.§ (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén.

12. A képviselő-testület bizottságai

27.§ (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság tagjainak személyéről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület külön határozattal dönt. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a bizottság ülésének vezetője.

(4) A bizottságok működésére e rendelet képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

28.§ (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára.

(3) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság ülésein részt vehetnek. A jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

29.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti. A bizottság ülésén nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(2) A bizottsági ülésen történt esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

30.§ A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság rövid nevének megjelölésével hozza.

31.§ (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

32.§ (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát az alábbiakban határozza meg:

a) Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság                                             5 fő

b) Szociális, Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság     6 fő    

33.§ (1) A bizottság döntenek az SZMSZ 1. mellékletében meghatározott ügyekben.

(2) A bizottság a munkatervben meghatározottak szerint részt vesz a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésében.

(3) A bizottság lehetőség szerint véleményt nyilvánít a munkatervben nem szereplő, de képviselő-testületi döntést igénylő esetekben.

34.§ A képviselői összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatok ellátására a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság jogosult.

35.§ (1) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatba a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság 2 tagjának jelenlétében az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltségében bárki betekinthet. A betekintést az arra vonatkozó igény bejelentésétől számított 3 munkanapon belül kell biztosítani.

(2) A képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltségében kell őrizni.

36.§ (1) Az Mötv. 57.§ (3) bekezdése szerinti ideiglenes bizottság létrehozásáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

a) a bizottság létrehozásának célját és konkrét feladatát,

b) a bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak nevét,

c) a feladat elvégzésére megállapított feltételeket és határidőt.

(2) Az ideiglenes bizottság munkarendjének belső szabályait első ülésén állapítja meg figyelemmel az Mötv-ben és az SZMSZ-ben foglalt rendelkezésekre.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzése után munkájáról köteles a képviselő-testületnek beszámolni. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a beszámoló elfogadásával megszűnik.

13. A közös önkormányzati hivatal, a jegyző

37.§ A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Elek Város és Lőkösháza Község önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Elek székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.

38.§ (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség  biztosítása.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.

39.§ (1) A jegyző és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A közös önkormányzati hivatal kirendeltség működtet Lőkösháza községben „Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösháza Kirendeltsége” - önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.

(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A közös önkormányzati hivatal fenntartásának költségeit a fenntartó önkormányzatok a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.

14. A Képviselő-testület társulásai

40.§  A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

• Gyula és környéke Többcélú Kistérségi Társulás,
• Dél- Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás
• „Közép Békési Térség” Ivóvíz Minőség Javító Társulás

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

 15. Helyi népszavazás

41.§ (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a törvényben meghatározottakon túl a választópolgárok legalább huszonöt százaléka. Ez esetben a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást.

(2) Amennyiben a helyi népszavazás elrendelése nem kötelező, a kezdeményezésről a képviselő-testület minősített többségű döntésével határoz.

15. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

42.§ A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj összegét. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

43.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

44.§ Hatályát veszti Lőkösháza Község Önkormányzat a Képviselő testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (XI.29.) rendelet.

Egységes szerkezetben a 16/2016.(XI.7.), a 8/2018.(VII.23.), valamint a 17/2018.(XII.17.) önkormányzati rendelettel.

Lőkösháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá az 55.§-ra vonatkozóan a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. Törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:   Lőkösháza Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:                              5743 Lőkösháza Eleki út 28.

(3) Az önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Eleki Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzati hivatal székhelye:                  5742 Elek, Gyulai út 2.

(5) Az önkormányzati hivatal telephelye:                 5743 Lőkösháza, Eleki út 28.

II. Fejezet

Feladat és hatáskörök

2.§ (1) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek összehívása

3.§ (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület rendes üléseit a hónap utolsó hetében tartja.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül az 1 hónapot meghaladó távollét.

4.§ A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről;

b) a polgármester, valamint a képviselők eskütétele.

5.§ (1) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelyének házasságkötő terme. Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belül olyan másik helyszínen is meg lehet tartani, amely nyitva áll bárki számára és a helyiségbe való bejutásnak nem feltétele külső engedély megszerzése vagy díjfizetési kötelezettség teljesítése.  A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést is tarthat az önkormányzat hivatalának feladatellátásához tartozó településen is. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az ülés helyszíne a választópolgár számára jelentősebb megterhelés nélküli is elérhető legyen.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) Az ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal előbb kell kézbesíteni.

(4) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.  A rendkívüli ülés napirendjére a polgármester az ülésen tesz javaslatot.

(5) A rendkívüli ülést össze lehet hívni:

• 
  
• SMS-ben, hangpostára mondással történő közlés,
• elektronikus levél

      útján.

(6) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni

• a települési képviselőket,
• a jegyzőt,
• a napirendi pontok előadóit,
• akiket a polgármester indokoltnak tart,
• azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet

tanácskozási jogot biztosít.

(7) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére, igény esetén elektronikus úton vagy számítástechnikai adathordozón.

(8) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott személyek valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, míg a c) - e) pontokban meghatározott személyek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(9) A képviselő-testület és bizottsága ülésein - meghívásuk esetén – tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit.

2. A képviselő-testület üléseinek vezetése, tanácskozási rendje

6.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülésvezetésének körébe tartozó feladatokat a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az
Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

*„7.§ (1) A polgármester a képviselő-testület ülésvezetésének feladatai körében:

a) az ülést megnyitja,

b) megállapítja a határozatképességet, melynek során számba veszi a jelenlévő illetve  

    távolmaradó képviselőket, a meghívottakat,

c) határozatképesség esetén javaslatot tesz a napirendre,

d) az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

e) a szót megadja vagy megtagadhatja,

f) a szót megvonhatja, a tárgyra térésre szólíthat fel,

g) napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szót megadja vagy megtagadhatja,

h) az ülést megszakíthatja, bezárhatja,

i) javaslatot tehet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

j) tárgyalási szünetet rendelhet el,

k) javaslatot tehet napirendek összevont tárgyalására,

l) az ülést bezárja.

(2) A polgármester vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét és

d) kimondja a határozatot.

(3) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a) a felszólítás joga a képviselő-testület ülésén bármikor,

b) az ülés rendjének biztosítása, rendreutasítás joga.”

3. Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések

8.§ (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az ülést vezető az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

9.§ (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülést vezető rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, az ülést vezető elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad. A rendzavarás megszűnését követően az ülés vezetőjének elrendelésére az ülés folytatódik.

(2) Amennyiben a tanácskozás rendjének helyreállítása nem lehetséges, az ülést vezető a képviselő-testület ülését berekeszti és elhagyja az üléstermet. Ez esetben a képviselő-testület ülését 5 napon belülre a tárgyalással be nem fejezett és még nem tárgyalt napirendekkel ismét össze kell hívni.

(3) Ha valamely képviselő vagy felszólaló a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ; aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, azt az ülés vezetője rendreutasítja. Amennyiben a rendreutasított ennek nem tesz eleget, az ülés vezetője 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő vagy felszólaló a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

4. A nyilvánosság biztosítása, fórumok rendje

10.§ (1) A képviselő-testület  ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin és lehetőség szerint hivatalos honlapján történő kifüggesztésével kell értesíteni. Rendkívüli ülés összehívása esetén a helyben szokásos módon, továbbá lehetőség szerint az önkormányzat hivatalos honlapján gondoskodni kell  a tájékoztatásról, amely tartalmazza a rendkívüli ülés összehívásának tényét, időpontját és helyszínét.   

(2) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

11.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b) a közvetlen tájékoztatásra és

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) falugyűlés,

b) a helyi közösségek által szervezett rendezvények.

(3) A képviselő-testület által szervezett fórum időpontjáról, tárgyáról és helyszínéről a lakosságot, a helyi önszerveződő közösségek képviselőit lehetőleg a fórumot megelőző 5 nappal tájékoztatni kell. A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

5. Közmeghallgatás

12.§ (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a helyi lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülésének olyan napirendje, amelyen a település lakosságának valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

6. Döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

13.§ A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő és a jegyző tehet módosító, kiegészítő indítványt. Ezek napirendre vételéről, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt, de arról alakszerű határozatot nem hoz.

14.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.

(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

15.§ A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

a) módosító, kiegészítő javaslatokról;

b) tájékoztató, bejelentés tudomásulvételéről;

c) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az ügyrendi kérdésekről.

16.§ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges

a) a hitelfelvételhez;

b) helyi népszavazás elrendeléséhez, amennyiben annak kitűzése nem kötelező;

c) az önkormányzat ingatlanvagyonának értékesítéséhez, ingatlanvagyon szerzéséhez.

17.§ (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak. A szavazástól való „tartózkodás” a döntéshozatal szempontjából „nem” szavazatnak minősül. A szavazategyenlőség a döntéshozatal szempontjából azt jelenti, hogy a szavazásra feltett javaslat elutasításra került. Ez esetben az ülésvezető a szavazategyenlőség és ennek következtében a javaslat elutasításának tényét állapítja meg, erről alakszerű határozat nem születik.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata.  Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.

18.§ (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) A Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, lehetőleg külön helyiségben elhelyezett  urna igénybevételével történik. Amennyiben a titkosság feltételei más módon is biztosítottak, úgy a boríték, külön helyiség vagy urna igénybevétele nem kötelező.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) azt nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le;

b) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;

c) a szavazólap nem tartalmaz szavazatot, vagy több szavazatot is tartalmaz.

(7) A szavazásról a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

19.§ (1) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(2) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsorát az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

7. Rendeletalkotás és határozathozatal

20.§ (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Határozati javaslat, vagy döntést nem igénylő egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.

(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

(3) Rendeletalkotást, határozathozatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) annak tárgyát, az előterjesztés készítőjének és előterjesztőjének személyét;

b) a tényállást, döntési lehetőségeket és azok jogszabályi alapját;

c) lehetőség szerint döntési javaslatot;

d) szükség szerint határidőt és a végrehajtásért felelős megjelölését.

8. A képviselő-testület döntései

21.§ (1) A képviselő-testület döntései: a rendelet és a határozat.

(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről

(3) A rendeletet a megalkotásától számított 15 napon belül a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos mód: a rendeletnek az önkormányzat székhely épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

(4) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kifüggesztés helyett a (3) bekezdés szerinti helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet teljes terjedelemben az önkormányzat hivatalában megtekinthető.

(5) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

22.§  A képviselő-testület normatív határozatát a 21. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.

9. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

23.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

• valamint kezdetének és befejezésének időpontját;

b) a napirend előtti és a napirend utáni felszólalások lényegét;

c) a távolmaradásukat előre bejelentő képviselők nevét;

d) a távolmaradásukat előre bejelenteni elmulasztó képviselők nevét;

e) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,

f) a titkos és a név szerinti szavazás tényét;

g) minősített többségű döntést igénylő ügyekben a szavazás számszerű eredményénél

    ennek feltüntetését;

h) a tanácskozás rendjének fenntartásával és vezetésével összefüggő intézkedéseket;

i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket.

 (2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

a) az ülésre szóló meghívó;

b) jelenléti ív;

c) a képviselő előre benyújtott írásbeli hozzászólása;

d) név szerinti szavazásról készült névsor;

e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

(3) A jegyzőkönyvet az iratkezelés szabályai szerint iktatni kell, zsinórral összefűzni. A mellékleteket is a jegyzőkönyvhöz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, a jegyzőkönyv iktató számával ellátva a jegyzőkönyvhöz csatolva kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát az önkormányzat hivatala őrzi.

*(5)

24.§ (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

IV. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

10. A polgármester

25.§ (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.

(2) A polgármester  főállású megbízatásban látja el feladatát.

(3) A polgármester munkarendje megegyezik az Önkormányzati Hivatal munkarendjével. Külön fogadónapot nem tart.

(4) A polgármester jogállását, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg. Az ott meghatározottakon kívül a polgármester:

a) kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel;

b) szükség szerint kapcsolatot tart megyei, illetve országos szinten működő társadalmi       

     szervezetekkel;

c) jogosult az önkormányzat nevében a sajtónak nyilatkozni;

(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat olyan halaszthatatlan vagy sürgős döntést igénylő ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné, vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.

(6) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében;

b) az önkormányzat saját forrását nem igénylő, vagy az önkormányzat költségvetéséről

     szóló rendeletében e célra rendelkezésre álló forrás összegét nem meghaladó mértéket

     igénylő támogatási kérelem, pályázat benyújtásáról.

(7) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnökének adja át kivizsgálásra.

11. Az alpolgármester

26.§ (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén.

12. A képviselő-testület bizottságai

27.§ (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság tagjainak személyéről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület külön határozattal dönt. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a bizottság ülésének vezetője.

(4) A bizottságok működésére e rendelet képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

28.§ (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

*(2)

(3) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság ülésein részt vehetnek. A jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

Az R 28. § (2) bekezdése törlésre kerül.

29.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti. A bizottság ülésén nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(2) A bizottsági ülésen történt esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

30.§ A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság rövid nevének megjelölésével hozza.

31.§ (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

32.§ (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát az alábbiakban határozza meg:

a) Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság                                                      5 fő

** „b) Szociális, Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság   7 fő”    

33.§ (1) A bizottság döntenek az SZMSZ 1. mellékletében meghatározott ügyekben.

(2) A bizottság a munkatervben meghatározottak szerint részt vesz a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésében.

(3) A bizottság lehetőség szerint véleményt nyilvánít a munkatervben nem szereplő, de képviselő-testületi döntést igénylő esetekben.

34.§ A képviselői összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatok ellátására a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság jogosult.

35.§ (1) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatba a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság 2 tagjának jelenlétében az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltségében bárki betekinthet. A betekintést az arra vonatkozó igény bejelentésétől számított 3 munkanapon belül kell biztosítani.

(2) A képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltségében kell őrizni.

36.§ (1) Az Mötv. 57.§ (3) bekezdése szerinti ideiglenes bizottság létrehozásáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

a) a bizottság létrehozásának célját és konkrét feladatát,

b) a bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak nevét,

c) a feladat elvégzésére megállapított feltételeket és határidőt.

(2) Az ideiglenes bizottság munkarendjének belső szabályait első ülésén állapítja meg figyelemmel az Mötv-ben és az SZMSZ-ben foglalt rendelkezésekre.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzése után munkájáról köteles a képviselő-testületnek beszámolni. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a beszámoló elfogadásával megszűnik.

13. A közös önkormányzati hivatal, a jegyző

37.§ A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Elek Város és Lőkösháza Község önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Elek székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.

**„38.§ (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség  biztosítása.

(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti polgármester – legfeljebb hat hónapi időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.”

39.§ (1) A jegyző és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A közös önkormányzati hivatal kirendeltség működtet Lőkösháza községben „Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösháza Kirendeltsége” - önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.

(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A közös önkormányzati hivatal fenntartásának költségeit a fenntartó önkormányzatok a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.

14. A Képviselő-testület társulásai

40.§  A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

• Gyula és környéke Többcélú Kistérségi Társulás,
• Dél- Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás
• „Közép Békési Térség” Ivóvíz Minőség Javító Társulás

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

 15. Helyi népszavazás

* „41.§ A helyi népszavazást a törvényben meghatározottakon túl a választópolgárok legalább huszonöt százaléka kezdeményezhet. Ez esetben a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást.”                                         

15. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

42.§ A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj összegét. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

43.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

44.§ Hatályát veszti Lőkösháza Község Önkormányzat a Képviselő testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2011. (XI.29.) rendelet.