Lőkösháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 14.) önkormányzati rendelete

Lőkösháza Község településképének védelméről

Hatályos: 2018. 11. 15

Lőkösháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 14.) önkormányzati rendelete

Lőkösháza Község településképének védelméről

2018.11.15.

Lőkösháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint azegyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdése c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáróaz állami főépítészi hatáskörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter valamint a 29/A. § (1)-(2) bekezdésben előírt Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felöli nézetének összes felülete legalább 40%-ban átlátszó; az összes felületbe a lábazatot is be kell számítani.

2. Jelentős esemény: jelentős valamely esemény, ha az a község lakosságának széles körét érinti és közérdeket szolgál;

3. Információs célú berendezés: minden olyan, közterületen elhelyezett berendezés, amely reklámnak nem minősülő, közérdeklődésre számot tartó tájékoztató, információ közzétételére szolgál;

4. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

5. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

6. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.

7. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

8. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

9. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

10. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: Értékvizsgálat készítésére jogosult szakértő által készített olyan vizsgálat, amelynek végső következtetése az, hogy a védelem alapját képező okok már nem állnak fenn vagy azok olyan állagúak, hogy további fenntartásuk felújítással sem lehetséges vagy az állapot életveszélyes.

2. A rendelet célja

2. § A rendelet célja Lőkösháza község sajátos településképének védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek megállapításával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

II. Fejezet

Helyi védelem

3. A helyi védelem célja, fajtái és azok megállapítása

3. § A helyi védelem célja Lőkösháza településképének, építészeti és természeti értékeinek megőrzése, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

A helyi értékvédelem általános feladata az oltalmat igénylő építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, ipartörténi és természeti szempontból értékes területek, építmények, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása és nyilvántartása. Feladat ezek megismertetése a nyilvánossággal.

4. § (1) A helyi védelem lehet:

a) területi és

b) egyedi.

(2) A területi védelem a helyileg értékes, egy összefüggő területen elhelyezkedő azt meghatározó elemek egészére vonatkozik. A védett területen belül egyedi védett értékek is elhelyezkedhetnek. A védett területek határvonalát az 1. és 2. melléklet ábrázolja.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, egyedi helyi értéket, hagyományt hordozó

a) egyedi tájértékre és ezek együttesére,

b) építményre, építményrészletre,

c) képzőművészeti alkotásra,

d) egyéb műtárgyra

terjedhet ki.

(4) A helyi védelem olyan, a 4. § (3) bekezdésében részletezett elemekre állapítható meg, amely a település

a) helytörténetében,

b) művelődéstörténetében,

c) építészettörténetében,

d) ipartörténetében,

e) természeti környezetében

meghatározó jelentőséggel rendelkezik.

(5) Az egyedi védett értékeket a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A helyi védelem megállapítását illetve annak megszüntetését bármely Lőkösháza közigazgatási területén ingatlannal rendelkezni jogosult magánszemély, a közigazgatási területre bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltsége aljegyzőjénél, továbbá hivatalból az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezést írásban lehet előterjeszteni az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltségénél.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a kezdeményező nevét, címét,

b) a védelemre javasolt objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,

c) a javaslat rövid indoklását.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a) a kezdeményező nevét, címét,

b) a védelem megszüntetésével érintett objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,

c) a javaslat rövid indoklását.

(5) A védelem elrendelésére vagy megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tartalmazhatja az értékvizsgálatot is.

6. § (1) A védelem alá helyezési eljárásról vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról írásban legalább az alábbi érdekelteket kell tájékoztatni:

a) a kezdeményezőt,

b) a kezdeményezés tárgyát képező objektum tulajdonosát, aki erről köteles tájékoztatni a használatra jogosultakat,

c) a kezdeményezéssel érintett objektum telkével szomszédos telkek tulajdonosait,

d) az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját

(2) Helyi védelem elrendeléséről vagy törléséről írásban értesíteni kell:

a) a rendelet 6. § (1) bekezdése szerinti érdekelteket,

b) az I. fokú építési hatóságot.

(3) Amennyiben valamely helyi egyedi védett érték országos egyedi védettséget kap, úgy a helyi védelem megszüntetését az Önkormányzat Képviselő-testülete vizsgálat nélkül elrendeli.

(4) Amennyiben valamely helyi védettség nem a 6. § (3) bekezdése miatt szűnik meg és a védett érték bontásra kerül, úgy a bontás előtt el kell rendelni:

a) az építmény és telke felmérési és fotódokumentációjának elkészítését,

b) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentését és esetleges újra-felhasználását.

(5) A 6. § (4) a) pontjában ismertetett dokumentáció elkészíttetése a bontást kérő feladata és kötelezettsége.

4. A helyi védelemmel összefüggő kötelezettségek

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték eredeti külső megjelenését, azaz:

a) az egészének és a részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) az eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

a megalapozó értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(3) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú építmények eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával

kell helyreállítani.

(4) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni

a) településképi bejelentési eljárás vagy

b) egyszerű bejelentés alá tartozó vagy építési engedély nélkül, településképi bejelentési eljárás alá nem eső építési tevékenység esetén szakmai konzultáció

lefolytatása alapján lehet.

6. Az Önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos feladatai

8. § A helyi védett értékek nyilvántartását az Önkormányzat a következő eszközökkel biztosítja:

a) a rendelet 1., 2. és 3. melléklete tartalmazza a tételes listát,

b) a 8. § a) pontja szerinti listákat, az értékvizsgálat, az értékleltár és az örökségvédelmi hatástanulmány vonatkozó részeit együttesen az iratkezelés szabályai szerint az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltségének műszaki ügyintézője nyilvántartja és megőrzi.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek és településképi követelmények

9. § (1) A településen az eltérő karakterű területek egyben településképi szempontból is meghatározó területek.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) Bréda kastély környezete

b) központi terület,

c) vasúti lakóterület,

d) lakóterület,

e) beépítésre nem szánt terület.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza.

10. §

A településképi szempontból meghatározó területeken érvényes általános előírások

(1) A beépítések telepítési módjára vonatkozó előírások:
a) Ou jelű beépítésnél a főépületet ténylegesen az oldalhatárra és az utcai telekhatárra kell telepíteni,
b) Oe jelű beépítésnél a főépületet ténylegesen az oldalhatárra és az előkert vonalára kell telepíteni,
c) SZ és IKR jelű beépítésnél a főépületet ténylegesen az előkert vonalára kell telepíteni.
(2) Az épületek tetőidomára vonatkozó megkötések:
a) a beépítésre nem szánt terület kivételével csak nyeregtetős főépület építhető; a nyeregtető hajlásszöge 320 és 450 között alakítandó ki,
b) az Eleki úton, az Alapítók útja Eleki úttól keletre eső szakaszán és a Vasúti lakóterületen csak utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős főépületet szabad építeni.

11. §

A Bréda kastély területén betartandó előírások

A műemléki kastély területén új épület építése esetén betartandó előírások:
a) csak nyeregtetős épület építhető,
b) tetőfedő anyagként kizárólag mázatlan kerámiacserép használható,
c) homlokzatképzés csak vakolt, festett felület lehet; ettől csak a lábazat megjelenése térhet el,
d) homlokzaton tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása,
e) létesítendő épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a kastély épület földszintes része nyeregtetőjének gerincmagasságát,
f) homlokzati nyílászárók tömör részei csak fából készülhetnek.

12. §

A központi területen betartandó előírások

(1) Új főépület tetőzetét mázatlan kerámiacseréppel, ennek színvilágához illeszkedő mázas és betoncseréppel lehet fedni. Természetes pala használata megengedett.
(2) Tömör kerítés anyaga nem lehet látszó betonelem és tömör fémlemez.
(3) Klíma kültéri egységét, antennaberendezést és az ezekhez tartozó vezetékeket tilos elhelyezni a közterületet határoló homlokzatokon. Kondenzvíz közterületre csak zártan felszín alatt vagy a járdasík feletti legfeljebb 20,0 cm-es magasságban folyhat ki.
(4) A közterületek berendezési tárgyainak kialakításánál előnyben kell részesíteni a fa használatát.

13. §

A Vasúti lakóterületen betartandó előírások

(1) Új főépület tetőzetét mázatlan kerámiacseréppel, ennek színvilágához illeszkedő mázas és betoncseréppel lehet fedni.
(2) Közterületről látható bármely homlokzaton tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása.
(3) Az utcai kerítés csak áttört kialakítású lehet.

14. §

A lakóterületek területén betartandó előírások

(1) Új utcai főépületet olyan tetőformával kell építeni, mint ami a két-két szomszédos főépületen többségben levő tetőforma. A többségében sátortetős környezetben kontyolt nyeregtető és az utcával párhuzamos gerincvonalú nyeregtető is megfelelő..
(2) Tömör kerítés anyaga nem lehet látszó betonelem és tömör fémlemez.
(3) Klíma kültéri egységét, antennaberendezést és az ezekhez tartozó vezetékeket tilos elhelyezni a közterületet határoló homlokzatokon. Kondenzvíz közterületre csak a járdasík feletti 20,0 cm-es magasságban folyhat ki.

15. §

A beépítésre nem szánt területen betartandó előírások

(1) Beépítésre nem szánt területen major, birtokközpont létesítésére, lakóépület kialakítására vonatkozó szabályok:
a) major, birtokközpont telkére bevezető utat legalább egyik oldalon fasor kell kísérje,
b) a telket legalább egyes fasorral kell körbevenni,
c) fasor és cserjesáv telepítésénél őshonos fajokat kell alkalmazni.
d) lakóépületet 320-450 közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni.
(2) Közutak burkolattal történő ellátása esetén min. az egyik oldalon fasort kell telepíteni. A fasorok telepítésekor őshonos fajokat kell alkalmazni.

8. Egyes sajátos építményekre, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó előírások

16. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási, közmű és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az ilyen célra kijelölt különleges és a gazdasági területek. Közvetlenül a vezetékhálózatok részét képező felszíni létesítményeket közterületen kell elhelyezni.

(2) Új légvezeték létesítésekor elsősorban a már meglevő oszlopokat kell használni. A Bréda kastély területén tilos új légvezetéket létesíteni.

IV. Fejezet

Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok a közterületen és a közterületről látható magánterületen

17. § (1) Utcai homlokzaton kizárólag saját rendeltetéshez kapcsolódó felirat helyezhető el – kivéve utcai portál üvegfelületét – ahol a saját felirat mellett az ahhoz kapcsolódó grafikai elemek is elhelyezhetők.

(2) Más célú berendezés – a közterület fölé nyúló árnyékoló kivételével – reklám elhelyezésére nem használható.

(3) Építési reklámháló az építés idejére létesíthető.

18. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos tájékoztatók,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb egyharmada igénybe vehető reklám közzétételére..

19. § (1) Reklámhordozó berendezés anyaga lehet:

a) horganyzott és szinterezett acél, szinterezett alumínium,

b) fa és farostlemez,

c) plexi, biztonsági üveg,

d) állandó vagy változó tartalmat megjelenítő digitális adathordozó.

(2) A reklámfelület megvilágítására fényforrás alkalmazható.

20. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

9. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

21. § (1) A szakmai konzultáció az építtető, beruházó kérésére indul. Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni a központi területen és a helyi védett területek területén kezdeményezett építési beruházások esetében.

(2) A szakmai konzultáció helyszíne az Önkormányzat épülete. Kérés esetén a konzultáció a beruházás helyszínén is lefolytatható.

(3) A konzultáció tartalma az építéssel érintett ingatlanra vonatkozó településképi követelmények ismertetése, amely kérésre kiegészíthető a helyi építési szabályzatban megfogalmazott előírások ismertetésével.

10. Településképi bejelentési eljárás

22. § A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltségének műszaki ügyintézője készíti elő.

11. Településképi kötelezés

23. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendeli a településképet rontó reklámok, hirdetőberendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok:

a) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

b) műszaki állapota nem megfelelő,

c) tartalma elvesztette az aktualitását,

d) mérete, formája, anyaga nem illeszkedik az elhelyezésre használt épület homlokzati adottságaihoz,

(2) A településképi kötelezés helyi védett értékek esetén is elrendelhető, ha a védett objektum:

a) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes,

b) a használat módja veszélyezteti a védett érték megőrzését,

c) felületképzése, színezése idegen az eredeti karaktertől.

(3) A polgármester önkormányzati döntés alapján településkép-védelmi bírságot szab ki épületek, építmények esetében, ha az érintett fél nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt rendelkezéseknek. A közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság legkisebb összege 50.000,- forint.

(4) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

b) a jogsértéssel érintettek körét,

c) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a településkép érdekében jelen rendeletben védetté nyilvánított területek és egyedi értékek megőrzését.

(5) A kiszabott bírságot a jogsértést elkövető a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül köteles az Önkormányzat számlájára megfizetni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvének (2006. december 12.) megfelel.

1. melléklet

Helyi védett terület: régi temető területe

2. melléklet

Helyi védett terület: egykori Vásárhelyi kastély környezete

3. melléklet

Helyi egyedi védett építmények, műtárgyak

A

B

Megnevezés

Helyrajzi szám

1.

MÁV épület

644/31

2.

MÁV épület

644/14

2.

irodaépület

644/14

3.

irodaépület

644/14

4.

vasútállomás

644/14

5.

egykori Vásárhelyi kastély

0135/18

6.

gazdasági épület

0135/19

7.

gazdasági épület

0135/17

8.

templom

17

4. melléklet

településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása