1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lőkösháza Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 5743 Lőkösháza Eleki út 28.

(3) Az önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Eleki Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzati hivatal székhelye: 5742 Elek, Gyulai út 2.

(5) Az önkormányzati hivatal telephelye: 5743 Lőkösháza, Eleki út 28.

2. § (1) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a hónap utolsó hetében tartja.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül az 1 hónapot meghaladó távollét.

4. § (1) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelyének házasságkötő terme. Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belül olyan másik helyszínen is meg lehet tartani, amely nyitva áll bárki számára és a helyiségbe való bejutásnak nem feltétele külső engedély megszerzése vagy díjfizetési kötelezettség teljesítése. A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést is tarthat az önkormányzat hivatalának feladatellátásához tartozó településen is. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az ülés helyszíne a választópolgár számára jelentősebb megterhelés nélküli is elérhető legyen.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) Az ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal előbb kell kézbesíteni.

(4)¹ Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.

(5) A rendkívüli ülést össze lehet hívni:

(6) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni

(7) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére, igény esetén elektronikus úton vagy számítástechnikai adathordozón.

(8) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott személyek valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, míg a c) - e) pontokban meghatározott személyek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(9) A képviselő-testület és bizottsága ülésein - meghívásuk esetén – tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit.

6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülésvezetésének körébe tartozó feladatokat a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

7. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülésvezetésének feladatai körében:

(2) A polgármester vitavezetési feladatai:

(3) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

8. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az ülést vezető az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

9. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülést vezető rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, az ülést vezető elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad. A rendzavarás megszűnését követően az ülés vezetőjének elrendelésére az ülés folytatódik.

(2) Amennyiben a tanácskozás rendjének helyreállítása nem lehetséges, az ülést vezető a képviselő-testület ülését berekeszti és elhagyja az üléstermet. Ez esetben a képviselő-testület ülését 5 napon belülre a tárgyalással be nem fejezett és még nem tárgyalt napirendekkel ismét össze kell hívni.

(3) Ha valamely képviselő vagy felszólaló a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ; aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, azt az ülés vezetője rendreutasítja. Amennyiben a rendreutasított ennek nem tesz eleget, az ülés vezetője 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő vagy felszólaló a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

10. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin és lehetőség szerint hivatalos honlapján történő kifüggesztésével kell értesíteni. Rendkívüli ülés összehívása esetén a helyben szokásos módon, továbbá lehetőség szerint az önkormányzat hivatalos honlapján gondoskodni kell a tájékoztatásról, amely tartalmazza a rendkívüli ülés összehívásának tényét, időpontját és helyszínét.

(2) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

11. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

(3) A képviselő-testület által szervezett fórum időpontjáról, tárgyáról és helyszínéről a lakosságot, a helyi önszerveződő közösségek képviselőit lehetőleg a fórumot megelőző 5 nappal tájékoztatni kell. A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

12. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a helyi lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülésének olyan napirendje, amelyen a település lakosságának valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

13. § A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő és a jegyző tehet módosító, kiegészítő indítványt. Ezek napirendre vételéről, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt, de arról alakszerű határozatot nem hoz.

14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.

(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

15. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

16. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges

17. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak. A szavazástól való „tartózkodás” a döntéshozatal szempontjából „nem” szavazatnak minősül. A szavazategyenlőség a döntéshozatal szempontjából azt jelenti, hogy a szavazásra feltett javaslat elutasításra került. Ez esetben az ülésvezető a szükséges többséget el nem érő szavazatszám miatt a javaslat elutasításának tényét állapítja meg, erről alakszerű határozat nem születik.²

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.

18. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) A Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, lehetőleg külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik. Amennyiben a titkosság feltételei más módon is biztosítottak, úgy a boríték, külön helyiség vagy urna igénybevétele nem kötelező.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

(7) A szavazásról a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

19. § (1) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(2) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsorát az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

20. § (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Határozati javaslat, vagy döntést nem igénylő egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.

(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

(3) Rendeletalkotást, határozathozatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

21. § (1) A képviselő-testület döntései: a rendelet és a határozat.

(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről

(3) A rendeletet a megalkotásától számított 15 napon belül a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos mód: a rendeletnek az önkormányzat székhely épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

(4) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kifüggesztés helyett a (3) bekezdés szerinti helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet teljes terjedelemben az önkormányzat hivatalában megtekinthető.

(5) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

22. § A képviselő-testület normatív határozatát a 21. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.

23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

(3) A jegyzőkönyvet az iratkezelés szabályai szerint iktatni kell, zsinórral összefűzni. A mellékleteket is a jegyzőkönyvhöz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, a jegyzőkönyv iktató számával ellátva a jegyzőkönyvhöz csatolva kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát az önkormányzat hivatala őrzi.

24. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

25. § (1)³

(2) A polgármester főállású megbízatásban látja el feladatát.

(3) A polgármester munkarendje megegyezik az Önkormányzati Hivatal munkarendjével. Külön fogadónapot nem tart.

(4) A polgármester jogállását, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg. Az ott meghatározottakon kívül a polgármester:

(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat olyan halaszthatatlan vagy sürgős döntést igénylő ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné, vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.

(6) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(7) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság elnökének adja át kivizsgálásra.

26. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén.

27. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság tagjainak személyéről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület külön határozattal dönt. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a bizottság ülésének vezetője.

(4) A bizottságok működésére e rendelet képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

28. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság ülésein részt vehetnek. A jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

29. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti. A bizottság ülésén nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(2) A bizottsági ülésen történt esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

30. § A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság rövid nevének megjelölésével hozza.

31. § (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

32. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát az alábbiakban határozza meg:

33. § (1) A bizottság döntenek az SZMSZ 1. mellékletében meghatározott ügyekben.

(2) A bizottság a munkatervben meghatározottak szerint részt vesz a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésében.

(3) A bizottság lehetőség szerint véleményt nyilvánít a munkatervben nem szereplő, de képviselő-testületi döntést igénylő esetekben.

34. § A képviselői összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatok ellátására a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság jogosult.

35. § (1) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatba a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság 2 tagjának jelenlétében az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltségében bárki betekinthet. A betekintést az arra vonatkozó igény bejelentésétől számított 3 munkanapon belül kell biztosítani.

(2) A képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösházi Kirendeltségében kell őrizni.

36. § (1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése szerinti ideiglenes bizottság létrehozásáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

(2) Az ideiglenes bizottság munkarendjének belső szabályait első ülésén állapítja meg figyelemmel az Mötv-ben és az SZMSZ-ben foglalt rendelkezésekre.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzése után munkájáról köteles a képviselő-testületnek beszámolni. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a beszámoló elfogadásával megszűnik.

37. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Elek Város és Lőkösháza Község önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Elek székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.

38. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.

(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti polgármester – legfeljebb hat hónapi időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.⁴

39. § (1) A jegyző és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét az Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A közös önkormányzati hivatal kirendeltség működtet Lőkösháza községben „Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Lőkösháza Kirendeltsége” - önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.

(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Eleki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A közös önkormányzati hivatal fenntartásának költségeit a fenntartó önkormányzatok a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.

40. § A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

41. § (1) A helyi népszavazást a törvényben meghatározottakon túl a választópolgárok legalább huszonöt százaléka kezdeményezhet. Ez esetben a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást.

(2) Amennyiben a helyi népszavazás elrendelése nem kötelező, a kezdeményezésről a képviselő-testület minősített többségű döntésével határoz.

42. § A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj összegét. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

44. § Hatályát veszti Lőkösháza Község Önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatról szóló 9/2016. (IV.30.) rendelet.