Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

a magánszemélyek kommunális adójáról

Hatályos: 2009. 12. 28- 2015. 12. 31

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

a magánszemélyek kommunális adójáról

2009.12.28.

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. § /1/ E rendelet célja, hogy a benne foglaltak alkalmazásának eredményeképpen a Községi Önkormányzat költségvetésébe befolyó kommunális adóbevételek felhasználásával javuljon a települési infrastruktúra – különös tekintettel az út, járda- és telefonhálózat – kiépítettsége és színvonala.

/2/ Az e rendelet alapján befolyt kommunális adóbevételeket a települési infrastruktúra fejlesztésével össze nem függő célra nem szabad felhasználni.
/3/ A befolyt kommunális adóbevételek felhasználásáról az Önkormányzat köteles a község lakosságát tájékoztatni.

Adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

2. § /1/ Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény, illetve a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt, illetve telket az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

/2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az /1/ bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
/3/ Társasház, -garázs és –üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

3. § /1/ Az adókötelezettség építmény esetén a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

/2/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
/3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
/4/ Az adókötelezettség telek esetében a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.
/5/ Az adókötelezettség telek esetében
a.) a belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg – beépítés esetén – a beépítés évének utolsó napján,
b.) építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg.
/6/ Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
/7/ A /6/ bekezdésben foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony bérletét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
/8/ A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Bevallási kötelezettség

4. § /1/ Az önkormányzat által bevezetett adó esetében a magánszemélynek az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül adóbevallást kell tennie.

Adómentesség

5. § /1/ Személyi adómentességet élvez az a magánszemély, akinek a község illetékességi területén megvalósuló (megvalósult) kommunális beruházás céljára teljesített éves befizetésének összege – a támogatások levonása után – eléri, vagy meghaladja az e rendelet alapján megállapítható kommunális adó éves összegét.

/2/ E rendelet alkalmazásában kommunális beruházásnak minősül a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezzel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási – e fogalmi körbe sorolva a belvíz-, a csapadékvíz és szennyvízelvezetési, valamint szennyvíztisztítási tevékenységet is -, villamos energia, hőenergia és gázenergia iránti, valamint a távbeszélési igényeit elégítik ki), továbbá az út és járda építése.
/3/ Az adómentességre való jogosultságot, továbbá az azt érintő időközbeni változásokat a Polgármesteri Hivatalhoz be kell jelenteni és megfelelő módon – használatbavételi engedély, vagy fennmaradási engedély becsatolásával - igazolni kell.

6. § /1/ Tárgyi adómentességet élveznek:

a./ A község külterületi részein található építmények, ide nem értve a zártkertekben fekvő építményeket,
b./ Az öt évet meg nem haladó időtartamra létesített átmeneti, ideiglenes építmények,
c./ A hatályos jogszabályok értelmében szükséglakásnak minősülő építmények, épületrészek.

Az adó mértéke

7. § Az adókötelezettség alá eső építmény, valamint telek után a kommunális adó éves összege 7.000.- Ft.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. § /1/ Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. Hatályba lépésével a 17/2008. (XII.29.) KT. számú rendelet hatályon kívül helyezve.

/2/ A megállapított adót az adó alanyai két részletben fizethetik meg. Az első félévi adót március 15-ig, a második félévi adót szeptember 15-ig lehet adópótlék mentesen befizetni.
/3/ Késedelmes befizetés esetén a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
/4/ A magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.