1. § E rendelet előírásait a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni

2. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

3. § (1) A helyi területi védelem elemeit az 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza

4. § (2) A község területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:

(3) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.

(4) A helyi egyedi védelem elemeit az 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.

(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat. Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú használatra.

(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.

(4) A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.

6. § (1) Sarkadkeresztúr Községnek nincs településképi szempontból meghatározó településrésze. Közigazgatási területe két részre osztható:

7. § (1) Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például fémlemezzel vagy mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet, mely nem lehet piros, fekete, sötétkék színű 20 %-ot meghaladóan.

(2) A település épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként hullámlemez, fémlemez fedés esetén pedig a cserepeslemez, valamint a hagyományos korcolt lemez fedés alkalmazható.

(3) A nyílászárók anyaga a település épületein bármely anyagból készülhetnek, de az utcafronti nyílászárók a hagyományossal megegyező osztásúak legyenek.

(4) A kerítések, kapuk anyaga akkor készülhet látszó betonból, ha a hagyományos struktúrákat követi, egyébként a tégla, a fa és az acél az elfogadható, készülhet még drótkerítésből, illetve sövény, vagy egyéb cserje telepítésével.

8. § (1) Az építési telek határvonalain legfeljebb 2 méter magas kerítés létesíthető. Előkertes beépítés esetén kerítés struktúrája a településre jellemző módon: pillérekkel tagolt zárt kerítés, nagykapu, kertajtó, majd az előkerttel egyvonalban lábazattal épült három részre osztott, áttört kerítés a lakóépület homlokzatának láthatóvá tételére.

(2) Azon épületek utcai homlokzatán, melyen oromfalat építenek, az oromfal talpszélessége nem lehet kisebb a homlokzatszélesség felénél, de nem lehet nagyobb 7,5 méternél.

(3) Az új épületek utca felőli homlokzatának legalább 60 %-a egy síkot kell, képezzen.

(4) Az oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége 7,5 méternél szélesebb nem lehet. Ezt a szabályt meglévő oromfal átalakításakor is érvényesíteni kell.

(5) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50 %-a lehet. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.

(6) Az épületek bármely homlokzatán a nyílászárók szélességi és magassági méretének hányadosa legfeljebb 0,8 lehet. A nyílászárók nem építhetők közvetlenül egymás mellé (sorolva), közöttük legkevesebb 0,40 méter – a nyílásokat körülvevő homlokzattal azonos anyagú és színű burkolattal (vakolat) fedett – falszakasz építendő.

9. § (1) A község egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse a természeti és táji jelleghez történő igazodást.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) – a (4) bekezdésben előírtak fennállása esetén – úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.

10. § (1) A település beépítésre szánt új nagy- és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.

(2) Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése csak a környezetbe illeszkedő módon (természetes anyagú takarással) létesíthető.

(3) A kisfeszültségű elektromos elosztóhálózat bővítése vagy felújítása kizárólag faoszlopos tartószerkezeten engedélyezhető.

(4) Az építmények földgázellátását biztosító nyomásszabályozók az épületek homlokzatára nem szerelhetők fel.

(5) A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.

(6) A hírközlési kábelhálózat fejlesztése beépítésre szánt területen csak földkábeles megoldással lehetséges.

(7) A közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

11. § (1) A védett épületeken a településképre hatással bíró műszaki berendezéseket (pl.: klíma kültéri egysége, parabolaantenna, stb.) csak a közterületről nem látható módon szabad elhelyezni.

(2) A műszaki berendezések földmozgatással járó munkavégzése során a munkavégzés befejezésével egyidejűleg kell gondoskodni az eredeti növénytakaró pótlásáról.

(3) A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.

12. § Sarkadkeresztúr Község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben Tktv.-ben, valamint a Tktv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) és magasabb szintű jogszabályokban tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

13. § (1) Reklám-, reklámhordozó megvilágításával káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad, reklámhordozón villogó vagy káprázást okozó fény nem alkalmazható, felületük fényvisszaverő anyagból nem készíthető, reklám a közlekedés- és közbiztonságot nem zavarhatja.

(2) A reklámot és reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy

(3) Reklámhordozó az épületek utcai vagy közterületről látható homlokzatán – építési reklámháló, cégér kivételével – nem helyezhető el.

(4) Festett reklám az épületek homlokzatán nem lehet.

(5) Üzletenként egy üzletfelirat helyezhető el az épület homlokzatán.

(6) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el, a cégér kivételével.

(7) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(8) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(9) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen elhelyezhető reklám felületének nagysága – a kormányrendelet által szabályozott maximum kétharmad rész nagyságot meg nem haladóan – és helye a településképi bejelentési eljárásban határozandó meg egyedi mérlegelés alapján.

(10) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.

(11) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.

(12) Reklámok, reklámberendezések elhelyezése esetében a közterület-használati szerződés megkötése a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés alapján lehetséges.

(13) Reklámközzététel céljára kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe.

(14) Helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton 2 m²-nél nagyobb reklám nem helyezhető el, kivéve, ha annak helyét építési munka során kiképezték.

14. § (1) Mozgatható (sehová sem rögzített) hirdető berendezés közterületen csak:

(2) A mozgatható hirdető berendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

15. § (1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat, cégér helyezhető el.

(2) A cégért el kell távolítani az üzletben folytatott tevékenység megszűnése esetén.

16. § (1) Információs célú berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:

17. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) Építési reklámháló az alábbi együttes feltételekkel helyezhető el:

18. § (1) A településkép védelme érdekében Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata a község közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni szóban, írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajz, fotó, stb.) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.

(3) A konzultációt a települési főépítész tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.

19. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött:

20. § (1) A polgármester a településképi véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.

21. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni egyszerű bejelentéshez kötött

(2) A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.

22. § (1) A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.

(2) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.

23. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének esetében.

(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez a 2 sz. melléklet szerinti kérelemmel, valamint az építészeti-műszaki terv benyújtásával indul. A bejelentéshez 2 példány papíralapú tervdokumentációt kell mellékelni, amelyből egy aláírt, bélyegző lenyomattal ellátott példányt a hatósági határozat mellékleteként a bejelentőnek vissza kell adni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) A tervdokumentációnak tartalmaznia kell — a bejelentés tárgyának megfelelően legalább az alábbi munkarészeket:

(5) A tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

(6) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül a reklám, reklámhordozó elhelyezését tudomásul veszi, amennyiben a bejelentés megfelel a (2) - (5) bekezdésekben meghatározott követelményeknek, a településképi követelményeknek, valamint a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe.

(7) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett reklám, reklámhordozó nem sérti-e jelen rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben foglaltakat.

24. § (1) Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését igénybe veheti.

(3) Ha a településkép védelme és alakítása érdekében a kötelező határozat előírásai szerint elvégzendő munka értéke meghaladja az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.

25. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.

(2) A településképi bírság legmagasabb mértéke

(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:

26. § (1) A településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az önkormányzat 11733175-15343635-03610000 számú számlájára kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől.

(2) A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.

27. § (1) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel is támogatja a településkép védelmét. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok és a főépítész javaslata figyelembevételével dönt.

(2) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülését célzó pályázat a tervezett beavatkozás leírását, látványát (rajz, fotó, stb.) és tételes költségvetését kell tartalmaznia.

(3) A beavatkozás költségének negyed részét vissza nem térítendő támogatásként, másik negyed részét kamatmentes kölcsönként a beavatkozás megtörténtét követő 30 napon belül fizeti meg az önkormányzat.

28. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

30. § E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.

31. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Sarkadkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelete.