Doboz Nagyközség Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Tv. 79. §-ának (2) bekezdés b) pontja, valamint a 80.§ (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint – figyelembe véve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII, törvény (továbbiakban Áht.) 108. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. Törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:

1. Fejezet

                           Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya

1. §.

(1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:

1. az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,
2. az önkormányzat társulásba bevihető vagyonát, valamint
3. a vállalkozásba bevihető vagyonát.

     (2) Önkormányzati vagyon:

1. az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
2. az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, értékpapírok, részesedések, valamint
3. az önkormányzat pénzeszközei, követelései.

              (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint a közterületek használatának rendjére.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

2. §.

(1)^[1] Az önkormányzati vagyon a következőkből áll:

a) törzsvagyonból

b) üzleti vagyonból.

(2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján

1. forgalomképtelen
2. korlátozottan forgalomképes,
3. forgalomképes.

(3) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.

(4)  A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás ( bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve  vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

(6) Az Önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

Az önkormányzat törzsvagyona

3. ^[2]§.

4. §.

Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják. A törzsvagyont az önkormányzat többi vagyonától elkülönítetten kell nyilvántartani.

5. ^[3]§.

(1) Az Önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonát képező vagyonát az Nvtv. 5.§ (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a következő vagyonelemek jelentik:

1. temető
2. köztéri műalkotások
3. levéltári anyagok, tervtárak terv -és iratanyaga

(2) Az Önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonát képező vagyonának részletes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza

(3) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonát az Nvtv. 2. melléklet II. b. pontjában meghatározottak alapján a Dobozi Óvár Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság jelenti. Az Nvtv 2. melléklet II. b. pontjában meghatározottakon kívül a következő vagyonelemek jelentik:

      a) körtöltés

(4) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonának részletes felsorolását az 1/A. melléklet tartalmazza.

6. §.

(1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következő vagyonelemek jelentik:

1. közművek – kiemelt jelentőséggel a víziközművek és közmű jellegű létesítmények;
2. intézmények épületei (művelődési, közgyűjteményi, oktatási, egészségügyi, szociális és sportintézmények, sportlétesítmények), középületek, ravatalozó;
3. műemlékek;
4. védett természeti területek;
5. muzeális emlékek, muzeális gyűjtemények, kulturális javak;
6. műalkotások;
7. azon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon részletes felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak forgalomképes vagyonná minősíthetők át abban az esetben, ha a feladat csökkenése vagy végleges megszűnése miatt indokolt.

(4) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába bármilyen módon az 5. § és 6. § (1) bekezdésébe be nem sorolt vagyon kerül, úgy azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testület forgalomképesség szempontjából minősíti, ezt követően a vagyontárgyat a besorolásnak megfelelően nyilvántartásba kell venni.

7. §.

A korlátozott forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:

a) Közművek: víziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A víziközműveket az Önkormányzat az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben tulajdonnal rendelkezik). Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni. Az Önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az Önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza üzemeltetési, illetve szindikátusi szerződés alapján.

b) Intézmények, középületek: az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át.

c) Műemlékek: az Önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

d) Védett természeti területek: az Önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.

e) Muzeális emlékek, kulturális javak: a muzeális emlékek és kulturális javak elidegenítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

8. §.

A korlátozott forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendeletmódosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni.

Az önkormányzat egyéb vagyona

9. ^[4]§.

(1) Az Önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az Önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az üzleti vagyon részletes felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

2. fejezet

A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök

10. §.

(1) A helyi Önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A Képviselő-testület – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén  csak e rendeletben, az egyéb vagyon esetében pedig határozatban is – felhatalmazást adhat a polgármesternek, önkormányzati bizottságnak a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire.

Vagyonértékesítés, vagyonhasznosítás

11. §.

(1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(2) Feltételekkel lehet értékesíteni – a 7.§-ban meghatározottak szerint – az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

12. §.

(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:

1. ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése;
2. gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;
3. hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;
4. kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;
5. kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása;
6. gazdasági és non-profit társaság alapítása;
7. társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás;
8. vagyontárgy vásárlása;
9. vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése;
10. ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépjárművek adásvétele.

(2) A polgármester dönt átruházott hatáskörben az alábbi esetekben:

1. ingóvagyon értékesítése, hasznosítása, melynek nyilvántartás szerinti bruttó értéke nem haladja meg a 100.000,- forintot, intézményi vagyon esetében az intézményvezető kezdeményezésére;
2. ingatlanvagyon esetében a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt építési telkek hasznosítása, értékesítése;
3. rövid lejáratú értékpapírok beváltása, illetve vásárlása a Képviselő-testület által eldöntött pályázatok finanszírozására vonatkozóan, a pályázati cél megvalósításához szükséges mértékig;
4. az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötése;
5. likviditási hitelfelvétel a hitelkeret mértékéig.

(3) A polgármester a (2) bekezdés alapján hozott döntéseiről évente egy alkalommal tájékoztatja a Képviselő-testületet.

13. §.

1. Az önkormányzati vagyont érintő valamennyi ügyben a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél nyilatkozattételi jogát a polgármester gyakorolja.
2. A vagyongazdálkodás körében kötött szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

Ingyenes, vagy kedvezményes vagyonátruházás

14.^[5] §.

Vagyon elidegenítése

15. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonát képező vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése – ha törvény kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet, amennyiben a vagyontárgy  forgalmi értéke a 10 millió forintot meghaladja.

(2) Nem vonatkozik ez a rendelkezés:

a) az értékesítési célt szolgáló dolgokra,

b) a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra,

c) bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,

d) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan,

c) korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonnak az Ötv. 80/A § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására,

d) ingóvagyon értékesítése, hasznosítása, melynek nyilvántartás szerinti értéke nem haladja meg a 100.000,- forintot, intézményi vagyon esetében az intézményvezető kezdeményezésére;

e) ingatlanvagyon esetében az értékesítésre szánt építési telkek hasznosítása, továbbá

f) ha az ajánlattevőt arra valamilyen jogosultság (elővásárlási jog, vételi jog, előbérleti, előhasználati jog stb.) illeti meg;

g) ha ez az ingatlanvagyon korlátozott hasznosíthatóságú (önállóan nem beépíthető, géppel nem művelhető).

(3) A versenytárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályzatot a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4)  Az önkormányzat – indokolt esetben – zártkörű versenytárgyalást is meghatározhat. A zártkörű versenytárgyaláson az önkormányzat által meghívott ajánlattevők vesznek részt. Az eljárásra a nyilvános versenytárgyalás szabályai az irányadók.

(5) Az 5.000.000,- forint értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra  vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B § (1) bekezdés szerinti tartalommal közzé kell tenni a szerződés létrejötté követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

A vagyon megterhelése

16. §.

(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 7. §-ban rögzítettek alapján, valamint az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján terhelhető meg.

(3) Az Önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület kizárólagos joga.

A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

17. §.

(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be. Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható, az Önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.

 (2) Az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

 (3) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzése, elidegenítése és hasznosítása – a pénzügyi bizottság véleménye alapján – a képviselő-testület hatásköre.

 (4) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat:

1. gazdasági társaságot alapíthat, vagy ahhoz csatlakozhat,
2. tulajdonjogát másra átruházhatja,
3. vagyonrészének birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedheti,
4. vagyontárgyát biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti,
5. üzletrészének, részvényének és egyéb értékpapírjainak a hasznosítására szerződést köthet.

(5) A vállalkozásba vitt önkormányzati vagyon esetén az önkormányzat, mint résztulajdonos képviseletét – eltérő képviselő-testületi döntés kivételével – a polgármester látja el. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja.

18. §.

(1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 7. §-ban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be a vállalkozásba, valamint az intézmények és középületek, a védett természeti értékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

20. §

(1) Az Önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető Békés Megyei Vízművek Zrt. tagjává vált.

(2) Az Önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

21. §

(1) Az Önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

(2) A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a Képviselő-testület hozza meg.

Vagyonkezelési jog átengedése

22. §.

1. A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonára önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló épületre.
2. A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel ruházható át jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban vagyonkezelő). A vagyonkezelői szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés a Képviselő-testület hatásköre.
3. A vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva nyilvános pályázat útján ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni a 15.§-ban meghatározottak figyelembevételével. A pályázat kiírását megelőzően a Képviselő-testület vagyonértékelést végeztet. A vagyonkezelői jogot valós értéken a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni.
4. A vagyonkezelésre vonatkozó nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő személyi és szakmai felkészültséggel kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, továbbá az Ötv 80/A 0 (7) bekezdésében foglalt feladatok esetén a sajátos védettség szempontjait, illetve az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét.
5. A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a 7. §-ban meghatározottak szerint kell eljárni a vagyonkezelői jog átruházásánál.
6. A Képviselő-testület a pályázati kiírást közzé teszi Doboz Nagyközség honlapján, valamint egy országos napilapban, és kifüggeszti a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.
7. Az ajánlati dokumentáció tartalmi kelléke:
   1. részletes szerződési feltételek,
   2. a közfeladat-ellátással összefüggő követelmények, és az
   3. ajánlattételhez szüksége határidők.

23. §.

1. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezhetik meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló az Ötv 80/A. § (5) bekezdésében meghatározott szervek.
2. A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

24. §.

A vagyonkezelő az Ötv 105/A. §. (6) és (7) bekezdése alapján fennálló kötelezettségének teljesítéséről évente egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 15-ig köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet, a további kötelezettségeiről a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint.

Követelések

25. §.

1. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga:
   1. az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 20.000,- forinttól a Képviselő-testület joga,
   2. az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 20.000,- forint alatt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester joga.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár a követelések egyedi nyilvántartás szerinti értékét jelöli.
3. A polgármester az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

26. §.

1. Követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:
   1. az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
   2. ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és a későbbiekben sem hajtható be;
   3. ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
   4. ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásra vonatkozóan bírói egyezség jött létre;
   5. a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek;
   6. a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel, és ez bizonyított.
2. A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

27. §.

Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt, az 1991. évi XX. törvény 139.§ (2) a) pontjában szabályozott kivételekkel.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

28. §.

(1) Az Önkormányzat a kötelező és vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.

(2) Az alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, amit az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes.  Az önkormányzati vagyon használója, az intézmény azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(3) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

(4) A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás, valamint az alapító okirat rendezi.

29. §.

(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) a jogszabályban rögzített tartalommal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

Záró rendelkezés

30. §

E rendelet 2009. április 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályozásról szóló 22/2007. (XII.14.), 3/2000. (II.1.) és 1/1998. (I.27.) rendelettel módosított 9/1992. (XII.22.) KT rendelet hatályát veszti.

Doboz, 2009. március 19.