Doboz Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009. (III.20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2025. 10. 31Doboz Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009. (III.20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
[1] Doboz Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011 . évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv.), 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. év CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
[2] az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:
1. § [Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya]
(1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:
a) az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,
b) az önkormányzat társulásba bevihető vagyonát, valamint
c) a vállalkozásba bevihető vagyonát.
(2) Önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, értékpapírok, részesedések, valamint
c) az önkormányzat pénzeszközei, követelései.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint a közterületek használatának rendjére.
2. § [ Az önkormányzati vagyon csoportosítása]
(1) Az önkormányzati vagyon a következőkből áll:
a) törzsvagyonból
b) üzleti vagyonból.
(2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján
a) forgalomképtelen
b) korlátozottan forgalomképes,
c) forgalomképes.
(3) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.
(4) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás ( bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
(6) Az Önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.
3. § [ Az önkormányzat törzsvagyona 1]
Hatályon kívül helyezte a 4/2012. (III.01.) ÖR 2. §-a. Hatályos 2012. március 1-től.
4. § [Az önkormányzat törzsvagyona 2]
Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják. A törzsvagyont az önkormányzat többi vagyonától elkülönítetten kell nyilvántartani.
5. § [Az önkormányzat törzsvagyona 3]
(1) Az Önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonát képező vagyonát az Nvtv. 5. § (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a következő vagyonelemek jelentik:
a) temető
b) köztéri műalkotások
c) levéltári anyagok, tervtárak terv -és iratanyaga
(2) Az Önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonát képező vagyonának részletes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza
(3) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonát az Nvtv. 2. melléklet II. b. pontjában meghatározottak alapján a Dobozi Óvár Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság jelenti. Az Nvtv 2. melléklet II. b. pontjában meghatározottakon kívül a következő vagyonelemek jelentik: körtöltés
(4) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonának részletes felsorolását az 4. melléklet tartalmazza.
6. § [Az önkormányzat törzsvagyona 4]
(1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következő vagyonelemek jelentik:
a) közművek – kiemelt jelentőséggel a víziközművek és közmű jellegű létesítmények;
b) intézmények épületei (művelődési, közgyűjteményi, oktatási, egészségügyi, szociális és sportintézmények, sportlétesítmények), középületek, ravatalozó;
c) műemlékek;
d) védett természeti területek;
e) muzeális emlékek, muzeális gyűjtemények, kulturális javak;
f) műalkotások;
g) azon vagyontárgyak, amelyeket törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon részletes felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak forgalomképes vagyonná minősíthetők át abban az esetben, ha a feladat csökkenése vagy végleges megszűnése miatt indokolt.
(4) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába bármilyen módon az 5. § és 6. § (1) bekezdésébe be nem sorolt vagyon kerül, úgy azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testület forgalomképesség szempontjából minősíti, ezt követően a vagyontárgyat a besorolásnak megfelelően nyilvántartásba kell venni.
7. § [Az önkormányzat törzsvagyona 5]
(1) A korlátozott forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:
a) Közművek: víziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A víziközműveket az Önkormányzat az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben tulajdonnal rendelkezik). Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni. Az Önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az Önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza üzemeltetési, illetve szindikátusi szerződés alapján.
b) Intézmények, középületek: az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át.
c) Műemlékek: az Önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.
d) Védett természeti területek: az Önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
e) Muzeális emlékek, kulturális javak: a muzeális emlékek és kulturális javak elidegenítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.
(2) Törölt szövegrész
8. § [Az önkormányzat törzsvagyona 6]
A korlátozott forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendeletmódosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni.
9. § [Az önkormányzat egyéb vagyona]
(1) Az Önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az Önkormányzat törzsvagyonába.
(2) Az üzleti vagyon részletes felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
10. § [A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása, a tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök]
(1) A helyi Önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A Képviselő-testület – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén csak e rendeletben, az egyéb vagyon esetében pedig határozatban is – felhatalmazást adhat a polgármesternek, önkormányzati bizottságnak a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire.
11. § [Vagyonértékesítés, vagyonhasznosítás 1]
(1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(2) Feltételekkel lehet értékesíteni – a 7. §-ban meghatározottak szerint – az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
12. § [Vagyonértékesítés, vagyonhasznosítás 2]
(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:
a) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése;
b) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;
c) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;
d) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;
e) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása;
f) gazdasági és non-profit társaság alapítása;
g) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás;
h) vagyontárgy vásárlása;
i) vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése;
j) ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépjárművek adásvétele.
(2) A polgármester dönt átruházott hatáskörben az alábbi esetekben:
a) ingóvagyon értékesítése, hasznosítása, melynek nyilvántartás szerinti bruttó értéke nem haladja meg a 100.000,- forintot, intézményi vagyon esetében az intézményvezető kezdeményezésére;
b) ingatlanvagyon esetében a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt építési telkek hasznosítása, értékesítése;
c) rövid lejáratú értékpapírok beváltása, illetve vásárlása a Képviselő-testület által eldöntött pályázatok finanszírozására vonatkozóan, a pályázati cél megvalósításához szükséges mértékig;
d) az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötése;
e) likviditási hitelfelvétel a hitelkeret mértékéig.
(3) A polgármester a (2) bekezdés alapján hozott döntéseiről évente egy alkalommal tájékoztatja a Képviselő-testületet.
13. § [Vagyonértékesítés, vagyonhasznosítás 3]
(1) Az önkormányzati vagyont érintő valamennyi ügyben a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél nyilatkozattételi jogát a polgármester gyakorolja.
(2) A vagyongazdálkodás körében kötött szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.
14. § [Ingyenes, vagy kedvezményes vagyonátruházás]
Hatályon kívül helyezte a 4/2012. (III.01.) ÖR 5. §-a. Hatályos: 2012. március 1-től.
15. § [Vagyon elidegenítése]
(1) Az önkormányzat tulajdonát képező vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése – ha törvény kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke a 10 millió forintot meghaladja.
(2) Nem vonatkozik ez a rendelkezés:
a) az értékesítési célt szolgáló dolgokra,
b) a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra,
c) bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,
d) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan,
e)1 korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonnak az Mötv. 109. § szerinti vagyonkezelésbe adására,
f) ingóvagyon értékesítése, hasznosítása, melynek nyilvántartás szerinti értéke nem haladja meg a 100.000,- forintot, intézményi vagyon esetében az intézményvezető kezdeményezésére;
g) ingatlanvagyon esetében az értékesítésre szánt építési telkek hasznosítása, továbbá
h) ha az ajánlattevőt arra valamilyen jogosultság (elővásárlási jog, vételi jog, előbérleti, előhasználati jog stb.) illeti meg;
i) ha ez az ingatlanvagyon korlátozott hasznosíthatóságú (önállóan nem beépíthető, géppel nem művelhető).
(3) A versenytárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályzatot a 4. melléklet tartalmazza.
(4) Az önkormányzat – indokolt esetben – zártkörű versenytárgyalást is meghatározhat. A zártkörű versenytárgyaláson az önkormányzat által meghívott ajánlattevők vesznek részt. Az eljárásra a nyilvános versenytárgyalás szabályai az irányadók.
(5)2 A nettó 5.000.000,- forint értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklete III. táblázatának 4. pontja alapján közzé kell tenni.
16. § [A vagyon megterhelése]
(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 7. §-ban rögzítettek alapján, valamint az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján terhelhető meg.
(3) Az Önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület kizárólagos joga.
17. § [A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 1]
(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be. Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható, az Önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.
(2) Az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
(3) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzése, elidegenítése és hasznosítása – a pénzügyi bizottság véleménye alapján – a képviselő-testület hatásköre.
(4) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat:
a) gazdasági társaságot alapíthat, vagy ahhoz csatlakozhat,
b) tulajdonjogát másra átruházhatja,
c) vagyonrészének birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedheti,
d) vagyontárgyát biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti,
e) üzletrészének, részvényének és egyéb értékpapírjainak a hasznosítására szerződést köthet.
(5) A vállalkozásba vitt önkormányzati vagyon esetén az önkormányzat, mint résztulajdonos képviseletét – eltérő képviselő-testületi döntés kivételével – a polgármester látja el. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja.
18. § [A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 2]
Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 7. §-ban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be a vállalkozásba, valamint az intézmények és középületek, a védett természeti értékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.
19. § [A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 3]
Törölt szövegrész.
20. § [A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 4]
(1) Az Önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető Békés Megyei Vízművek Zrt. tagjává vált.
(2) Az Önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.
21. § [A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 5]
(1) Az Önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
(2) A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a Képviselő-testület hozza meg.
22. § [Vagyonkezelési jog átengedése 1]
(1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonára önkormányzati közfeladat átadása miatt vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel ruházható át a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervezetekre (a továbbiakban: vagyonkezelő).
(3) A vagyonkezelői jog átadható versenyeztetés nélkül, valamint törvényben történő kijelölés alapján. A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.
23. § [A vagyonkezelői szerződésben rendelkezni kell a vagyonkezelői jog gyakorlásáról, különösen az alábbiakról:]
(1) a vagyonkezelő
a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,
b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,
c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,
d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint
e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.
(2) A vagyonkezelőnek vállalnia kell, hogy
a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,
b) az átengedett vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja.
24. § [Vagyonkezelési jog átengedése 3]
A vagyonkezelő szerződésben fennálló kötelezettségének teljesítéséről évente egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot.(22–24. § a 19/2016(XI.28.) beépítésre került.)
25. § [Követelések 1.]
(1) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 20.000,- forinttól a Képviselő-testület joga,
b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 20.000,- forint alatt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester joga.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár a követelések egyedi nyilvántartás szerinti értékét jelöli.
(3) A polgármester az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
26. § [Követelések 2.]
(1) Követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b) ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és a későbbiekben sem hajtható be;
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásra vonatkozóan bírói egyezség jött létre;
e) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek;
f) a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel, és ez bizonyított.
(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
27. § [Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon]
Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt, az 1991. évi XX. törvény 139. § (2) a) pontjában szabályozott kivételekkel.
28. § [Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal 1]
(1) Az Önkormányzat a kötelező és vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.
(2) Az alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, amit az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes. Az önkormányzati vagyon használója, az intézmény azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
(3) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
(4) A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás, valamint az alapító okirat rendezi.
29. § [Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal 2]
(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) a jogszabályban rögzített tartalommal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.
30. § [Záró rendelkezés]
E rendelet 2009. április 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályozásról szóló 22/2007. (XII.14.), 3/2000. (II.1.) és 1/1998. (I.27.) rendelettel módosított 9/1992. (XII.22.) KT rendelet hatályát veszti.
A 15. § (2) bekezdés e) pontja a Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (5) bekezdése a Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.