1. § (1) Átruházott hatáskörben e rendelet alapján:

• a) 4-8/A§-a és a 10. §-a esetében a Szociális és Gyermek Ügyek Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)
• b) e rendelet 8/B§-a, 9. §-a, 10/A §-a, és 17. §-a, valamint az elhunyt személy közköltségen való eltemettetése (köztemetés) esetén Doboz Nagyközség Önkormányzatának polgármestere (a továbbiakban: polgármester) gyakorolja a hatáskört.

(2) Amennyiben az ügyfél kérelmének elbírálása a bizottság üléséig nem halasztható, az eseti települési támogatás ügyben a polgármester is eljárhat.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatvány felhasználásával írásban kell benyújtani, a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel. A kérelemhez minden olyan dokumentumot csatolni kell, melyből megállapítható a rendkívüli élethelyzet bekövetkezése, valamint az egyes ellátási formáknál a jövedelemviszonyokat igazoló dokumentumokat is mellékelni kell. Amennyiben a kérelmező tárgyévben e rendelet hatálya alá tartozó támogatásban már részesült, elegendő az 1. melléklet 1. pontjának kitöltésével egyidejűleg nyilatkoznia, hogy a mellékletben megjelölt egyéb adatokban változás nem történt.

(2) Ápolás céljára nyújtott települési támogatás esetén be kell nyújtani a járási hivatalhoz benyújtott kérelmet és mellékleteit, valamint járási hivatal elutasító határozatát.

(3) A települési gyógyszertámogatás esetén a kérelem-nyomtatványhoz csatolni kell a járási hivatal elutasító határozatát a közgyógyellátásra vonatkozóan, és annak mellékletét képező orvosi igazolást, a gyógyszertár adatszolgáltatásával kiegészítve a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz áráról.

(4) A havi rendszerességgel megállapított szociális ellátásokat az önkormányzati hivatal pénzügyi feladatot ellátó köztisztviselője a tárgyhót követő hónap 5. napjáig a kérelmező kifejezett nyilatkozata alapján átutalással, ennek hiányában e dátumot követő 8 napon belül házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti. Az eseti jelleggel megállapított támogatást a döntés közlésétől számított legkésőbb 8 napon belül kell a házipénztárból kifizetni a jogosult részére.

(5) Amennyiben a (4) és (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül az átvétel nem történik meg, postai úton történő utalással kell a támogatást folyósítani. Az átvétel meghiúsulása a támogatásra való jogosultság megszűnését jelenti.

(6) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a hatáskör gyakorlója a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.). 17. §-ában meghatározott időtartamon belül jogosult ellenőrizni, szükség esetén környezettanulmány lefolytatásával.

(7) A Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmeket minden hónap 15-20 napja között lehet benyújtani.

3. § (1) Az Szt. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként Doboz Nagyközség Önkormányzata pénzbeli vagy természetbeni formában

• a) települési támogatást,
• b) rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként Doboz Nagyközség Önkormányzata a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapít meg.

(3) A pénzbeli támogatások kamatmentes kölcsön formájában is nyújthatók. A havi törlesztő részletet úgy kell megállapítani a kérelmezővel kötött kölcsön szerződésben, hogy a kölcsön összege maximum 12 hónapon belül megtérüljön.

4. § (1) Lakhatási támogatás állapítható meg a lakhatási költségek csökkentésére annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre eső nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 260%-át nem haladja meg, és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4. § (1) b) pontjában meghatározott vagyona.

(2) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit is. A kérelmet az ingatlan tulajdonosa vagy az ő írásbeli hozzájárulásával az egyéb jogcímen lakó személy nyújthatja be az általa életvitelszerűen lakott lakásra.

(3) A támogatás összege, ha a háztartás egy főre jutó havi jövedelem összege

• a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 0-70%-a esetében havi 7.000,-Ft,
• b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 71-85%-a esetében havi 5.500,-Ft,
• c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 86-140%-a esetében havi 4.000,-Ft,
• d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 141-260%-a esetében havi 2.500,-Ft.”

(4) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtását követő hó első napjától a tárgyévet követő év február 28-ig kell megállapítani.

(5) 2019. év november hónapban a (3) bekezdésben megállapított támogatástól eltérően a támogatás összege, ha a háztartás egy főre jutó havi jövedelem összege

• a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 0-70%-a esetében 35 000,-Ft,
• b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 71-85%-a esetében 27 500,-Ft,
• c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 86-140%-a esetében 20 000,-Ft,
• d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 141-260%-a esetében 12 500,-Ft

5. § (1) Támogatás adható a 18. életévét betöltött, önmaga ellátására képtelen, ágyban fekvő, tartósan beteg, előre láthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást igénylő személy Ptk 8:1.2 szerinti közeli hozzátartozójának, amennyiben az Szt. 40-44 §-ában meghatározott ápolási díjra nem jogosult.

(2) A támogatás összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének a 80%-a,

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás folyósítását legalább évente egyszer felül kell vizsgálni.

(4) Nem jogosult támogatásra a hozzátartozó, amennyiben

• a) az ápolt és a gondozó közös háztartásban él és az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át meghaladja,
• b) az ápolt és a gondozó külön háztartásban él és az ápolt háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetén a 250%-át meghaladja,
• c) az Szt. 4. § (1) i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban részesül, vagy napi 4 órát meghaladó időtartamban keresőtevékenységet folytat, vagy nappali tagozaton tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
• d) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.

(5) 2018. év november hónapban a (3) bekezdésben megállapított támogatástól eltérően a támogatás összege 156 480 Ft.

6. § (1) A támogatás a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök megvásárlásához annak a személynek állapítható meg, akinek

• a) az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő és egyedül álló esetén 150 %-át, és
• b) a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök rendszeres használata orvosilag indokolt, amennyiben az Szt. 49-52. §-ában szabályozott közgyógyellátásban nem részesül.

(2) Települési gyógyszertámogatás kizárólag azon gyógyszerekre tekintettel lehet igénybe venni, melyek közgyógyellátásra jogosultság esetén e támogatás keretében felírhatóak.

(3) A támogatás mértéke legfeljebb a havi rendszeres gyógyszerköltség összege, maximum 20.000,-Ft.

(4) A kérelem egy naptári évben egy alkalommal nyújtható be.

7. § (1) Szociális rászorultság alapján létfenntartást veszélyeztető helyzetben eseti támogatásban részesülhet az a kérelmező, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élőnél, egyedül állóknál a 150 %-át.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át.

8. § (1) Időszakos települési támogatás állapítható meg azon személynek, aki

• a) aktívkorú ellátásban nem részesül, regisztrált álláskeresőként nyilvántartásban van, álláskeresési járadékban valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban nem részesül, és a munkaügyi központtal rendszeresen tartja a kapcsolatot,
• b) azon pályakezdő regisztrált álláskereső fiatalok, akik jövedelemmel még nem rendelkeznek és a munkaügyi központtal rendszeresen tartják a kapcsolatot.

(2) Időszakos települési támogatás évente legfeljebb 4 hónapra állapítható meg. Az időszakos települési támogatás havi összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.

(3) Nem részesülhet időszakos rendkívüli települési támogatásban az a személy, akinek a családjában az egy főre eső nettó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át meghaladja, egyedülálló és egyedül élő esetén annak 150%-át, és az a foglalkozást helyettesítő támogatásban részesült személy, aki együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

8/A. § (1) Települési támogatás szilárd hulladék közszolgáltatási díj átvállalásának céljából azon egyszemélyes háztartásban élők, vagy kétszemélyes háztartásban élők számára nyújtható, aki (vagy akik) a 80. életévüket betöltötte (betöltötték).

(2) A támogatás annak az esztendőnek január 1. napjától jár, amelyik évben a támogatást igénylő a 80. évét betölti, házaspár esetén legalább az egyik fél elérte az életkort.

(3) A támogatás negyedévenként kerül elszámolásra.

(4) E § alkalmazásában egyszemélyes háztartás az, ahol lakcímmel csak egy fő rendelkezik, kétszemélyes a háztartás, ahol lakcímmel 2 fő rendelkezik a közszolgáltatással érintett ingatlanban

8/B. § (1) Települési támogatás a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz közszolgáltatási díj kiegészítésére azon ingatlantulajdonos részére adható, akinek az ingatlana csatornahálózat kiépítéssel érintett öblözetben van, de arra rákötni nem tud, mert a beruházás megvalósítása során műszaki okokból neki fel nem róható okból nincs lehetősége a rákötésre (pl.: Csokonai-Lőtér-Vincellérház utcai ingatlanok).

(2) A támogatás mértéke a közművel összegyűjtött és a nem közművel összegyűjtött szennyvízdíj köbméterenkénti különbözete a vízfogyasztás mennyiségét alapul véve, az alapdíj figyelembevétele nélkül.

(3) A támogatás átutalással kerül elszámolásra a szolgáltató felé.

(4) 350 m3 éves vízfogyasztáson túl támogatás nem nyújtható.

(5) A támogatást kérő háztartásában az 1 főre eső jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét.

9. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni különösen

• a) lakhatás miatt, vagy lakásból végrehajtás miatt való kiköltöztetés veszélye miatt rendkívüli helyzetbe került személyt (rendkívüli települési támogatás lakhatás céljából),
• b) haláleset miatt nehéz helyzetbe került személy (temetési támogatás), valamint
• c) az Szt. 45. § (4) bekezdésében felsorolt körülmények miatt anyagi segítségre szorulókat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás adható készpénzben, kamatmentes kölcsön formájában, valamint hivatalból történt megállapítás alapján természetbeni juttatásként átvételi elismervény ellenében.”

9/A. § A R. 8/A §, és 9. § -a esetében nem adható támogatás, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori nettó garantált bérminimum 200 %-át meghaladja.

10. § (1) A gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló, családban történő gondozásának költségeihez való hozzájáruláskánt nyújtott települést támogatás gyermekenként évente 2 alkalommal, az a)-d) pont szerinti összegben állapítható meg:

• a) 2.900 Ft születéstől az óvodai nevelés végéig,
• b) 3.000 Ft általános iskolai oktatásban részesülő után,
• c) 3.500 Ft középfokú nappali oktatásban részesülő után,
• d) 5.000 Ft felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton hallgatói jogviszonyban rendelkező után.

(2) Támogatásban részesülhet az a kérelmező, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élőnél, egyedül állóknál a 150 %-át.

10/A. § (1) Születési támogatásra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő, szülő/törvényes képviselő, amennyiben

• a) legalább az egyik szülő – a gyermek születésekor, és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban – megszakítás nélkül Dobozon bejelentett lakóhellyel, vagy ennek hiányában bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen Doboz Nagyközség közigazgatási területén él, továbbá
• b) a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét és a családnak vagyona nincs.

(2) A kérelmet az anya, kivételes esetben az apa nyújthatja be, egy családban egy igénylő jogosult a támogatásra.

(3) A születési támogatás összege gyermekenként természetbeni juttatásként adandó 15.000 Ft. értékű utalvány.

(4) A születési támogatásra az igényt minden év július 1. és a következő év június 30 napja között született gyermekek után lehet igényelni, a juttatás átadására az augusztus 20-án rendezett nagyközségi ünnepségen kerül sor.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően visszamenőleg minden e rendelet feltételeinek megfelelő jogosult benyújthatja az igényét, akinél a gyermek 2018. július 1. után 2019. június 30-a között született, azzal, hogy az átadás időpontja 2019. augusztus 20. napja.

(6) A támogatáshoz csatolni kell:

• a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
• b) a szülő/törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli,
• c) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolását.

11. § Doboz nagyközség önkormányzata a személyes gondoskodás körében a Dobozi Gondozási Központ intézmény keretein belül az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• a) étkeztetés,
• b) házi segítségnyújtás,
• c) támogató szolgáltatás,
• d) nappali ellátás, - fogyatékos és demens személyek specális ellátása is.

12. § Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
• d) szenvedélybetegségük, vagy
• e) hajléktalanságuk miatt, feltéve, hogy a családban az egy főre eső jövedelem az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

13. § Az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Gondozási Központ vezetőjénél írásban kell benyújtani, vagy szóban kell kérelmezni.

14. § (1) Az ellátásra jogosult jogviszonya megszűnik, illetve megszüntethető:

• a) Dobozi Gondozási Központ intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
• b) a határozott idejű megállapodásban megjelölt időtartam lejártával,
• c) a jogosult halálával,
• d) ha az ellátás feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultat másik intézménybe vagy ellátásba kell áthelyezni,
• e) ha a jogosult a házirendet súlyosan megsérti,
• f) ha az ellátott térítési díjfizetési kötelezettségének annak ellenére nem tesz eleget, hogy azt jövedelmi viszonyai egyébként lehetővé tennék.

(2) Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.

(3) Az intézményi jogviszony megszüntetésére 15 napos felmondási idő figyelembe vételével kerülhet sor, az (1) bekezdés f) pontjánál a 15 napos felmondási idő kezdete az Szt. 102. § a) pontjában meghatározott idő leteltét követő nap.

15. § A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

16. § A térítési díjat:

• a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
• b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
• c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
• d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
• e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni.

17. § El kell engedni a térítési díjat annak, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

18. § Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a) az ellátás kezdetének időpontját, határozott időtartamú elhelyezés esetén záró időpontját,
• b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
• c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
• d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díjfizetési kötelezettséggel jár,
• e) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait,
• f) a jogviszony megszűnésének a módját,
• g) a panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálásának a módját.

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti:

• 1. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet,
• 2. a 19/2007.(XII.14.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.9 önkormányzati rendelet módosításáról,
• 3. a 8/2008.(III.1.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 4. a 27/2008.(XII.12.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 5. a 6/2009.(III.20.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 6. a 16/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 7. a 27/2009.(XII.1.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 8. a 4/2010.(IV.1.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 9. az 5/2010.(IV.23.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 10. a 2/2011.(III.25.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 11. a 11/2011.(IX.23.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 12 12 a 3/2012.(II.17.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 13. a 23/2012.(XII.13.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 14. az 1/2013.(I.8.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 15. a 18/2013.(XII.13.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 16. az 5/2014.(III.28.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 17. a 8/2014.(V.30.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 18. a 2/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2007.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról,
• 19. a személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézmény igénybevételéről szóló 9/2008.(III.28.) önkormányzati rendelet

20. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.