31/2004(XII.17.)
A talajterhelési díjról
Hatályos: 2005. 01. 01- 2015. 12. 3031/2004(XII.17.)
A talajterhelési díjról
2005-01-01-tól 2015-12-31-ig
Kihirdetve: 2004. december 17.
Dr. Sipos Lajos
jegyző
Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének
31/2004. (XII. 17.) Önk számú rendelete
a talajterhelési díjról
-a módosításokkal egységes szerkezetben –
Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény (továbbiakban: Ktdt.) 21. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. §
E rendelet hatálya kiterjed Sarkad Város Önkormányzat közigazgatási területén mindazokra a természetes személyekre, jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra környezethasználókra (továbbiakban: kibocsátó), akik engedélyhez kötött környezethasználatuk során a talajba környezetterhelő anyagot bocsátanak.
Díjfizetési kötelezettség
2. §.
A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli aki, a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naoptól terheli.
A talajterhelési díj mértéke
3.§.
(1) A kibocsátó a talajba jutatott szennyvíz minden m3 –e után talajterhelési díjat köteles fizetni. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a (4) bekezdésben meghatározott település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.
(2) A talajterhelési díj alapja a tárgyévben szolgáltatott teljes évi víz mennyiségének természetes mértékegységben (m3), vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
(3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3
(4)[1] Sarkad településre vonatkozóan a felszín alatti víz állapota szempontjából történő besorolást, valamint a területérzékenységi szorzó mértékét a mindenkor hatályos e tárgyra vonatkozó jogszabályban rögzítettek alapján kell figyelembe venni (jelenleg: a 2003. évi LXXXIX törvény, valamint a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet).
(5) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a Ktd. alapján megállapított talajterhelési díj összegének
2004. évben 20 %-át
2005. évben 20-%-át[2]
2006. évben 50 %-át
2007. évben 75 %-át
2008. évben 90 %-át
2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni.
(6) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, arra feljogosított szervezettel szállítat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
Díjfizetési kötelezettség bevallása és megfizetése
4. §
(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) évente a tárgyévet követő év március 31. napjáig Sarkad Város Önkormányzata Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban: Jegyző) az erre rendszeresített nyomtatványon. A befizetést a 11733175-15343783-03920000 Sarkad Város Önkormányzata Terhelési díj beszedési számlára kell teljesítenie.
Az önkormányzat Terhelési díj számláján rendelkezésre álló tárgyhavi záró egyenleget a tárgyhót követő hó 10. napjáig a települési környezetvédelmi alap javára átutalja.
(2) A kibocsátás megszüntetése (szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás) esetén annak tényétől számított 30 napon belül rendkívüli bevallásban köteles elszámolni, az önadózás szabályai szerint a díjat megállapítani és egyösszegben megfizetni - az addig szolgáltatott tényleges vízmennyiség után - a benyújtás napjáig.
A megszüntetést a kapcsolási lap és a szolgáltató által megkötött szerződés bemutatásával kell igazolni. A talajterhelési díjfizetési alap megállapítása ebben az esetben a tárgyév január 1-t követően első alkalommal a szolgáltatató által kiállított elszámoló számlában leolvasott és feltüntetett vízfogyasztás mennyisége (m3 –ben) és a kapcsolási lapon a rákötéskor leolvasott és rögzített szolgáltatott vízmennyiség (m3) különbözete.
(3)[3] A talajterhelési díj alapjának meghatározása, ahol egyedi méréssel nem igazolható a felhasznált víz mennyisége, ott az 5/2000. (II. 18.) számú, Az ivóvíz-ellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében meghatározott vízfogyasztási átalány meghatározás alapján kiszámított mennyiség képezi a talajterhelési díj alapját (m3).
Adatszolgáltatás, ellenőrzés és eljárási szabályok
5.§.
(1) A települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a Jegyző részére a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatokat szolgáltat a tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével.
(2) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő és a bevallásban közölt személyes adatokat a kibocsátó azonosítására és a bevallások ellenőrzéséhez használja fel az önkormányzati adóhatóság.
(3) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben és díjmentességben részesülő személyekről az önkormányzati adóhatóság vezet nyilvántartást.
(4) A rendeletben biztosított díjkedvezmény vagy díjmentességek iránti írásos kérelmet a tárgyévet követő év február 28. napjáig a Jegyzőhöz lehet benyújtani, aki a kérelemről határozattal dönt.
(5) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartás vezetni, amelyből a díjfizetés alapja megállapítható és ellenőrizhető.
a.) Ezek különösen a szolgáltató által kiállított vízdíj számlák valamint a szennyvíztárolóból kizárólag arra feljogosított szervezettel elszállítatott, szippantott folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazoló számlák.
(b) Megszüntetés esetén kapcsolási lap és a szolgáltatóval megkötött szerződés.
(6) Az önkormányzati adóhatóság jogosult a bevallásban szereplő kibocsátási adatok valódiságának a közszolgáltatón keresztül, illetve a helyi vízgazdálkodási hatóság közreműködésével történő ellenőrzésére.
(7) A talajterhelési díj beszedéséhez való jog elévülésére, ellenőrzésére valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Díjkedvezmény
6. §
(1) Különös méltánylást érdemlő esetben a kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50 %-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor
a./ családban élő esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át
b./ egyedül élő esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 170 %-át.
(2) Különös méltánylást érdemlő eset: a fogyatékosság, a betegség, a baleset, a haláleset, a munkanélküliség, a tartós jövedelemromlás, az elemi kár, valamint az egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése.
Díjmentesség
7.§
A kibocsátó írásos kérelmére a talajterhelési díj megfizetése alól mentes:
- akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot,
- egyedül élő személy abban az esetben, ha jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át,
- az egyedül élő 70 év feletti kibocsátó,
- önkormányzati bérlakás bérlője,
- műszakilag nem megoldható rácsatlakozás esetén, műszaki osztály igazolásával.
Értelmező rendelkezések
8. §.
Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi – műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva a rácsatlakozást.
Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a./ pontjában meghatározottak szerint.
Család: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §. (1) bekezdés c.) pontja szerint.
Egyedülélő: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés e.) pontja szerint.
Háztartás: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés f.) pontja szerint.
Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések
9. §.
(1) A kibocsátónak a 2004. évi fizetési kötelezettségéről szóló bevallást a16/2004. (VI.24) Önk sz. rendeletben szabályozottak szerint 2005. március 31-ig kell elkészíti.
(2) A 2004. évre határozatban megállapított díjelőleg elszámolásának, megfizetésének határideje 2005. március 31. napja.
a) a díjelőlegek összesített összege és a tényleges díjfizetési kötelezettség közötti különbséget az elszámolással egy időben kell megfizetni
b) az díjelőleg elszámolásban mutatkozó túlfizetés esetén a túlfizetés összege visszaigényelhető, vagy a következő évi díjfizetési kötelezettségbe beszámítható.
(3) A szolgáltató 2005. február 15. napjáig adatot szolgáltat a kibocsátók 2004. évi vízfogyasztásáról 2004. július 1-től 2004. december 31-ig, amit korrigál a locsolási kedvezmény mennyiségével.
10. §.
Ez a rendelet 2005. január 1-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 16/2004. (VI.24.) Önk. sz. rendelet hatályát veszti.
S a r k a d, 2004. december 08.
T ó t h I m r e sk. Dr. Sipos Lajos sk.
polgármester jegyző
Módosítva a 10/2005. (III. 25.) Önk. sz. rend. 1. §. alapján. Hatályba lép 2005. márc. 25-én, rendelkezéseit 2005. márc. 4-től kell lkalmazni.
Módosítva a 2/2005. (I. 28.) Önk. sz. rend. 1. §. alapján. Hatályba lép 2005. január 1-én.
Módosítva az 5/2005. (II. 25.) Önk. sz. rend. 1. §-a által. Hatályba lép 2005. II. 25-én, rendelkezéseit 2005. január 1. napjával kell alkalmazni.