Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2012. 10. 05- 2014. 10. 19

Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2012.10.05.

Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bek.-ben a 18. § (1) bek.-ben kapott felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1939. évi XX. tv. 44/A. § (1) bek. e./ pontjában foglalt feladatkörében eljárva Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban SZMSZ) az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Az önkormányzat, az önkormányzat feladata, hatásköre

Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:

SARKAD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

(a továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 5720 Sarkad, Kossuth u. 27.

(levelezési cím: 5721 Sarkad, Pf.: 1)

Telefon: 66/585-710

Fax: 66/271-030

Internet: www.sarkad.hu,

E-mail: titkarsag@sarkad.hu

(2) Az Önkormányzat működési területe: Sarkad város közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) tagjainak száma: 12 fő. A képviselő-testület tagjai: a polgármester, 8 fő egyéni választókerületi, valamint 3 fő listás képviselő.

(2) A képviselő-testület szervei:

a./ a polgármester

b./ bizottságok

b.a, Gazdasági Bizottság

tagjainak száma: 5 fő, melyből 3 fő képviselő

b.b., Művelődési, Oktatási és Sportbizottság

tagjainak száma: 5 fő, melyből 3 fő képviselő

b.c, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

tagjainak száma: 5 fő, melyből 3 fő képviselő

b.d, Pénzügyi Bizottság

tagjainak száma: 5 fő, melyből 3 fő képviselő

b.e, Ügyrendi Bizottság

tagjainak száma: 5 fő, melyből 3 fő képviselő

c./ Sarkad Város Polgármesteri Hivatala

(3) Az Önkormányzati képviselők és bizottsági tagok névsorát az önkormányzati feladatellátásban résztvevő önkormányzati intézmények felsorolását az SZMSZ függeléke tartalmazza, melynek időszerűségéről a jegyző gondoskodik.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere és zászlója.

(2) Sarkad címere álló, négyelt, csúcsaiban csapott reneszánsz pajzs. A pajzs jobb felső kék mezejében a város hajdani alapítóira utaló földműves látható, bal felső vörös mezejében a Lipóczi-Keczer család címeréből átvett sasfióka lebeg, jobb alsó vörös mezejében az Andrássy címerből átvett ezüst bástya és szablyát tartó kéz található. Bal alsó kék mezejében, a református egyházi jelképrendszerből átszármazott fiókáit, saját vérével tápláló, ezüst pelikán motívuma található, a Körös folyóra utaló ezüst hullámmal.

A pajzson enyhén jobbra forduló tornasisak, rajta zafír és smaragd kövekkel ékesített, ötágú sisak korona található.

(3) Sarkad város zászlója fehér színű, téglalap alakú, a hosszanti oldalakkal párhuzamosan jobb és baloldalon kék szalag fut, a felső harmadra, a rúdra merőleges tengelyű címerrel, az alsó harmada pedig ívelten "SARKAD" felirat arany színnel, alsó szélén arany rojttal.

(4) Sarkad Város Önkormányzatának pecsétje kör alakú, közepén a város címere, körben

a "Sarkad Város Önkormányzata" felirat.

(5) A jelképek részletes leírását és használatuk rendjét külön rendelet szabályozza.

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

4. § (1) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében ellátja különösen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (a továbbiakban: önkormányzati törvény) 8. § (1) bek.-ben meghatározott feladatokat, valamint az önkormányzati törvény 8. § (4) bek.-ben meghatározott kötelező feladatokat.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:

a. középiskola és kollégium működtetése

b. testvérvárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése

c. A Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás által nem kötelezően ellátott feladatokhoz való csatlakozás¹

d. civil szervezetek támogatása

e. médiatámogatások, ezen belül kiemelten a „Sarkad Város” című hetilap és a „Sarkad Tv”

f. önkormányzati rendeletekben vállalt és szabályozott szociális támogatások nyújtása

g. városi szintű kiemelt rendezvények szervezése és támogatása

h. önkormányzati vendégház működtetése

i. helytörténeti gyűjtemény működtetése

j. horgásztó fenntartása és üzemeltetése

k. nevelési tanácsadás és logopédiai feladatellátás

l.²

(3) A (2) bek.-ben foglalt feladatokat a képviselő-testület olyan mértékben látja el, amilyen mértékben az adott év költségvetési rendeletében erre fedezetet biztosít.

5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei az önkormányzati törvény 10. § (1) bek.-ben és a 80/A. § (2) bek.-ben, valamint más vonatkozó törvényekben meghatározottakon túl:

a. új, önként vállalt feladat vállalása, arról történő lemondás

b. önkormányzati vagyonszerzés, valamint ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása, amennyiben a forrás önkormányzati rendeletben nem biztosított

c. közalapítványok éves beszámolójának elfogadása

d. gazdasági társaság alapítása, létesítő okirat módosítása, döntés az abban való részvételről, kilépésről

e. önkormányzatot terhelő követelés elismerése

f. koncesszióba adás

g. készfizető kezesség vállalása

h. tulajdon- és vagyoni értékű jogokkal való rendelkezés, elidegenítés – beleértve az önkormányzat tulajdonában lévő üzletrész, részvény, értékpapír értékesítését – hasznosítás, ingatlan lízing az önkormányzati vagyonrendeletben rögzítetteknek megfelelően.

(2) Az átruházott hatáskör jogosultja az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testület ülésein rendszeresen beszámolni köteles, amely ennek elfogadásáról határozattal dönt.

(3) Az átruházott hatáskör címzettje – általa indokoltnak tartott esetekben – jogosult az ügyet a képviselő-testületnek döntésre előterjeszteni.

(4) A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1./ számú, míg a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 2./ számú mellékletében határozza meg.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület megalakulása

6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését az önkormányzati választást követően – az önkormányzati törvény 30. §-ban meghatározott időtartamon belül – a megválasztott polgármester hívja össze.

(2) Az alakuló ülésre meg kell hívni

a. a Helyi Választási Bizottság elnökét és tagjait

b. a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét

c. a város országgyűlési képviselőjét

d. a jelölő szervezetek képviselőit

e. a megválasztott helyi önkormányzati képviselőket

f. a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit

g. az önkormányzati intézmények vezetőit

h. a városban működő szervezetek, egyházak képviselőit

i. a média képviselőit

(3) Az alakuló ülés lebonyolításáról a polgármesteri hivatal részletes forgatókönyvet készít.

(4) Az alakuló ülés napirendi pontjai – a jogszabályokban meghatározottaknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően – különösen:

a. ünnepélyes megnyitó, benne a korelnök köszöntőjével és a Himnusz meghallgatásával

b. a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről

c. a képviselők és a polgármester eskütétele, megbízólevelek átadása

d. a polgármester illetményének, költségtérítésének (általányának) megállapítása

e. a polgármesteri program ismertetése

f. az SZMSZ (rendelet) szükség szerinti módosítása

g. a bizottsági elnökök és tagok, tanácsnok megválasztása, a nem képviselő bizottsági tagok eskütétele. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak megválasztása szükségképpeni az alakuló ülésen

h. alpolgármester(ek) választása, eskütétele

i. az alpolgármester(ek) illetményének, költségtérítésének (általányának) tiszteletdíjának megállapítása

j. megbízás adása Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet felülvizsgálatára, valamint az önkormányzat gazdasági programjának elkészítése.

A munkaterv

7. § (1)³ A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, melynek során évente legalább 10 ülést tart. (Az ülés helyszíne fő szabály szerint a Városháza tanácskozóterme, azonban amennyiben a napirend indokolja az ülés kivételesen máshol is tartható.)

(2) A munkatervben nem szereplő ülés a rendkívüli ülés, amelyre értelemszerűen a rendes ülés szabályai vonatkoznak. Rendkívüli testületi ülést akkor lehet összehívni, ha két rendes ülés közötti időszakban halaszthatatlan döntés szükséges valamely át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyben.

(3) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé, melynek során kikéri:

a. a város országgyűlési képviselőjének, a városban lakó megyei önkormányzati képviselőjének

b. a képviselő-testület tagjainak

c. a bizottságok

d. a kisebbségi önkormányzat(ok)

e. a településen működő pártok, társadalmi szervezetek

f. az egyházak

g. az önkormányzati intézmények és egyéb közszolgáltatást nyújtó szervezetek

h. a városi rendőrkapitányság

i. a Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának javaslatát és véleményét

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a. a testületi ülés tervezett időpontját

b. a napirendi pontok írásbeli anyagának leadási határidejét

c. a napirend megnevezését és azok előadóit

d. az esetleges bizottsági véleményezést

e. a napirendekhez meghívottak nevét

f. a közmeghallgatás időpontját

(5) A munkatervben meg kell jelölni azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást vagy egyéb fórumokat kell tartani.

(6) A munkatervben szereplő napirendi pontokon túli napirendek a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester dönt.

A képviselő-testület összehívása

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester(ek) a jelen SZMSZ szerinti helyettesítési rendben jogosultak, illetve kötelesek az ülést összehívni. A polgármester és az alpolgármesterek együttesen akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a települési képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a napirendi pontot és okot is tartalmazó írásbeli indítványára a benyújtástól számított 8 napon belüli időpontra.

(3) Az ülés helyszíne fő szabály szerint a Városháza tanácskozóterme, azonban ha a napirend indokolja az ülés kivételesen máshol is megtartható

(4) A képviselő-testületi ülések általában az adott hónap utolsó csütörtöki napján kerülnek megtárgyalásra du. 13.00 órai kezdettel

(5) A testületi ülést egy tárgyalási napon be kell fejezni, azt követően az ülés akkor folytatható ha azt a képviselő-testület minősített szótöbbséggel megszavazza

(6) Kivételesen indokolt esetben a képviselő-testület ülésszakra is összehívható.

A meghívó

9. § (1) A meghívót és az írásos előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azokat a képviselők az ülés előtt legalább 6 nappal kézhez kapják. Ez alól értelemszerűen kivételt képez a rendkívüli üléshez kapcsolódó eljárás.

(2) Jelen SZMSZ lehetővé teszi a meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formában történő eljuttatását az érdekelteknek, ahol ennek feltételei rendelkezésre állnak.

(3) A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:

a. az ülés helyét és idejét

b. a javasolt napirendeket

c. a napirendek előadóit

(4) Az ülésre meg kell hívni és az ülésen tanácskozási joggal köteles részt venni:

a. a jegyző, az aljegyző

b. a polgármesteri hivatal osztályvezetői, szükség szerint más szakemberei (előkészítők)

c. az önkormányzati intézmények vezetőit

(5) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a. a város országgyűlési képviselőjét, valamint a városban lakóhellyel rendelkező megyei önkormányzati képviselőt

b. a kisebbségi önkormányzatok elnökeit

c. a nem képviselő bizottsági tagokat

d. az önkormányzat könyvvizsgálóját a véleményezési körébe tartozó ügyekben

e. a városi rendőrkapitányságot

f. a sajtót

(6) A testületi ülésre meghívást nyer, de részükre külön írásos előterjesztés nem küldendő, azt a Polgármesteri Hivatalban vagy a városi Könyvtárban megtekintheti, illetve igény szerint elviheti:

a. a városban működő gazdálkodó, termelő és szolgáltató szervezetek

b. pártok, társadalmi szervezetek

c. egyházak, vallási felekezetek

10. § (1) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a város lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint a helyi sajtóban és az önkormányzat honlapján való megjelentetésével kell értesíteni.

(2) A képviselő-testületi ülésekről jelenléti ívet kell vezetni. Az esetleges folytatólagos ülésről a jelenléti ívet ülésnaponként kell vezetni.

Ünnepi testületi ülés

11. § (1) A képviselő-testület – a város életében fontos szerepet játszó esemény alkalmából – ünnepi ülést tarthat, amelyet a polgármester hív össze.

(2) Az ülésre meg kell hívni:

a. a város országgyűlési képviselőjét, valamint a városban lakóhellyel rendelkező megyei önkormányzati képviselőt

b. a nem képviselő bizottsági tagokat

c. a jegyzőt, az aljegyzőt

d. a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit

e. az önkormányzati intézmények vezetőit

f. a város díszpolgárait

g. kitüntetés adományozása esetén az érintetteket és hozzátartozóit

h. a sajtót

i. hirdetmény útján Sarkad város polgárait

j. egyéb időszerű évforduló vagy ünnepi alkalom esetén az érintetteket.

(3) A meghívókat díszes formában kell elkészíteni és az ülés előtt legalább 7 nappal meg kell küldeni a címzettek részére

(4) Az ünnepi testületi ülést a városháza dísztermében vagy más alkalmas helyen kell megtartani.

(5) Az ünnepi testületi üléssel kapcsolatos teendőket a polgármesteri hivatal koordinálja.

Az előterjesztés

12. § (1) A képviselő-testület ülése elé a tárgyalandó anyagot írásban kell előterjeszteni.

(2) Egyszerű megítélésű vagy időszerű halaszthatatlan ügyben a polgármester javaslatára, majd ezt követően a képviselő-testület által hozott többségi döntése alapján (a napirend elfogadásánál) az írásos formától el lehet térni, de a határozati javaslatot ez esetben is írásban kell előterjeszteni.

(3) A képviselő-testület ülése elé kerülő előterjesztése fajtái:

a. A képviselő-testület döntést igénylő előterjesztések, mint például beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az önkormányzat feladat és hatáskörébe tartozó egyedi ügyekben hozott döntések, stb.

b. A képviselő-testület egyedi döntését nem igénylő, tájékoztató jellegű napirendek, mint például az interpellációkra, kérdésekre adott válasz, tájékoztató valamely eseményről, szervezeti működésről, fontosabb eseményekről, önkormányzati pályázatokról, stb.

(4) A napirendi pontok előkészítőit és az előterjesztéseket megtárgyaló bizottságokat a vezetői értekezleteken jelöli ki a polgármester és a jegyző a bizottságok feladat- és hatáskörére tekintettel.

(5) Az előkészítő felelős azért, hogy az előterjesztés ne ütközzön hatályos jogszabályba és az előterjesztésben a pénzügyi fedezet is szerepeljen. Felelős ezen túl a napirendben meghívottak körének megjelöléséért, valamint az elfogadott határozat érintettek részére történő továbbításáért.

(6) A napirendi pontok előkészítésnek részletes szabályait, eljárási rendjét – beleértve a kapcsolódó határidőket – a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában kerül meghatározásra.

13. § (1) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:

a. a polgármester

b. a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés után

b/a. az alpolgármesterek

b/b. a jegyző, az aljegyző

b/c. a bizottság (ágazatához tartozó ügyekben)

b/d. a tanácsnok

b/e. az önkormányzati és nem önkormányzati szerv vezetője

b/f. a kistérségi társulás elnöke

(2) Az előterjesztés tartalmazza:

a. a napirendi pont sorszámát, az előkészítő megnevezését

b. az előterjesztés tárgyát, célját

c. a témával kapcsolatos korábbi testületi döntést és annak végrehajtását

d. a döntéshez szükséges információkat, kockázatelemzést, következtetéseket, annak várható társadalmi, gazdasági hatását

e. a szakértői véleményeket

f. a határozati javaslatot, ezen belül a döntési javaslat szövegét a pénzügyi forrás megjelölésével, valamint a végrehajtásért felelős személy(ek) és határidő(k) megjelölését.

(3) Az előterjesztés tervezetét olyan időpontban kell elkészíteni, hogy azt a jegyző még a sokszorosítás, anyagkiküldés előtt – törvényességi szempontból – felülvizsgálhassa.

(4) Az állampolgárok a képviselő-testület nyílt ülésére készített anyagokat megtekinthetik egyrészt a Városi Könyvtárban, valamint az önkormányzat honlapján.

Sürgősségi indítvány

14. § (1) Sürgősségi indítvány az adott képviselő-testületi ülés napirendi pontjai között nem szereplő javaslat, amelyet a bizottságok, a kisebbségi önkormányzat(ok) vagy 4 képviselő együttesen, írásban terjeszt elő.

(2) Az indítványt annak indoklásával együtt legkésőbb a testületi ülés napját megelőző nap 14.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt és elfogadást követően első napirendi pontként kell tárgyalni.

(4) A költségvetési rendelet módosítását – ide nem értve a tartalék felhasználását – eredményező sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő.

A képviselő-testületi ülés, az ülésvezetés szabályai

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az önkormányzati törvény 12. § (4) bek. a./ pontjában meghatározott esetekben. Ha a zárt ülés tartása az érintett nyilatkozatától függ, akkor e tárgyú írásbeli nyilatkozatát a napirendet tárgyaló bizottsági ülést megelőző nap 16.00 óráig, ha ez nem lehetséges akkor legkésőbb a képviselő-testületi ülés kezdetéig kell a nyilatkozatát beszerezni.

(3) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára zárt ülést rendelhet el az önkormányzati törvény 12. § (4) bek. b./ pontjában meghatározott esetekben.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester, az előzőekben nevesített személyek együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A képviselő-testület fő szabály szerint nyílt ülésen kezdi munkáját. Elsőként a lejárt határidejű határozatokat tárgyalja, majd a két ülés közötti tájékoztató kerül sorra. Ezt követik a főbb, nagyobb jelentőségű napirendi pontok, amelyek általában döntéshozatallal zárulnak, míg a kisebb súlyú és volumenű – de döntéshozatalt igénylő – napirendek a bejelentések keretében a testületi ülés végén kerülnek megtárgyalásra. Ezt a sort a döntést nem igénylő, tájékoztató jellegű bejelentések zárják.

(3) A zárt ülés rendszerint a nyílt ülést követően kerül megtartásra, kivéve ha a testület a napirendek elfogadásánál ettől eltérően dönt.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során

a. a jelenléti íven szereplő aláírások alapján megállapítja az ülés határozatképességét, ellátja a jegyzőkönyv hitelesítésével kapcsolatos feladatot

b. előterjeszti, szavazásra bocsátja az ülés napirendi javaslatát és az esetleges sürgősségi indítványt

c. biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását

d. tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket

e. napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét

f. biztosítja a tanácskozás zavartalan menetét, melynek során:

f/a. hozzászóláskor megadja vagy megvonja a szót, a hozzászólást félbeszakítja, melyet a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel felülbírálhat

f/b. figyelmezteti a hozzászólót, ha az eltér a tárgytól vagy ismétli az általa korábban elmondottakat vagy másról sértő módon nyilatkozik

f/c. rendre utasítja, továbbá – a képviselő kivételével – a terem elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a képviselő-testület ülésén méltatlan magatartást tanúsít.

f/d. tartós rendzavarás vagy a vitát folyamatosan ellehetetlenítő esemény miatt az ülést felfüggesztheti

f/e. indokolt esetben szünetet rendelhet el, amelyet bármelyik képviselő is indítványozhat.

Interpelláció és a kérdés

17. § (1) Az interpelláció olyan önkormányzati ügyben benyújtott felvetés, kérés amely:

a. problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miképpen szüntethető meg

b. mulasztás, helytelen döntés vagy gyakorlat, panasz orvoslást kéri.

(2) A kérdés a városban működő szervezetek működésével, döntéseivel, tevékenységével kapcsolatos tudakozódás, amely a város polgáraira kihatással van.

(3) A képviselő az interpellációt és kérdést a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz, a jegyzőhöz, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőihez, az önkormányzati intézmény vezetőihez intézheti azokban az ügyfajtákban amelyek a feladatellátásukhoz igazodnak.

18. § (1) Az interpellációt – fő szabály szerint írásban, beleértve az elektronikus formát is – a képviselő-testületi ülést megelőző nap 14.00 óráig bármelyik képviselő a címzett megjelölésével benyújthatja.

(2) A bejelentések napirend első pontjában – itt tárgyalandó a 17. § (2) bek.-ben szabályozott kérdés feltétel is – a polgármester közli a települési képviselők által írásban benyújtott interpellációkat.

(3) A települési képviselő a napirend keretében szóban is előadhat interpellációt.

19. § (1) Az interpellációra ha az lehetséges az ülésen érdemben választ kell adni. Ha ez nem lehetséges akkor a következő ülésre írásban elő kell készíteni.

(2) A képviselő-testület az interpelláció és a kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelybe szükség szerint bevonhatja az előterjesztőt, a bizottságot vagy eseti bizottságot hozhat létre.

(3) Az interpellációra és a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik. Amennyiben ez a nyilatkozat nemleges azt egy percben megindokolhatja. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, úgy megbízza a tárgy szerinti illetékes bizottságot az ügy kivizsgálásával, melybe a képviselőt is be kell vonni. A vizsgálat alapján a bizottság a következő testületi ülésen ismerteti álláspontját.

(5) Amennyiben az interpelláló, kérdést feltevő képviselő nincs jelen az ülésen a válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

A vita

20. § (1) a polgármester a vita megkezdése előtt biztosítja, hogy az előterjesztő szóbeli kiegészítést tegyen, amit az előterjesztés részének kell tekinteni. A vita az illetékes bizottság véleményének ismertetésével kezdődik, majd azt követően bármelyik képviselő és a tanácskozási joggal meghívottak kifejthetik álláspontjukat az előterjesztéssel kapcsolatosan.

(2) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A képviselő egy napirendi pont keretében 2 alkalommal szólhat hozzá, az első hozzászólás ideje nem haladhatja meg a 6 percet, míg a második hozzászólás esetében ez a korlát 2 perc. A képviselő személyét érintő hozzászólás okán a polgármester esetenként 1 perces válaszadást engedélyezhet.

(3) A polgármester napirendi pontonként 1 alkalommal engedélyezheti a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólását, melynek időtartama nem haladhatja meg a 3 percet.

(4) A polgármester az egyes napirendek tárgyalásánál kivételes esetben az állampolgárnak hozzászólási jogot adhat, melynek időtartamát korlátozhatja.

(5) A fent meghatározott idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(6) A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet követően a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

(7) A vita során a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A szavazást követően a napirendi pontokhoz újabb hozzászólásnak helye nincs.

A szavazás

21. § (1) A képviselő-testület a nyílt szavazáson kívül bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az önkormányzati törvény szerint zárt ülést tart vagy tarthat. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság – jelenlévő testületi tagjait értve ezalatt – bonyolítja le a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt munkatársainak közreműködésével. Ha a jelenlévő bizottsági tagok száma 3 fő alá csökken, akkor a testület egyedileg dönt a 3 főre történő kiegészítésről. A titkos szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.

(2) Név szerinti szavazás elrendelése esetén a jegyző egyenként olvassa a jelenléti ív alapján a települési képviselők nevét, akik a nevük elhangzását követően „Igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak.

(3) A határozati javaslatokat a polgármester – eltérő indítvány hiányában – egyenként, az előterjesztés szerinti sorrendben bocsátja szavazásra úgy, hogy először az ülésen előterjesztett módosító indítványokat kell megszavaztatni indítványozási sorrendben, majd a bizottságok által javasolt módosításokat.

(4) A polgármester a módosító indítványokat a végszavazás megkezdése előtt szó szerint ismerteti. A módosító indítvány elfogadásához az eredeti előterjesztésekhez kapcsolódó szavazati arány szükséges.

(5) A szavazás kézfelemeléssel történik, amikor is a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak.

22. § (1) Kettő, vagy több döntési változatot tartalmazó javaslat esetén a képviselők, vagy az előterjesztő javaslatot tehet nyílt, listás szavazás alkalmazására. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. Ebben az esetben az a javaslat válik elfogadottá, amely több - de egyébként a javaslat elfogadásához szükséges - szavazatot kapott.

(2) Szavazategyenlőség vagy eredménytelen szavazás esetén ugyanazon testületi ülésen ugyanazon napirendi pont kapcsán előterjesztett határozati javaslatot még egy alkalommal szavazásra lehet bocsátani, amennyiben ezt a testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza. Eredménytelen a szavazás, ha sem az „igen” sem a „nem” szavazatok száma nem éri el a döntéshez szükséges többséget.

(3) A szavazás során született eredményes döntést ugyanazon testületi ülésen csak egy esetben és csak akkor lehet megváltoztatni, ha a képviselő-testület a tárgyat minősített többséggel újra napirendre tűzi, és a korábbi döntést hatályon kívül helyezi. Az újra napirendre vett ügyben csak a megváltoztatni javasolt döntéshez kapcsolódó módosító javaslatot kell újra szavazásra bocsátani.

(4) A szavazást követően – melyek összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek szükség szerinti bevonásával – a polgármester megállapítja a szavazások eredményét és ismerteti a döntést.

Kizárás, személyes érintettség

23. § (1) A képviselő-testületi döntéshozatalból való kizárásra az önkormányzati törvény 14. § (2) bek.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Személyesen érintett az, aki a napirendi pont tárgyával önmaga vagy az önkormányzati törvény 110. § (1) bek.-ben meghatározott hozzátartozója bármilyen jogviszony keretében a napirend tárgyalásakor kapcsolatban áll vagy gazdasági érdeke miatt felléphet.

Szavazati arányok

24. § (1) A képviselő-testület határozatképességéhez a megválasztott 12 képviselő több mint felének azaz 7 főnek a jelenléte szükséges.

(2) A képviselő-testület egyszerű többségű döntéshez – az egyébként határozatképes ülés- jelenlévő képviselőinek több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(3) Az önkormányzati törvény 15. § (1) bek.-ben, a 18. § (3) bek.-ben, a 33/c.§ (1) bek.-ben és a 34. § (1) bek.-ben továbbá más jogszabályokban meghatározott eseten felül minősített többség – a megválasztott 12 képviselő több mint felének azaz 7 főnek a szavazata – szükséges az alábbi ügyekben:

a. törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz

b. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek elbírálásához

c. kitüntetések és díszpolgári cím adományozásához

d. helyi népszavazás kiírásához

e. a gazdasági program, a költségvetés – benne a koncepció – megállapításához, elfogadásához

f. az éves költségvetésben nem szereplő kötelezettségvállaláshoz

g. kötvénykibocsátáshoz

h. követelés elismeréséhez

i. koncesszióba adáshoz

j. készfizetői kezességvállaláshoz

k. várospolitikai jelentőségű koncepciók, tervek, programok elfogadásához

l. gazdasági társaságok alapításához, létesítő okirat megszüntetéséhez, módosításához

m. közalapítványok létrehozásához, szervezetének módosításához, megszüntetéséhez

n. vagyonkezelői jog alapításához, ehhez tapadó feladatok ellátásához

o. új önként vállalt feladat vállalásához, arról történő lemondásához

p. napirendi pont ugyanazon ülésen történő ismételt napirendre tűzéséhez

q. képviselő-testület hatáskörének átruházásához

r. tulajdon illetve 1 millió Ft-ot meghaladó vagyoni értékű jog feletti rendelkezéshez

s. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyben való döntésről, az önkormányzati törvény 33/A. § (2) bek. b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntésről, valamint a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntésről

t. olyan határozathozatalhoz, amely önkormányzati rendelet módosítását vonja maga után, valamint éven túli kötelezettségvállalást is tartalmaz

u. képviselő-testületi ülés tárgyalási napon túli folytatásához

v. sürgősségi indítvány napirendre vételéhez.

A határozat és végrehajtása

25. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott és formaszerű határozat nélkül dönt:

a. a napirend meghatározásáról, sürgősségi indítvány felvételéről

b. ügyrendi és eljárásjogi kérdésekről

c. a képviselői interpellációra, kérdésekre adott válasz elfogadásáról

d. ismételt hozzászólás jogának megadásáról

(2) A képviselő-testület számozott, formaszerű, normatív vagy egyedi határozatot hoz a fenti (1) bek.-ben nem tartozó döntései keretében. A határozat tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és az azért felelős személy(ek) megnevezését.

(3) A képviselő-testületi határozat megjelölése:

„(a határozat sorszáma évenként újra kezdve, zárt ülés esetén „z” jelzéssel ellátva) / az évszám arab számmal, zárójelben: a hónap római számmal, a nap arab számmal) KT. számú határozat” alatta a tárgy megnevezésével

(4) A képviselő-testület normatív határozatainak közzététele a polgármesteri hivatalban az erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán, kifüggesztéssel történik legalább 8 napon át. A kifüggesztés tényét, annak kezdő és befejező napját a határozatok kivonatának kifüggesztett példányán fel kell tüntetni.

(5) A képviselő-testület ülésén elfogadott határozatok – a zárt ülésen, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatok kivételével – megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalban, a Városi Könyvtárban.

26. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a képviselő-testület rendes üléseire írásos jelentést kell készíteni, amelyet a jegyző készít elő. A jelentés alapja a felelősök írásos beszámolója.

(2) A határozat végrehajtásáról a lejárt, valamint a feladat elvégzését követően a képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. Ha a határozatot azonnal végre kell hajtani, a végrehajtásról vagy annak helyzetéről a következő testületi ülésen számot kell adni.

(3) A jelentésnek tartalmaznia kell:

a. a lejárt határidejű határozat lényegét

b. a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét

c. a végrehatás akadályát, annak okait

A rendelet

27. § (1)⁴ A képviselő-testület a törvényben meghatározott eseteken felül:

a) a települési képviselők, a bizottság elnöke és tagjai, valamint a tanácsnok tiszteletdíjának és természetbeni juttatásának megállapításáról

b) Az önkormányzat jelképeiről, ezek használatának rendjéről

c) A helyi kitüntetésekről, címekről, díjakról és azok adományozási rendjéről

rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester, az alpolgármester(ek)

b) települési képviselő

c) jegyző

d) a képviselő-testület bizottsága

e) a kisebbségi önkormányzat(ok)

(3) A kezdeményezést a polgármesternél vagy a jegyzőnél kell benyújtani. A kezdeményezésről, a rendelet elkészítéséről a vezetői értekezleten döntenek a tisztségviselők és a jegyző. Ennek során dönteni kell a társadalmi részvétel mikéntjéről is, amely fő szabály szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való előzetes – 5 napon át tartó – kifüggesztést illetve szükség szerint a város honlapján ugyanilyen időtartamú megjelenést feltételez. Az elkészítés során az elhangzott javaslatokra is tekintettel van, lehetőség szerint az előterjesztő

(4) A rendelet-tervezetet – a kezdeményezővel együtt – a jegyző készíti elő. A költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezetet továbbá a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetet a polgármester és a jegyző együttesen terjeszti a testület elé.

(5) A rendelettervezetet az Ügyrendi Bizottság jogi szempontból megvizsgálja, míg a tárgya szerinti illetékes bizottság megtárgyalja.

(6) Az elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg és gondoskodik a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész nyilvántartásáról. A rendeletet megalkotó testületi ülés időpontját a rendeleten fel kell tüntetni.

(7) Az önkormányzati rendeletek megjelölésénél tekintettel kell lenni a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet előírásaira.

28. § (1) A rendeletek kihirdetése a polgármesteri hivatalban erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán kifüggesztéssel történik legalább 8 napon át. A kifüggesztés tényét, valamint annak kezdő és befejező napját a rendelet kifüggesztett példányán fel kell tüntetni.

(2) A rendeletek megtekinthetőek a Polgármesteri Hivatalban, a Városi Könyvtárban, valamint az önkormányzat honlapján.

(3) Az elfogadott rendeletről a helyi sajtó útján a lakosságot tájékoztatni kell. A lakosság széles körét érintő rendeletet lehetőség szerint teljes terjedelmében meg kell jelentetni.

(4) A rendeletek hatályosulását választási ciklusonként felül kell vizsgálni.

A jegyzőkönyv

29. § (1) a képviselő-testület (nyílt és zárt) üléséről készült jegyzőkönyv az önkormányzati törvény 17. § (1) bek.-ben foglaltakon túl tartalmazza:

a. az ülés helyét, idejét

b. a távolmaradt képviselők nevét

c. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét

d. az ülés megnyitásának időpontját

e. a tárgyalás, tanácskozás lényegét, ezen belül is elsősorban a határozati javaslat vagy a rendelettervezet módosítására vonatkozó javaslatokat

f. külön ülésvezetői vagy képviselői kérésre a megjelölt hozzászólást szó szerint

g. határozathozatal módját

h. külön indítványra, kérésre a kisebbségi véleményt

i. az ülésen történt fontosabb eseményeket, polgármesteri intézkedéseket

j. az interpellációkat és kérdéseket, az azokra adott válaszokat, határozatokat

k. az ülés berekesztésének időpontját

l. az aláírásokat (benne a hitelesítőét is), dátumokat és pecsétet

(2) A jegyzőkönyv irattári példányához csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a napirendi pontok anyagát, az elfogadott határozatok mellékleteit és a megalkotott rendeleteket. Az ülés jegyzőkönyvéhen csatolni kell a titkos szavazás lebonyolításáról készített jegyzőkönyvet is.

(3) A jegyzőkönyv 3 példányban készül, melyből egy példányt meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervezetnek, illetve a Városi Könyvtárnak. A polgármesteri hivatalnál maradó és a Könyvtárnak megküldött jegyzőkönyvek – a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyvek és mellékletek kivételével – megtekinthetők.

(4) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

30. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül 2 példányban.

(2)⁵ A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül – tekintettel az önkormányzati törvényben biztosított közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerése lehetőségének biztosítására is – az tekinthet be, akit az ügy személyesen érint. A betekintés a jegyző engedélyével történik. Az ezen bekezdésben leírt korlátok a zárt ülésről készült hangfelvételre értelemszerűen irányadóak.

III. Fejezet

A települési képviselő és a tanácsnok

31. § (1) A települési képviselő jogai az önkormányzati törvény 19. § (1)-(2) bek.-ben és más törvényben meghatározottakon túl:

a. a jegyzőn – távollétében az aljegyzőn – keresztül betekintési joga van a hivatal munkájába

b. az interpellálás és kérdés joga

c. a képviselő a köz érdekében végzett munkájáért, megbízatása idejére a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.

(2) a képviselő kötelességei az esküjükben foglaltaknak, az önkormányzati törvény 14. § (2) és a 19. § (1)-(2) bek.-ben, valamint más törvényben meghatározottakon túl:

a. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

b. kapcsolatot tartani körzetének választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel

c. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban

d. a képviselő-testületi ülésről szóló távolmaradást és annak indokát a polgármesternek, a bizottsági ülésről való távolmaradását és indokát a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni.

A tanácsnok

32. §⁶

IV. Fejezet

A bizottságok

33. § (1) Az állandó bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(2) Az állandó bizottságok tagjai bizottsági munkájukkal összefüggésben önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíjban részesülnek.

34. § (1) A bizottságokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el, a hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően.

(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő bizottsági tagok közül általa felkért személy hívja össze és – bizottsági levezető elnökké történt jóváhagyását követően – vezeti

(3) A bizottsági ülést össze kell hívni:

a. a képviselő-testület döntése alapján

b. a polgármester indítványozza

c. ha legalább két bizottsági tag kezdeményezi a benyújtástól számított 8 napon belül

(4) A bizottságok munkaterv alapján és szükség szerint üléseznek. A bizottságok munkatervüket maguk állapítják meg, melynek összeállításáról figyelemmel kell lenniük a képviselő-testület időszerű munkatervére.

(5) A bizottság együttes ülést kezdeményezhet más bizottsággal, melynek tartalmáról és vezetéséről az érdekelt elnökök döntenek. A bizottságok határozatképességét és a döntéshez szükséges szavazati arányt külön, bizottságonként kell tárgyalni. A bizottság ülését a tárgyban leginkább érintett bizottság elnöke vezeti.

35. § (1) A bizottságok választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a végzett tevékenységükről.

(2) A bizottsági tag személyes érintettségére és kizárására az önkormányzati törvény 26. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A 24. §. (3) bek.-ben meghatározott esetek közül a minősített többségű szavazati aránynak akkor kell érvényesülnie ha a bizottság döntési hatáskörrel rendelkezik az ügyben.

(4) Véleményezési jogkör gyakorlása esetén a bizottsági ülés nyílt vagy zárt tartása igazodik az adott tárgykör képviselő-testületi ülésen történő tárgyalási módjához. Döntési jogkör esetén a bizottságra a 15. § (2) – (3) bek.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

36. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek eredeti, aláírt példányát a – jegyző által a polgármesteri hivatal személyei közül kijelölt – titkár őrzi.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntést tartalmazó bizottsági jegyzőkönyveket meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.

(3) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre nézve a 29-30. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

37. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenesen bizottságot vagy szaktanácsadó testületet alakíthat.

(2) Az (1) bek.-ben nevesített szervezetek szakmai vélemények, javaslatok, állásfoglalások kialakításával segítik a képviselő-testület és az állandó bizottságok munkáját.

(3) A megválasztott személyekre a polgármester és az érintett bizottság elnöke tehet javaslatot úgy, hogy az elnök csak a képviselő testület tagja lehet.

(4) Az ideiglenes bizottság és a szaktanácsadó testület tagjai díjazásban nem részesülnek.

A kisebbségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása

38. §⁷ A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény rendelkezéseinek megfelelően a Sarkadi Román Nemzetiségi Önkormányzattal és a Sarkadi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött az 5/a. és 5/b. számú melléklet szerinti tartalommal.

V. Fejezet

A polgármester és az alpolgármester(ek)

39. § (1) Sarkad város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) Feladat- és hatáskörét – törvényben és kormányrendeletben meghatározottakon kívül – a képviselő-testület állapítja meg, amelyek a testület működésével összefüggésben különösen az alábbiak:

a. segíti a képviselők és bizottságok munkáját

b. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát

c. kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a kisebbségi önkormányzatokkal

(3) A polgármester a városháza minden hét csütörtöki napján 9.00 – 12.00 óra között fogadóórát tart.

(4) A polgármester illetményére, jutalmazására – a jogszabályi keretek között – az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(5) A polgármester az éves szabadságát a tárgyévben indokolt esetben a tárgyévet követő év március 31-ig köteles kivenni. Az 1 hetet meghaladó szabadságigényét köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, rövidebb idejű szabadságát kijelölt helyettesével egyezteti.

(6) A polgármester személyi anyagát a jegyző kezeli, továbbá ellátja a foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében a szabadság-nyilvántartását a jegyző kezeli.

40. § (1) A képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére 1 fő főállású (foglalkoztatási jogviszonyban lévő) és 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármestert – az általa meghatározott munkamegosztás alapján a főállású alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester helyettesíti. Ezen túl az egyes szervezeteken belüli önkormányzati képviselet tárgyában a képviselő-testület szükség esetén dönt.

(3) A főállású alpolgármester minden szerdán 8.00 – 11.00 óra között, míg a társadalmi megbízatású alpolgármester a hónap minden harmadik szerdáján 8.00 – 10.00 óra között tart fogadóórát. polgármestert helyettesítő társadalmi megbízatású alpolgármester a hónap minden harmadik szerdáján 8.00 – 10.00 óra között tart fogadóórát”

VI. Fejezet

A jegyző és a polgármesteri hivatal

A jegyző

41. § (1) A jegyző a törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlásán túl:

a. az önkormányzat működésével kapcsolatosan:

a./a; előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok üléseit és a tárgyalandó előterjesztéseket

a./b; ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat

a./c; rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, az alpolgármestereket, a tanácsnokot, a képviselőket, a bizottságokat a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről és szükség szerint az önkormányzatokat érintő jogszabályokról

b. egyéb területen:

b./a; ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat

b./b; folyamatosan ellenőrzi a polgármesteri hivatal tevékenységét, különös tekintettel az ügyfélfogadásra

(2) A jegyző a városházán minden csütörtökön 9.00 – 12.00 óra között fogadóórát tart.

(3) Sarkad városában a jegyző helyettesítésére aljegyzőt nevez ki a képviselő-testület. Mindkettőjük akadályoztatásakor a helyettesítési jogkörrel felruházott személy esetileg kerül a jegyző által kijelölésre.

A polgármesteri hivatal

42. § (1) A képviselő-testület önálló, egységes hivatalának elnevezése:

SARKAD VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

Székhely: 5720 Sarkad, Kossuth u. 27.

Telefon: 66/585-710 Fax.: 66/271-030

(2) A polgármesteri hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A működéshez szükséges pénzügyi előirányzatokat az önkormányzat költségvetése határozza meg és biztosítja.

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését, munka- és ügyfélfogadási rendjét jelen rendelet 3./ számú melléklete tartalmazza.

(4) Munkaidőben ügyfélfogadási időn kívül is intézhetőek a halotti anyakönyvi ügyek, az életveszélyt jelentő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó események bejelentése és az azonnali intézkedést kívánó gyámhatósági ügyek.

(5) A polgármesteri hivatal jogszabályok és belső szabályzatok alapján látja el feladatait. Ennek keretében feladata a képviselő-testülettel kapcsolatban különösen:

a. előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület döntéseit

b. végrehajtja, szervezi a képviselő testület, a bizottságok döntéseit.

c. Intézi a képviselői interpellációk, kérdések megválaszolását

d. Ellátja a képviselő-testület és a bizottságok tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatokat

e. Tanácskozási joggal köteles részt venni a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

43. § (1) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a hivatal belső szervezeti tagozódásának, az egységek által ellátott feladatok, az egymáshoz való viszonyuk, együttműködésük, a hivatal munka- és ügyfélfogadási rendjének részletes szabályait, valamint a működéssel, költségvetéssel kapcsolatos részletes feladatokat.

(2) Az ügyfélfogadás rendjét a polgármesteri hivatalban fel kell tüntetni.

(3) A polgármesteri hivatal dolgozói az ügyintézés során a törvény keretei között kötelesek eljárni. Az ügyeket gyorsan, szakszerűen, bürokráciától mentesen kell elintézni, az ügyfelekkel való foglalkozás során be kell tartani az állampolgári jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat.

(4) A polgármesteri hivatallal szembeni elvárások:

a. a lakosság szolgálatában

a./a. A tájékoztatók időben, közérthetően álljanak rendelkezésre a város lakossága részére. Az ügyfelek részére adott tájékoztatás segítse elő az ügyfél kötelezettségeinek teljesítését.

a./b. Az ügyfélfogadási idő pontos betartása, attól eltérni csak az ügyfél javára lehet.

a./c. A lakosság – hivatali ügyintézéssel szembeni – elvárásainak, véleményének figyelemmel kísérése, elektronikus ügyintézés előtérbe helyezése

a./d A hatósági ügyek ügyintézési idejének lehetőség szerinti csökkentése

a./e. A hatósági feladatokat ellátó köztisztviselők képzésének elősegítése, tréningek szervezése a polgárbarát, ügyfélközpontú ügyintézési kultúra erősítése érdekében.

b. A hivatali munkában

b./a. Általánossá, napi gyakorlattá kell tenni az informatikai alapú eljárások alkalmazását (papír minimalizálását az egységek között)

b./b. A város fejlődése érdekében a pályázatokból nyerhető központi források felhasználásában rejlő lehetőségek teljes kihasználása, beruházások fokozott ellenőrzése

b./c. A köztisztviselők munkahelyi leterheltségének vizsgálata.

c. Kapcsolatok

c./a. A helyi kisebbségek, az önkormányzati intézmények, valamint a gazdasági társaságok között az információáramlás javítása, a felhasználók, igénybevevők megelégedettségének növelése.

c./b. Fokozott együttműködés nemzetközi, - kiemelten a határ menti együttműködésre – regionális és helyi szervezetekkel, testvérvárosokkal, települési önkormányzatokkal.

VII. Fejezet

A helyi közösségi vélemény- és akaratnyilvánítás formái.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

44. § (1) A képviselő-testület a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó eljárást külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A képviselő-testület működéséhez kapcsolódik, hogy a helyi népszavazást, népi kezdeményezést tárgyaló ülésre a polgármester meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét és számára a napirendnél tanácskozási jogot biztosít.

(3) A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre a rendeleti szabályozáson, az e tárgyú önkormányzati rendeletben foglaltakon túl a választási eljárásról szóló 1997. évi. C. törvény XVI. fejezetében, valamint az önkormányzati törvény 45. §-ában és 49. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

45. § (1) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg munkatervében, az azon felüli közmeghallgatásról a polgármester dönt, aki egyben gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról.

(2) A polgármester köteles a közmeghallgatás tárgyú testületi ülést összehívni, ha azt legalább 300 helyi választójogosult kéri a tárgy megjelölésével.

(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját és tárgyát legalább 10 nappal megelőzően meg kell hirdetni a helyi sajtóban, televízióban az önkormányzat honlapján.

(4) Az előre meghirdetett napirenden kívül az állampolgárok, a településen működő társadalmi és civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőhöz személyesen, a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(5) A kérdező, javaslattevő személy legfeljebb 2 alkalommal 3-3 percben szólalhat fel, melyre irányuló szándékát kézfelemeléssel jelzi.

(6) Amennyiben az ülésen nem lehetséges a kérdező részére választ adni, a polgármesteri hivatal koordinálásával 15 napon belül írásban kell válaszolni a kérdés tárgya szerinti illetékes személynek vagy szervezetnek.

(7) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésként kerül megtartásra, amelyről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv készítésére az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

Egyéb fórumok

46. § (1) Az önkormányzat közérdekű tárgykörben, jelentősebb döntések előkészítése, valamint az állampolgárokkal, különféle társadalmi rétegekkel és szervezetekkel való párbeszéd fenntartása érdekében városi szintű fórumokat működtethet.

(2) A város összefüggő területén élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben a lakosság véleményének megismerése céljából városrészi tanácskozás tartható.

(3) Az önkormányzati választáshoz tapadó egyéni választókerületi felosztáshoz igazodva lehetőség van választókerületi gyűlés összehívására az érintett képviselő döntése alapján.

(4) Az (1) – (2) bekezdések szerinti fórumokat a polgármester hívja össze. A fórumra meg kell hívni a települési képviselőket, a tisztségviselőket, a polgármesteri hivatal tárgykör szerint érintett képviselőit, továbbá a témához kapcsolódó külső szakembereket.

(5) A fórumokról emlékeztető készül, amely az ott elhangzottak lényegét tartalmazza.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai és az ellenőrzés

A gazdasági program

47. § (1) A polgármester gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület ülése elé, amely fő szabály szerint a választási ciklusra vonatkozik. Indokolt esetben ezen az időtartamon túlnyúló programot is elfogadhat.

(2) A gazdasági programra egyebekben az önkormányzati törvény 91. §-ának vonatkozó rendelkezései az irányadó azzal, hogy a képviselő-testület eljárása során a helyi sajátosságokból fakadóan kiemelt figyelmet fordít a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítéséhez kapcsolódó feladat meghatározásokra.

A önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona

48. § (1) A képviselő-testület a költségvetés alapdokumentumairól legalább két alkalommal tárgyal.

a. először a központi költségvetési irányelvek alapján a költségvetési koncepciót fogadja el

b. majd a törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendeletet alkotja meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadásához ütemtervet készít, amelyben indokolt esetben a tárgyévi költségvetés tárgyalását és a rendelet elfogadását két fordulós eljáráshoz kötheti.

(3) A költségvetési koncepciót, valamint a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezetet a testület bizottságai kötelezően megtárgyalják.

(4) Az éves költségvetés elfogadásánál az intézményekkel történt egyeztetésről készült jegyzőkönyveket vagy azok összesített példányát az előterjesztéshez csatolni kell.

49. § A képviselő testület az önkormányzat vagyonára és azzal való gazdálkodására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket önkormányzati rendeletben állapítja meg.

50. §⁸ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az ö kormányzat által ellátott feladatok szakfeladat rendjét az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza. E körben különösen:

a. elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, a havi pénzforgalmi információt és erről az illetékes minisztérium által előírt módon tájékoztatást ad az arra hivatott szervek és az önkormányzat tisztségviselői számára

b. beszedi az önkormányzat saját bevételeit

c. lehívja a címzett- és céltámogatásokat

d. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról

e. biztosítja a pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitel szabályszerű vezetését, kialakítja saját könyvvitelének számlarendjét.

f. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, melynek értékelését csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

51. § (1) Az önkormányzat intézményei szakmai működésükről választási ciklusonként 2 alkalommal beszámolnak a képviselő-testület előtt.

(2) Az önkormányzat által alapított közalapítványok kezelő szervei évente számolnak be az alapító képviselő-testületnek.

(3) Az önkormányzat által alapított valamint az önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdálkodási társaságok ciklusonként 1 alkalommal beszámolnak, illetve tájékoztatót adnak tevékenységükről.

Az ellenőrzés

52. § (1) A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) létrehozásáért, működtetésért és fejlesztéséért az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek vezetői a felelősek az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembe vételével.

(2) A vezetők kötelesek olyan szabályzatot kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

53. § (1) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek belső ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői jogviszonyban lévő Belső Ellenőrzési csoport látja el.

(2) A Belső ellenőrzés dolgozói közvetlen jegyzői vezetés alatt látják el az önkormányzati törvény 92. § (9) és (11) bek.-ben, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (VI.26.) Korm. rendeletben foglalt feladatokat.

(3) Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a Belső Ellenőrzés által készített stratégiai tervet a polgármester és a jegyző hagyja jóvá.

54. § Az egyes vagyonnyilatkozati tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek meghatározását az SZMSZ 4./ számú melléklet tartalmazza.

55. § Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1. számú Sarkad Város múltjának és jelenének rövid leírása

2. számú A tisztségviselők, a tanácsnok, a képviselő-testület tagjainak névsora

3. számú A képviselő-testület bizottsági tagjainak névsora

4. számú Az önkormányzati intézmények és az önkormányzat által alapított közalapítványok felsorolása

5. számú A képviselő-testület hatályos rendeleteinek nyilvántartása

56. § Ezen rendelet 2011. május 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2003. (III.28.) számú, valamint az azt módosító 23/2004. (X.29.) számú, a 16/2005. (VI.24.) számú, a 17/2005. (VII.29.) számú, a 22/2006.(X.17.) számú a 3/2007. (II.28.) számú, a 24/2007. (X.26.) számú és a 13/2010. (X.14.) számú rendelet.

1. melléklet a 11/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre

I.

Általános feladat és hatáskörök

A képviselő-testület bizottságai – törvényben meghatározott feladat- és hatásköreiken kívül az alábbi feladat- és hatásköröket egységesen látják el, illetve gyakorolják:

1., dönt az ágazatához tartozó ügyekben, melyek nem tartoznak a terület át nem ruházható hatáskörébe, valamint amelyekben való döntést részére a testület határozatban vagy rendeletben meghatározza

2., megtárgyalja az ágazathoz tartozó testület elé kerülő előterjesztéseket

3., közreműködik a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában

4., javaslatot tehet a testület hatáskörébe tartozó, a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben

5., beszámol a testületnek az átruházott hatáskörökben hozott döntéseiről

II.

Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörei

1./ Gazdasági Bizottság

1.1. Ellátja és figyelemmel kíséri a településfejlesztéssel és a településrendezéssel összefüggő önkormányzati feladatokat, azok végrehajtását

1.2. Dönt a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak tekintetében a használat és hasznosítás kérdésében bele nem értve értelemszerűen a tulajdonjog átruházást

1.3. Állást foglal az éves költségvetés készítésénél az önkormányzati intézményeket érintő fejlesztési, felújítási tételek esetében

1.4. Véleményezi és javaslattal látja el az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó éves felújítási, karbantartási tervet

1.5. A közbeszerzési szabályzatban nevesített személyekkel együtt ellátja a közbeszerzési bizottsági feladatokat a szabályzatban rögzítetteknek megfelelően.

2./ Művelődési, Oktatási és Sportbizottság

2.1. Támogatja a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának a művelődésre, társadalmi életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását.

2.2. Támogatja a működő művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit, segíti a művészeti alkotó munka feltételeinek javítását és a művészeti értékek létrehozását, megőrzését

2.3. Előkészíti és véleménye kifejtésével elősegíti a testület elé kerülő művelődési, oktatási és sport célú intézmények alapításával, működésével kapcsolatos ügyeket, azokban való döntéshozatalt

2.4. Előzetesen véleményt nyilvánít a cigány etnikumot jelentősen érintő önkormányzati ügyekben.

3./ Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

3.1. Elbírálja a szociális kölcsön feltételével kapcsolatos kérelmeket.

3.2. Indokolt esetben mentesítést ad a hatáskörébe tartozó jogtalanul felvett szociális juttatások visszafizetési kötelezettsége alól, illetve engedélyezi a visszakövetelt juttatás részletekben történő visszafizetését.

3.3. Előzetesen véleményezi az egészségügyi és szociális feladatot ellátó önkormányzati intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint véleményt nyilvánít az éves költségvetés készítésekor ezen intézményeket érintő tárgykörökben.

3.4. Előzetesen véleményezi az ágazatát érintő a képviselő-testület elé kerülő intézményi beszámolót és civil szervezeti tájékoztatót.

3.5. Javaslatával ellátva előterjeszti döntésre a képviselő-testület elé az első lakáshoz jutók támogatásával kapcsolatos igényeket.

4./ Pénzügyi Bizottság

4.1. Véleményezi és költségvetési szempontból összegző véleményt formál az önkormányzat gazdasági programjáról és az éves költségvetési rendeletről.

4.2. Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat zárszámadását, költségvetési beszámolóját

4.3. Kezdeményezheti és koordinálja a pénzügyi gazdasági ellenőrzéseket a polgármesteri hivatalnál és önkormányzati intézményeknél, szükség szerint részt vesz benne.

4.4. Részt vesz a fejlesztési tervek előkészítésében, felülvizsgálatában.

4.5. Véleményezésével látja el a testület döntésével szabályozott az önkormányzati gazdálkodás bizottságára vonatkozó érdekeltségi célú jutalom alkalmazhatóságát

4.6. Felülvizsgálja a veszteség okait, ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége veszteségessé válik, intézkedést javasol az okok megszüntetésére.

5. Ügyrendi Bizottság

5.1. Felülvizsgálja és véleményezi az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát.

5.2. Előterjeszti – a Pénzügyi Bizottsággal közösen - a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjára vonatkozó rendeletet

5.3. A jegyző koordinálásával előzetesen véleményezi a törvényességi ellenőrzést ellátó szerv az önkormányzat és szervei testületi működésére és a döntéshozatalra vonatkozó észrevételezéseit

5.4. Javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére, jutalmazására – benne az érdekeltségi célú jutalomra is - a jegyző jelzése alapján.

5.5. Kezdeményezheti fegyelmi eljárás lefolytatását a polgármester ellen.

5.6. Elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.

5.7. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, a kivizsgálás eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére.

5.8. Lebonyolítja a testületi működéshez kapcsolódó titkos szavazást

5.9. Tájékozódik az önkormányzati perek állásáról, eredményéről, szükség szerint ezzel összefüggésben javaslatot tesz a felelősség megállapítására

5.10. Figyelemmel kíséri a város bűnmegelőzési programjának végrehajtását, a város közrendjének és közbiztonságának alakulását

5.11. Véleményezi a városi rendőrkapitányság éves közbiztonsági beszámolóját.

2. melléklet a 11/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által a polgármestere átruházott feladat- és hatáskörök, hatósági jogkörök

1./ Földügyi, mezőgazdaság, állategészségügyi és növényvédelmi igazgatás

1.1. gondoskodik az állati eredetű melléktermék – különösen az elhullott állat tetemének – elszállításáról, ártalmatlanná tételéről, ha a tulajdonos ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, nem fellelhető,

1.2. felügyeli az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezését.

2./ Honvédelmi és belügyi igazgatás

2.1 felhatalmazást ad a tűzvédelmi célokat szolgáló ingatlanok berendezések és felszerelések rendeltetésétől eltérő használatra

2.2. részt vesz a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, tűzvédelmi propagandában.

3./ Ipari és kereskedelmi igazgatás

3.1. a piaci zavarok megelőzése céljából figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, szükség szerint intézkedéseket kezdeményez.

4./ Közlekedési, hírközlési, környezetvédelmi és vízügyi igazgatás

4.1. ellátja a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az ár és belvízelvezetés feladatit

4.2. közreműködik a környezeti ismeretek terjesztésében és fejlesztésében

4.3. tájékoztatja a város lakosságát a környezettel kapcsolatos önkormányzati koncepciókról, rendelettervezetről

4.4. ⁹

5./ Művelődési és Közoktatási igazgatás

5.1. ellátja a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel, valamint a testneveléssel és sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat

5.2. külön jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol az önkormányzati levéltári anyag végleges átadásával kapcsolatosan

5.3. egyetértését adja a nevelési-oktatási intézmény vezetője által elrendelhető rendkívüli szünethez

5.4. szakmai ellenőrzést indíthat települési szinten a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése céljából

5.5. felhívja az ellenőrzés eredményeképpen a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. A felhívás eredménytelensége esetén a jogszabálysértő döntést megsemmisíti és az intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Amennyiben intézkedésre nincs lehetőség felhívja az intézmény vezetője figyelmét a tett megállapításairól és a helyes eljárásról

5.6. beszerzi új közoktatási intézmény létesítéséhez, meglévő intézmény feladatának bővítéséhez, továbbá közoktatási intézmény és szolgáltatás megszüntetéséhez a megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményét

5.7. elvégezteti az oktatásért felelős miniszter felkérésére a szakmai ellenőrzést, pedagógiai szakmai mérést, átvilágítást, elemzést a szervezési-oktatási intézményben és ennek eredményeiről tájékoztatja a minisztert.

6./ Szociális és egészségügyi igazgatás

6.1. dönt az átmeneti és temetési segély odaítéléséről

6.2. dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról

6.3. elrendeli a hatáskörébe tartozó jogtalanul, illetve a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett, kifizetett segély megtérítését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez, azt méltányosságból részben vagy egészben elengedheti

6.4. megállapítja, módosítja, megszünteti a lakásfenntartási támogatást

6.5. dönt az iskolakezdési támogatás megállapításáról

6.6. gondoskodik a szociális ellátások folyósításáról és elszámolásáról

6.7. biztosítja a szociális törvényben szabályozott nyilvántartásba való betekintési, helyettesítési vagy törlési jogát annak a személynek, aki a nyilvántartásba szerepel.

7./ Pénzügyi igazgatás, vagyongazdálkodás

7.1. az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére:

7.1.1. meghatározza az elemi beszámolók, évközi és éves beszámolók, egyéb adatszolgáltatások kiküldésének határidejét

7.1.2. kitűzi a felülvizsgálatok időpontját, a beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget szabályzó jogszabály alapján

7.1.3. megküldi az éves költségvetési beszámoló összeállításához szükséges felügyeleti hatáskörbe elrendelt, a számviteli és szöveges beszámolók további mellékleteit képező adatszolgáltatási űrlapot

7.1.4. előírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi és formai követelményeit

7.1.5. benyújtja a normatíva pótigényt vagy lemondást nyújt be a jogszabályokban meghatározottak szerint

7.2. aláírja a képviselő-testület vagy bizottsága hatáskörébe tartozó vagyonhasznosítással vagy támogatás odaítéléséről szóló okiratot, szerződést

7.3. intézkedik a céltámogatással fel nem használt összegekről való lemondásról, melyről a testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell

7.4. elszámol a normatív állami hozzájárulásokról és támogatásról a jogszabályokban meghatározottak szerint

7.5. véleményezi a várost érintő munkahelyteremtő pályázatokat

7.6. nyilatkozatot tesz az 1991. évi XXXIII. Törvény alapján kezelt ingatlan értékesítése vagy gazdasági társaságba történő bevitele során a vagyonmérlegben szereplő belterületi föld becsült értékének elfogadásáról és erről a soron következő testületi ülésen beszámol

7.7. dönt a költségvetésben nem szereplő kisebb, ugyanakkor szükséges feladatok ellátására, támogatások odaítélésre vonatkozó polgármesteri alap felhasználásáról, melynek mértéke a tárgyévi költségvetési rendeletben kerül meghatározásra

7.8. az önkormányzati intézmények és a hivatal vezetői kérésére dönt az e tárgyú jogszabályokban rögzített összeget elérő fejlesztések tekintetében az előirányzat átcsoportosításáról ha a fedezet biztosítva van az érintett szerv költségvetési rendelet működési kiadásainál

7.9. igényt nyújt be a költségvetési törvényben meghatározott, a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokra, valamint a normatív és normatív kötött felhasználású támogatásra vonatkozóan

7.10. adatot szolgáltat ágazati feladata körében a miniszter számára

7.11. nyilatkozik az önkormányzat által szabályozott munkáltatói (lakásépítési, vásárlási) támogatás biztosítékául szolgáló terhek vonatkozásában a keletkező további terhek tárgyában

7.12. az önkormányzat által nyújtott lakástámogatások – lakosság részére – biztosítékául szolgáló terhek vonatkozásában nyilatkozik a keletkező további terhek bejegyzéséhez való hozzájárulás tárgyában.

8./ Munkaügyi igazgatás, foglalkoztatás

8.1. figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását

8.2. szükség szerint részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben

8.3. gondoskodik a döntések előkészítése, valamint végrehajtása során azok foglalkoztatáspolitikai következményeinek figyelembevételéről

8.4. szervezi a jogszabályokban meghatározott közfoglalkoztatást.

9./ Fenti tárgykörökön túl a polgármester eljárhat a képviselő-testület által megalkotott rendeletben rögzített feladat és hatáskörökben az abban foglalt tartalomnak megfelelően.

3. melléklet a 11/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez

A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése, munka- és ügyfélfogadási rendje

I. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése

1., Általános Igazgatási és Szervezési Osztály,

2., Műszaki és Beruházási Osztály,

3., Népjóléti Osztály,

4., Pénzügyi és Terv Osztály,

5., Kistérségi Koordinációs Osztály

6., Városi Gyámhivatal

7., Belső Ellenőrzés

8., Városmenedzser

II. A Polgármesteri Hivatal munka és ügyfélfogadási rendje

1., A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

a., hétfőtől – csütörtökig 7.30-tól 16.00 óráig

b., pénteken 7.30-tól 13.30 óráig

2., A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

Hétfő 13.00 – 16.00 óráig

Kedd 7.30 – 12.00 óráig

Szerda 7.30 – 16.00 óráig

Csütörtök 7.30 – 12.00 óráig

Péntek 7.30 – 12.00 óráig

3., A Polgármesteri Hivatalon belül működő okmányirodai ügyfélfogadási rend a fenti szabálytól eltérően az alábbiak szerint kerül leszabályozásra:

Hétfő 7.30 – 16.00 óráig

Kedd 7.30 – 12.00 óráig

Szerda 7.30 – 16.00 óráig

Csütörtök 7.30 – 16.00 óráig

Péntek ügyfélfogadás nincs.

4. melléklet a 11/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek

Az egyes vagyonnyilatkozati kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelező személyek:

1., Közbeszerzési eljárásban résztvevő bizottsági és munkacsoport tagja évente

2., Önkormányzati intézmény vezetője kétévente

3., Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja évente

4., Önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kuratóriumi és

felügyelő bizottsági tagja kétévente

5/A. melléklet a 11/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez¹⁰

Együttműködési megállapodás

Mely létrejött egyfelől Sarkad Város Önkormányzata (adószáma: 15725163-2-04, székhelye: 5720. Sarkad, Kossuth u. 27., képviseli: Bende Róbert polgármester, a továbbiakban: Önkormányzat), másfelől a Sarkadi Román Nemzetiségi Önkormányzat (székhelye: 5720. Sarkad, Kossuth u. 27., képviseli: Táth János elnök, a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) továbbá Sarkad Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala (adószáma: 15343783-2-04, székhelye: 5720. Sarkad, Kossuth u. 27., képviseli: Dr. Sipos Lajos jegyző,) /együttesen a továbbiakban: Felek/ között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint:

I. A Nemzetiségi Önkormányzat működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása:

1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint tizenhat órában ingyenes használati jogot biztosít egy, a feladata ellátására alkalmas, számítógéppel, áramellátással, működő internetkapcsolattal ellátott irodahelyiségre a Polgármesteri Hivatal épületében, valamint a benne található berendezési – és felszerelési tárgyakra (különösen íróasztal, irattároló szekrény, irodaszék, íróeszközök, számítógép, vezetékes telefonkészülék, nyomtató, fénymásoló gép). A Nemzetiségi Önkormányzat tudomással bír arról, hogy a jelen pontban meghatározott irodahelyiség használata – a városban működő Nemzetiségi Önkormányzatokkal közösen történik.

2. A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával működtetésével kapcsolatos rezsi- és egyéb költségek az Önkormányzatot terhelik.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat az 1. pontban írt eszközöket és helyiséget kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát az Önkormányzat érdekeit kímélve gyakorolhatja.

4. A Nemzetiségi Önkormányzat a használati jogának gyakorlásával a Polgármesteri Hivatalban folyó munkát nem zavarhatja, köteles megtartani az intézmény (épület) rendjét.

5. A megállapodás 1. pontja szerinti irodahelyiség kulcsát a Nemzetiségi Önkormányzat képviselője a Polgármesteri Hivatal telefonközpontjában veheti fel, és ott köteles leadni az épület elhagyásakor.

6. A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.

7. Az Önkormányzat 1 fő, a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő alkalmazása útján biztosítja a nemzetiségi képviselők munkájának segítéséhez, a képviselő-testületi ülések előkészítéséhez, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítéséhez, a működéssel kapcsolatban felmerült nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtését. A köztisztviselő munkaköri leírásában rögzítésre kerül a feladatellátási kötelezettség.

8. A képviselő-testületi ülések előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.

9. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el a nemzetiségi képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.

10. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületi ülésein a jegyző, vagy a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

11. A 7. és a 8. pontban felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket az Önkormányzat viseli, kivéve a képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát.

II. Az Önkormányzat kötelezettségei a Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatban:

A Felek rögzítik, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXV. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Terv Osztálya (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) útján köteles a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggésben a következő feladatokat ellátni, azaz a jegyző által a gazdálkodó szerv dolgozói közül ezzel megbízott, jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő köteles az alábbi feladatokat elvégezni:

A) A gazdálkodó szerv által elvégzendő bejelentési kötelezettségek:

1. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, ezzel egyidejűleg megkérte a Nemzetiségi Önkormányzat adószámát.

2. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat működésének, várható gazdálkodási folyamatainak ismeretében eleget tesz az adózási kötelezettségnek, az adóhatósághoz bejelentette a Nemzetiségi Önkormányzatot.

3. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat részére önálló fizetési számla nyitását kezdeményezte a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, a számlanyitással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezte (aláírás bejelentők), a számlavezetéssel kapcsolatos változásokat a nyilvántartásokon folyamatosan átvezeti.

B) A gazdálkodó szerv által elvégzendő gazdálkodási feladatok:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat által a saját nevében vállalt kötelezettségek alapján elvégzi a

bevételek és kiadások könyvelését, a gazdálkodásról legalább negyedévente elkészíti a főkönyvi kivonatot, és a pénzforgalmi jelentést.

2. A kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését elvégzi, a kötelezettség vállalásokról nyilvántartást vezet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.

31.) Kormányrendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

3. A kötelezettségvállaló megbízásából pénzügyi kifizetéseket teljesít.

4. A kifizetések pénzügyi ellenjegyzését a fedezet megléte esetében elvégzi.

5. A beszerzett eszközökről állományi és leltári nyilvántartást vezet.

6. Elvégzi a gazdálkodás miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat, és ezeket jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.

7. A működéshez szükséges további nyilvántartásokat vezet (különösen: vagyon-nyilvántartás; számviteli nyilvántartás, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra,

érvényesítésre jogosult személyek és aláírás mintájuk nyilvántartása).

C) A gazdálkodó szerv által elvégzendő jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek:

1. A Magyar Államkincstár számára határidőre elkészíti, és megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő negyedéves költségvetési jelentéseket, és az időszaki mérlegjelentéseket.

2. A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetést, évközi beszámolókat és a zárszámadást

a KGR rendszeren keresztül megküldi a Magyar Államkincstárnak

3. Az adókötelezettségnek eleget tesz, bevallást készít, és kezdeményezi a kötelezettségvállalónál a gazdálkodás miatt esedékessé váló adó befizetését vagy visszaigénylését.

D) A gazdálkodó szerv által a Nemzetiségi Önkormányzat számára készítendő dokumentumok:

1. Az elnök által elkészített költségvetési koncepció alapján elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési dokumentumait jóváhagyásra.

2. A költségvetés végrehajtása miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat évente három alkalommal a testület számára elkészíti jóváhagyásra.

3. Az évközi beszámolókat és a zárszámadást előkészíti a testület számára jóváhagyásra.

4. A képviselő-testület minden ülésére tájékoztatót készít a pénzkészlet alakulásáról, a felvett

előlegekről a kötelezettségvállalások alakulásáról, a szabad költségvetési keret állományáról.

5. Elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat számára a pénztári be- és kifizetések részletszabályainak rögzítésére szolgáló Pénztári Szabályzatot jóváhagyásra.

6. A Nemzetiségi Önkormányzat adóbevallását a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíti.

E) Feladatok ellenőrzési jogkörben:

A jegyző által a Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági feladatainak ellátására megbízott személy minden a Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállalás és pénzügyi teljesítés előtt köteles meggyőződni a fedezet meglétéről.

III. A Nemzetiségi Önkormányzat feladatai és kötelességei a gazdálkodással kapcsolatos feladatok körében

1. A Nemzetiségi Önkormányzat köteles együttműködni a gazdálkodó szervezettel, és figyelembe venni a gazdálkodó szervezet ellenőrzési jogkörében tett észrevételeit.

2. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállaló személy – a kötelezettségvállalás előtt – köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés fedezete biztosított.

3. Meghatározza a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, teljesítésigazolásra jogosultak körét és kezdeményezi azok nyilvántartásba vételét.

4. Gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát önálló fizetési számláján köteles lebonyolítani.

5. Köteles a Pénztári Szabályzat előírásait betartani.

6. Köteles időben adatot, információt szolgáltatni a gazdálkodó szerv felé feladatai határidőben történő elvégzéséhez.

7. A vonatkozó jogszabályok alapján szolgáltatott adatok valódiságáért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős.

IV. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés, teljesítésigazolás:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a költségvetés végrehajtása során fizetési vagy más

teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő, írásban jogosult.

2. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállasokat a Jegyző által kijelölt személy jelen Megállapodás II. B) 4. pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyileg ellenjegyzi. Fedezet hiánya esetén tájékoztatja kötelezettségvállalót vagy az utalványozót, ebben az esetben az ezzel megbízott személy az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést köteles megtagadni.

3. Az ellenjegyző az ellenjegyzés előtt köteles arról is meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás egyebekben nem sérti-e a gazdálkodás szabályait. Az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés nyilvánvaló jogsértés, vagy szabálytalan gazdálkodás esetén megtagadható, az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést a továbbiakban a Jegyző által megbízott személy a kötelezettségvállaló írásbeli utasítására végzi el.

4. Ha az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés írásbeli utasításra történt, a gazdálkodó szerv

a Nemzetiségi Önkormányzatot a következő testületi ülésén írásban tájékoztatja.

5. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadás teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítést követően lehet. Pénzügyi teljesítés az utalványozás és annak ellenjegyzése után történhet.

6. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából készpénz akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a gazdálkodó szervnél jelzi.

7. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében érvényesítésre a Jegyző által megbízott köztisztviselő jogosult.

8. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében teljesített kiadás telesítését igazolni kizárólag az elnök vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 57. §-ában foglaltak alapján.

V. Összeférhetetlenség:

1. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.

2. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

3. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

VI. Záró rendelkezések:

1. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, alulírott helyen és

időben jóváhagyólag írták alá.

2. Jelen megállapodást az Önkormányzat Képviselő-testülete a 86/2012. (V. 24.) sz. határozatával, a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 9/2012. (V. 23.) sz. határozatával hagyta jóvá.

3. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a mindenkor hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló törvény(ek) rendelkezései az irányadók.

Sarkad, 2012. május 28.

----------------------------------

Bende Róbert s.k. polgármester

-----------------------------------------------------

Sarkadi Román Nemzetiségi Önkormányzat

----------------------------------------------

Dr. Sipos Lajos s.k. jegyző

Sarkad Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

5/B. melléklet a 11/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelethez¹¹

Együttműködési megállapodás

Mely létrejött egyfelől Sarkad Város Önkormányzata (adószáma: 15725163-2-04, székhelye: 5720. Sarkad, Kossuth u. 27., képviseli: Bende Róbert polgármester, a továbbiakban: Önkormányzat), másfelől a Sarkadi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (székhelye: 5720. Sarkad, Kossuth u. 27., képviseli: Kovács Béláné elnök, a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) továbbá Sarkad Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala (adószáma: 15343783-2-04), székhelye: 5720. Sarkad, Kossuth u. 27., képviseli: Dr. Sipos Lajos jegyző,) /együttesen a továbbiakban: Felek/ között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint:

I. A Nemzetiségi Önkormányzat működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása:

1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint tizenhat órában ingyenes használati jogot biztosít egy, a feladata ellátására alkalmas, számítógéppel, áramellátással, működő internetkapcsolattal ellátott irodahelyiségre a Polgármesteri Hivatal épületében, valamint a benne található berendezési – és felszerelési tárgyakra (különösen íróasztal, irattároló szekrény, irodaszék, íróeszközök, számítógép, vezetékes telefonkészülék, nyomtató, fénymásoló gép). A Nemzetiségi Önkormányzat tudomással bír arról, hogy a jelen pontban meghatározott irodahelyiség használata – a városban működő Nemzetiségi Önkormányzatokkal közösen történik.

2. A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával működtetésével kapcsolatos rezsi- és egyéb költségek az Önkormányzatot terhelik.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat az 1. pontban írt eszközöket és helyiséget kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát az Önkormányzat érdekeit kímélve gyakorolhatja.

4. A Nemzetiségi Önkormányzat a használati jogának gyakorlásával a Polgármesteri Hivatalban folyó munkát nem zavarhatja, köteles megtartani az intézmény (épület) rendjét.

5. A megállapodás 1. pontja szerinti irodahelyiség kulcsát a Nemzetiségi Önkormányzat képviselője a Polgármesteri Hivatal telefonközpontjában veheti fel, és ott köteles leadni az épület elhagyásakor.

6. A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.

7. Az Önkormányzat 1 fő, a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő alkalmazása útján biztosítja a nemzetiségi képviselők munkájának segítéséhez, a képviselő-testületi ülések előkészítéséhez, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítéséhez, a működéssel kapcsolatban felmerült nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtését. A köztisztviselő munkaköri leírásában rögzítésre kerül a feladatellátási kötelezettség.

8. A képviselő-testületi ülések előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.

9. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el a nemzetiségi képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.

10. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületi ülésein a jegyző, vagy a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

11. A 7. és a 8. pontban felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket az Önkormányzat viseli, kivéve a képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát.

II. Az Önkormányzat kötelezettségei a Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatban:

A Felek rögzítik, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXV. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Terv Osztálya (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) útján köteles a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggésben a következő feladatokat ellátni, azaz a jegyző által a gazdálkodó szerv dolgozói közül ezzel megbízott, jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő köteles az alábbi feladatokat elvégezni:

A) A gazdálkodó szerv által elvégzendő bejelentési kötelezettségek:

1. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, ezzel egyidejűleg megkérte a Nemzetiségi Önkormányzat adószámát.

2. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat működésének, várható gazdálkodási folyamatainak ismeretében eleget tesz az adózási kötelezettségnek, az adóhatósághoz bejelentette a Nemzetiségi Önkormányzatot.

3. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat részére önálló fizetési számla nyitását kezdeményezte a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, a számlanyitással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezte (aláírás bejelentők), a számlavezetéssel kapcsolatos változásokat a nyilvántartásokon folyamatosan átvezeti.

B) A gazdálkodó szerv által elvégzendő gazdálkodási feladatok:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat által a saját nevében vállalt kötelezettségek alapján elvégzi a

bevételek és kiadások könyvelését, a gazdálkodásról legalább negyedévente elkészíti a főkönyvi kivonatot, és a pénzforgalmi jelentést.

2. A kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését elvégzi, a kötelezettség vállalásokról nyilvántartást vezet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.

31.) Kormányrendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

3. A kötelezettségvállaló megbízásából pénzügyi kifizetéseket teljesít.

4. A kifizetések pénzügyi ellenjegyzését a fedezet megléte esetében elvégzi.

5. A beszerzett eszközökről állományi és leltári nyilvántartást vezet.

6. Elvégzi a gazdálkodás miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat, és ezeket jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.

7. A működéshez szükséges további nyilvántartásokat vezet (különösen: vagyon-nyilvántartás; számviteli nyilvántartás, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra,

érvényesítésre jogosult személyek és aláírás mintájuk nyilvántartása).

C) A gazdálkodó szerv által elvégzendő jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek:

1. A Magyar Államkincstár számára határidőre elkészíti, és megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő negyedéves költségvetési jelentéseket, és az időszaki mérlegjelentéseket.

2. A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetést, évközi beszámolókat és a zárszámadást

a KGR rendszeren keresztül megküldi a Magyar Államkincstárnak

3. Az adókötelezettségnek eleget tesz, bevallást készít, és kezdeményezi a kötelezettségvállalónál a gazdálkodás miatt esedékessé váló adó befizetését vagy visszaigénylését.

D) A gazdálkodó szerv által a Nemzetiségi Önkormányzat számára készítendő dokumentumok:

1. Az elnök által elkészített költségvetési koncepció alapján elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési dokumentumait jóváhagyásra.

2. A költségvetés végrehajtása miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat évente három alkalommal a testület számára elkészíti jóváhagyásra.

3. Az évközi beszámolókat és a zárszámadást előkészíti a testület számára jóváhagyásra.

4. A képviselő-testület minden ülésére tájékoztatót készít a pénzkészlet alakulásáról, a felvett

előlegekről a kötelezettségvállalások alakulásáról, a szabad költségvetési keret állományáról.

5. Elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat számára a pénztári be- és kifizetések részletszabályainak rögzítésére szolgáló Pénztári Szabályzatot jóváhagyásra.

6. A Nemzetiségi Önkormányzat adóbevallását a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíti.

E) Feladatok ellenőrzési jogkörben:

A jegyző által a Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági feladatainak ellátására megbízott személy minden a Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállalás és pénzügyi teljesítés előtt köteles meggyőződni a fedezet meglétéről.

III. A Nemzetiségi Önkormányzat feladatai és kötelességei a gazdálkodással kapcsolatos feladatok körében

1. A Nemzetiségi Önkormányzat köteles együttműködni a gazdálkodó szervezettel, és figyelembe venni a gazdálkodó szervezet ellenőrzési jogkörében tett észrevételeit.

2. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállaló személy – a kötelezettségvállalás előtt – köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés fedezete biztosított.

3. Meghatározza a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, teljesítésigazolásra jogosultak körét és kezdeményezi azok nyilvántartásba vételét.

4. Gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát önálló fizetési számláján köteles lebonyolítani.

5. Köteles a Pénztári Szabályzat előírásait betartani.

6. Köteles időben adatot, információt szolgáltatni a gazdálkodó szerv felé feladatai határidőben történő elvégzéséhez.

7. A vonatkozó jogszabályok alapján szolgáltatott adatok valódiságáért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős.

IV. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés, teljesítésigazolás:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a költségvetés végrehajtása során fizetési vagy más

teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő, írásban jogosult.

2. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállasokat a Jegyző által kijelölt személy jelen Megállapodás II. B) 4. pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyileg ellenjegyzi. Fedezet hiánya esetén tájékoztatja kötelezettségvállalót vagy az utalványozót, ebben az esetben az ezzel megbízott személy az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést köteles megtagadni.

3. Az ellenjegyző az ellenjegyzés előtt köteles arról is meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás egyebekben nem sérti-e a gazdálkodás szabályait. Az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés nyilvánvaló jogsértés, vagy szabálytalan gazdálkodás esetén megtagadható, az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést a továbbiakban a Jegyző által megbízott személy a kötelezettségvállaló írásbeli utasítására végzi el.

4. Ha az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés írásbeli utasításra történt, a gazdálkodó szerv

a Nemzetiségi Önkormányzatot a következő testületi ülésén írásban tájékoztatja.

5. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadás teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítést követően lehet. Pénzügyi teljesítés az utalványozás és annak ellenjegyzése után történhet.

6. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából készpénz akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a gazdálkodó szervnél jelzi.

7. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében érvényesítésre a Jegyző által megbízott köztisztviselő jogosult.

8. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében teljesített kiadás telesítését igazolni kizárólag az elnök vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 57. §-ában foglaltak alapján.

V. Összeférhetetlenség:

1. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.

2. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

3. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

VI. Záró rendelkezések:

1. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, alulírott helyen és

időben jóváhagyólag írták alá.

2. Jelen megállapodást az Önkormányzat Képviselő-testülete a 86/2012. (V. 24.) sz. határozatával, a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 9/2012. (V. 22) sz. határozatával hagyta jóvá.

3. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a mindenkor hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló törvény(ek) rendelkezései az irányadók.

Sarkad, 2012. május 28.

----------------------------------

Bende Róbert s.k. polgármester

-----------------------------------------------------

Sarkadi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

----------------------------------------------

Dr. Sipos Lajos s.k. jegyző

Sarkad Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

6. .melléklet

Sarkad Város Önkormányzat szakfeladatok rendje

*Szakfeladat*	*Név*

010000	Növénytermesztés,állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcs. sz.
020000	Erdőgazdálkodás
370000	Szennyvíz gyűjtése,tisztítása, elhelyezése
522001	Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése,fennt
552001	Üdülői szálláshely-szolgáltatás
680001	Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
841114	Ogy. képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenység
841115	Önkorm-i képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenység
841116	Országos,települési és területi kisebbségi önkorm. választ. kapcs.tev
841117	Eu-i parlamenti képviselőválasztáshoz kapcs. tevékenység
841173	Statisztikai tevékenység
841191	Nemzeti ünnepek programjai
841235	Környezetvédelmi és természetvédelmi területi igazgatása és szabályozása
841403	Város- és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások
841901	Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszám.
841902	Központi költségvetési befizetések
842531	A polgári védelem ágazati feladatai
842541	Belvízrendezés az élhetőbb településért
855931	Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás
855933	Foglalkoztatást elősegítő képzések
855937	M.n.s. egyéb felnőttoktatás
856092	Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcs. szakmai szolgáltatások
856099	Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
882114	Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
882122	Átmeneti segély
882123	Temetési segély
882124	Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
882129	Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátás
882203	Köztemetés
890301	Civil szervezetek működési támogatása
890441	Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
890442	Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkozt.
890443	Egyéb közfoglalkoztatás
900400	Kulturális műsorok, rendezvények kiállítások szervezése
931301	Szabadidősport-(rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

¹

Módosítva a 23/2011. (XII. 23.) önk. rend. 1§-a által. Hatályba lép 2011. december 23-án.

²

Hatályon kívül helyezte a 23/2011. (XII. 23.) önk. rend. 1§-a

³

Módosította a 23/2011. (XII. 23.) önk. rend. 2. §-a. Hatályba lép: 2011. december 23-án.

⁴

Módosította a 23/2011. (XII. 23.) önk. rend. 3. §-a.

⁵

Módosította a 23/2011. (XII. 23.) önk. rend. 4. §-a. Hatályba lép: 2011. december 23-án.

⁶

18/2014.(X.20.) önk. rendelet 1.§-val hatályon kívül helyezve.

⁷

Módosítva a 14/2012. (VII. 06.) önk. rendelet 1§. által. Hatálybe lép: 2012. július 1-jén.

⁸

Módosította a 16/2012. (X. 05.) önk. Rend. 1. §-a. Hatályba lép a kihirdetést követő napon.

⁹

Hatályon kívül helyezte a 22/2011. (XII. 23.) önk. rend. 5. §-a. Hatályba lép: 2011. december 23-án.

¹⁰

Beiktatta a 14/2012. (VII. 06.) önk. rendelet 1§-a. Hatályba lép 2012. július 1-jén.

¹¹

Beiktatta a 14/2012. (VII. 06.) önk. rendelet 1§-a. Hatályba lép 2012. július 1-jén.